Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-15 / 139. szám

Á falu és az egész ország kenyeréért Aratásra készülnek Kiskunmajsán A búzák még haragos-zöldek, de a rozs- és az árpatábla már szőke fodrot vet, ha a szél meghintázza. Ha lassan is, de érik a gabona és ide s tóm egy-két hét múlva kaszát lehet bele merí­teni. A kískunmajsai határban 7500 hold kenyérgabona és több, mint 600 hold kalászos-takarmány vár betakarításra. A falu ke­nyere, — az egész ország kenyere. Minden szeme drága, hiszen az időjárás amúgyts megvámolta kissé. Sok rozskalász ablakos, virágzásában kapta a rossz időt, a tavaszi vetések is gyengébbek a szokottnál. A megmaradt termést úgy kell betakarítani, hogy híja ne legyen. Mert ha minden holdon egy-két kiló szem pe­reg is el, — az is 75—150 mázsa Icenyérnekvalót jelent csak ebben az egy községben. Mintegy 50 ember egész évi mindennapi ke­nyerét. A pártbizottság időben munkához látott A község párt-végrehajtóbi­zottsága már egy hónappal ez­előtt megbeszélte az aratásra Váló felkészülést. Varga elvtárs párttltkár, aki már az Ötödik áru­lást szervezi itt, mint a pártbi­zottság vezetője s a többi kom­munista, gazdag tapasztalatok birtokosai. Tudják, hogy elsősor­ban ők az ország kenyerének éber Őrei. A végrehajtó bizott­ság ülésén résztvettek mindazok az illetékes szervek, amelyek­nek közük lesz a betakarítás­hoz. Alaposan meghányták-ve- tették az aratás gondját s hasz­nosítva a tavalyi eredményekét, emlékezve a hibákra, megszab­ták az idei tennivalókat. A pártbizottság elosztotta a felada­tokat s végrehajtásukról azóta rendszeresek jelentést kér. A tanács, a pártbizottság ha­tározata szerint felmérté a munkaerőt. Az egyéni gazdasá­gokban 4.5—5 hold aratás jut egy kaszásra, a hordásban pedig 7 höld termése egy-egy igára. Behordásltor mint tavaly is — számítani lehet az igaUzsörára. Előfordult, hogy haszonleső fu­varosok 60—70 forintot kértek egy rövid útért, néhány kereszt rakománnyal. Az uzsora főleg az egy-két holdas, igával nem rendelkező dolgozó paraszto­kat sújtja. A tanács úgy Vet en­nek gátat, hogy most szervezik a tanácstagi körzetekben hz igákkal való megsegítést. Tavaly egyes hanyag, késle­kedő gazdák rengeteg üresjára­tot okoztak a gépállomásnak azzal, hogy nem asztagoltak időben. Most a pártbizottság javasolta és a tanácsülés meg 's szavazta, hogy idén az ilyen ter­melők huzatási pótdíjat fizesse­nek, ha nem hordanak be arra az időre, mire a gép odaér. Idén a pártbizottság és a ta­nács kétszeres gonddal ellenőrzi a cséplőmunkaesapatok tagjai­nak kiválogatását s fokozza a közöttük végzett politikái mun­kát. Olyan munkacsapatokat akarnak, mint tavaly Szarka Kovács Jenőé, amelynek körze­tében mindössze 15 hátralékost kellett elszámoltatni csépiéi után, — a többi gazda rögtön a géptől teljesítette beadási kö­telezettségét. Jóval több lesz aZ idén u kö­zös szérűk száma is. Csak a falu belterületén 7 helyen rakodnak közösen a gazdák. A tűzbizton­ság érdekében a pártbizottság ellenőrzi a tüzőrségek felkészü­lését. A homokos, süppedős pusztarészeken a huzatási idő- veszteség elkerülésére (lánctal­pas erőgépekkel csépel a gép­állomás. 