Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
Néhány szó a kulíurális agitációról • ' * - * 'V Rohamosan fejlődik Kína ipara Az elmúlt esztendőhöz viszonyítva az idén megállapítható, hogy kultúrmunkásaink, tanácsaink többet törődtek a kul- türagitációval. A gabonacsata győzelmes befejezéséhez az idén a népművelés dolgozói és lelkes segítőtársaik odaadó, felvilágosító munkával járulnak hozzá. Ebben a cikkben elsősorban azokkal a jól általánosítható kezdeményezésekkel szeretnék foglalkozni, amelyek útmutatást adhatnak megye- szerte, egyben azokra a hiányosságokra is fel szeretném hívni a figyelmet, amelyeket a munka sikere érdekében minél sürgősebben ki kell javítani. Dunapatajon például tizenkét tagú agitációs bizottság működik, melyet a VB-titkár irányit. A legtöbb helyen » megalakult községi agitációs bizottságok azonban nem mindenütt végeznek eredményes munkát. Inkább csak a bajai, dunave- csei és kecskeméti járás területein találhatunk megfelelő lendületet, a többi járásokban alig akad egy-két község, ahol ne csak papiron működnének. A dunapataji agitációs bizottság hetenként tárgyalja meg a soronlévő feladatokat. így a község területén, mind a szóbeli, mind a szemléltető agitáció friss és mozgósító erejű. A bajai járási tanács népművelési csoportja eddig 70 különböző színes, rajzos plakátot küldött ki a községekbe. Duna- vecsén négy bélyegzőt készítettek, amivel a kereskedelemben használatos papírzacskókra nyomják rá a begyűjtéssel kapcsolatos jelszavakat. Csávolyon »■kérdés-felelet-« ládákat állítottak fel, ahova a dolgozó parasztok papírravetve bedobják azokat a kérdéseket, amelyekre választ várnak. A választ vasárnap délután a kultúrházban, a gazdakör megbeszélésén kapják meg. Több községben helyes kezdeményezések találhatók a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeinek népszerűsítésére. A kecskeméti városi tanács népművelési csoportja a mező- gazdasági osztállyal együttműködve segíti a termelőszövetkezeti látogatások szervezését. Amíg délelőtt a látogatók a termelőszövetkezet gazdaságát tekintik meg, délután a tsz-moz- galommal kapcsolatos kultúrműsor szórakoztatja őket. A bácsalmási járási kultúrház fényképfelvételeket készít a termelőszövetkezetek életéből. Ezeket a sokszorosított fényképeket kiküldik a járás községeibe, agitációra való felhasználás céljából. A kiskunfélegyházi járási népművelési csoport például grafikonra dolgozta fel a gátéri Vorosilov Termelőszövetkezet fejlődését és eredményeit. Nagy segítséget nyújtott a termelőszövetkezetet látogató dolgozó parasztoknak a tsz életébe és a fejlődésébe való betekintésre. Fiilöpszálláson kiállításokat készítenek a kirakatok saámára a tsz-ek termés- eredményeiből. Azt is feltüntetik, hogyan érték el az eredményeket. A bajai járásban közel húsz falunapot rendeztek munkás-paraszt találkozóval egybekötve. Dávo- don és' Nag.ybaracskán közel 500-as létszámú ünneplő közönség gyűlt össze erre az alkalomra. Az eredmények azonban még nincsenek árnyoldalak nélkül. A legfőbb hiba, hogy a jó módszerek nincsenek általánosan elterjedve. A járási népművelési apparátus nem ad kellő segítséget a községeknek, nem használja fel a fellelhető lehetőségeket. Persze az is igaz, hogy sok községi tanács sem fordít elég gondot arra, hogy a rendelkezésre álló agitációs lehetőségeket kihasználja. A kiskőrösi járási tanács népművelési apparátusának dolgozói például alig járnak ki a területükre. Több helyen nem pótolták a szabadságon lévő népművelési előadót, nem gondoskodtak a helyettesítéséről, így történt ez Császártöltésen is, ahol a községi tanács egyébként sem törődik az agitációval. Nem vették például figyelembe a kiskunhalasi járásban, hogy a szemléltető agitáció megjavítására munkába lehetne állítani a járásban jól működő képzőművész szakkört. Általános tapasztalat az is, hogy a községi tanácsok hirdető tábláikat elhanyagolják. Vagy régi adatokat tartalmaznak, vagy a kiírás sablonos. Legtöbb helyen gépiesen egymásmellé sorakoztatják a jói teljesítők és nem teljesítők neveit, minden megjegyzés nélkül. Ezek a névsorok aligha agitálnak. Járási tanácsainknak, tanácsapparátusunk népművelési dolgozóinak a hiányosságok megszüntetésével, az elért eredmények általánosításával kell élénkebbé, hatékonyabbá tenniük a nyári agitációt, mert csak színvonalas, sokoldalú, kulturális nevelőmunkával lehet hasznos segítséget nyújtani a mezőgazdaság nagy nyári csatájának sikeréhez. A hatástalan, sablonos agitáció csak költséget és fáradságot jelent, de az eredményt legtöbbször hiába várják. Korossy Ar.ur M. T. nép. műv, oszt. vez. i Helyes kezdeményezések a kultúrmunkában A megyei tanács népművelési osztálya az idén alaposan és megfontoltan készítette el a terveket a nyári kuJtúragitáció megszervezése, sikere érdekében. A munkaterv végrehajtása közben több kitűnő kezdeményezés született. Első ízben a napokban adták át a népműve- lási osztály által rendszeresített »Kiváló munkáért« jelvényt és plakettet a Satlai Termelőszövetkezet DlSZ-brigádja öt tagjának, aki az aratás>ban kimagasló teljesítményeket ért el. A jelvényt gomblyukba tűzve viselik a tsz-tagok, a szép kivitelű plakettet pedig szerszámjuk nyelére szögezték fel. Hasonló kivitelű jelvényt és plakettet rendszeresítenek megyei viszonylatban a növényápolási munka élenjárói számára. A népművelési munka, a kul- túrházak tevékenységének jobb megbecsülése érdekében rendszeresíti a megyei tanács népművelési osztálya a »Kiváló kultúrád»« megtisztelő cím adományozását. Első íziben a kiskunfélegyházi járási kultúrház kapja a »Kiváló kultúrház« elnevezést azért, mert ez a kitűnő kulturális intézmény az utóbbi időben jelentékeny eredményeket mutatott fel és jól válósítja meg pártunk kultúrpolitikai célkitűzéseit. A kultúrház névadó ünnepsége szombaton, július 16-án lesz. Az ünnepséget változatos kulturális program teszi emlékezetessé. A kultúrházak közötti tapasztalatcsere elmélyítése érdekében a kitüntetett kiskunfélegyházi járási kultúrház III. negyedévi tervét tájékozódás céljából megküldi a megye többi hasonló intézményének is, hogy megfelelő módosításokkal a Félegyházán jól bevált módszereket máshol is alkalmazni tudják. A tanulók takarékossági versenyeredményei Az ország minden községében, városában a tanulók, a kis pajtások nagy buzgalommal gyűjtötték fillérjeiket. Megtakarított pénzükön legtöbben közös kiránduláson vettek részt, de vannak olyanok, akik még nem használták fel, és tovább gyűjtenek. Megyénkben a száz tanulónál kevesebb létszámú iskolák közül a takarékossági versenyben az Izsák, Matyó-telepi pajtások vezetnek, fejenként 8G.53 forinttal. A versenyben a tasskerti, a Kecskemét urréti, a kunfehértói gyermekek sem maradtak el. A délszláv iskolák közjil a kalymári tanulók 27.78 forintos átlagot értek el. A nagylétszámú iskolák közül változatlanul a soltszentimreiek bizonyultak a legjobbnak. Náluk az egy főre eső átlag év végéig 109.64 forint lesz. Kevéssel maradtak el az alsógöböi-járási pajtások is, ahol az átlagos megtakarítás elérte a 100 tői intőt. Dicséretet érdemelnek még a mátételki gyerekek 70.32 forint, a dunaegyháziak 67.27, az érsckcsanádial; 48.80 forintos átlagbetétjükkel. A megye középiskolái közül legtakarékosabb diákok a Bácsalmási Általános Gimnáziumba jártak. Nekik fejenként 69.24 forintjuk volt. Baján a Mező- gazdasági Technikum hallgatói meg 71.52 forintot is. elérték. KÖNYVESPOLC ÉRDEKES KÖNYVEK Egy dunántúli falu felszabadulásának hiteles történetét mondja el A FEGYVEREK BESZÉLTEK című kisregényében Dobozy Imre. Mint ahogy, a tengervíz egy cseppje az egész tenger összetételét, úgy mutatja ez a kisregény egész Magyarország felszabadulásának történetét. Megjelennek előttünk a íelszabadü- iási harcok jól ismert szereplői, i kegyetlen nyilasok, a gyűlölt, tabló németek, a kezdetben tanácstalan, majd az események cocán az ellenállási harcba sodródó becsületes magyar emberek: a tanító, — akinek a naplója a kisregény — a sze- gényparasztok és más kisemberek. A gyorsan pergő események hamar a Szovjet Hadsereg oldalára állítják a falu népét. Dobozy Imre nagy tehetséggel, művészien rajzolta meg, néha par ecsctvonaisal, máskot az események tisztítótüzének lángjában a könyv szereplőit. A kisregény Irodalmi színvonalát emeli a szerző humora és zamatos magyar nyelve. * Jan Peterson: BERLIN — 1933 című regénye a régi Berlin előttünk ismeretlen arcáról lebbenti fel a függönyt. Valljuk be, nem tudtunk, vagy elfeledkeztünk arról, hogy Hitler és bandájának hatalomra jutása előtt millió és millió német harcolt a fasizmus ellen. Az antifasiszták gyakran családjukat, szerelmüket és az életüket tették kockára a hitleristák elleni áldozatos harcban. Peterson, a Goethe-díjjal kitüntetett író, egyike ezeknek az önfeláldozó hős kommunistáknak. A kéziratot Berlinben írta még annak idején, és kalandos körülmények között csempészte ki a fasiszta Némpt- orsjsúgból külföldre, Nagyméretű építkezések folynak Ansanban, Kína vezető acélközpont jaban. A képen: acélszerkezetek szerelése az ansanj építkezések egyikén Készülődnek az alkotmány ünnepére KUNSZENTMIKLÖSON a nagy nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt sem csökkent a kultúrmunkások tevékenysége. A DlSZ-bizottság és a népművelési osztály ifjúsági kultúrcso- portja több apró egyfelvonásos színművet tanult be, amelyeket nemcsak a kultúrotthonban játszanak nagy sikerrel, hanem a munkahelyeken is felkeresik vele a dolgozókat. A kultúrcso- port közben fáradhatatlanul készül az alkotmány ünnepi műsorra is. Erre az alkalomra, többek között egy nagyobblélegzetű színművet, Jaroszláv Zrotár cseh író »Tyúk és a harangoz»« című hárooifelvonásos vígjátékát tanulják. A Kínai Népköztársaság gépgyártó ipara az idén 21 százalékkal több gépet és felszerelést szállít a könnyűiparnak, mint 1954-ben. Kínában ma már teljes üzemfelszereléseket gyártanak, például olyan cukorgyárakhoz, amelyek naponta 2000 tonna cukornádat dolgoznak fel, továbbá teljes hűtőtelepeket, transzformátorokat, papíripari gépeket és más fontos felszereléseket, amelyeket azelőtt külföldről kellett behozni. De nemcsak a gépgyártás növekszik rohamosan, hanem gyors ütemben halad Kina első autógyárának építése is. A csangcsuni autógyár — Kína első autógyára — több rész« Jegének építését hamarosan befejezik. Csangcsunba naponta többszáz fajta építőanyag érkezik az ország minden részéből. Amikor 1953-ban megindult az építkezés, a szükséges anyag 70 százalékát külföldről kellett importálni. Az 1955-re előirányzott építőanyagnak több mint a fele már Kínában készül. A varratnélkuii csövek zömét például az ansani vas- és acélgyár állítja elő. Kina legfontosabb feladata a nehézipar fejlesztése. Az ansani vas- és acéltársaság 7. sz. kohója Kina önműködő kohói legnagyobbjának egyike A napokban tették közzé a Kinai Népköztársaság első öt« éves tervét. E terv nyomán rakják le ötév alatt a szocializmus alapjait a 600 milliós Kínában. Egy Európa-nagyságú ország képe változik meg a terv nyomán. Ipartelepek sokasága hálózza be Kina területét. Olyan korszerű ipart létesítenek, amely a vasúti sínektől a repülőgépig csaknem mindent előállít. Különösen nagy feladatok várnak a nehéziparra, amely a szocializmus felépítéséhez szükséges anyagi bázist biztosítja. A ter« melési eszközök előállításának részesedése az egész ipari tér« melésben az 1952. évi 39.7 százalékról 1957-ben 45.4 százalékra növekszik. Kina első ötéves terve nyomán az ország virágzó gazdasággal, korszerű nehéziparral és mezőgazdasággal rendelkező nagyhatalommá nő.
