Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-22 / 145. szám

BACSKISKUNMEGYEI

AZ MPPBATCSKISKUNMEGYEI PARTBiZOTTSAGANAK LAPJA

A MAI SZAMBÁN:

31.760 forint megtakarítás. — Újító előtt nincs akadály. — öt kecskeméti üzem segíti a környékbeli termelő- szövetkezeteket. — A külpolitika legújabb eseményei. — Sporthíreink.

X. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ara SU fillér

1955 JÜNIUS 32. SZERDA

A megyei pártaktíva ülése

A Magyar Dolgozók Pártja megyei párl-végrehajtóbizottsága pártaktíva-ülésre hívta össze a megye párt, állami, tömegszervezeti es gazdasági területen dolgozó kommunista vezetőket, aktívákat, és megvitatták a Központi Vezetőség 1955 június 7—8-i határozatát.

A megyei pártaktíva-ülés elnökségében helyet foglaltak: Arany László, Dallos Ferenc, Halanda István, Horváth István, Kassa Vilmos, Kralovánszky János, Módi Lajos, Ördög László és Petö/i Sándor elvtársak, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai, Gyurkó Lajos elvtárs, vezérőrnagy. A megyei pártaktíva-üiésen megjelent és felszólalt Kovács István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja.

A megyei pártaktíva-ülést Dallos Ferenc elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke nyitotta meg.

A megyei pártaktíva-üiésen ördög László elvtárs, a Megyei Pártbizottság másodtitkára tartotta meg a megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolóját,

A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója

Ördög elvtárs beszámolójában foglalkozott a Központi Vezetőség 1955 június 8-i, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól szóló határozatával. Hangsúlyozta:

— A Központi Vezetőség határozatának leglényegesebb része, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés további fellendítésének kettős feladatát együtt, egymástól elválaszthatatlanul kell és lehet megoldani. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell biztosítanunk a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítását s továbbfejlesztését, ugyanakkor biztosítanunk kell, hog) a mezőgazdasági termelés ne csökkenjen, hanem éppen ellenkezőleg, a terméshozam növekedjen. A KV márciusi határozatát megelőző időben számos párt és állami szervünk munkájában gyakorlattá vált annak a tételnek a hangoztatása, hogy vagy a szocialista szektort fejlesztjük és akkor visszaesés áll be a mezőgazdasági termelésben, vagy pedig a mezőgazda- sági termelés fellendítésén dolgozunk és akkor háttérbe kell szorítani a falu szocialista átszervezését. Ezt a nézetet semmisíti meg a Központi Vezetőség határozata azzal, hogy bebizonyítja, hogy a kettős, de egységes feladatnak a megvalósítása szükségszerű, a végrehajtáshoz megvannak a feltételek és a határozatban megszabott tennivalók egybeesnek a dolgozó parasztok legigazibb érdekeivel is.

A mezőgazdaság szocialista átszervezése — az egész lakosság érdeke

— Az átszervezés szükségességét számos megoldatlan probléma, az egész lakosság együttes érdeke követeli meg. Mindenekelőtt azonban a társadalom két legnagyobb osztályának, a munkásosztálynak és a dolgozó parasztoknak érdeke a két osztály szövetségének további erősítése. Fejlődésünk, elért eredményeink bizonyítják, hogy továbbhaladásunk a modern technikán alapuló nagyüzemi termelés, és ugyanakkor az elmaradt technika alapján álló kisparaszti gazdaság talaján nem oldható meg.

— A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségességét a mi megyénkben a következő problémák indokolják: megyénk szántóterülete 824.000 kh., ebből közel 300 ezer kh. gyenge minőségű, nagyrészt homokos terület, 96.000 kh. szikes terület és közei 100.000 kh. a szőlő és gyümölcsös területe. Olyan problémákat, mint a homok- és a szikterületeken a termésátlagok növelése, szőlő- és gyümölcsterü- ieteimken a talajerő utánpótlása, csakis a nagyüzemi gazdaságban oldható meg. A megnövekedett kenyérgabona-szükséglet kielégítését nem tudjuk kisüzemi termelési módszerekkel megoldani. Országunk több, mint kilenc milliós lakosságának évi szükséglete és a megfelelő tartalékok biztosítása megköveteli, hogy legközelebbi években elérjük a holdanként! 10 mázsa kenyérgabona termésátlagot.

— A nagyüzemi gazdálkodás teremti meg a feltételét, hogy az időjárástól függetlenül magas terméseredményeket érjünk el. Megyénk sajátos adottságai arra késztetnek, hogy a kb. 120 —160 ezer kh. homokot részben szőlővel és gyümölcsössel, részben öntözéses zöldségkultúrával hasznosítsuk.

