Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-29 / 177. szám
Miért nem halad zökkenőmentesen a hcgvsijíés Jászszenilászlón ? Jászszentiászlőn hét cséplőgép dolgozik. Naponta többszáz mázsa gabona ömlik a zsákokba és gyűlik a begyűjtőhelyre. A ..cséplőgépek versenyében a legutóbbi értékelés szerint Tápai József felelős vezető cséplő-csapata tört az élre. Minden nap 150—160 mázsát csépelnek el. Úttörők köszöntötték őket virággal és ünnepélyes keretek között kapták meg a községi tanács vándorzászlaját. A vándorzászló két naponként cserél gazdát aszerint, hogy melyik cséplőgép vezet a versenyben. Tápaiék szeretnék a versenyzászlót egész cséplési idényben kiérdemelni, ezért még fokozzák teljesítményüket, július 27-én reggeltől délután 2-ig már 120 mázsát csépeltek el. A begyűjtési hivatalnál lévő adatok szerint július 24-ig 546 mázsa gabonát adtak be a termelők, értékesítési szerződésre 280 mázsa gabonát hoztak be. A magas átvételi árral és a kedvezményekkel meg vannak elégedve a dolgozó parasztok. Ifj. Vámos József hat holdas gazda 262 kiló helyett 3 mázsát adott el az államnak, Ficsor Lászlóné 76 kilóval hozott be többet, mint amennyi az értékesítési szerződésen szerepelt. Helyszíni behajtásra csak Patyi Orbánnál került sor, aki nem teljesítette a beadásra előírt mennyiséget. Hibák az átvevőhelyen Látszólag tehát minden rendben van, jól halad a begyűjtés. Azonban ez csak felületes szemlélőnek tűnik így. A begyűjtési hivatalban nem tudták megmondani, hogy augusztus 20-ra versenyben álló 98 dolgozó paraszt közül hányán teljesítették vállalásukat. A községben 236 termelő csépelt el, de csak 181 termelőről tudnak, akik teljesen rendben vannak a beadással. Nem kapták meg ugyanis a vételjegyeket a iterményforgalmi telepéről. Ezért nem tudnak teljes képet alkotni arról, hogy hány hátralékos van a községben. Sürgették már többször a Terményforgalmi Vállalat helyi telepét, hogy küldje a vételi- jegyeket, de azok is arra hivatkoznak, hogy nem győzik a munkát, A telep vezető-adminisztrátora viszont arról panaszkodik, hogy a tavalyihoz képest háromszor annyi az adminisztráció. Ezért maradtait ei a munkában, pedig kora reggeltől késő estig dolgoznak. Mutatja is, hogy csak a búzánál ötféle vételije-gy szerepel, de hasonlóképpen rendkívül bonyolult az adminisztráció a többi gabonánál is, nem beszélve az értékesítési szerződésre járó kedvezmények adminisztrációjáról. Valósággal elvesznek a papírtengerben. A Terményforgalmi Vállalat csak most engedélyezett egy kisegítő munkaerőt, hogy ne legyenek zökkenők a könyvelésben, A gabonaátvételnél is vannak akadályok. Kertész Józsefné telepvezető mellé egy kisegítő felvásárlót engedélyeztek. Csikós Istvánt azonban nem lehetett felvenni, mert úgy bocsátották el a MÁV-tól. Erre viszont akkor jöttek rá, amikor már betanították az adminisztrációra. Az idő sürgetett, mit volt mit tenni, Kertész Józsefné férje állt be munkába, aki jelenleg szabadságon van. A vállalat ezt nem engedélyezte, mert férj és feleség nem dolgozhat egy helyen. A férj már két hét óta napi 14—16 órát dolgozik ingyen, mert a gabonaátvétel reggel 5-től este 8—9 óráig tart, Hibák a vételjegyzés körül Mivel a vételjegyzés nem az átvevőhelyen történik, ebből is sok félreértés származik. Sokan azt hiszik, hogy ha a mázsacédulát megkapják, azzal rendben van minden és nem mennek el a mintegy 200 méterrel távolabb fekvő irodába, hogy levételjegyezzék a beadott mennyiséget. Többször napok múlva jönnek csak rá, hogy hiányzik a vételjegy. így történt ez Föidi Miháiynéval is, aki éppen ez miatt majdnem elesett a korpajuttatástól és az egyéb kedvezményektől, ami jogosan megillette volna őt, mert a gabonát időben hozta be. Pedig az átvevőtelepen van egy elkerített iroda, ahol