Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

Megyénk üzemeinek nagyaktíva értekezlete összegezte az elmúlt félév eredményeit és megszállta a második félévre szóló tennivalókat Kecskeméten szombaton a SZOT nagytermében —, mint már jeleztük — megyénk üze­mei nagyakti va értekezletet tar­tottak. Az ülés lefolyásáról a következőkben számolunk be. A nagyaktiva beszámolóját Gombos Aladár elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályvezető­je tartotta meg. Hangsúlyozta, hogy az eredmények mellett fő­leg a tennivalókkal kíván fog­lalkozni. A legfontosabb tennivaló a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése. A KV határozata is ezt jelölte meg. Hogy ezek milyen fontos tennivalók megyénkben, arra- nézve következő statisztikai szá­mok adnak képet. A miniszté­riumi ipar a második negyedév­ben 99.2 százalékra teljesítette tervét. Ehhez 108.4 százalék bér­alapot használt fel. A Bajai Gyapjuszövetgyár a 66.7 száza­lékos anyagköltség helyett 75 százalékot, a Kiskunfélegyházi Gépgyár 55.6 százalék helyett 58.2 százalékos anyagköltséggel dolgozott. Ez részben annak a következménye, hogy nem foglalkoztunk kellően a normák kérdésével sem. Bár számos tény arra utalt, hogy a normák fellazultak, a kifizetett bér mögött nincs meg a termelési érték. A dolgozók nem használták ki a munkaidőt, mégis magas teljesítményt ér­nek el. Ezután a beszámoló foglalko­zott azokkal a tennivalókkal, amelyek előmozdítják a gazda­ságos termelést. Elsősorban szükséges a munka- és a technológiai fe­gyelem megszilárdítása. A második negyedévben hét üzem statisztikai adatai ugyanis azt jelzik, hogy a le nem dol­gozott munkanapok száma 40 ezer 258 volt. Ez azt jelenti, hogy a termelésből 13,568.000 forint értékű áru esett ki. Eny- nyi az árukiesés csak az iga­zolt munkanapokból. Az igazo­latlan távolmaradás ezenfelül még 1200 munkanapkiesést oko­zott. Különösen nagy az iga­zolatlan távolmaradás a Kinizsi Konzervgyárban és a Kecske­méti Gépgyárban, mert ezekben az üzemekben nem nagy súlyt helyeznek a politikai nevelő munkára, a párt- és szakszerve­zet munkájára. Hibák vannak még üzeme­inkben a munkaszervezés­nél és versenyszervezcsnél is. A verseny még mindig nem se­gíti elő a tervek túlteljesítéséi és a gazdaságos termelést. A Kinizsi Konzervgyárban példá­ul a szakszervezet a műszaki­aktól, a műszakiak pedig a szakszervezettől várják a ver­senyvállalások szervezését és ellenőrzését. De üzemeinkben nemcsak a versenymozgalmat hanyagolják el, hanem nem szorgalmazzák az újí- tómazgalom kibontakozását sem. Gombos elvtárs beszámolójá­ban részletesen foglalkozott a társadalmi tulajdon vé­delmével és a takarékosság­gal. Majd rátért a fiatalok nevelé­séneik fontos problémájára. — Megengedhetetlen ahogyan több gazdaságvezető és pártszervezet foglalkozik az üzemi fiatalok problémái­val. A párt Központi Vezetőségének legutóbbi határozata megköve­teli, hogy a gazdaságvezetők édes gyermekükként foglalkoz­zanak a DISZ-szervezetekkel, vonják be őket a vezetésbe, ad­janak feladatokat és segítséget a tennivalók végrehajtásában. Üzemi pártszervezeteink a megyei pártbizottság febru­ári határozata alapján te­gyék rendszeressé a terme­lés párteilenőrzését. De te­gyék lehetővé azt is, hogy kiszélesedjen az alulról jö­vő ellenőrzés. Gombos elvtárs beszámolója után megkezdődtek a hozzászó­lások. Balogh Ferenc elvtárs (Kecskeméti Gépgyár) hozzászó­lásában hangsúlyozta, hogy bár a vállalat élüzemi szinten dol­gozott, mégis igen sok a hiá­nyosság. Különösen a munkaié- 1 gyelem terén. Ennek egyik oka, hogy sok a kétlaki dolgo­zó. Másik: a gazdaságvezetés nem minden esetben sújt ke­mény kézzel a munkafegyelem lazítóira. Dóra István eivtán ( K i skuní'é! egyházi Bán y ászát i Berendezések Gyára) bírálta aa egészségügyi