9 A termelőszövetkezetekben a gép felszabadítja a kézierőt Látogassunk most el a gép­állomásra: hogyan várják az aratást? Már az udvaron fele­letet kap az érdeklődő: példás rendben, ponyva alatt sorakozik öt aralógép és a kombájn. A szemle kifogástalanul kijavított­nak ítélte ezeket a gépeket. Nem is csoda. Azok a traktoro­sok javították, akik most rájuk ülnek, s már tavaly Is ők arat­tak. Legtöbbjük kitüntetést ka­pott most, a traktorosnapon. Farkas János sztahanovista ok­levél, Sági József és Fodor Sán­dor »kiváló dolgozó«-jelvény tu­lajdonosa. Szakképzett szerelők is egyben, tehát esetleges üzem­zavar esetén is maguk javítják majd az aratógépeket. Az öt aratógép részére egyelő­re 1000 hold terület van bizto­sítva. A 200—200 holddal köny- nyen elbánnak majd a kezelő», hiszen tavaly a rossz időjárás ellenére is 170—190 holdat tel­jesítettek. Kezükben van már az idei menetirányterv is. Vincze Sándor például 5 szövetkezet­ben arat az idén. Őszi árpával kezdi a munkát a szahki Micsurin TSZ-ben, rozzsal foly­tatja a helyi Rákosi és a tajói Micsurin TSZ-bch, s búzá­val fejezi be az Alkotmány TSZ-ben. A gépállomás veze­tősége gondolt a nehézségekre is. Mivel a rozsok szalmája túl- magas, már előre kiszélesítették uz aratógépek kötözöasZtalalt. hogy a bekötésekkel baj ne le­gyen. A tsz-ekben kézi erőre átszá­mítva 7 hold kalászos jutna egy-egy tagra. De mivel mint­egy 60 százaléknyi munkát a gép végez, — így egy-egy arató­párra nem marad több 2.5—3 holdnál. S a tsz-ek olyan jól áll­nak idén a növényápolással, hogy aratásra állíthatnak min­den nélkülözhető tagot. Az Ápri­lis 4 TSZ például szőlőjét niár harmadszor permetezte s befe­jezte a második kapálásokat is. Aratás idejére Valamennyi tsz- ben megnyílik az üzemi konyha és napközi, — így aZ asszonyul:, családos anyák is segíthetnek. 30 sertést hizlal aratásra a földművesszövetkezet A íöldmüvesszüvetkezet bojt­jai is elárulják, hogy aratás Kö­zeledik. A Vasáruboltban láda­számra fogynak a kaszák, fen-i- kövek. A textilüzletben ki ott* álsóneműeket vásárolnak aZ asszonyok. A központi irodában már a választ, illetve a szállít­mányt várják a korábban fel­adott vetőmag-megrendelésre. Tizennyolc mázsa kölest, mu­har- és tarlórépamagot igényelt másodvetésekhez a szövetkezet. (Tavaly a kiskunmajsai gaz iák 514 százalékra teljesítették a másodvetési tervet^ — idén meg nagyobb számban kötik a tarló- háhtási szerződéseket a gépál­lomással.) A földművesszövetkezet har­minc sertést hizlal, s az aratás idején hetenként kétszer friss hússal látja el majd a falu dol­gozóit. A mozgóárusítást is megszer­vezték: aratáskor másnaponkint, cséplésben mindennap felkeresik a határban dolgozó embereket itallal, trafikáruval, egyébbel. * Szőkülhet a rozs, duzzadhat a búza kalásza. Eber emberek várják a beérett gabona első jeladását. Kiskunmojsán fel­készültek az aratásra. Örömmel, lelkesedéssel fogadtuk a határozatot Amikor a Központi Vezetőség határozata megjelent, a párt- szervezet és a termelőszövetkezet vezerősége azonnal mozgósí­totta az egész tagságot. Vörös György párttltkár és Békési János tsz-elnök elvtársak taggyűlést hívtak össze, melyen ismertették a határozatot. Termelőszövetkezetünk tagjai nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a határozatinak különösen azt a részéi, amelyben a termelőszövetkezetek megszilárdításáról van szó. A taggyűlésen megvitattuk a feladatokat. A határozat újabb ösz­tönzést adott tagjainknak a munkára. Ez már másnap megmu­tatkozott az eredményekben. Hegedűs János, Torma István, Adóm András, Szirom Józsefné és a többiek sokkal odaadóbbam, lelke­sebben dolgoznak azóta. Eddig a kapásokat kétszer kapálták és a termelőszövetkezet további terve a növénytermelésben a ter­melékenység emelése, az állattenyésztésben az állatállomány fej­lesztése, s a termelőszövetkezeti minta alapszabály pontos be­tartása, Hogyan használjuk fel a párt és kormány által adott segít­séget? Az állatállomány fejlesztésére öt törzskönyvezett magyar­tarka tehenet vásárolunk és 25 törzskönyvezett mangalica anya­kocát. Termelőszövetkezetünk igénybe veszi a gépi segítséget. Ebben az évben már az összes talajmunkát a gépállomás vé­gezte és ugyancsak a gépállomás segítségével végezzük él a nö­vényápolási munkák nagy részét is. A gépi növényápolás húsz embert és öt pár igafogatot szabadít fel, melyet a szénabetaka­rításnál tudunk hasznosítani. Ez elősegíti a jó takannányalap megteremtését és az állati termékek hozamának növekedéséhez Vezet. A határozat külön foglalkozik a gabonatermeléssel, a gépi aratással. A gépi segítséggel mi is gyorsabban és kevesebb szem- veszteséggel ’tudjuk gabonáinkat learatni. Ezt már az 1954-és év eredményei is bizonyítják. Azokon a területeken, ahol kombájn­nal arattunk, a szemveszteség mindössze 1 százalék volt, ahol pedig kézi erővel végeztük az aratást, 2 százalékos volt a szem­veszteség. A termelőszövetkezetnek a gépi aratás 1000 mázsa gabonából 10 mázsát takarított meg. Ezért az idén Is kértük a gépállomás segítségét az aratáshoz. Tei-melőszövetkezetünk 50 holdat arat kombájnnal. A kombájn- aratás révén 15 ember munkaereje Válik szabaddá és ugyancsak 20 embert nyerünk azzal, hogy egy másik 80 holdas táblán arató- géppel végezzük ezt a munkát, Ez a 35 fő végzi majd el az aratás ideje alatt a harmadik kapálást s ezzel elősegítjük a ka­pásnövényeknél a termésátlagok emelkedését. Mint főagronómusnak különösen megragadta a figyelmemet a határozat növénytermeléséről szóló része. Tagjaink eddig is szorgalmasan, cdaadóan dolgoztak a növénytermelésben, de a határozat még többre kötelez bennünket. A határozat nyomán alakítottuk meg termelőszövetkezeti fiataljainkból a DlSZ-brigá- dot, melynek tagjai elhatározták, hogy minden munkában példát mutatnak, a rájuk bízott kapásterületeket gyommentesen tartják és az elmúlt évi átlagoknál mágasabb termés eléréséért küzde­nek. Egész tagságunk pedig a határozat nyomán határozta ei, hogy a kapásnövények négyszeri kapálása révén kukoricánál, napraforgónál holdanként 5 mázsával, a Cukor- és takarmány- répánál pedig 100 mázsával többet termel a tervezettnél. Lapostyán Ferenc agronómus, kunfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet. E.ulaztak megyénk külddtfei a B!SZ-kongresszusra Ma kezdődik Budapesten a DISZ II. kongresszusa. Krre a nagy ünnepre megyénk ipari és dolgozó paraszt fiataljai nagy lelkesedéssel