a vételijegyek kiállítását meg lehetne oldani. Mindezeken sürgősen segíteni kell. Helyes lenne, ha a Begyűjtési Minisztérium valamivel egyszerűbb és ésszerűbb adminisztrációt találna. A cséplőgépeknél pontosan ki kell számítani, hogy egy-egy dolgozó parasztnak mennyit kell beadnia. Az átvevő telepen (amelyből sajnos, csak egy van ebben a nagy községben) pedig szintén pontos és gyors munkával kell segíteni a begyűjtést, hogy ne kelljen a dolgozó parasztoknak hét-nyolc kilométerről feleslegesen bejárniok. A vétel jegyzésnél meglévő elmaradást pedig igyekezzenek pótolni, hogy a begyűjtési hivatal is pontosan elkönyvelhesse a beadott gabona- mennyiséget. A könyvelés naprakész állapota nagyon fontos feltétele a begyűjtés sikerének. A községi pártszervezet, a tanács vezetői pedig több és jobb ellenőrző munkával segítsék a begyűjtést, hogy mindezek a hibák megszűnjenek. A jó üzemvezetés — a tervteljesítés alapköve TAVALY olyan vélemények hallatszottak illetékes körökben, hogy a Kecskeméti Építőgépkarbantartó Vállalat nem keresi meg a maga kenyerét, mert nem teljesíti az éves tervét. Akik mondták, nem a kisujj ükből vették. Még ez év elején sem volt valami nagyszerű biztosíték arra, hogy a vállalat kijut ebből a kátyúból. Nem, mert a rossz munkaszervezés, meg a műszaki feltételek hiányossága, és az anyagellátás terén fellelhető hibák, — tehát a rossz vezetés — rossz eredményekre adott kilátást. így volt. De, hogy van tovább? összeültek és tanácskoztak a műszaki átszervezésről. Egy bizonyos fokú műszaki átszervezés következtében, néhány hét alatt észrevehetően javult a munka, nőtt a termelés, s emelkedett az egy főre eső termelési átlag. A vállalat vezetősége leleményesebb lett. Az anyagellátás terén mindig kilátóbb helyzet következett. Javultak a kooperációs viszonyok. És ime, itt a példa: a vállalat étvágyat csinált magának, teljesítette féléves tervét, * KÜLÖNÖSEBB kétkedésre nincs ok, de elbizakodottságra meg egyáltalán, A termelési kedv új erőre kapott, mint ta vasszal á természet és ezt a, erőt kell most már hatványozni, erősíteni. Az az igazság, hogy ahol a munkások szakmai képzettsége egyenes arányban áll a politikai képzettséggel, ott nincs létjoga a rossz munkának. Ennek érdekében pedig sok múlik a vállalat vezetőjén. Különösen a fiatal káderek szakmai nevelésével adhat jelen esetben segítséget, hiszen a termelés folyamatosságát és az évi terv teljesítését politikailag és szakmailag jól képzett emberek munkája révén, biztos sikerrel lehet diadalra vinni. Uj tErsielőcsoport van alakulóban Jababszálláson Június közepe táján 25 dolgozó paraszt tett látogatást Jakab- szállásról a lajcsmizsei Saliai Termelőszövetkezetbe. A látogatók minden zegét-zugát megtekintették a közös gazdaságnak. Jártak a földeken, megcsodálták a szép gabonát, a gyommentes kapásokat. A kukoricát akkor már harmadszor kapálták a szövetkezetiek. A tagok jó módja valamennyi látogatót gondolkodóba ejtett. A szövetkezet juhásza elmondotta, hogy tavaly házat veit a faluban és még mindig maradt any- nyí pénze és terménye, hogy jól élt egész évben. Földi István, az egyik középparaszt azon nyomban mindjárt ki is jelentette, hogy belép a Jakabszállásen alakuló első termelőszövetkezetbe. Hasonlóképpen nyilatkoztak mások is. Két hét múlva meg is alakították az előkészítő bizottságot. A kommunista* * mutattak példát. Az előkészítő bizottságban lévők valamennyien párttagok. Köztük van Pólyák Mihály és Faddi Pál dolgozó paraszt is. A megalakuló ülésen elhatározták, hogy héthetenként összejönnek és rövid időn belül tízre emelik a taglétszámot. Már terveik is vannak. 