Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. július (10. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

BACSKISKUNMEGYEI '—/ .0^ X. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ára 60 filiér Támogassák as újítómosgalmat üzemeink vezetői 1955 JÚLIUS I. PÉNTEK A Városföldi Állami Gazdaság dolgozói jó munkával járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló párthatá­rozat végrehajtásához. Virág Lajos üzemegység-vezető a Tö­rekvés-brigád tagjaival meg­beszéli a pártbatározaiot. , A helsinki béke-világtalálkozó záróülésének felhívása a világ népeihez Helsinki, június 29. (MTI) A helsinki béke-világtalálkozó záróülése a következő felhívást intézte a világ népeihez: Kettészakított világban a világközvélemény erőfeszítéseinek eredményeként 10 év óta elő­ször ülnek majd össze a nagyhatalmak kormány­fői. Általános reménység előzi meg tanácskozá­sukat. Az lesz az első kötelességük, hogy legyőz­zék a kölcsönös bizalmatlanságot. A béke-világ­találkozón, .amelyen 68 állam küldöttei vettek részt, bebizonyosodott, hogy mély véleménykü­lönbségek és elférő világnézetek ellenére meg le­het egyezni fontos kérdésekben és hogy tárgya­lások útján ma már számos problémát meg lehet oldani. A világközvélemény szembefordul az erő po­litikájával, a katonai tömbökkel, a fegyverkezési versennyel és az atomháború borzalmas vesze­delmével. A genfi egyezmény, az, indokínai há­ború befejezése, a bandungi értekezlet, Ausztria szerződéssel megpecsételt semlegessége, a belg­rádi nyilatkozat. — a kormányok magatartásában tükröződő felébredt közvélemény küzdelmének megannyi gyümölcse. A leszerelés és az atomfegyverek kérdésé­ben az álláspontok, amelyek eddig áthidalhatat­lan ellentétben merevedtek meg, olyan mérték­ben. jutottak közelebb egymáshoz, hogy a meg­egyezés csupán a jóakarattól függ. A biztonság kérdését illetően a bandungi ér­tekezleten elfogadott elvek bebizonyították, hogy egy egész földrész különböző társadalmi rend­szerű államainak békés együttműködését bizto­sítani lehet a Kína és India állal meghirdetett elvek alapján. A helsinki találkozó megmutatta, hogy a négyhatalmi értekezlet, ha figyelembe veszi a köz­vélemény követeléseit, olyan Európa felépítésé­nek első szakasza lesz, amely szavatolja vala­mennyi európai állam biztonságát és ezek az ál­lamok a szoros gazdasági és kulturális együttmű­ködés útjára lépnek. Ez az építés összefügg a minden katonai szövetségen kív ül álló és a nsili- tarizmus feltámadásától mentesített Németország újraegyesítésével. A négyhatalmi értekezletnek ugyanebben » szellemben tárgyalások útján elő kel! készíteni? az idegen csapatok kivonását Tajvan (Eormoza) kínai szigetről. Az értekezletnek ellenőriznie kei! az Indok ináról kötött, genfi egyezmény pontos végrehajtását. Lehetővé kell tennie, hogy az ENSZ a Kínai Népköztársaságnak tagjai sorába való bebocsátásával megszerezze igazi világszer vezet jellegét. De vaunak még erők, amelyeknek megfelel a hidegháború, Ezek akadályokat, gördítenek a négy nagyhatalom közeledésének útjába, A hel­sinki találkozó felszólítja, a világ valamennyi országának közvéleményét, hogy szálljon szembe ezekkel az erőkkel és támogassa a tárgyaló part­nereket. A béke ügye végíilis diadalmaskodik, ha « békeerők, amelyek azonos célt követnek —■ fő­ként a különböző békemozgalmak, valamint a keresztény és a szociáldemokrata irányzatú nagy politikai szervezetek — egyesítik erőfeszítéseiket a bizalmatlanság szerteoszlatása és a békeharc győzelme érdekében. A nemzetközi ellentéteket lépesről lépésre ai lehet hidalni cs akkor megvalósulnak a népek reményei. Tettek tükrözik üzemi munkásaink békeakaratái A harmadik negyedév küszö­bén újult erővel indulnak üze­meink vezetői és dolgozói küz­delembe a terv teljesítéséért. Célszerű ilyenkor megemlékezni arról, hogy ez a munka csak akkor eredményes, ha az eddi­ginél nagyobb gonddal törőd­nek ' az újító-mozgalommal. Ez u mozgalom ugyanis egyik igen célravezető módszere az olcsóbb termelésnek, a Központi Veze­tőség márciusi határozata vég­rehajtásának. Mi teszi szükségessé e moz­galommal való fokozottabb tö­rődést? Az egész ország érdeke az életszínvonal emelése. Ez elkép­zelhetetlen a termelési folyama­tok meggyorsítása, a termelé­kenység emelése, az önköltség csökkentése nélkül. Az újító­mozgalom e munkához ad fel­becsülhetetlen segítséget. Sajnos, meg kell állapítani, hogy ennek jelentőségét még nem ismerték fel megfelelően üzemeink gazdasági vezetői. Éppen ezért az újító-mozgalom fejlődése megállt. Sőt helyen­ként visszaesett. 