Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-26 / 174. szám
Egy autó naplójából A nap mér lebukott a határban, a júliusi szél is megpihent a dombok hajlatában, amikor Haticza István és munkacsapata megérkezett az előadásra. A termelőszövetkezet legjobb munkacsapata, a többiek is róla vesznek példát. Később innen is, onnan is szállingóznak. A gyerekek vidáman csiripelnek és közben feszült figyelemmel kísérik• a mozigépész előkészületeit. A megyei tanács han- goshíradó-kocsija vetítőgéppel felszerelve ott áll a háttérben, készen várja az előadás megkezdését. Úgy féltíz tájban már szépszámú közönség gyűlt össze és a magtár falára erősített mozivásznon végre az ünnepélyes csendben megjelent a film címe; -Vidám vásár«. Innen is, onnan is derűs kacagás gyöngyözik, néha-neha megjegyzések hangzanak. Különösen a nagy termésátlagok keltenek csodálatot. A tiszaújfalusi Alkotmány Termelőszövetkezetben derűs órákat szerzett a kultúrautó, úgy búcsúznak el tőlünk, mint ismerősöktől, akiket visszavárnak hamarosan. A tsz eredményeit feljegyeztük naplónkba. A kukoricát, a cukorrépát háromszor megkapálták és ötször huzatták meg. Bediktálták a termelő- szövetkezet tagjai az aratásban élenjáró tsz-tagok nevét: Bartók Ferenc és Kapás Imre. Büszkén mesélték el, hogy egyre nő az új belépők száma. Kovács Péter 15 holddal, Koncz István nyolc holddal erősítette a szövetkezetét és szorgalmas munkáskezével. Döbrei Lajos bognár is megértette a párt útmutatását, aláírta a belépési nyilatkozatot. Öröm volt hallani, hogy elismeréssel nyilatkoztak a kulturális agitációról. A népművelés lelkes munkásainak agitációja, fel- világosító-nevelő szava is részese a szövetkezet fejlődésének. Úgy hírlik, hogy új szövetkezet megalakítását is tervezik, mert látják a községben, hogy ez a felemelkedés igazi útja. *Dunatetétlenen segítséget nyújtott az autó az agitációs bizottság megszervezésében. A bizottság azonnal munkába is állott. Irányítja a kultúrcsoportok szerepeltetését, adatokat szolgáltat az élenjárók népszerűsítésére, a versenytáblák friss hírekkel való ellátására. Egy szép grafikont is készítettek július 19-re. Az adatok a helybeli termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok termelési eredményeit szemlélteti. Naplónkba újabb nevek kerülnek Tetétle- nen. A közelmúltban írta alá a belépési nyilakozatot a tsz-be Beszedics Péter 8 holdas, idős Magos Pál 6 holdas, Bolvári János 7 holdas, Móri Antal 9 holdas, Nagy István 10 holdas dolgozó paraszt. A dunatetéleni határban pedig integető kezek búcsúznak tőlünk. » A dunaegyházi iskolában szőke búzakalászok csokrai fogadnak bennünket, pirosnyakkendős úttörők mutogatják, mint a kalászgyűjtési mozgalom szívet vidámító bizonyítékait. Az egyia közülük olyan buzgalommal magyarázza nekünk, mintha sose hallottunk volna ilyesmiről: —. Ezekkel a kalászokkal több jut a dolgozó nép asztalára. Erre ők, az úttörők nagyon büszkék. * Telnek a lapok a hangos- híradós-kocsi naplójában. Zúgó cséplőgépek, mosolygó termelőszövetkezeti tagok, verejté- kes homlokkal munkálkodó, barnára sült, erős. parasztemberek, ezernyi élmény képe tűnik fel az autó utasainak emlékezetében, ha a naplót forgatják. Az autó pedig nyeli a kilométereket. Újabb és újabb községek házsorai tűnnek