Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-21 / 144. szám
A Termelőszövetkezeti Tanács ülése A Termelőszövetkezeti Tanács szombaton tartotta negyedévi ülését az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházában. Az ülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Ma- tolcsi János, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára és Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter. Fodróczi Lajos, a mihályi Táncsics Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnökének megnyitója után Dobi István tartott beszámolót. Az előadó beszámolójában hangoztatta, hogy a Központi Vezetőség határozatából a szövetkezeti tagság félreérthetetlenül Láthatja, hogy a párt és az állam teljes erejével mögötte áll és mindenben segíti őket. A továbbiakban vázolta szövetkezeti mozgalmunk eredményeit, majd a soronlévq feladatokról beszélt. Jelenleg három igen fontos termelési feladat áll termelőszövetkezeteink előtt: a növényápolás, a szálastakarmányok betakarítása és felkészülés az aratásra. Ezután hangoztatta, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozata részletesen megszabta azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben a dolgozó parasztság felemelkedését szolgáló szövetkezeti mozgalmak fejlesztése érdekében végeznünk kell, A határozat a fejlesztés központi kérdésévé teszi »meglévő termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdítását. Jól működő termelőszövetkezeteink eredményeinek fokozását, a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megerősítését, munkájának megjavítását elsősorban a szövetkezeti demokrácia és a? alapszabály szigorú megtartása útján érhetjük el, A termelés növelésének legfőbb módja és vele együtt a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen járható útja a szövetkezeti gazdálkodás. Ennek a két feladatnak: a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyidejű megvalósítása megkívánja, hogy mind an szövetkezeti tag erejéhez és tudásához mérten vegye ki részét a munkából. Ezután hangoztatta, hogy a párt és a kormány továbbra is nagy segítségben részesíti az egyénileg dolgozó parasztságunkat, mind a termelés növelésében, mind az állattenyésztést, mind a növénytermelést illetően. Ugyanakkor a termelőszövetkezeteket az eddiginél is fokozottabb támogatásban részesíti. — Országszelte mind több és több előkészítő bizottság működik — mondotta Befejezésül — és ez azt mutatja, hogy az egyénileg dolgozó parasztság érdeklődése fokozódik a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Állami és pártszerveink feladata, hogy figyelemmel kísérje ezeknek az előkészítő bizottságoknak a munkáját. Ezután Béres Sándor, a Termelőszövetkezeti Tanács tit'kara előterjesztette a Termelőszövetkezeti Tanács Elnökségének a mezőgazdasági termelőszövetkezeti és termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatáról szóló módosító javaslatát. A felszólalások során szólásra emelkedett Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára Is. Megyénk begyűjtési hivatalainak dolgozói hétfőn délelőtt értekezletet tartottak, hogy megtárgyalják az ezévi gabenabe- tyűjtéss^l kapcsolatos teendő- cet. Az értekezleten részt vettek az élenjáró termelőszövetkezeti elnökök, egyénileg dolgozó parasztok, megyei járási tanácsok elnökei. Az értekezleten Szofoek András elvtárs, begyűjtési miniszter mondott beszédet. Többi között a következőt mondotta: Az előttünk álló legfontosabb feladat most a gabonabegyűjtésre való jó felkészülés. Dolgozó parasztságunk teljes egésze egyenesen a cséplőgéptől teljesítse beadási kötelezettségét. Evégett a következő hetekben jó politikai munkát kell kifejteni a begyűjtési állandó bizottságon keresztül, gazdagyűléseken, és egyéb összejöveteleken A begyűjtést előbbre viszi a jói megszervezett szocialista verseny. Szobek elvtárs ezután az osz- tályelienség munkájáról beszélt. Hangoztatta, hogy az osztályharc területén nem engedhető meg semmiféle lazaság, elferdítés. Az elszámoltatásokat az előírt törvényeknek megfelelően kell végrehajtani. Nem engedhető meg, hogy a kuiák- ság, a notórius nemteljesítők adósai maradjanak az álfiamnak csak azért, mert elég ügyesek ahhoz, hogy a megtermelt cikkeiket a rokonoknál, ismerősöknél eldugják. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a gabonabegyűjlés ideje alatt ne hanyagolják el az állat és állati termékek begyűjtését sem. Utána Hegedűs Tibor, a Begyűjtési Minisztérium terménybegyűjtési főosztály vezetője ismertette a hivatalok közvetlen feladatait. A beszámoló feletti vitában felszólalt Sáros: György, a bajai járási begyűjtési hivatal vezetője. Hangoztatta, hogy az idén biztatóbb a kilátás a begyűjtésre: a gabonák szépek és jó közepes termést ígérnek. Körösi Artúr, a megyei tanács népművelési osztályának vezetője a nyári kultúr- agitációs munka tervét ismertette. Hangoztatta, hogy a kultúra minden eszközét a kenyer- csata sikeres megvívásának szolgálatába állítják. Szobek elvtárs, begyűjtési miniszter a felszólalásokat összefoglalva ismételten utalt arra, hogy a rnçgyei begyűjtési apparátus munkájában különösen nagyfokú volt » jobboldali elhajlás, ennek még ma is. vannak maradványai.. Ezeket sürgősen meg kell szüntetni és mindenütt érvényt kell szerezni az állampolgári fegyelemnek. Megyei értekezlet a begyűjtés feladatairól többi között Egy lap az iskoia krónikájából ÍVI ég pirultak az arcok az összefoglalók, a vizsgák lázától. Apró emberkék járnak át ünnepi ruhában, ünnepi hangulatban iskolánk kapuján. Fehér ing legtöbbjén és sötétkék nadrág. Piros rózsacsokor a kezükben. Ezek vizsgára mennek, azok jönnek. A nagyobb diákok, a nyolcadikosok, — a kezükben táska —, igen élénken beszélgetnek. Vizsgaélményeiket mesélik el egymásnak, vagy már a jövőt vízs- gálgatják? Vagy nézik a csoportképet, amit most kaptak éppen kézbe? — Milyen lesz a bizonyítvány? —T kérdezem. Mosolyognak. — Látom már, hogy egyest kaptatok! — ugratom őket. Élénken tiltakoznak. — Hát hányast? — Ötös! — mutatják az ujjúkon. Nagy Lányok jönnek. Érdeklődnek az osztályzatok felől. Legyek titokzatos? Nem. — Nem lesz baj magyarból. — nyugtatom meg őket. — Hányast kapok? — csicseregnek egyszerre, Aztán elmennek. Megállók az iskola előtt pillanatig. Nézem ezt az iskolát, Ez az »I. sz. iskola-«. Ez nem a miénk. Mi itt csak vendégek vágjunk. Zsúfolódunk. Délután tanulunk, akkor tartjuk az órákat. A mi iskolánk a **- kiskunfélegyházi új, a tíztantermes iskola. Építik már egy éve. Most vakolják- Már úgy volt, hogy szeptember, vagy december elején beköltözünk. Az átadás késett. Most helyezik éppen a főbejárat fölé a betűket. — No mégis haladunk! — mosolyodom el reménykedve. Most itt a nyár, a szünet és szeptemberre »biztos«, miénk lesz a szép csodavilág, az a szép palota! ízlés, csinosság, szépség, tisztaság mindenütt! — Jaj, csak ilyen is maradna! — gondolja igazgatónk. — Ez az iskola a miénk! — látom az úttörő csapatvezető szemében is, .aki a zászlókat gyűjti .már: az őrsit, a rajt, a csapat- zászlót. .. Csinosát, szépet, selyemből. Csupa új ez is. A DISZ tagság; könyvét már a kiróp- penő ifjúság; lányok és fiúk, a zsebükben hordják. Már felemelt fejjel lépnek s a szemük a távolt kémlelj. »Élet!