szervek munkáját, mert gyakran nem nagy gon- dal járnak el a betegállomány­ba való helyezésnél. Némedi Im­re elvtárs elmondotta, hogy a politikai nevelő munka megja­vításával elérték azt, hogy a második negyedévben 17 nap­pal csökkent az igazolatlan mu­lasztás. De ugyanakkor még igen magas — 6000 óra — az igazolt kilépések száma. Sok szó esett arról is, hogy a gaz­daságvezetők hogyan kívánják a termelést fokozni. De eléggé alaposan megvitatták a fiatalok problémáit is. Ennél a vitánál Kovács Mihály (Keceli Tőzeg­gyár) elmondotta, hogy náluk tíz DISZ-brigád versenyzik egymással. Eddig már igen szép eredményeket értek el. A Bács- megyei Építőipari Vállalat párt- szervezete már hat kommunis­tát adott át a DlSZ-szervezet- nek. Magyari János DISZ-tit- kár (Bányászati Berendezések Gyára) megbírálta a megyei DISZ-bizottságot azért, mert nem foglalkozik kellőképpen az üzemi fiatalok versenyével. Ki­fogásolta, hogy a sajtó leközölte ugyan a fiatalok vállalását, de az eredményekről nem közölt értékelő adatokat. Sok szó esett a nagyaktiván a pártszervezetek termelést ellen­őrző munkájáról Is. Keveset beszéltek azonban az újítómoz­galomról. Pedig a beszámoló is hangsúlyozta, hogy a termelé­kenység emelésének, az önkölt­ség csökkentésének az újítómoz- 1 galom fontos eszköze. A báeshohodi Eriin János a legfőbb eséplővexetíi megyénkben A megyei tanács mezőgazda- sági igazgatósága értékelte a gépállomások cscplési eredmé­nyeit. Első a Bácsbokodi Gépállomá­son Erős János, aki 1500 mm-es dobszélességű gépével eddig 2294 mázsa gabonát csépelt el. Má­sodik a borotai Repce János 804 mázsás teljesítménnyel, 1370 mm-es géppel. A bácsalmási Rei­ter István 732, a kisszáilási Hor- nyák János 642, a bajai Baum- beckl József 633 mázsás cséplé- si eredménnyel következik az 5 legjobb vezető versenyében. Mindhárman 1070-es géppel dol­goznak. A legtöbb cséplést egyébként a Bácsalmási és Bácsbokodi Gép­állomás végezte eddig. Báesbo- kod eredménye 16.651 mázsa — ebből 7348 kombajncséplés, míg Bácsalmás 13.006 mázsával a má­sodik. — Az akasztói Arany Kaiász Termelőszövetkezet búza-, rózs­ás árpabeadását teljesítette jú­lius 20-ig. Az előírt beadáson felül szabadvásárlásra 50 mázsa rozsot is adott az államnak. ILIT — Volt az ősszel egy jó tucat malacunk — gondoltuk, eladjuk őket, • inert ezek már olyan terven felüliek« voltak. •Egy valahogy mégis le­maradt közülük, — hát àzt a tagság javaslatá­ra az öreg Seres bácsi­nak ajándékoztuk, hadd fievelgesse fel, azután a jkenyér mellé, neki is Ijusson egy kis zsíro­sabb harapnivaló téli­re. Úgyis olyan magá- rahagyottan éldegél sze­gény, se felesége, a -,családjai pedig elkerül­tek mellőle, legalább azt érezze, hogy a tag­ság törődik vele, a szívén viseli az élete torját. Egyszer azután, úgy február közepe táján találkozom vele, amint az úton öregesen, las­san lefelé ballag a bo­káig érő hóban. — Hát Sándor bácsi meg hová igyekszik olyan nagyon? kér­dem tőle. . -Tr Megyek az elnö­kékhez — újságolja, s közben jelentőségtel­jesen szorongat a ke­zében egy kis cso­magocskát, Tudod, Ma­tyi fiam, levágtam a pocát. Gondoltam, vi­szek egy kis kóstolót frissiben a Jóskáéknak, mert az ősszel igen jól esett ám, amikor java­solta nekem azt a kis malackát. Azután elmondta, hogy milyen szépen fel­nevelte, mennyi sza­lonnája, kolbásza lett belőle —- még jövőre sem lesz gondja élelem­re. Erről tájékoztatott Retkes Mihály, a pe- töfiszállási Szabadság Termelőszövetkezet ser­tésgondozója, amikor Seres Józsefről, a ter­melőszövetkezet leg­idősebb tagjáról érdek­lődtem, hol lakik, mer­re találnánk meg, hogy él. Mindössze ezt a kis epizódot tudtam róla akkor is, amikor kicsi háza kertjében benyi­tottam hozzá. Komóto­san kapálgatott a pa­lánták között, s ismer­kedésünk után mind­járt a szőlőről