fel, ismét zümmög a vetítőgép, csillog a kacagás, a vidám megelégedettség a szövetkezeti portákon. Bieliczky Sándor. Készülődés a mezőgazdasági kiállításra Ősszel rendezik meg az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Erre megyénkből is jelentkeztek egyénileg dolgozó parasztok, de előzőleg résztvesznek a helyi kiállításokon. A jelentkezők közül két egyénileg dolgozó parasztot meglátogattunk, vajon hogyan készülnek a bemutatóra. A kunsági ember évtizedek, mondhatni, évszázadok óta harcolt a sívó homok ellen. A homok meghódításáért harcol Gibic József is. Kiskunfélegyházán 15 éve kísérletezik. Végre sikerült zamatos, bőtermő barackfajtát meghonosítani. Ez jól birja a szárazságot. A környéken ismerik és igen elterjedt. Négyféle almafajtát is honosított meg. A homok egy másik kitartó ostromlója Pálmonostorán Al- mási Ferenc. Meggyel, őszibarackkal és szőlővel telepítette be a sivár területet. Sok kitartó és fáradságos munkába került, míg az oltásokkal és keresztezéseikkel a legmegfelelőbb egyedet kinevelte. A kiállításon a kísérletek legszebb gyümölcs- és szőlő-példányaival szerepel. A Bogdán-féle fehér szőlő egy- egy tőn már most hét-nyolc, sőt kilenc félkilót ígérő fürt is mosolyog. Mindketten nem adták fel a harcot, tervük az. hogy minél többfajta gyümölcsöt honosítsanak meg a szilaj homokon. cAnzúmjók diei&iéq,táklá£a Az ordast Úttörő Termelőszövetkezet tizenkét asszonya kora- tavasztól egészen az aratásig szorgalmasan dolgozik a közösben. F.gyrészük az állattenyésztésben ért el szép eredményeket, másik részük a növénytermelésben dolgozók lelkesen. Mióta Baloghné és Ttnnyeiné magukra vállalták a sertések gondozását, az elhullás egészen minimálisra csökkent. Az asszonyok munkaegysége pedig napról-napra szaporodik. Baloghnénak már 156 munlcaegységet Írtak be a tagkönyvébe, Tinnyeinének 10ő-öt, pedig az utóbbinak ott hon is elég sok gondja van a nagy család miatt. Az asszonyok két nöl munkacsapatot alakítottak, és most a két munkacsapat versenyez egymással. A legutóbbi értékelés alapján Zsig- mondné munkacsapata lett az első, de most ugyancsak meg kell szorítaniok a munkát, ha ezt a helyet to. vábbra is tartani akarják, mert a másilf munkacsapat tagjai is nagyon lelkesen dolgosnak. Az aratásnál a marokszedésben és a keresztbe hordásban Szabó Oyuláné és Somogyi Istvánné elismerésre méltó munkát végeztek. A termelőszövetkezet vezetősége ezért őket külön-kütön is megdicsérte, de elismeréssel emlékezett meg mind a Hét női csapat munkájáról, Gál Gáborné levelező. Tassi tsx-assxonyok példát mutatnak A tassi Petőfi TSZ női munkacsapatát Gubacsi Lukácsné vezeti. A tizenegy tagból álló kis csapat példamutató munkafegyelméről híres. Ha például hiányzás fordul elő, az asszonyok egymástól számonkérik: ki, miért hiányzott a csoportból. Most különösen vidáman végzik a munkájukat. Minden fáradságukat kárpótolja az a tudat, hogy bizony az idén szép termés ígérkezik. Például egy-egy búzakereszt 40 kilót is ad. S egymásután indítják útba a cséplőgéptől a begyűjtőhely felé a bűzászsákokkal roskadásig megrakott kocsikat. Eddig a termelőszövetkezet 120 mázsa gabonát adott a hazának. • Bognár Ilona, kunszentmiklósi járási MNDSZ. DCéptk a izovjei nép ideiéből A Moszkva melletti pavsioni gépgyárban