Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-12 / 137. szám

^0álasz az olvasók kívdesúi't

Csak az alapszabály betartásával javulhat meg a gazdálkodás a kiskunfélegyházi Felszabadulás Termelőszövetkezetben

vaslat azonban még máig sem

Horpáczi Gábor Kiskunmajsu.

Soraiból nem tűnik ki, hogy tulajdonképpen Hungária Matador permetezőszerről, vagy Hungária Matador porozószerről van szó. A porozószer ugyanis nem oldódik tökéletesen a permedében. Amennyiben a Hungária Matador porozószert használt és ezt bordói lével keverte, akkor az említett káros hatást ennek tulajdoníthatja. Ezért nem oldódik. Azt javasoljuk, hogy a permetezőszert előzőleg egy veder permedében keverje péppé és állandó keverés közben lassan, vékonyan adja hozzá a bordói léhez. Ilyen módon a Hungária permetezőszer tökéletesen oldódik.

Véleményünk szerint azonban a legmegfelelőbb, ha a bordói iébe 50—70 dkg. Darsint használ, mert ennek hatása hosz- szabb ideig tart. Egyébként szőlőmül y élem kizárólag fürtpermetezést adjon revolverszóró alkalmazásával.

*

Szabó Antal Jánoshalma. —

Kérdésére az alábbi felvilágosítást tudjuk adni: a Minisztertanács 15/1955 (III. hó 4) MT. sz. rendelet« szerint az általános jövedélmiado fizetésének a következő feltételei vannak. Köteles fizetni jövedelmiadót az a személy, aki az ország területén az adóév első napján bármilyen címen 400 négyszögöl, vagy ennél nagyobb terjedelmű mező- és erdőgazdasági ingatlant (ideértve a kertet és a szőlőt is) használ. Továbbá, ha az adóév első napján két évesnél idősebb ló, öszvér, tehén, ökör, vagy bivaly tulajdonosa. A mező- és erdőgazdasági ingatlan használójának 1— bérbeadás esetében — a haszonbérlőt, vagy a feles- bérlőt kell tekinteni,

*

Egy »új tanácstag« jeligére,

Páhi. Tájékoztatására közöljük, hogy az Elnöki Tanács határozata szerint a tanácstagok a ézóbanforgó napirenddel kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek. A napirendről a tanács határoz. A tanácsülés elnöke minden egyes előterjesztés és ezzel kapcsolatos határozati jaA Kecskeméti Városi Tanács szabályrendeletet adott ki a termények, élőállat, cs állati termékek Kecskemét város területén történő értékesítéséről és felvásárlásáról. A szabályrendelet többek között kimondja, hogy bál-milyen terményt, vagy állatot (szarvasmarhát, sertést, juhot, baromfit, valamint tojást és tejet) csak az a beadásra kötelezett termelő vihet szabadpiacra, aki a megfelelő terményből, vagy állatból az árusítás idejéig esedékes beadási kötelezettségét teljesítette. Továbbá a földdel rendelkező állattartó szarvasmarhát, 60 kg-on felüli sertést és anyajuhot csak abban az esetben adhat el, ha az illetékes szerv (begyűjtési hivatal, városi tanacs mezőgazdasági osztálya) igazolja, hogy beadás; kötelezettségét teljesítette és eladás esetén a földterülethez mérten számos állatállománya megfelelő.

Helyi vágy vidéki felvásárló szerv (vállalat, kereskedő felvásárló) terményt, szarvasmarhát, sertést, birkát, tojást és tejet csak a szabadpiacon, vagy be- gyűjtőhelyen vásárolhat fel. — Csak abban az esetben vásárol-* hatja meg a felkínált árut sza- oadáruként, ha az illetékes termelő teljesítette kötelező beadását.

A beadási térveik maradéktalan teljesítése érdekében a városi begyűjtési hivatalnak kötelessége a hátralékos termelőknek javasolni, hogy a begyűjtési helyeken felkínált szabad- áru felvásárlásával és beadásával is teljesítsék beadási kütelevaslat után külön vitát nyit. A tanács kivételesen — valamely tanácstag indítványára — a vita folyamán megadhatja a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk. A vita során a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek választ adni a hozzájuk intézett kérdésekre.

