Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-19 / 143. szám
Étel#; Bernáth Lajos kunszenfmiklósi középparasztaratásra készül — Ha kenyér van, — minden van! így válaszolgatott az ősszel Bernáth Lajos kunszent- miklósi dolgozó paraszt szomszédainak, akik csodálkozva kérdezték: miért vetett be 17 hold szántójából 9 holdat kenyérgabonával? Bernáth Lajos, mint életében mindig, előrelátó volt és tudta, hogy mit csinál. Számba- vette vetés előtt: hányfelé is kell majd osztani a termést? Teljesítenie kell a beadást, — azzal soha nem maradt adós. Biztosí-- tania kell a gabonát tizedmagá- nak és a jövő évi vetőmagot. De nem árt, ha szabadpiacra is marad néhány mázsa. S mint tanácstag, szomszédait is figyelmeztette: rosszul járnak, ha megkurtítják a gabona vetésterületét. — Megunod te három nap múlva a legjobb disznópecsenyét is, ha nem lesz hozzá kenyered ' — mondogatta. — Aztán necsak magadra gondolj. Tőlünk, földművelő emberektől egy egész ország várja a kenyeret. Bernáth Lajos azonban nemcsak úgy becsüli a gabonát, hogy rendszerint nagyobb területet vet el az előírottnál. Jórészt azért kapott nemrég mintagazda kitüntetést, mert gyönyörű gabonákat termel évről-évre. Mint a tudós, keresi, kutatja a jobb termés lehetőségeit. Sokféle kísérletet csinált már a műtrágyázással, szántási módokkal, amíg a legjobbnál megállapodott. De ott sem végleg. Mert folyton tanul, birkaőrzés közben szakkönyveket, folyóiratokat böngészget, s ha valami új kerül szóba, ő az első, aki kipróbálja. Két éve 12 mázsa búzát takarított be holdanként. Aki ismeri a kunszentmiklósi sziket, tudja, hogy ez igen szép eredmény. Tavaly fél holdról 20 kereszt gabonát aratott s az idén is — bár az idő nem tett kivételt az ő vetésével sem — tűrhető termésre számít. Persze a sikernek sok oka-foka van. Bernáth gazda a jó talajmunka mellett igen vigyáz a vetésforgóra. Leginkább kukorica, dinnye, borsó és egyéb pillangósféle a gabona előveteménye, árpája pedig répaföldbe került. Műtrágyát hosszú évek óta használ, a rozsra szuperfoszfátot, a búzára pétisót. Azt mondja: a pétisó különösen ilyen száraz időben elengedhetetlen az olyan földeken, mint az övé, hogy meghajtsa a gabonát. Az istállótrágyával több év próbálkozása nyomán érdekes tapasztalatra bukkant. Szerinte — legalábbis az ő földjén — jobb, ha a gabonának ad friss trágyát, ahelyett, hogy az előző tavaszon kukorica alá trágyázna. Az ősszel is egy táblát így vetett s az szebb is, mint a többi. Nem állítja, hogy ebből írott szabályt lehet csinálni, hiszen az időjárástól is függ, — de nála bevált. Bernáth Lajos is elkészítette már kis gazdasága aratási tervét. Munkaerőben, nem szűkölködik: hét gyermeke van. Két legényfiával együtt hárman lesznek a kaszások. Négy és fél hold búza, ugyanannyi rozs, egy- egy hold árpa és zab learatása vár rájuk, Az aratást megelőző egy-két napban Bernáth Lajos úgy lesi a gabona érési állapotát, mint kertész az értékes, újfajta virág bimbaját: nyílik-e már? Az ő tarlóján nem is laknék jól egy fiók-nyúl sem azzal a zöld gabonával, ami az elhullott magból csírázik ki. A gazda tudja, hogy aranyat ér abból minden szemecske. Aki hagyja elpocsékolódni, úgy tesz, mint aki keserves munkával megszerzett pénzét az ablakon kidobálja. Mostmár bösztöri szomszédai is elismerik: okos volt Bernáth Lajos, hogy nem sajnálta a gabonától a földet. Ha gyengébb is a termés, — jut belőle, ahova kell. Beadási kötelezettsége búzából 12, rozsból 10.56 mázsa, árpából 160, zabból 167 kiló. Kenyér- gabonából legrosszabb esetben is két hold termése kifutja ezt. — a többi okosan beosztva elég a családnak és vetőmagnak. Az iiyen előrelátó, megfontoltan gazdálkodó dolgozó parasztok pártunk és kormányunk hű segítői abban a törekvésben, hogy Magyarországon megoldjuk a gabonakérdést s hogy — Bernáth Lajos szavaival élve: legyen sok kenyerünk, mert akkor mindenünk van. Bővül a vízhálózat a Rend őr faluban Vállalatunk Kecskemét területén a vízhálózat fejlesztése, illetve építésével kapcsolatban az egyes kerületek tanácstagjaival karöltve társadalmi munkát végez. Ennek eredményeként június 20-án a Rendőrfaluban megkezdjük a vízhálózat továbbfejlesztését a Közép utcán át a III. utca sarkáig. A földmunkálatokat a környék lakói végzik el. Ennek megszervezésében nyújtott segítséget Szórát István, a 98-as választókerület, Szabó Ferenc, a 99-es, Rózsa János, a 100-as választókerület tanácstagja. Felkeresték dolgozó társaikat, megkérték őket a vízvezetékhálózat munkaárkának kiásására. Ezzel mintegy 2500 forintot tudunk megtakarítani, mely összegből tovább bővítjük a vízhálózatot. Illés István igazgató, Víz- és Csatornamű Vállalat. Aki az égboltot az útszéli tócsa tükrében akarja megismerni, a nagy kék végtelenség helyett csak jelentéktelen foltocskát láthat. Aki az erdőségről a falevél alapján akar fogalmat alkotni, köny- nyen tévedhet. Tévedhet bizony, még pedig alaposan. Lássuk csak a példát. Kopa József adókönyvében csak éppen annyi földterület van az összes vagyonként bejegyezve, amennyiből egy jól dolgozó középparaszt közepes jövedelmet várhat. De vajon csakugyan kö- zépparaszt-e Kopa József? Ha csak ennek az egy ténynek figyelembevételével bíráljuk el, igennel kell válaszolnunk. Ha azonban azt is tudjuk, — miután szétnéztünk alaposabban a világban, — hogy Kopa József 77 éves édesanyja, aki vele közös háztartásban él, 24 hold földet művel meg, akkor világosan látszik, hogy Kopa Józsefnek összesen 42 holdja van. Ha a 77 éves özvegy Kopáné birtokának nagyságát a nagykőrösi tanácsháza emeletén, a pénzügyi osztályon kérdezzük meg, azt a választ kapjuk, hogy 23 holdja van, ha « földszinten, a begyűjtési osztálynál keressük ki özvegy Kopáné nevét, ott azt mondják, hogy 16 hold a birtoka. Ha a két adatot egyszerre tudjuk, nem vonhatjuk kétségbe, hogy özvegy Kopáné 77 esztendős kora ellenére, csalt. Becsapta az államot. Ha mindezeket az adatokat ÁLARC MÖGÖTT egymás mellé rakjuk, könnyen eldönthetjük, hogy a Kopa-familia kizsákmányolásban megedződött, csaló ku- lákokból áll. Lám-lám érdemes a részletek helyett az egészet megismerni. Ha ez történt volna a lászlófalvi tanácsházán is, akkor már régen lelepleződtek volna a Kopa-familiának a mindennapi élet szürkeségébe vesző apró »-élet- jelenségei« és ezekből az »életjelenségekből« meg lehetett volna rajzolni még 1952-ben a lászlófalvi határ egyik kulákjának az eléggé utálatos arcképét. Kopa József letagadta a vagyonát és ezzel 68 ezer forinttal károsította meg a dolgozó nép államát. Kopa József hazugsággal bevallott »vagyonkája« után »rendesen« fizette az adót, nem is lehetett találni hivatalos embert a házatáján. Különösebben senki sem érdeklődött utána, így aztán nem csoda, ha a Ko- páék erdejéből hosszú évek alatt több, mint 400 mázsa kiváló szerszámfát termeltek ki a napszámosok, — persze engedély nélkül. Arra sem a lászlófalvi tanács jött rá, hanem a járási tanács egyik éber pénzügyi alkalmazottja, hogy Kopának nem egy tehene van, hanem tíz, csak hogy nem tartja őket otthon, hanem kiadja tartásra szomszédainak. Bejelentette ezeket az állatokat? Miért tette volna, mikor senki nem győződött meg soha még az általa bevallott adatok helyességéről? Észrevette valaki, hogy Kopa József az idén majdnem tíz mázsa rézgálicot vásárolt össze a három hold szőlőjéhez? Ugyan kinek tűnhetett volna fel? Hát arról tudott valaki, hogy tíz mázsa rozsot rozzant pajtája alatt egy ócska ládában »őrzött«? Legfeljebb