kipróbálták A. M< Sztoljarov új kőfűrészelőgépét. Ezzel a géppel márvány, mészkő és saválló andezit kőbányákban dolgoznak majd. A gép meghatározott nagyságú tömböket és lapokat hasít majd ki a sziklából. A gép vágószerkezetét két villanymotor hajtja és egyszerre öt 100 mni-es lapot tud kivágni. A kipróbálás során bebizonyosodott, hogy jól beválik a gyakorlatban. Kezeléséhez mindössze egy ember szükséges. A képen: az új kőfűrészelőgép látható. *x Széleskörű tapasztalatcserét szerveztek a mezőgazdasági dolgozók között. A kolhoztagak cs az élenjáró szovhozok dolgozói cikkeket írnak a sajtóba, amelyekben ismertetik eredményeiket és meghívják magukhoz a többi gazdaságok dolgozóit tapasztalatcserére. Messzi földön híres a Sztavropol-határterü- ieti »Sztálin«-kolhoz nagy fehér sertéseiről. A gazdaság résztvesz az Összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon. A képen: A látogatók a »Sztálin«-kolhozban megtekintik a sertéshizlaldát. Építkezik a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet A mélykúti Lenin Termelő- szövetkezet saját erőből 40 férőhelyes szarvasmarhaistálló építését kezdte meg, mert a termelőszövetkezet alakulása óta a szarvasmarhaállomány csaknem megkétszereződött. A termelőszövetkezet baromfiállománya is szépen fejlődik, már annyira megnövekedett, hogy abból hetente 8—900 forint bevételre tesz szert a tsz tagsága. „Spiclire nincs béralap“ — Most pedig szánjatok magatokba, hintsetek hamut a fejetekre — mondta az Élelmezésipari Minisztérium illetékese úgy hajnal felé, miután a bankett kitűnően sikerült. Hogy miért mondta ezt, azt ő tudja a legjobban, ennek a kivizsgálása még folyamatban van. Nem is ez a megjegyzés keltett felhördülést, hanem a következő, amit Kollárik Mária, a gyár jogügyi előadója mondott; hiába, akinek Krisztus a barátja, az könnyen üdvözül. Ezzel megpecsételte a sorsát. Villogó tekintetek fordultak feléje. — Áh, megvan a spicli — motyogta valaki diadalmasan. Attól kezdve Kollárik Máriának nem volt maradása az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban. Hogy e bibliai mondások között milyen összefüggés van, azt meg kell magyarázni. Úgy történt, hogy 1954 októberében a mustsűrítéssel kapcsolatban tervcsalás történt, öt vagon must sűrítését már októberben lejelentették — a prémium miatt — és csak novemberben gyártották le, A manőverbe Bíró Gyula, fél- készáruraktárost is bevonták. Annál nagyobb volt a meglepetése Bíró Gyulának, hogy rövidesen éppen ezért bocsájtották el fegyelmi úton. Mert az öt vagon must hiányzott. Ezt aztán jól megcsinálták Bóhner István volt igazgató és társai. Mindent alaposan kiterveltek, de arról mégis megfeledkeztek, hogy Bíró Gyula nem tartozott az »ötösfogathoz«. (A vállalat dolgozói így nevezték azt az öt embert, akik az igazgatón kívül kényük-kedvük szerint intéztek sorsokat. Közéjük tartozott a vezető statisztikus, a terves, a főkönyvelő, a munkaügyi osztályvezető és a beruházási osztályvezető. Az »ötösfogat« kocsisa Bóhner István volt még akkor. (Ezt a titulust ő adta saját magának.) Szóval a Bíróval baj lett. A volt félkészáruraktáros sem esett a fejelágyára és feljelentette az igazgatót. Megindult a vizsgálat. A Konzervigazgató- ság revizora talált is valamit, meg nem is. Tény az, hogy úgy egyezett