120 hold tartalékföldet kapnak a tanácstól, amely mind legelő. Ezért kiterjedt állatállományt akarnak létesíteni. Már az első évben szarvasmarha- és sertéstörzset szeretnének beállítani, hogy megalapozzák a jövedelmező állattenyésztést. Tizenhat állami gazdaság* végzett a gabona-aratással megyénkben Hildpusxtán és Városföldön a sabot is learatták Megyénkben az állami gazdaságok igazgatóságának jelentése szerint július 26-ig 16 állami gazdaság végzett a gabonaaratással. Szerdán a Hildpusztai és Városföldi Állami Gazdaságok jelentették, hogy a zabot is levágták. Néhány gazdaság területén még van aratni való, Katymárom is, mert »a gyakori esőzés és vihar következtében erősen megdőlt a vetés. Ezekre a helyekre most a -szomszédos gazdaságokból irányítanak gépeket a munka meggyorsítására. Katymáron a Solti Állami Gazdaság három kombájnja áll munkába. Szombaton avatják Lakiieleken a tanácsi üdülőt A kecskeméti járás községei az első féléves adótervet 109 százalékra túlteljesítették. Az első negyedévi adóterv túlteljesítéséért a járás 150.000 forint dologi prémiumot kapott. Ebből a prémiumból a járási tanács végrehajtó bizottsága 32 kerékpárt vásárolt az adóügyi megbízottaknak. Berendeztek a járási tanács dolgozóinak egy kultúrtermet, továbbá a szak- szervezeti zenekar részére teljes zenekari felszerelést vásároltak. A járási tanács ezen kívül rendbe hozatta a lakiteleki (Tős- erdőben) volt grófi kastélyt és ebben 15 személy részére üdülőt létesített. Az üdülőt, amelyben nemcsak járási és községi tanácsi dolgozók lelhetnek pihenést, hanem termelőszövetkezeti elnökök is, szombaton délután 4 órakor ünnepség keretében avatják fel. r építkeznek a kecskeméti termelőszövetkezetek A kecskeméti Lenin Termelő- jzövetkezet szép juhállománya több, mint 200 darabból áll. A termelőszövetkezet most a birkák részére juhhodályt épít. Az építkezés előrehaladt állapotban van, úgy, hogy a hodályt rövidesen átadják rendeltetésének. A Szabadságharcos és a Szabad Nép Termelőszövetkezet korszerű fiaztatót épít. Mindkét termelőszövetkezet a fiaztató építésével jobban használja ki a sertéstenyésztés lehetőségeit. Eddig az állatokat alkalmatlan Istálló- zással nevelték. Rövidesen a Szabadságharcosnak 130, a Szabad Népnek pedig 128 sertése korszerű épületbe kerül. Kútíelújítssi munka a kecskeméti járásban A kecskeméti járásban 390.000 forintot irányoztak elő kútfel- újításra. Tiszakécske és Lakitelek kivételével a járás valamennyi községében kútfelújítási munkát végeztek. A NAPOKBAN készült e az első félév alapján a mérleg- beszámoló. Ha az ember szemügyre veszi, végiglapozza, olyan érzései vannak, mintha nem is az Építőgépkarbantartó Válla- Saté lenne. Pedig áz övé. Az első féléves terv teljesítve. Nem is ám akárhogyan, hanem busásan. Az első évnegyed 107, a második 120 százalékra. A tel- ijességet még inkább kiegészíti az, hogy a második negyedévben nem lépték át a béralapot, hanem 60.000 forintos bérmegtakarítást tudtak kieszközölni. Ezt a szép eredményt azonban jelentősen lerontja az a 88 ezer forint, amelyet úgy neveznek, hogy anyagtúlfelhasználás. (Vagyis itt arról van szó, hogy a vállalat vezetősége még nem tanult meg jól sáfárkodni az anyaggal. Márpedig az anyaggal való gazdaságos bánásmód a jvállalát írott és íratlan törvénye, ami szent és sérthetetlen. • HOGYAN lendült előre a vállalat, hogyan köszörülte ki a csorbát? Ügy, hogy a városi pártbizottság sok jó útmutatást és tanácsot adott a vállalat vezetőségének. Az üzemi pártszervezet, meg a vállalat vezetősége a pártbizottság javaslatai alapján Ifjú Molnár Dániel módos jakabszállási kulák szíve tájáról nagy-nagy melegség terjengett, amikor a szérűre behordott kévéket nézte. Tekintélyes hatom. Mégis igaz, hogy csak a módosabb gazdák értenek a gazdálkodáshoz. Ezek, akik a felszabadulás után jutottak földhöz, nem tudnak semmit, — forgatja fejében a gondolatokat és elégedetten