1953-ban pél­dául 203 újítást nyújtottak be az építőipari dolgozók. Ezekből 124-et elfogadtak és- 113-at be­vezetteti. A következő évben a benyújtott újítások száma 173- ra esett vissza. Vagyis 30-cal rsökkent. Az újításokból 97-et elfogadtak és 92-t bevezettek. Még kedvezőtlenebb a hely­set megyénk üzemeiben 1955 első negyedévében. A benyúj­tott 488 újításból 381-et elfo­gadtak. De csak 305-öt alkal­maztak. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban például 131 benyúj­tott újításból 38-at fogadtak el. Ebből is csak 27-et alkalmaz­tak. Nem csodálkozhatunk most már azon, hogy a vállalat egyes gyártmányokat még ma is na­gyobb költséggel állít elő, mint amennyit a terv kötelezően rög­zít. Még rosszabb a helyzet a Bács-Kiskunmegyei Építőipari Vállalatnál. Itt az első félévben tizennyolc újítást adtak be, de csak hetet vezettek be. Ennél a vállalatnál annyi újítást adtak be hat hónap alatt, mint a Kecs­keméti Gépgyárban két hét alatt. A dolgozók száma itt két- szerannyi, mint a gépgyárban. Mi az oka ennek? Üzemi ve­zetőink »termelési gondjaik« közepette megfeledkeztek az újító-mozgalomról. Mintha a két dolognak semmi köze sem lenne egymáshoz. Igaz, néhány üze­münkben kidolgozták a terveket. Ezeket rendszerint el is küldik a minisztériumba. Csak éppen elfelejtik a dolgozókkal megis­mertetni. így aztán számos dol­gozó másodlagos feladat, álpro­bléma megoldásán töri a fejét. Erre utal az a tény is, hogy az első negyedévben 107 újítást kellett elutasítani azért, mert nem segítették elő az olcsóbb termelést. Bizonyára ebből is fel lehetett volna néhányat használni, ha a műszaki veze­tők szakmailag támogatták vol­na az újítókat egy-egy részkér­dés megoldásában. Az újító-mozgalom terebélye- sedését a bürokratikus huzavona is gátolja. A rendelet szerint 8 napon belül az újítót értesíteni kell írásban az újítás elintézési módjáról. Ugyanezen idő alatt meg is kell tárgyalni. A gya­korlat más. Legtöbb helyen ösz- szegyűjtik a beadott újításokat s a hó végén tárgyalják meg. .- kifogás: sok az előkalkulációs munka. Nincs idő, vagy kevés az újítások száma. Ez a kifogás, nem fogadható el, mert ezzel egyes újító-felelősök csak ha­nyag munkájukat akarják ta­kargatni. Az elfogadott újítás csak az első tűzpróbán jutott túl. Hátra van még a hasznosítása. Itt sem állunk valami jól megyénkben. Üzemeinknél az első negyedév­ben a benyújtott újítások 15—20 százalékát nem vezették be, bár az érte járó összeget az újító­nak kifizették. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál. Sebestyén Józsefnek több újítá­sát díjazták, elfogadták, de nem vezették be. S mikor megkér­dezte: miért nem használják az újítást, azt válaszolták: »miért fontos ez Sebestyén bácsinak? Hiszen felvette érte az újítási díjat.« Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy az effajta hozzáállás nem szolgálja az újító­mozgalom kiterebélyesedését. Helytelen volna a hibákért csak a műszaki vezetést elma­rasztalni. Legalább ennyire fe­lelősek üzemi pártszervezeteink, üzemi bizottságaink. Vajon az újítási feladatterv népszerűsíté­si:, propagálása nem annyira pártpolitikai feladat is, mint amennyire műszaki? Pártszervezeteink éppen ezért ne szervezzék, hanem poli­tikailag irányítsák és ellenőriz­zék a vállalat és a szakszerve­zet ilyen irányú tevékenységét. Politikai nevelőmunkával kell meggyőzniük a mérnököket, technikusokat, hogy segítsék az újítókat ötleteik, jó elgondolá­saik megvalósításában. Az újí­tások elbírálása a vállalatvezető, vagy a főmérnök egyszemélyi joga. De a pártszervezet joga és