— Lehelséges-e ezt a feladatot a kisüzem talaján jól és gyorsan megoldani? Nem! Nem lehetséges! Erre utal az elmúlt 100—150 év tapasztalata is. A jelenleg meglévő mintegy 100 ezer kh. szőlő és gyümölcsösünk telepítése az elmúlt 100—150 esztendő alatt olyan körülmények között folyt, amikor az ország agrárország volt, az ipar nem vont el munkaerőt a mező- gazdaságtól, a mezőgazdaság pedig állandó munkaerő-felesleggel rendelkezett. Ma más a helyzet. Ipari ország vagyunk, a mezőgazdaságban nincs munkaerő-felesleg és dolgozó népünk megnövekedett igényeket támaszt szükségletei kielégítésére. 100—150 évig nem várhatunk a homok hasznosításával.

— De nem tűr halasztást szikes területeink és a szikesedés- re hajlamos területeink megjavítása sem. A hasznavehetetlen szikes területeknek az új magyar mezőgazdasági tudomány hadat üzent. A kunszentmiklósi járásban lévő Talajjavító Áliio- más telepén az elmúlt évben 28 mázsás rizst arattak és a kunpe- széri Béke Termelőcsoport 80 holdról 17 mázsás termésátlagot takarított be. A szikes terület hasznosítása, a rizstermesztés meghonosítása csak nagyüzemi módon valósítható meg, mert ehhez traktorok, talajmegmun- káló-gépek, szivattyúk, csatornák, duzzasztógátak, stb. szükségesek.

— Megyénkben a párt és a kormány előrelátó politikája következtében a mezőgazdaság fokozottabb átszervezésére a feltételek részben már megvannak és a második ötéves terv eredményeként teljes egészében meglesznek. Jelenleg 21 gépállomásunk van. A parasztság rendelkezésére álló 719 traktor, 162 aratógép, 95 kombájn, 156 növényápológép, és számos korszerű felszerelés évenként 600 ezer normálhold talajmunka elvégzésére biztosít megfelelő kapacitást. Megyénk jelenlegi gépesítése 230 ezer kh. szántó alapvető talaj- és vetési munkáit képes 100 százalékban géppel megoldani. Figyelembevéve a második ötéves terv előirányzatait, ez azt jelenti, hogy 1960-ra megkétszereződik gépparkunk és alkalmas lesz mintegy 460 ezer kh. szántó alapvető talajelőkészítésű és vetési munkáinak 100 százalékos gépesítésére, valamint a kapáskultúrák mintegy 30 százalékának gépesítésére.

— A szükséges korszerű gépek mellett egyre inkább rendelkezésünkre allnak a megfelelő minőségi vetőmagvak, tenyészállatok, melyeket állami tan- és kísérleti gazdaságaink, élenjáró termelőszövetkezeteink állítanak elő.

jai Rózsa Ferenc, a megyei 8 hektós must-átlagot 14 hl-rei múlták felül. De minden járásunkban van olyan tsz, mint pl. a hodunai Haladás, ahol az elmúlt évben 160 mázsás burgonya-termést, a kun fehértói Vörös Hajnal cukorrépából 225 mázsát, árpából 16.2 mázsás hol- dankénti átlagtermést takarított be.

Termelőszövetkezeti mozgalmunkban az eredmények mellett természetesen hibák is vannak. Az elmúlt 2 évben elkövetett politikai szervező munka fogyatékosságai még számos területen erősen éreztetik hatásukat, Bár tettünk erőfeszítéseket a jobboldali opportunists politika felszámolására, azonban több helyen a termelőszövetkezetek tagjai még mindig elégge el vannak zárva a falu politikai, gazdasági, társadalmi életének, a párt politikájának megfelelő alakításától.

— Sok tsz-ünkben tartja magát az a helytelen nézet, elegek vagyunk ennyien is, a több föld s a több tag több gondot jelent. Ha előre akarunk jutni, — már pedig ez határozott célkitűzésűnk — a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, akkor nagyon határozottan fel kell, hogy számoljuk a különböző szektáns nézeteket és gyakorlatokat,

Az átszervezés tennivalói

A nagyüzemi gazdálkodás a felemelkedés egyetlen helyes útja

— A nagyüzemi társasgazdálkodás, a termelőszövetkezetek mély gyökereket vertek megyénkben és mind erőteljesebben mutatják a szocialista nagyüzem fölényét, bizonyítják az egyetlen helyes és lehetséges előbbrejutását dolgozó parasztságunknak. Mint ismeretes, az idei évben szövetkezeteink többsége jelentőién megszilárdult, javult a munkafegyelem, megnőtt a tagság bizalma, munkakedve. Körülbelül 60-ra tehető azoknak a termelőszövetkezeteknek száma, ahol elérték, — sőt közülük nem egy helyen túlhaladták — az átlagos közép- paraszti jövedelmet,

— Szövetkezeteink 40 százar léka a kenyérgabona holdanként! terméshozamában 60 kg- mal felülmúlta az egyéni gazdaságok terméshozamát. Ez megyei szinten — ha az összes gabonavetés-területünkön egy év alatt legalább ilyen emelkedést értünk volna el, — 140 ezer mázsa kenyérgabona-többletet jelentett volna.