morzsolgatja a duzzadt kalászokat. Üát még ha a világ dolgaiban is olyan sokat próbált észszel rendelkeznének, mint ö — lehet, még annak a titkát is ellesnék, hogyan lesz neki a csép- lés után vllágraszóiöan magas búzatermése. Talán még el is fognak hozzá zarándokolni egyesek és megkérdezik a tanácsait, nem azokhoz a jött-ment agronómusokhoz fordulnak, hanem a falu »igazi-« tekintélyeihez, a nagygazdákhoz. És úgy lön, amiként ifjú Molnár Dániel elgondolta vaia — hogy az írás szavaival éljünk. Molnár Dánielnek hatalmas átlagtermése lett. Oiyan nagy, hogy ő maga megijedt tőle. Aztán egy napon elkezdtek kutatni azok a tanácsbeliek, akik pedig nemigen szoktak az ő portáján járni, mert pontosan fizeti ICulák fondorlatok az adóját, meg a beadást is teljesíteni szokta idejében. Nem jó jel az — gondolta magában —, ha idejárkálnak a tanács emberei. Balsejtelmeiból végül borzalmas bizonyosság lett és lehullott a lepel a gondosan takargatott »termelési módszerről«, amellyel ő olyan irdatlanul magas termésátlagot mutathatott ki. Kiderült, hogy az apósa jóvoltából — aki a legeltetési bizottság elnöke — négy hold jó földet használt jogtalanul a »jámbor kulák-vö« és mivel feltűnő lett volna, ha az ebül szerzett földön rakja össze a kereszteket, hát a törvény előtt is sajátjának mondható földre hordta át az egészet, felnövelvén annak az »átlagtermését« magasabbra, mint a falusi torony, A tanács nemcsak ifjú Molnár Dániel »aratási tréfáját« leplezte le. Rájött néhány másfajta módszerre is, amellyel jogtalanul akarták megtölteni a zsebüket a jakabszállási kulákck. Harminc kulák, spekuláns vagy megtévedt paraszt összesen 118 katasztrális hold jó földet használt jogtalanul és titokban, nagyrészt a legeltetési bizottság kezelésében lévő községi földből. Pinviczky Gyula, a legeltetési bizottság elnöke, aki alaposan összeédesedett a helybeli kulákokkal, csak úgy, a maga szakállára adogatta ki a földeket afféle, »majd később elszámolunk !«-alapon. Az aratási változékony időjárás másféle ötleteket is kicsalt a jakabszállási kulákokból. — Egy,némelyik ilyen »ötlet« az alávaló szabotálás ismertető jeleit viseli magán. Kósa Antal, ballószögi kulák például azt tette még, hogy tönkretette 4 és fél hóid gyönyörű gabonáját. A termést ezen a földjén is learatta — persze nem a saját erejéből —, azután ott hagyta a rendekben fekvő gabonát és ki se dugta az orrát egy álló hétig a földjére. Jöttek az esők, utána a melegítő napsugarak. Amire az ügyészség emberei, a helyi tanács figyelmeztetésére, kilátogattak a kulák földjére, zsenge gabűnacsírák millióinak sarjad- zó erdejét találták. Aki látta ezt a megesúfolt termést, azt gondolta; — Lám, az új élét csírázásának természeti törvénye is, a megújuló élet áldása is átokká válik a kulák kezében. Ehhez nem sok hozzátenni való van. Legfeljebb még a történelmi hűség kedvéért keli megjegyezni, hogy a tanács napszámosokat fogadott a bitangul elhagyott gabonaföld letaka- rítására. És ekkor mintegy varázslatra, megjelent a kulák majdnem egész családja a föld szegélyén. Mintha a dülőút felégett gyepszőnyegéből bújtak volna elő, vetést pusztító hörcsögök módjára. Le akarták parancsolni a fejcsóválva dolgozó napszámosokat a kicsírázott gabona erdejéből. Azt kiabálták: — Mi közük van hozzá! Menjenek innen! Ez nem a maguké! Tudjuk mi a módját! Az lehet, hogy Kósa Antalok kulákportáján tudták a módját az ilyenféle pusztításnak, de »'/ államhatalom is tudja a módját az ilyenféle mesterkedés megtorlásának és elterjedése meg- gátlásának. A 118 hold csalárdul használt jakabszállási föld, meg a 4 és fél hold elpusztított gabonavetés intő bizonyíték. Érdemes arra, hogy feljegyezzük. De arra is érdemes, hogy ennék tudtával jobban körülnézzünk a kulák- portákoo,
