Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-16 / 140. szám

hnrnrnmimdMimism U X. ÉVFOLYAM. 140. SZÁM Ára SO fillér 1955 JÚNIUS 16. CSÜTÖRTÖK Üdvözöljük a DISZ II, kongresszusál r* J Megkezdődött a DISZ II. kongresszusa Szerdán reggel az Országház kongresszusi termében megkezdődött a Dolgozó Ifjúság Szövetségének II. kongresszusa. A kongresszus megnyitó ülésén megjelentek pártunk és kormá­nyunk vezetői: Apró Antal, Dobi István, Gérő Ernő, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Sala István, Piros László, Matolesi János, Vég Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének és a Minisztertanácsnak több tagja, politilcai és • társadalmi életünk számos kiválósága, valamint a kongresszusra hazánkba érkezett külföldi vendégek. Néhány perccel kilenc után Hollós Ervin, a DISZ Központi Vezetőségének titkára tett javaslatot a kongresszus elnökségére. Hosszantartó tapssal és éljenzéssel kísérve választották meg az elnökséget. Hollós Ervin ezután a küldöttek lelkes tapsa közben üdvözölte a világ béke­harcos ifjúságának a kongresszuson részvevő küldötteit, majd a küldöttek egyperces néma felállással adóztak Sztálin elvtárs emlékének. Miután megválasztották a kongresszus titkársá­gát, a különböző bizottságokat és elfogadták a napirendet, Szakali József, a DISZ KözpontiVé- zetőségének első titkára emelkedett szólásra, hogy elmondja a Központi Vezetőség referátumát. Szakali József elv társ beszámolója Bevezetőben Szakali József eivtárs a nemzetközi helyzetről szólt. Ennek során méltatta a varsói szerződés jelentőségéi, aláhúzva, hogy a magyar ifjú­ság is örömmel üdvözli, es minden erejével támogatja ezt a szövetséget. Szólt a Szov­jetunió következetes békepo­litikájáról és arról, hogy az euró­pai béke megőrzéséhez jelentős hozzájárulás volt az osztrák államszerződés aláírása is, va­lamint a szovjet kormánykül­döttség belgrádi útja és a két kormány közös nyilatkozata. A továbbiakban az ifjúsági vi­lágszervezetekhez, valamint a kapitalista és gyarmati országok haladó ifjúságához fűződő kap­csolatokról beszélt az előadó. Majd rámutatott arra, hogy az el­múlt évtized történelmünk leg­jelentősebb változásait hozta, s a magyar népi demokrácia meg­szilárdulása és a szocialista épí- tőmunka sikere nyomán, a dol­gozó ifjúság élete is alapvetően megváltozott. Ifjúságunk új élete a Szov­jetunió felszabadító harcá­nak cs állandó segítségének, dolgozó népünk, mindenek­előtt munkásosztályunk és nagy pártunk áldozatos munkájának eredménye. Ennek a 'harcnak, ezeknek az erőfeszítéseknek köszönthet! ü k mindazt, amit eddig elértünk. Tartsuk ezért állandóan éberen hazánk ifjúságában a felsza­badító Szovjetunió iránti sze- retetet, az új élet nagyszerű pátoszát, dolgozó népünk, pártunk erőfeszítéseinek és győzelmeinek megbecsülését. Lépjünk fel keményen és hatá­rozottan minden ellenséges né­zettel szemben, amely alábecsüli, semmibeveszi eredményeinket. A magyar ifjúság felemelke­dése elválaszthatatlanul ösz- szeforrt a szocializmus eszméjé­vel. A szocializmus építése a fia­talok személyes érdeke, mert csak a szocialista tár­sadalmi rend biztosíthatja nagy terveik maradéktalan meg­valósítását, életük további ja­vulását, igényeik mindteljesebb kielégítését. tározatai feltárták és szétzúzták Nagy Imre elvtárs által kép­viselt és terjesztett antimarxista nézeteket. Ezek a káros, jobbol­dali nézetek tagadták a nehéz­ipar elsődleges fejlődésének szükségességét, akadályozták a szövetkezeti mozgalom fejlődé­sét. A jobboldali áramlatok min­den erővel gyengíteni igyekezték a pártvezetést. Ez szinte felhí­vás volt az ellenséges elemek felé is, hogy fokozzák akna­munkájukat. A jobboldali né­zetek hatására születtek olyan javaslatok, hogy a falun inkább legényegyleteket szervezzenek a DISZ helyett, hogy a DISZ-t a népfrontnak és a gazdakörök­nek kellene vezetnie. Akadtak pedagógusok, akik fel akarták eleveníteni a cserkészet káros hagyományait. A DISZ-re irányí­tott tűz célja végsősoron a párt vezetőszerepének háttérbe szorí­tása, az ifjúságnak a párttól való elszakítása volt. A jobboldali elhajlók arra számítottak, hogy ifjúságunk tapasztalatlan, a párt vezetése nem elég erős a DISZ-ben. Súlyosan tévedtek. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a DISZ Központi Vezetősé­ge, a DISZ-vezctök és di- szisták nagy serege híven A DISZ minden eddigi eredményeinek forrása és további fejlődésének alapja a párt vezetése Beszámolója második részé­ben a párt vezető szerepének jelentőségéről beszélt Szakali József elvtárs. — Valameny- nyiünk érzéseit és gondolatait fejezem ki — mondotta, — mi­kor forró köszönetét mondok pártunk Központi Vezetőségének ifjúságunk és szövetségünk iránti bizalmáért, féltő gondos­kodásáért. A DISZ minden ed­digi eredményeinek forrása és további fejlődésének alapja: a párt vezetése. A pártvezetés azt jelenti, hogy szövetségünk egész te­vékenységével a párt fő irányvonalának diadalraju- tását szolgálja. A pártvezetés megköveteli, hogy valamennyi szervezetünk küzd­jön a párt politikájának meg­valósításáért, a párt-határozaton végrehajtásáért, ismertesse és magyarázza meg a határozato­kat és egész nevelőmunkáját a rnarxizmus-leninizmus szellemé­ben végezze. A pártvezetés a DISZ-ben csak akkor lehet szilárd, ha szerve­zeteink messzemenően igénylik is. A DISZ-vezctök álljanak eleven és mindennapos kap­csolatban a pártvezetőség­gel, tárják őszintén és nyíl­tan a párt megfelelő szer­vei elé szervezetük életének minden kérdését, támasz­kodjanak az eddiginél bát­rabban a párt segítő kezére. Ahogyan az élőlény nem élhet napfény és víz nélkül, úgy a DISZ — sem élhet és virágozhat a párt vezetése nélkül. Pártunk márciusi, áprilisi ha­követte a párt Központi Ve­zetőségét. Zászlónkra a leg­szentebb jelszavakat írtuk: »Hűség a párthoz, hűség a néphez.« A DISZ alapvető feladata a dolgozó és tanuló ifjúság szocialista nevelése A beszámoló harmadik résié­ben az ifjúság szocialista neve­lésével kapcsolatos kérdésére tért át Szakali József elvtá-s. Rámutatott arra, hogy a DISZ alapvető feladata a dolgozó és tanuló ifjúság szocialista neve­lése. E szocialista nevelőmunka egyik legfontosabb része a munkára nevelés. Csak az öntudatos, fegyel­mezett munka, a szocialista munkaversenyben való tö­meges részvétel alakíthatja át a fiatalokat újerkölcsű, szocialista emberré. Törekedjünk arra — mon­dotta, hogy minden ifjúmunkás^ bevonjunk a szocialista munka­versenybe. Csak így lehet ered­ményes az ifjúság közötti ne­velőmunkánk. Üzemi DISZ-szervezeteink munkájának számottevő hiá­nyossága, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a verseny rend­szeres értékelésére, a nyilvános­ság megszervezésére, a verseny- szellem és virtuskedv szüntelen fokozására. Egyes szervezeteink verseny­szervező munkájuk során elha­nyagolják a különböző verseny­szakaszok politikai céljainak is­mertetését. A fiatalok rendsze­res és türelmes meggyőzését. DISZ-szervezeteinknek, bizott­ságainknak meg kell érteniük, hogy a szocialista munkaverseny­ben való részvétel csak ak­kor lehet eredményes, ha ez egyben formálja, gazdagítja a fiatalok öntudatát, jellem­vonásait. Rámutatott Szakali elvtárs tú ­ra, hogy a DISZ számos kezde­ményezés sikeres gazdája. E sikeres mozgalmak a DISZ tá­mogatása nélkül nem jöhettek volna létre. Ezután az üzemi szervezetek munkájában meg­mutatkozó hiányosságokról szóit. Elmondotta, hogy a DISZ nevelőmunkája az ifi munkások között nem fejlődik kielégítően. Üzemi DISZ-szervezeteink legfontosabb feladatává min­denütt pártunk III. kon­gresszusának és a KV már­ciusi határozatainak célkitű­zéseit kell állítanunk, a gazdaságos termelést, a terme­lékenység emelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítá­sát, a .szigorú takarékosságot gazdasági életünk minden terü­letén. ügy dolgozzunk, hogy a fiatalok — elsősorban ifjúság,’ szövetségünk tagjai — mutassa­nak példát a húsz budapesti üzem által kezdeményezett éves versenyben. Ennek érdekében fejlesztenünk kell az üzemi DISZ-szervezetek öntevékenysé­gét és kezdeményező erejét. DISZ-szervezeteink kutassák fel azokat a lehetőségeket, amelyek kihasználása elősegítené a gazda­ságos termelést, A szocializmus építésének, a népjólét fokozásának kul­csa: a termelékenység ál­landó növelése. Üzemei szervezeteink fordítsa­nak gondot az élenjáró termelési módszerek és mozgalmak, kü­lönösen a szovjet tapasztalatok elterjesztésére a fiatalok között. Helyes, ha ennek érdekében sztahanovista tanácskozásokat, tapasztalatcseréket, ankétokát, szakmai előadásokat és rövid tanfolyamokat szerveznek. A termelékenység emelésével kap­csolatban hangsúlyozta, a mun­kafegyelem, a munka