készültek. Tegnap t óra 40-kcr indult útnak Kecs­kemétről a 22 küldött, akik megyénket képviselik a kon­gresszuson. EGYFORMA SZÜRKE és érdes vas- öntvényből készült kis, négy szögié1 es lapocskák. Akkorák, mint egy nagyobb :igareltatárca. Azokat kémleli a két férfi. Kezükbe veszik, leteszik. Mey- :sillogtatják az ablakon beáradó nap­fényben az öntvény lap egyik felén vi ■ tiértő sima zománcfélülétet és halk fél* szavakkal, szűkszavúan, ahogy nagyon isseeszokot t emberek cserélik ki véle­ményüket a munka mellett, hasonlí'.- jalják a csillogó zománcfelületeket. Körülöttünk az asztalon tégelyek, dörzscsészék. Mellettük kél gyönyörű analitikai mérleg. Üvegházában csillog a finom rézfelület. A két férfi leteszi á íománclapocskát és odasiet az egyik nagy asztalon csillogó, hengeralakú, be­zárható ajtajú készülékhez. KINYITJÁK AZ AJTÛT. A miniatűr tlektromos kemence belsejében az izzó hő rózsaszín poklában szinte áttetszővé tüzeSedett hasonló lapocska pihen. Fo­góval kiveszik. Az izzó vas haragos r>- csapirja lassan szürkére halványodik, ahogy hül. Egyik felén fehéren szikrázó zománcréteg dermed meg pillanat< k alatt. Csillogó felszínén visszaverődik a szemben lévő ablak kicsinyített képe. — Nézzük csak — hajol a zománco­zott lap fölé mohó kíváncsisággal a két fej. Kémlelik a fényes felszíni, nínns-e rajta repedést nem csúfítják-e el fényét a szennyező anyagok parányi fekete szépiái? Egyszerre tör ki belőlük a sóhajtás — a megkönnyebbült öröm sóhaja. — Fehér éz, barátom, mint a ssiíz- Icány vasárnapi keszkenője — tréfál megkönnyebbülten Mezei Sándor főmű­vezető. Azután ránéz munkatársára es hä barátjára, Farágó László művezető­re — a tanítványra, akit ő »emelt ki* annakidején. Nyújtja a kezét. A nyitott 'Mlamoskcmcncc torkának rájukverödö y 3 R E c fényében egymásba fonódik a két ke­mény munkástenyér. Egyéves kísérletezés, kemény jelleme­ket is megpróbáló, tudós elméket is megvallató erőfeszítések után megszü­letett ennek a munkásból lett kutató­nak a kezében a kitűnő magyar zo­mánc. Miközben Mezei Sándor a zománcozó­műhely szerény felszerelésű laboratóriu­mának munkanaplójába bejegyzi ai új eredményt, keze önkéntelenül is a napló első oldalaira téved. Hogy is tör­tént csak? 1946 SZEPTEMBERE. A kapitalisták­tól ittmaradt a Kecskeméti Gépgyár régi uraitól, az erősö munkásfiatalom­ra maradt beteges főmérnök, Cs. Szabó behívatja Mezei Sándort. Meg kellene kezdeni a zománcozást. Előszedik a kitűnően képzett öreg mérnök régi re­ceptjeit, és tanulmányozzák. Aztán meg­indul az üzem. A bizalmatlan, beteges öreg főmérnök elköltözik az élők som­ból, itthagyja az elsárgult recepteket. Mezei Sándor pedig hozzákezd ke­mencét építeni. Maga mellé vesz három embert. Û maga fűt. A zománcozó szilát is ő forgatja, ű rakja be a három em­berrel az első fürdőkádakat a kemence, torkába. Azután egyenként, alaposan mustráltaivá minden új munkást, sza­porítja a létszámot. 