meg Bóhnerékkal, hogy ezt az egész must-dolgot ember- baráti cselekedetként könyvelik el. A jó cselekedet ebben az ügyben az volt, hogy a gyár vezetői prémiumban részesültek. Ezután történt a bankett, talán azért, hogy sikerült mindent nagyszerűen elintézni és itt hangzottak el az említett kijelentések. Ettől kezdve vádolták Kollárik Máriát azzal, hogy spicli és ő jelentette fel az igazgatót a must miatt. Pedig ő, szegény csak sejtett egy-két dolgot, de nem tudta bizonyosan, hiszen ő csak jogügyi előadó volt. «— Egyébként meg kell jegyezni róla, hogy szaporán pereg a nyelve és ha valami nem tetszik neki, vagy nem a kedvére való, úgy érzi, hogy igazságtalanság — bárkivel történjék is — alaposan megmondja a magáét. Ezt úgy szokták mondani, hogy ami a szivén, az a száján is. így inkább érthetővé válik, hogy miért tette a történet elején tett megállapítást. — Ezt a nőt el kell távolítani a gyárból — határozta el az igazgató és az »ötösfogat«. Mi sem könnyebb annál, felmondunk neki, hogy nem jól végzi a munkáját. Igaz, nemrég kapott jutalmat azért, mert jól dolgozik, de sebaj, több Is veszett Mohácsnál, Január 13-án meg is kapta az első felmondó levelet. De nem azért jogász, hogy ne tudta volna megállapítani, hogy a felmondás nincs semmivel alátámasztva. Visszaküldte az igazgatóhoz azzal, hogy nem fogadja el. Erre február 7-én Ismét küldtek egy másik felmondólevelet, ezen már egy kicsit pontosabban határozták meg, hogy melyik paragrafus szerint történik a felmondás. Fellebbezett a területi egyeztető bizottsághoz. Ez nem talált alapot a felmondásra, ezért olyan határozatot hozott, hogy március 1-től helyezzék vissza állásúba. Kollárik Mária közben a sok herce-hurca miatt idegösszeroppanást kapott. Ez természetesen nem sokat izgatta a gyár vezetőjét, az sem, hogy a munkakönyvét már kiadták ineki előzőleg, szabálytalanságot szabálytalanságra halmozva, s a beteg Kollárik Máriát ismét elbocsátották március 9-én, de most már fegyelmi úton. Az ügy »tárgyalásánál« Bóhner István, mint egy jó színész, mutatkozott be. Rágalmazással vádolta Kollárik Máriát mindazokért a dolgokért, amelyek már régóta kiderültek, hogy igazak és amiért már le is váltották őt, (Meg kell jegyezni ugyanis, hogy Kollárik Mária mindazokat, amit eddig csak sejtett a vállalatnál lévő szabálytalanságokról, jelentette a minisztériumnak, többek között például azt is, hogy Bóhner István igazgató Benkő István nevű sógorának szabálytalanul különböző címen hatalmas összegeket kifizetett.) A vizsgálat csak akkor lett eredményes, mikor személyesen felment a miniszter elvtárshoz, Ennek már volt foganatja. Egész sereg revizor érkezett és egyszerre minden kiderült Bóhner- ről. Le is váltották, ügye még kivizsgálás alatt van. Ez eddig rendjén Is van. Kollárik Máriát azonban még nem vették vissza a gyárba. A gyár vezetői nem hajtották végre a területi egyeztető bizottság határozatát arra hivatkozva, hogy »spiclire nincs béralap«. Azt mondják, hogy »ilyen nőre nem csak a gyárnak, de még a társadalomnak sincs szüksége«. Hogy milyen társadalmat értenek alatta, az még nincs tisztázva. Az azonban már a fentiekből is megállapítható, hogy az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár vezetőinek nem erős oldala a politikai tisztánlátás.