— Tudott dolog, hogy a szőlőtermelés, amely megyénk egyik sajátos és igen fontos növény- kultúrája, három év óta nem adott megfelelő termést. Az ismert okok és körülmények ellenére is több tsz-ünk, mint például az izsáki Petőfi, a kun-baA mezőgazdaság szocialista átszervezésének legfőbb és egyben legnehezebb feladata, hogy a dolgozó parasztok maguk is meggyőződjenek arról, hogy az átszervezés az ő közvetlen, egyéni érdeküket is szolgálja. Éppen ezért arra van szükség, hogy a meglévő termelőszövetkezetek példamutatóan gazdálkodjanak, mert a jelenlegi termelőszövetkezetek megerősítése, jövedelmezőségük fokozása a legfőbb feltétele az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzésének.

— Be keM tartanunk az önkéntesség elvét. A termelőszövetkezeti mozgalom csakis az önkéntesség messzemenő érvényesítésével valósítható meg sikerrel. Nekünk olyan új termelőszövetkezeti tagokra van szükségünk, akik szíwel-Iélekkel, legjobb tudásukkal, családjaik teljes bevonásával végzik munkájukat. Az önkéntesség elve azonban elítéli az erőszakos ad mimjsztratív eszközök használatát, de nem jelent spontaneitást. Ellenkezőleg, nagyon átgondolt, sokoldalú, politikai és szervező munkát kíván.

— A termelőszövetkezeti fejlesztést elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a nálunk közismert hármas típusú tsz-ek fejlesztésére irányítjuk. Az alacsonyabb típusú társulásokban, az egyes típusú tsz-ekben nem lehet az alapvető munkákat olyan mértékben gépesíteni, az állattenyésztést fejleszteni, a talaj táperejét növelni, a vetésforgót bevezetni, mint a mezőgazdasági tsz-ekben. Természetesen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett továbbra is elősegítjük és támogatjuk a dolgozó parasztságnak az alacsonyabb társulásukra való törekvését, az egyes típusú termelőszövetkezetek létrehozását.

Az alacsonyabb típusú társulásuk, — köztük az egyes típusú tsz-ek — munkájának megjavítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a járási tanács és mezőgazdasági osztályai a pártszervezetekkel együtt fokozottabban ellenőrizzék és segítsék munkájukat. El kell érni, hogy az aratást, a behordást közösen végezzék, közös szérűn csépeljenek, szervezzék meg a másodvetést és a tarlóhántás géppel való elvégzését és azt, hogy beadási kötelezettségeiknek közösen tegyenek eleget.

— Több termelőszövetkezetünk megszilárdítását fékezte és fékezi ma is, hogy a tagok nem gazdálkodtak az alapszabályban lefektetett elvek szerint. Több helyen a háztáji földterületek és a háztáji- állatállomány túlzottmértékű megnövekedéserői ma is nehezen akarnak lemondana. Meg kell értetnünk minden termelőszövetkezeti taggal, hegy a háztáji gazdaság csak a fő jövedelem, a közösen végzett munka kiegészítését szolgálja. A háztáji gazdaságok túlzottmértékú felduzzasztása egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy a tagok a közös munkából is kivegyék a részüket.

— Párt- és tanacsszerveink ne tűrjék ezeket a jelenségeket, szerezzenek érvényt a tsz kommunistáira és vezetőire támaszkodva az alapszabály szerinti gazdálkodásnak. Az olyan termelőszövetkezeti tagokat, akik nem akarják megérteni és magukévá tenni az alapszabályban lefektetett törvényeket, és a megengedettnél nagyobb a háztáji gazdaságuk, az ilyenek felé érvényesítsék, hogy az 1954-es gazdasági évre visszamenőleg terheljék meg adóval és beadással őket.

— Párt, állami és gazdasági szerveink vezetői fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az újonnan alakult tsz-ek gazdasági, politikai megerősítésére Fel kell számolni azt a helyenként meglévő egészségtelen nézetet, miszerint mindem fsz-nek a saját kárán kell tanulnia. Nekünk olyan termelési, politikai és szakmai segítséget kell biztosítanunk az újonnan alakuló és fejlődő tsz-eknek, hogy már kezdettől fogva érvényesüljön £ nagyüzem adta minden lehetőség.

— A termelőszövetkezetek fejlesztését sikeresen megvalósítani úgy tudjuk, ha nap, mini nap harcot folytatunk az osz- bályellenség ellen. Ez részben belülről, de még inkább kívülről igyekszik közhangulatot teremteni a tsz-ek ellen. Erre r.-ost, amikor pártunk világosan meghatározta a mezőgazdaságban előttünk álló feladatainkat, még inkább fel kell készülnünk.

— Elvtársak! A tsz-ekben lévő termelési lehetőségek, a jövedelmező gazdálkodást, biztosító feltételek, az elilemseg ellen harc érdekében elsősorban is arra van szükség, hogy a vezetés színvonalát növeljük. Tsz- vezetőinknek egyidejűleg kell megszervezniük a növényápolást, a takarmánybetakarítást, a begyűjtést, az aratást, a tarlóhántást, a másodvetés és csépiéi nagy munkáit. E feladatok sikeres végrehajtása magasfokú szervezettséget kíván. A munkatorlódások elkerülése végett használják ki maximálisan a nő(Folytatás a 2, oldalon)