helyes megszervezése fontosságát ás elmondotta, hogy az ifi munká­sok között csak lassan javul a fegyelem. — Törődjünk többet — folytatta — az ifjúmunkások politikai nevelésével. Üzemi szervezeteink törekedjenek ar­ra, hogy az ifjúmunkások ván­dorlását -— ami a fegyelme­zetlenség egyik megnyilvánulá­sa — megszüntessék. Kövessék a MÁVAG DISZ-vezetőinek példáját, akik minden esetben beszélgetnek az üzemet elhagyn' készülő fiatalokkal. Ezután arról beszélt, hogy a fiatalok a takarékosság — az önköltségcsökkentés egyik leg­főbb eszköze terén is értek el szép eredményeket. DISZ-szervezeteinknek külö­nösen az anyag- és áramla- karékessági és minőségi őr­járat mozgalmat kell fel­karolni. Az alapszervezetek és brigádul: neveljék arra a fiatalokat, hogy sajátjaikként kezeljék a réájt.k bízott anyagokat, szerszámoké't­Feladatunk a falun, hogy növeljük politikai befolyásunkat az egyénileg gazdálkodó parasztfiatalok között Ezután az előadó foglalkozott a szálláshelyek kérdésével, majd rátért a termelőszövetkezetek ifjúságának munkájára. —■ Termelőszövetkezeteink többségében nincsenek DISZ- szervezetek, Vagy DlSZ-csopor- tok. így a tsz-ekben dolgozó fia­talok csak mintegy 30 százaléka tagja szövetségünknek. Az el­múlt egy-két évben megyei és járási bizottságaink nem fordí­tottak kelló figyelmet arra, hogy a tsz-ekben létrehozzák a DIS2- szervezeteket. Járási bizottsá­gainknál számos helyen talál- goztunk olyan helytelen néze­tekkel, hogy ahol kevés fiatal van a tsz-bén, nem érdemes megalakítani a DISZ-t. Fontos szerepük van falus’ munkánkban a gépállomások és állami gazdaságok DlSZ-szerve- zeteinek, a falura került szak­embereknek. Állami gazdaságaink DISZ- szervezetei segítsék a több és jobb és olcsóbb termék előállítását. Járuljanak hozzá a munkafegye­lem megszilárdításához, a me­zőgazdasági termékek önköltsé­gének csökkentéséhez, az ál­lami gazdaságok termelvényei kiváló minőségének biztosításá­hoz. A DISZ megbízatásaként az elmúlt időkben többszáz fia­tal vállalt munkát az állatte­nyésztésbon. Kövessék ezt a példát mégtöbben, elsősorban fiatal lányok és asszonyok, hogy munkájuk eredményeképpen még több zsír, hús jusson a dol­gozók asztalára. A szövetkezetekben, gépállo­másokon, állami gazdaságok­ban a diszistáknak példát kell mutatni a szocialista tu­lajdon, a társadalmi vagyon védelmében. Szövetségünk egyik legfon k- sebb feladata falun, hogy ne­velje politikai és szervezed befolyását az egyénileg gazdál­kodó parasztfiatalok között. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy dolgozó pa­raszt ifjúságunk, amikor szövet­ségünk valahányszor csak kü­lönböző célok megvalósítására szólította, kivette a részét a munkából. Szövetségünknek en nek során különösen meg kell javítania munkáját a dolgozó parasztifjúság olyan rétegei k > zött, amelyeket a párt és a többi társadalmi szervezetek felvilá­gosító tevékenysége még ke­vésbé fog át. A DISZ-szcrvezctek vegye­nek reszt az eddiginél sok­kal jobban cs nagyobb nyo­matékkai abban a politikai és gazdasági küzdelemben, amely az újért folyik, mely­nek során pártunk politiká­ja megvalósul falun. A diszisták legyenek biztos támaszai a pártnak és folytassa­nak meg nem alkuvó, szívós harcot az osztályellenség, a kn* lákság ellen. Az életadta gazdag lehető'é- geket kihasználva ezen módon érveljenek szervezeteink a nagy­üzemi gazdaság felemelkedést* biztos jövőt jelentő útja melleit: Segítsék elő, hogy erős barátság fejlődjék a tsz-ekben dolgozó parasztfiatalok és az egyénileg dolgozók között. Szervezzenek számukra közös politikai, kultu­rális- és sportrendezvényeke,’, szakmai tanfolyamokat. El kell érnünk, hogy már ebben az évben jelentős szám­ban lépjenek a dolgozó paraszt- fiatalok a termelőszövetkezetek­be és térjenek vissza azok a fia­talok is, akik meginogtak, kilép­tek a szövetkezetekből. Tanuló ifjúságunk problémái Beszámolója negyedik részé­ben az előadó a tanulóifjúság problémáival foglalkozott. El­mondotta, hogy pártunk és kor­mányzatunk nagy lehetőséget biztosít a közoktatásnak. Iskoláink sokat tettek a szo­cialista nevelésért, de nevelő- erejük, a tanulókra gyakorolt erkölcsi és jellemformáló ha­tásuk mégsem kielégítő, nem fejlesztik megfelelően a tanulók marxista-leninista világnézetéi* (Folytatás a ü. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents