Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-23 / 172. szám
A kenyérgabona egy részének kötelező állami felvásárlásáról A Szovjetunióban lendületese n folyik a betakarítás. A képen : a Bovtari Gépállomás (Ukrán SzSzK) kombájnja munkában BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Ara 50 fillér 1955 JÜLIUS 23. SZOMBAT Most már mindenütt megindult a csépiés, sokszáz mázsa kenyérgabona kerül naponta a begyújtőhelyekre. Számos termelőszövetkezet és sok egyénileg dolgozó paraszt már július 20. előtt teljesítette kenyérgabonabeadási kötelezettségét és beadta az értékesítési szerződésre lekötött gabonamennyiséget is. A Minisztertanácsrendeletét a kenyérgabona egy részének kötelező állami felvásárlásáról kedvezően fogadták a termelőszövetkezetek és az egyéni parasztok egyaránt. A magas átvételi ár és a kedvezmények sokakat arra serkentettek, hogy többet adjanak be, mint ameny- nyit kértek tőlük. Kunszentmik- lóson Szabó Istvánnak például 40 kilót kellett volna beadnia a . értékesítési szerződésre és 1 mázsát ajánlott fe-L Több termelőszövetkezetben számítást végeztek. A számok bebizonyították, hogy jól járnak, akik feleslegük egy részét átadják az államnak. A solti Szikra Termelőszövetkezet 50 mázsa búzára kötött értékesítési szerződést. 12.500 forintot kapott a beadott gabonáért a szövetkezet a gyorsbeadási jutalommal együtt. Ezenkívül kaptak 10 mázsa korpát 1500 forintért. Tudjuk, hogy a korpa ára 5 forint körül van a piacon. tTj, tehát ezt úgy kellett volna megvenniük, 5000 forintot fizettek volna. A megtakarítás ezen is 3500 forint. A szövetkezet tagjai még tovább számoltak. A korpát a teheneknek adják. A 10 mázsa korpa elfogyasztása nyomán 2000 liter tejet termelnek a jószágok. Ennek szabadpiaci ára 6000 forint. Ezenkívül kapott a. szövetkezet 5 köbméter fenyő-fűrészárut az építkezéshez. Az értékesítési szerződésre beadott gabona nem érintette a munkaegységre szánt kenyérgabona mennyiségét, mert a szövetkezet túlteljesítette tervét, 12 mázsán felüli átlag- -termelésre számítanak búzából 'holdanként. Az üzemtervben áOO mázsa kenyérgabona szabadpiaci áron való értékesítését tervezték be 300 forintos áron. Most, hogy az államnak adtak el 50 mázsa gabonát, sokkal .több bevételük van! Jól járnak az egyénileg dol- .gozó parasztok is. Közülük is már sokan kiszámították, hogy érdemes eladni az államnak a (kenyérgabonát. Lajosmizsén Zsupa József 688 kilogramm beadási kötelezettsége mellett 800 kilogramm gabonát adott be. Ifjú Kollár László 12 és félholdas alsólajosi középparaszt is méltányosnak tartja a 280 forintos árat egy mázsa búzáért. Vezelszki János 13 holdas gazda pedig csak 240 forint készpénzt vett fel az államtól a beadott búza mázsájáért, viszont igénybe veszi a kedvezményes korpajuttatást és ősszel ugyancsak kedvezményes áron felszántana földjét a gépállomás traktorával. Lajosmizsén a termelők mégis csak beadásra szállítottak búzát meg rozsot az állami begyűjtőhelyekre, a kötelező állami felvásárlásra alig néhány mázsát. Ennek több oka van; egyik az, hogy az állami felvásárlás feltételeit még a cséplési nyilvántartók többsége sem ismeri a községben, pedig a termelőszövetkezetek tagjain kívül több mint 3000 beadásra k telezett termelő lakik. Senki se magyarázta meg nekik, hogy mennyi gabonát kötelesek a termelők eladni az államnak, ezért ők sem tudták felvilágosítani a hozzájuk forduló csépeltető dolgozó parasztokat. A községi begyűj tési megbízott, Soltész Ferenc ugyan arra hivatkozik, hogy kevés a nyomtatvány és azért nem megy a kötelező állami felvásárlás. A valóság azonban az, hogy maguk a községi begyűjtési dolgozók sem ismerik megfelelően a rendeletet, amely kimondja, hogy a termelők a beadásra szánt terménnyel együtt kötelesek a kötelező állami felvásárlásra előírt gabonamennyiséget a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre szállítani. Mindezekért elsősorban a begyűjtési megbízott, s a községi tanács vezetői felelősek. Hibát követett el a lajosmizsei községi pártbizottság is, mert nem ellenőrizte eléggé az ezzel kapcsolatos munkát és a kommunisták sem ismertetik a dolgozó parasztokkal a kötelező állam; felvásárlásról szóló rendeletet. Ez a jelenség nemcsak Lajosmizsén, hanem más községekben is tapasztalható. Hiányzik a harcos, sokoldalú felvilágosító munka annak érdekében, hogy a dolgozó parasztok megismerjék az állami felvásárlás feltételeit és előnyeit. Legtöbb helyen úgy gondolják, hogy elég, ha az újságokban megjelent a rendelkezés, a dolgozó parasztok úgyis megtudják ebből, hogy milyen előnyös számukra az állami felvásárlás. Ezért döntő feladatuk, különösen a községi pártbizottságoknak, hogy irányítsák és ellenőrizzék a begyűjtési hivatal és a községi tanács begyűjtéssel kapcsolatos munkáját és mozgósítsák a népnevelőket a rendelet magyarázására, mert még sok helyen zavaros elképzelések vannak az állami felvásárlással kapcsolatban, amit főként az ellenség terjeszt. Ahol nem a népnevelőik magyarázzák a rendeletet, ott a kulákok »-agitálnak-«, s igyekeznek minden módon lebeszélni a dolgozó parasztokat a beadásról. így teszik ezt például Kunszentmiklóson is. Ezért kétszeresen szükséges tehát minden erőt latbavetni annak érdekében, hogy sikerre vigyük a kenyérgabonabegyűjtés nagy ügyét. Dolgozó népünk kenyeréért! Kovács Vilmos dunarecsei középparasst kiszámíiolia : jól jár az értékesítési szerződéskötéssel Dunavecsén gazdálkodik Kovács N. Vilmos, 18 holdas középparaszt, a megyei tanács egyik tagja. Beadási kötelezettségét mindig pontosan, elsőnek teljesíti s most is jócskán rendelkezik felesleggel. Ez annak tudható be, hogy Kovács N. Vilmos jól ért a gazdálkodáshoz. Most a napokban, amikor megjelent a Minisztertanács határozata a ken jtrgabona állami felvásárlásáról, mindjárt számot vetett: mennyi gabonát tud eladni kötelező beadásán felül és hogyan használja fel az értékesítési szerződéssel járó kedvezményeket. A termése ugyan még osztagban van, de már kiszámította, hogy a várható mennyiségből a beadásra előírt 12 mázsa kenyérgabona mellett még 15 mázsát adhat el af államndk szabadfelvásárlásra és erre július 22-én meg is kötötte az értékesítési szerződést.j Kovács gazig kiszámította, hogy ha a tavtClyi szabadpiaci árat veszi figyelembe, jobban jár az értékesítési szerződéssel mert a mázsánkénii 240 forintos búzaár mellett sok olyan kedvezményt kap, amelyet igen jói kamatoztathat. Korpából például 3 mázsát vásárolhat 150 forintos áron, s ezzel legalább három hónapig jól abrakoltat- hatja teheneit. Így havonta mintegy 50 liter tejjel több jut szabadeladásra. Emellett három mázsa lucernaszénát és 150 kiló árpadarát is megtakarít a korpa révén. Kovács N. Vilmos szívesen veszi igénybe a műlrá- gyavásárlási kedvezményt is, Megyénk dolgozó parasztjai minden percet kihasználnak a gazdag kenyérgabona-termés Oetakarításárai Július 21-ig összesen 38 község és 85 termelőszövetkezet, a zab kivételével, végzett az aratással. A kecskeméti járásban már 15 község és 28 termelőszövetkezet területén csomókban van a gabona- termés, de a járás még hátralévő két községében is alig 100 mert minden évben — így az idén is — tapasztalta, hogy a műtrágya holdanként átlag két- három mázsával növeli a terméshozamot. holdnyi búza áll még lábon azokon a mélyfckvcsíí talajokon, ahol eddig még nem érett be teljesen. Legtöbb gabona a bajai, du- navecsei, bácsalmási és kiskun- halasi járások területén vár még aratásra. E területeken is most a jó időben teljes erővel folyik az aratás, hogy minél kisebb szemvesztcséggcl takaríthassák be a termést. Előleget osztottak a fülöpszállási Vörös Csillag TSZ-ben A fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet kocsijai julius 20-án szállították be az utolsó részlet búzát a begyüjtöhelyre. Kenyérgabona-beadásukat teljesítették, 110 mázsa búzát szerződésre vittek be az államnak. A termelőszövetkezet szorgalmas tagjainak munkája nyomán jóval több termést takarítottak be, mint tavaly is ezért ez a 110 mázsa nem befolyásolja a munkaegységre szánt gabona mennyiségét. A