a cselédje számolhatott volna be róla, csakhogy a cselédjét soha nem jelentette be senkinek, így aztán nem is kérdezhették meg erről a kérdésről. Egyébként Kopáék mindig kerülték ezt a csúnya szót: »cseléd«. Úgy emlékeztek meg erről a szegény, kizsákmányolt, félrevezetett Zodor Ambrusról, hogy »az az ember, aki nálunk lakik«. Azt sem mondták el róla, hogy egy esztendeje nem kapja meg a járandóságát. Nem kérdezte senkitől a lászlófalvi tanács, hogy igaz-e, amikor Kopa bejelentette, hogy nyolc hold 500 négyszögöl földje van, melynek a tiszta jövedelme 4 aranykorona alatt áll. Egy szó sem volt igaz az egészből, de a kedvezményt megkapta! Kopa azt is bejelentette a tanácsnál, hogy egy hold kivénhedt szőlőt kidobat. Ha tőle kérdezték volna meg, igaz-e, azt a választ adta volna, hogy már fel is szántatta a helyét. Pedig hát őneki olyan gyönyörűen gondozott három hold szőlője van, hogy keresve sem lehetne találni á környékben. Eszébe sem jutott, hogy egy holdat kiásasson. Ehelyett inkább újabb két holdat betelepített fiatal vesszőkkel. Azt se firtatta senki, hogyan dolgozza meg a földjét, pedig hát érdekes apróságra lehetett volna rájönni ezen az úton is. Ha Kovács Lászlót kérdezték volna, ő azt felelte volna, hogy akkor lássa Kopát, amikor a háta- közepét. Kopa ugyanis eladott neki egy 150 kilós disznót 70 gyalognapszámért, tehát két kiló élősúlyt egy napi robotért. Csakhogy Kopáéknál a napszám nem nyolc órából álj, hanem 15—16-ból. Eny- nyi idő alatt igazán van ideje a napszámosoknak alaposan megművelni Kopáék földjét. Mindez azonban eddig a titok homályában rejtőzködött, mert a lászlófalvi tanácsnál nem összefüggéseiben, egészében nézték az életet, hanem csak annak mindennapos töredékei alapján próbálták elképzelni az egészet. Lászlófalván, az egykori Szentkirály-pusztán, Héjjas Ivánék, Francia Kiss Mihály egykori vadászterületén még él vagy hatvan ku- lák. Nem ártana alaposabban szétnézni az ő házuktáján is! Hátha hasonló képet lehetne összeállítani az ő életük »apró jelenségei«-ből is? Csáky Lajos, Nagyüzemű öntözés Kalocsán Gyárainkban, üzemeinkben szinte mindennap születik egy- egy új gyártási eljárás vagy munkamódszer. Nemrég beszámoltunk például arról, hogy a Kecskeméti Gépgyárban a zomán- cozóban olyan technológiai eljárást vezettek be, amely főképp magyar nyersanyagokkal dolgozik. De nemcsak üzemeinkben fqlyik a harc az újért. Küzdünk a természet éllen is. Minél többet kikényszeríteni a természet vas- niarkából — ez a mi jelszavunk. Ennek egyik módja az öntözés. A napokban a Kalocsai Kísérleti Gazdaság 32 holdas öntözőtelepén bemutatták az első nagyüzemi, a helyszínen készített betonnyomócsöves permetező öntözési módszert. A vizet kb. egy méter mélységbe lefektetett betoncsövekbe juttatják cl a tábla különböző pontjaira. A területet tehát nem szabdalják szét csatornák. A módszer egyenetlen talajon is alkalmazható. A gépészszel együtt három dolgozó elláthatja egy 30 holdas telep öntözését. A szivattyúháznál összekapcsolják a vascsövet a földalatti betoncsővel. Működésben a betonnyomócsövcs permetező. A gépállomás segít a szénabetakarításban Ha végigmegyünk a jászszent- lászlói Alkotmány Termelő- szövetkezet táblái mellett, bizony büszkék lehetünk a szépen megmunkált földekre. Szorgalmasan dolgozó brigád érdeme. A tavasz folyamán kevés olyan nap volt, amikor nem volt kint minder tag. Ahány fiatal lány van a csoportban, mind -ott szorgoskod.ik az idősebbek mellett. Most került sor a szénabeta- karításra. Itt dolgozik a gépállomás Zetora a fűkaszával. A terv az, hogy aratásra minden széna kazalban legyen. Elegendő takarmányt akarnak biztosítani a jószágaiknak. Pibinyecz Anna mezőgazdászt J úszszentlászlót