kezdett beszélni. — Arról a másfél holdnyi darab­káról, melynek a rend­betartását — a perme­tezést leszámítva — ebben az évben is el­vállalta. Valami szép, nyugal­mas élet derűje árad a szavaiból, azé az embe­ré, aki érzi, hogy nincs egyedül, — társai van­nak, akikre mindig számíthat. — Tudja, a lányo- mckkal laktam én együtt négy évvel ez­előtt. Nem szerettem hogy a vejem úgy be­szélt rólam, mint tehe­tetlen, öreg emberről, hát szóltam Tóth Jós­kának, az elnöknek, hogy nem tudnának-e engem valamire hasz­nálni az ő termelő- szövetkezetükben. Szí­ves szóval invitált — hát idejöttem. Azóta minden évben teljesítek legalább 80 munka­egységet. Megvan a ke­nyerem, nem szorulok senkire. Még a tavalyi búzámból hatvan kiló kint van a kamrába, hozzá sem nyúltam. Eldegelék szépen, nyu­godtan. — Most az aratásban is csak azon vitatkoz­tam össze az elnökkel — mondja és a hangja komorra fordul, — hogy mm engedett ki arat­ni. Pedig hát én olyan szívesen mentem volna. Azt mondta, hogy nem nyolcvanéves ember­nek való munka az már. Hát így marad­iam én itt, a szőlőben, de úgy vigyázok rá, hogy egy szál gaz se le­gyen benne, mintha egyedül csak az enyém lenne. Esténként, ami­kor már elfáradok, be­megyek a házba, s el- szórakozgatok egy ki­csit a hegedűmmel. Útnak indultak a V 1T-küldőitek Hétfő délután 2 óra 10 perc­kor indultak útnak megyénkből a Világifjúsági Találkozóra a DISZ-küldöttek. Megyénket Prikkel Sára, a Tiszakécskei Ál­lami Gazdaság agronómusa, Gaál Piroska, a csátaljai Budai Nagy Antal Termelőszövetkezet tagja, Hegedűs Illés, a Kun­szentmiklósi Gépállomás traktor­szerelője, Csákány András, a Kecskeméti Gépállomás kom­bájnvezetője és Kuklis Lajos, kiskunmajsai DISZ-titkár, a Kecskeméti Erdőgazdaság bri­gádvezetője képviseli a varsói Világifjúsági Találkozón. Több fiatalt a termelőszövetkezetekbe ! Æ mezőgazdaság fejlesztéséért vívott harcból ifjúságunknak is ki kell vennie részét. A szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése a diszisták és a szervezetenkívüli fiatalok ügye is. Járásunkban kevés még a tsz-ekben dolgozó fiatalok száma. Sokhelyütt azért idegenkednek belépni, mert azt mondják: év közben nem kapnak pénzt. A tsz-tag fiatalok azonban megcáfol­ják ezt. Mert van pénzosztás évközben is s az osztalékból is van mit eladni. Tímár Ferenc 18 éves DISZ-tag a csátaljai Budai Nagy Antal TSZ-ben tavaly 300, idén már eddig 285 munkaegysé­get teljesített. Engert Mátyás fiatal idén januárban az állami gazdaságból ment át a garai Vörös Csillag TSZ-be dolgozni, mert belátta, hogy keresete így jóval több lesz. A nagybaracskai Vö­rös Szikra TSZ-ben dolgozik Király István DISZ-tag, aki tavaly 391 munkaegységére 14 mázsa kenyérgabonát, 6 mázsa kukoricát, 4 süldőt s 4600 forint készpénzt kapott. Évi jövedelme saját val­lomása szerint kitesz 14.000 forintot. Az utóbbi időben mutatkozik érdeklődés fiatalságunk körében a tsz-ek iránt. A vaskúti Dózsa, csátaljai Budai Nagy Antal TSZ-be 3—3, a dávodi Szabadság TSZ-be 2 fiatal szándékozik belépni. A DISZ járási végrehajtó bizottsága is tevékeny részt vállal a szövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Azokat a községeket, ahol az ősz folyamán nagyarányú belépésre lehet számítani, a bi­zottság tagjai patronálják. Csátalján, Garán és Csávolyon a tsz DISZ-szervezeteknek olyan támogatást adunk, hogy a szövetke­zet eleven, vonzó példája legyen a nagyüzemi gazdálkodásnak. ÊÀ ülönösen fontosnak tartjuk a családtag-fiatalok bevonását a tsz-be, ezért személyesen elbeszélgetünk velük ottho­naikban, munkahelyükön. Több találkozót szervezünk a tsz-ifjúság és az egyénileg dol­gozó parasztfiatalok között. Növeljük a termelőszövetkezetben dolgozó DISZ-tagok számát is, a szervezetenkívüli fiatalok felvé­telével, másrészt az új belépők