beadásért kapott pénzösszeget kiosztják x tagok között. így 3 forint előleg jut egy-egy munkaegységre. A beadással egyidőben kenyérgabonát is osztottak. Bódogh István 906 kiló, Benedek Imre 326 kiló, Kiss Sándor 561 kiló, Luczkó István 762 kiló búzát kapott. A termelőszövetkezet 233 mázsa 70 kiló gabonát irányzott elő osztásra, de sokan nem vitték ki, mert még tavalyi búzájuk is van. Táncos Istvánnak például 18 mázsa gabona járna, de ő sem vitte most haza. 38 községben és 85 TSZ-ben már csak a zab aratása van hátra A művezetők munkáját is dicsérik a jó eredmények Kiss Béla a szövődé becsületét védi FIATALEMBER még Kiss Béla, a Bajai Gyapjúszövetgyár szövődéi művezetője. Amolyan »örökmozgó« ember. Mindent látni, tudni akar. Szakavatott kézzel nyúl, ha szükséges, a gépekhez is. Mostanában sokszor kerül a neve szóba, mint a legjobb művezetőé. JULIUS ELSŐ tíz napjában nagy gondban volt. A szövődé csak 97 százalékra teljesítette tervét. Ez bántotta Kiss elvlár- sat. Sorra járta a szövőnőket s közölte mindegyikkel, mit kell tenniük a terv teljesítéséért. A baráti szónak, meg a helyes irányításnak eredménye, hogy július 10-től 20-ig már 100.5 százalékra emelkedett a szövődé tervteljesítése. Ezzel egyidőben a géphatásfok 71.6 százalékra ugrott. Novákovics Mihály teremmesterről is sok jót mondanak. Mint a műhelybizottság elnöke, keveset beszél, de annál többet tesz. Az irányítása alatt munkálkodó asszonyok, lányok 105.5 százalékra teljesítették tervüket s egy százalékkal csökkentették az állásidőt. 20 EZER NÊGYZETMETER terven felül. — Ennek megvalósításán munkálkodnak a szövődéi művezetők. Egy pillanatra sem feledik, hogy a jó eredmények a művezetők munkáját is dicsérik, fi gyuíagyari művezetők A KECSKEMÉTI GYUFAGYÁR dolgozói úgy vélekednek, hogy az a jellemes ember, aki teljesíti is, amit megígér. Éppen ezért naponta 6500 dobozzal, — ígéretükhöz híven — több gyufát gyártanak a tervezettnél. Ennek sikere jó részt az üzem művezetőitől függ. Nekik kell ügyelni arra, hogy a többtermelés megtakarított faanyagból, a selejt csökkentésével történjék. Csányi Dezső főművezető sokat fáradozik. Hol az egyik üzemrészben, hol a másikban lehet látni. Intézkedik, javasol, felelősségre von, dícsér, mikor melyik segíti a jobb munkát. Hiába volna azonban az ő szorgalmas, ha segítőtársai, a művezetők nem lennének olyan leleményesek, életrevalóak, mint amiiyenek. Mindnyájan jól ismerik a gyufagyártás technikáját. FIGYELŐ SZEMEKKEL őrködnek a technológiai fegyelem betartásán. Ha észreveszik, hogy egy kicsit is növekedett a selejt, már azonnal felhívják a brigádok figyelmét a hibára. Nagy segítséget nyújtanak a dolgozóknak teljesítményeik növeléséhez is, a műszaki előfeltételek biztosításával. Segítségükkel az utolsó tíz napban 1.5 százalékkal csökkent a selejt, Trompák József és a fiatalok FEHÉR GYERMEKCIPŐK százai láthatók a Kecskeméti Cipőgyár alja-üzemrészének átvételi asztalán. A mellette szorgoskodó meos átvizsgálja a cipőket s ráüti az 1. minőség bélyegzőjét. Odabenn az irodában, a termelési napló minőséget jelző rovatába pedig a következőket jegyzik be: 95 százalék. Nem könnyű dolog jóminőségű munkát végezni. De ahol olyan műszaki vezetők vannak, mint Trompák József, meg a többiek, ott halad is a munka, meg jó is. Trompák bácsi, a szabászok művezetője, ismeri a felsőrészszabás csittját-binját. Sokat foglalkozik a fiatalokkal is. Hol Bencze hajósnak, hol Zsíros Bélának, később pedig Adorján Rózsinak mutatja meg, hogyan Kel1 ügyesen és gyorsan szabni. A szabászok rendszeresen túlteljesítik napi tervüket. Az új módszerrel ellenőrzik a minőséget. Minden szabász kap egy betűt. Ezt üti rá az általa készített felsőrészre. Ennek kedvező hatása már megmutatkozik abban, hogy aki eddig 5 pár másodosztályú felsőrészt készített, az most csak kettő, vagy egy ilyet készít. A szabászat gyors, pontos munkájával hozzásegítette a többi üzemrészeket ahhoz, hogy a készített gyermekcipők 95 százaléka első osziályú, s a tervet naponta teljesítik.