1947-ben már három kemence dolgozik. Egyre inkább izgatja azonban a f m- táziáját Mezéi Sándornak az a körül­mény, hogy a régi receptura rendkívül drága. Az egyik zománcösszetétel, (ez volt a legjobb) például azt írja elő, hogy a fő ulapanydgok 92 százalékát külföld­ről kell behozni. Es Mezei Sándor kc- mcdccipitőböl és zománcozóból — meri P T E K így kívánta most a munkásosztály ér­deke — vegyszerekkel pepecselő labo­ránssá vállozott. LABORÁNS? De hiszen hol volt még akkor a laboratórium? Majdnem úgy állt a helyzet, hogy Mezei Sándor zse­bében. Közben megszűntek a külföldi borax-szállítmányok is. Ezt a fontos alapanyagot valamivel helyeliesíte u kellett, olyannal, ami kikerül a hazái bányákból is. Borax-nélküll receplkv- szítés volt a fő cél. És megszületett at a recept, amely a kísérletező titokzatos tolvajnyelvén Y—3 nevet kapta. Mezei elvtárs szeme végigfut az Y—3 recepten, és bár könyv nélkül tud­ja az összetételt, ceruzát fesz a kezébe és számol. Ennek a zománcnak már 7S százaléka hazai alapanyagból készült azonban volt egy gyenge pontja. Min­den tulajdonságában vetekedett a külföldi zománcokkal, de szinte nem volt felhőtlen hófehér. Enyhe csont­színű arnyalgla volt az egyik alkatrész­ben bennmaradó vasoxidtól. Eleinte nem volt semmilyen reklamá­ció. Később azonban a hófehér zománc-' hoz ragaszkodó külföldi átvevők egy­másután jelentették be, hogy csak bi­zonyos árengedménnyel hajlandók át­venni az egyébként kitűnő magyar für­dőkádakat. EKKOR MINDENT ÜJRA KEZD­TEK. Egy esztendővel ezelőtt a part javaslatára korszerű kísérletezésre al­kalmas laboratórium-felszerelést kapót! a műhely. A jó műszerekkel könnyeb­ben ment a munka. A kis elektromos kemenci pedig lehetővé teile, horjy laboratóriumi méretekben állítsák öSz- sze a zománcrecepteket. Ide aztán mar igencsak tudományos képzettség keUzti. Es Mezei Sándor, a kemenceépítö munkás, — szakkönyféket hozatott Reggeltől-estig bújta a bonyolult kép­leteket. Egy cél lebegett elölte: kikü­szöbölni azt az alapanyagot és hason­lóan jó másikkal helyettesíteni, amelyik már nem színezi sárgásra a masszát Emellett természetesen semmiképpen sem szabad növelni a súlyos valutákért kapható külföldi anyagok arányát. Egy lépést sem leltet hátrafelé tenni, csen előre. 38/1, 38/2, 38/2-t, 38/2-lt — egymás­után születtek meg most már tudomá­nyos alapossággal az újabb receptek Az egyiknél ridegnek bizonyul megme­revedés közben az anyag és hajszá’re- pedéseket okozott, A másiknak a színé- vet nem voltak megelégedve. A har­madik nem fedett eléggé, nem volt elég tömör. A negyedik nem állta jól a sa­vat. S most itt fekszik az asztalon a ke­mencéből nemrég kiszedett új zománc­lap, a 38/2-III. Az újszülött egészséges­nek bizonyul. Olyan életerősnek, olyan rugalmasan selymesfényűnek, hogy makulátlan felszíne vetekszik akárme­lyik külföldi zománccal bevont minta­lapéval. A NAPOKBAN VARJAK a kísérle­tező munka eredményét eldöntő tudo­mányos vizsgála.ira Kecskemétre érkező brigádot, amelyben az éxportszervek képviselőt mellett kutatók, k&nw'y szakemberek foglalnák helyet. Ezt a zománcot Mezei Sándoréit büszkén mu­lathatják meg. összetétele: 30 százalék külföldi, hetven százalék hazai alap­anyag, hófehér, makulátlan, rugalmas, szennyezésektől mentes — szóval olyán amilyennek lennie kell. A régi re­ceptek féiett ismét győzedelmeskedett az űj. Csoda-e ez nálunk? Nem. Ter­mészetes dolog, Csúfig Läjgs, i

Next

/
Thumbnails
Contents