tsz-hez való átjelentésével. Min­den olyan tsz-ben DISZ-szervezetet alakítunk, ahol a fiatalok létszáma meghaladja az 5 főt. Eddig hat tsz-ben alakult új szer­vezet s a közeljövőben újabb kettő létesül. Fokoznunk kell a tsz-ben dolgozó fiatalok szórakozási, mű­velődési igényeinek kielégítését. Szükséges ez elsősorban azért, hogy ha a tsz-ben dolgoznak, ott is szórakozzanak, másrészt von­zóbb legyen a termelőszövetkezet a fiatalság részére. A csátaljai Budai s a garai Fürst TSZ diszistáinak példája nyomán minden tsz-ben javasoljuk az ifjúsági parcella létesítését, amelynek jöve­delmét sport- és egyéb felszerelések vásárlására fordíthatják a fiatalok. Minden erőnkkel azért fáradozunk most, hogy járásunkban minél jobban megerősödjék a szövetkezeti nagyüzemi gazdál­kodás. Pártunk célkitűzéseinek megvalósításáért dolgozunk s ami a párt célja, az a DISZ-é is. Göndör József, DISZ jvb.i _______________ Baja. T óiteije§ííctlük foeaclásunkat Tsz-ünkban mindannyian meg­értettük a Minisztertanács ren­delkezését. S éppen ezért a be­adási kötelezettségünk teljesí­tésén túl, már eddig is, 30 má­zsa gabonát szahadíorgalmi áron adtunk át az államnak. Átlagtermésünk 11 mázsa fe­lett van, s úgy számítjuk, rogy munkaegységenként négy kilo­gramm gabona jut egy-egy tag­ra. Nagyon sokunknak még tavalyi gabona is van a padlá­son. Ezért elhatároztuk, hogy további gabonafeleslegünket if ugyancsak állami felvásárlóhe- íyen értékesítjük. A napokban egy pár idős néni és két fiatal lány egy nap alatl a rostán 110 mázsa búzát tisztí­tott meg, hogy mielőbb a be- gyüjtőhelyre tudjuk szállítani. Klemon Mihály, Dunaegyháza, Táncsics TSZ Sokoldalú agitáció! ! A Kecskeméti Városi Ta­nács Népművelési Csoportja figyelemreméltó előkészüle­teket tett a nyári kulturagj- táció megszervezésére. Két iskola húsz—húsztagú úttörő­brigádja erre az alkalomra összeállított műsorral és vi­rággal köszönti például a be­adásban példát mutató kecs­keméti dolgozó parasztokat. A fotószakkör tagjai fényké­pezőgéppel járják a határt és felvételeket készítenek a cséplésről, a gyorsbeadásról és a felvételeket megfelelő agitációs szöveggel a városi moziban is a tanácsházán el­helyezett faliújságra függesz­tik ki. Aki a könyvtár előtt jár, ízléses kartontábíát találhat a könyvkirakatban, rajta a felirat: körzetünk büszkesé­gei. Alatta az első kerület élenjáró dolgozó parasztjai­nak legfrissebb beadá-si és eséplési adatai. A munka azzal kezdődő' t, hogy közös erővel átfestették és rendbehozták a tanácshá­zára kifüggesztett hatalmas híradótáblákat. Ezeken he­tenként háromszor cserélik az adatokat. Ugyanakkor a beadásban példamutató dol­gozókat más módon is nép­szerűsítik. A piactéri hangos­híradón, a városi tanács kö­zelében kifüggesztett hang­szórón is közük adataikat. A két moziban és a megyei TSB hangoshíradóján is rövid kultúrműsorral, hangleme­zekkel népszerűsítik a ke­nyércsata hőseit. A kiraka­tokban is egyre sűrűbben ol­vashatják a járókelők a nagy nyári mezőgazdasági munkák állására, az élenjárók teljesít­ményeire vonatkozó közlemé­nyeket. A szemléltető agitáció, a népszerűsítő munka ma első­sorban a mezőgazdaság ese­ményeiről szói. Ez természe­tes, hiszen most gyűlik az állam raktáraiba az ország kenyere. Jó volna' azonban arról is gondoskodni, hogy a városi tanács bejáratának túl­só oldalán, a termelőszövet­kezeteket népszerűsítő táblá­val szemközt adatokkal lás­sák ei azt a másik hatalmas tablót is, amely a kecskeméti üzemek eredményeit van hi­vatva magán viselni. Ez a táb­la üres és elhanyagolt álla­potban van, pedig nyilván­való, hogy üzemeink, mun­kásosztályunk ebben az idő­szakban is hősiesen teljesíti tervét és példát mutat a me­zőgazdaság dolgozóinak is, növekvő eredményeivel, a szocializmus építésére.

Next

/
Thumbnails
Contents