« — Mi lehet az iskola kapuin túl? — kérdezik tekintetükkel. Mi lehetne? Mindnek a sorsán már munkálkodnak az ihetékes szervek. Egykét hét se telik bele talán s akkor megtudják: ki hova kerül, kit hova vettek fel? Értékük, szorgalmuk, képességük szerint. ü elépek a kapun én is. Bent a termekben, hosszú asztalok mellei.1, a nevelők tolla perceg, ajkukon mosoly, vagy komoly gond mélyül, írják a naplók záró sorait, statisztikát, értesítőket. — Mennyi fiatal arc! — tűnődöm el én, a vén, az ő korukhoz képest. — Ni, az a tömzsi tanámém, mindig mosolyog! Az ötödikes fiúk nevetve, versengve vizsgáztak, illetve feleltek kérdéseire az összefoglalón, hibátlanul. — Amannak a lánytanárnak milyen gyerek az arca! Ö is alacsony. Ha a nyolcadikos lányok csoportjában áll, alig magasabb náluk, de teljes tudással, pontos követelménnyel rendelkező tanárnő, szívvel és értelemmel gazdagítja a fiú- és leánytanulók értékét. És így tovább: a kémia, az ének, a történelem, a rajz, a testnevelő tanár: mind fiatal. ..! Mind dolgozik! És hogyan! A homlokukról olvasható: — József Attila iskola a »mi“ iskolánk! Alig fejeződik be az első tanév itt, alig száradnak meg a tollak hegyén a tintacseppek, már előttük lebeg a várakozás: a jövő tanév, hogy mi is lesz akkor? Nem volna teljes a kép, ha nem említeném meg iskolánk patrónu- sanak a nevét, a Bányászati Berendezése« Gyára dolgozóit. Koztunk, mellettünk állnak, mögöttünk sorakoznak fel és akarják azt, amit mi akarunk. Szivük arany, izmos karjuk a segítő erőt szimbolizálja. Pusztaszeri Sándor flz Egyesült Beszelek Szervezetének fiz 1945 júniusában, röviddel a hitleri Németország leverése után a fasisztaellenes koalícióban résztvett szövetséges és társult hatalmak San Franciscóban megalakították az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A szervezetet, amint azt az alapokmány kifejtette, abból a célból, hozták létre, hogy megmentse a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól, biztosítsa az alapvető emberi szabadságjogokat, a kis és nagy nemzetek egyenjogúságát, elősegítse a népek közötti gyümölcsöző együttműködést, az emberiség gazdasági, szociális és kulturális jólétének emelését. A szervezet tízéves fennállása azonban, sajnos, azt igazolja, hogy az ENSZ nem teljesítette feladatát, nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a békeszerető emberiség joggal állított eléje. A Szovjetuniónak, Ukrajnának, Bjelo- russziának, Lengyelországnak és Csehszlovákiának küldöttsége a maga részéről mindent megteli annak érdiekében, hogy a világ- szervezet a tartós nemzetközi együttműködés alapjává váljék. A közgyűlés és a biztonsági tanács fórumán a javaslatok egész sorát terjesztettéin be a megoldatlan nemzetközi problémák rendezésére, a fegyverzet csökkentésére, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Az amerikai menopo-iígke azonban kormányán és a tőle függő kormányokon keresztül a világszervezetet már kezdettől fogva saját engedelmes eszközévé igyekezett változtatni. Így megszületett a jól ismert és — hozzá kell tenni — kezdetben meglehetős sikerrel működő szavazógép. E szavazógép segítségével egymásután gáncsolták el a világ- feszültség okainak kiküszöbölésére, a tartós béke megteremtésére irányuló javaslatokat. — Ugyancsak e szavazógép alkalmazásával megakadályozták azoknak az országoknak felvételét a szervezetbe, amelyek az alapokmány szellemével és betűjével összhangban, részesévé akartak válni a széleskörű nemzetközi együttműködés megvalósításának. Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, Finnország, noha teljesítette mindazokat a feltételeket, amelyeke1' a békeszerződés, az emberi jogok chartája, az ENSZ alapokmánya eléje tűzött, mindeddig nem kerülhetett be a szervezetbe. De elsősorban kirekesztették az ENSZ-ből a föld lakosságának egynegyedét kitevő Kínai Népköztársaságot. A népi Kína törvényes helyét a közgyűlésben — s mint nagyhatalomét a Biztonsági Tanácsban — a hatmillió lakost számláló Tajvan- szigetét megszállva tartó Kuo- mintang-kUkk bitorolja. Az ENSZ-et, a nemzetközi együttműködés szervezetét, 1950- ben az amerikaiak és liszin- manista bábjaik Észak Korea elleni agressziós eszközükké változtatták. Az ENSZ égisze és zászlaja alatt 16 ország csapatai dúlták egy kis ország földjét és gyilkolták békeszerelő népét. Majd amikor ,a Jaíu-foiyó- hoz közeledő intervenciósokat a kínai, népi önkéntesek segítségével megállították, az ENSZ közgyűlése és biztonsági tanácsa törvénytelen határozatával agresszor«-nak bélyegezte a Kínai Népköztársaságot. Ilyen körülmények között tehát nem lehet csodálkozni azon, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nem tudta valóra váltani magasztos célkitűzéseit. 