kötelessége felfigyelni a beadott újításokra, figyelemmel kísérni azok sorsát s politikai felvilágo­sító munkában utalni e kiváló dolgozók tevékenységére. Ezenkívül helyes, ha párt- szervezeteink ellenőrzik a szak- szervezeti bizottságok ilyen irá­nyú tevékenységét is, mert áz . újító-mozgalom csak úgy lesz élő és eleven, úgy segíti elő a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, ha a szakszervezet is törődik vele, A helsinki béke-világtalálkozó véget ért. Eredményeit dolgo­zóink nagy lelkesedéssel kísér­ték nyomon. A világtalálkozó­hoz történő melléállásukat mil- lióegy példán lehetne emlegetni Üzemi munkásaink mélységes békeakaratát megyénk üzemei­ben is a tettek visszhangozzák. Számos üzemünkben a dolgo­zók kezdeményezésére békém ü- szakot szerveztek, hogy a béke­világtalálkozót még felemelöbbé, igazabbá és emberibbé tegyék. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalat munkásai jelentős feladatot ál­lítottak a műszak elé. A válla­lat az első félévi tervét június 25-én befejezte. Az e hónapi tervteljesítése pedig 120 száza­lékra várható. A békeműszak alkalmával minden műhely kü- lön-külön tett felajánlást a béke­világtalálkozó tiszteletére. Az egyes számú műhely ter­ven felül 20 ezer forint értékű munkát vállalt. Ezt minden kö­rülmények között teljesíti a hét végére, illetve a békemüszak befejezésére. A kettes számú műhely dol­gozóiról is hasonlóak a véle­mények. Hetven folyóméter hosszú csőburok elkészítését, meg tizennégy darab biztonsági ajtó elkészítését határozták el, s ezt. már mintegy 80—90 szá­zalékban el is végezték. A gyártmányokat még a műszak befejezése előtt átadják, melyek­nek forint értéke túlhaladja az 55 ezret. A hármas számú műhely dol­gozói a szellőző-berendezések gyártására megszabott határidőt rövidítették meg. Mégpedig: amivel e hónap 15-re kellett volna kész lenniük, azzal már június végére készen voltak. A Lakatosipari Vállalat dolgo­zói tehát együttes erővel, egy szívvel-lélekkel álltaié a helsinki béke-világtalálkozó mellé. De ezt tették a Kecskeméti Cipőgyár dolgozói is. Űk ugyanis azt hatá­rozták el, hogy a békeműszak' alatt a megtakarított anyagból 300 pár Ízléses gyermekszandált készítenek. Ezeknek javarésze már készen van. A műszak befe­jezése előtt teljesítik vállalásu­kat. Ez az elhatározás nem kis fel­adatot rótt a műszaki vezetésre, mert ebben az időben az átla­gosnál több dolgozó volt betegsza­badságon. Ezt a nehéz feladatot páratlan sikerrel oldotta meg az üzemi közösség. Azt lehet ebből a munkából tanulságul levonni, hogy a Kecskeméti Cipőgyár dol­gozóit határtalan békeszeretete serkentette e szép teljesítmények elérésére. Akárcsak a Kecskeméti Gyufagyár lelkes együttesét, amely már az éves terv vállalása során elha­tározta, hogy terven felül 2 szá­zalékkal növeli a termelést. A féléves tervet befejezve továbbra is állják szavukat. A naponkénti másfélszázalékos faanyag meg­takarítás és a napi 2 százalékos tei-v-túlteljesítés a békeműszak sikerét hatványozta. A napi túl­teljesítés és a takarékosság következményeképpen 4320 do­boz gyufával termel az előirány­zottnál többet az üzem. A selej' olyan ritka, mint a fehér holló. A Gyufagyárban nem szeretik a selej tét, ezért nem is gyártják. A Kecskeméti Gépgyárban egyénenként is künagasló ered menyek születtek. Az üzem ifjú és idősebb dolgozói minden ere­jüket és tudásukat latba vetve naponként mutatják meg, hogy békében dolgozni egyenlő a békéért harcolni. Az öntöde kályhásbrigádjának a tagjai közül kimagaslik Túri Imre DLSZ-fiataJ 273, Erdődi Fe­renc és Kanyó György 203 szá­zalékos teljesítményével, az üzem júniusi 106%-os terv- teljesítéséhez. Bánát János meg B. Kovács László 222 százalékos teljesítménnyel segít hozza. A/ üzem valamennyi részlégében a felfokozott munkalendület a békekongresszus iránti mélysé­ges hódolat jele. A gépműhely­ben is, ahol Dukai György és Mostoha György 160 százalékos vállalását 318 százalékra teljesí­tette. A béke iránti tisztelet így ölt megtestesült formát üzemi dol­gozóink munkája révén.

Next

/
Thumbnails
Contents