1955 június 20-á;n megnyílt a tízéves fennállását ünneplő világszervezet jubileumi közgyűlése. Ez a közgyűlés alapjaiban megváltozott helyzetben, megváltozott nemzetközi légkörben ül össze. A Szovjetunió tántoríthatatlan békepolitiká jónak eredményeként létrejött a koreai, az indokinaj fegyverszünet, megkötötték az osztrák államszerződést, elmozdították holtpontjáról a leszerelési értekezletet és megszervezték a nagyhatalmak kormányfőinek' találkozóját. A nemzetközi eleiben olyan jóirányú erjedési folyamat indult meg, amelynçic elgondolkodásra kell kényszerítenie a háborús tervek szövöge-1 tőit. Az erőviszonyok ma már alaposan megváltoztak. A béke erői átvették a kezdeményezést. A népek nem kémek sem a »hideg«, sem a »meleg« háborúból? Messzehangzóan követelik a há-> bv-’ús tűzfészkek felszámolását; a leszerelést, az atom- és hid- rogénfegyver és minden tömeg- pusztító fegyverfajta betiltását; »A sötét földrészek«: Ázsia, Afrika öntudatra ébredt népei pedig, amint azt a bandungi értekezlet bizonyítja, világosan értésre adták: a gyarmatosítá* korszaka számukra mindörökre lejárt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének amerikai szavazógépe ma már csikorog, nyikorog, széthullás előtt áll. A szervezetben mindinkább növekednek ázol: az erők, amelyek azért küzdenek, hogy az ENSZ visszatérjen eredeti céljaihoz. A világszervezet nagyon gokat tehet a nemze'.- közi feszültség okainak megszüntetéséért. Elősegítheti a tajvani kérdés megoldását, amelynek előfeltétele: Kína törvényes jogainak helyreállítása és a iug- bitorjó Csajig Kaj-gek-klikk ki- ebrudaiása. Elősegítheti a leszerelés, a fegyverzet-csökkentés régóta húzódói problémájának, megoldását, egyengetheti a kollektiv biztonság elvén alapuló tartós nemzetközi együttműködés útját. Az egyetemlegesség elve elengedhetetlenül megköveteli, hogy felvegyék a szervezetbe azokat az pllamckat, amelyek mindenben megfelelnek az alapokmány követelményeinek. A Kínai Népköztársaság és a többi felvételét kérő áijam bebocsátása az ENSZ-be együtl- járna a világszervezet tekintélyének növekedésével. Éppen a napokban mutatott rá a B:rba című jugoszláv lap, hogy a több mint 30 euijópai állam közül mindössze 16 tagja az ENSZ- nek és a Jugoszláviával határos hét országból csupán Görögországnak van ENSZ-képviselete. Az ENSZ jybüeumj közgyűlésén bizonyára szép számmal hangzanak majd el ünnepélyes kijelentések a békéről, az együttműködésről, a biztonságról, az emberiességről, az igazságosságról, stb. De y népek talán még sohasem kísérték olyan figyelemmel, mint imo-st kísérik majd ezeket a beszédeket, fogadkozásokat és a nyugati államférfiaktól számon fogják, kérni, hogyan teljesítik választópolgáraiknak, népeiknek tett ígéreteiket. Az ENSZ jubiláris közgyűlésére nem 6pkkal a genfi kormányfői értekezlet előtt került soi-. A közgyűlésben részvevő külügyminiszterek előkészítő tanácskozásokat is folytatnak majd a genfi értekezletre vonatkozóan. Magától a genfi értekezlettől pedig azt remélik a békét áhítozó embermilliók, hogy utat nyit további széleskörű, eredményes tárgyalások felé. Olyan tárgyalások felé, amelyek kiküszöbölik a feszültség okait, megszüntetik a fegyverkezési hajszát, gátat vetnek az atomörü- leinek, valóraváltják a népek békés egymásmelleit élésének elvét, és mindazokat az elveket és célokat, amelyek megvalósítására az Egyesült Nemzetek Szervezete tíz évvel ezelőtt létrejött. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége látogatást tes* Kínában PEKING. (Uj Kína) A Kínai Népköztársaság kormányának meghívására a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége látogatást tesz Kínában, (MTI)