M. G. Kecskemét. Kedves Levélírónk! Amennyiben a felfüggesztés iránt az azonnali hatályú elbocsátást kimondó elsőfokú fegyelmi határozatban történik intézkedés, a dolgozó részére ettől az időponttól kezdve semmilyen illetményt nem lehet folyósítani. Az azonnali hatályú elbocsátással kapcsolatos felfüggesztés ugyanis ilyen szempontból különbözik a fegyelmi határozatot megelőzően elrendelt felfüggesztéstől. Ebben az esetben az elsőfokú határozatban már döntés történt a dolgozó munkaviszonyának megszüntetésére és bár e döntés nem jogerős, a dolgozó azonban ettől az időponttól kezdve nem dolgozhat a vállalatnál és így természetesen munkabért sem kaphat. Az elsőfokú fegyelmi határozatban elrendelt felfüggesztésnél tehát — ha a határozat elbocsátást mond ki — nem áll fenn az a korlátozás, hogy a munkabérből legfeljebb 50 százalékot szabad visszatartani. Ha azonban az elsőfokú határozatot később enyhítik, a dolgozó elmaradt keresetét meg keli téríteni.

K. P. HELVÉCIA. Megnyugtatásképpen közöljük: lakásával kapcsolatos bérleti jogviszonyt önkényesen nem mondhatják fel, mivel ennek törvényes előfeltételei vannak. (Pl. szocialista együttélés szabályainak megsértése, a ház álagának rongálása.) Felmondási indokként semmi esetre sem szerepelhet az, hogy a tulajdonosnak a lakásra szüksége van. A beköltözés jogával a tulajdonos csak akkor élhet, ha a lakásból a bérlő önkéntesen kiköltözik.

zettségükfi’t. A felvásárló szervek pedig kötelesek elősegíteni, hogy a beadási kötelezettségüket már teljesített termelők szabad áruját az áruval nem rendelkező hátralékosok beadási kötelezettségük teljesítésére felvásárolják, vagy pedig élőállat beadásra társuljanak.

A vállalatok és közületi szervek dolgozói a rendelkezések megtartásáért fegyelmi ütőn felelősek, s amennyiben a szabályrendeletet nem tartják be, cselekményük hivatali bűntettnek minős ÜL

Az a termelő, aki beadási kötelezettségét saját hibájából nem teljesíti, a törvény által meghatározott utasítás értelmében beadási háralékánák pénzértékben való kifizetésre kötelezhető.

Az az iparengedéllyel, vagy megbízólevéllel rendelkező felvásárló, aki a szabályrendeletben foglalt rendelkezéseket nem tartja be, a szabálytalanul felvásárolt árut szabad áron köteles az állami begyűjtő szervnek átadni. Kihágás esetén a felvásárlók 500 forintig terjedő pénzbírsággal, súlyosabb esetben pedig az ipar igazól vány megvonásával büntetendők.

A szabályrendelet rendelkezései nem érintik az állat-, ter- ményforgaiiommal és értékesítéssel kapcsolatos kormányrendeletek intézkedéseit.

— Munkás-paraszt találkozót szervez június 26-án a Kiskunfélegyházi Gépgyárban a városi tanács. A dolgozók szórakoztatására gazdag műsort állítanak össze.

Kit ka jó adottságokkal rendelkező termelőszövetkezet a kiskunfélegyházi Felszabadulás. — Földjei a város közelében terülnek el, s 520 holdas területüknek csaknem fele legelő, ami különösen az állattenyésztés szempontjából bírna nagy jelentőséggel. Mégis az adottságok ellenére a mintegy 60 taggal bíró termelőszövetkezet külterjes gazdálkodással foglalkozik, vezetősége keveset ad az állatállomány fejlesztésére. 6.4 holdra jut egy számosállat — ami szintén bizonyítja, hogy a jó adottságok nincsenek kihasználva.

A tagság jórésze a növénytermelésben dolgozik, de itt összesen csak 1723 négyszögöl kapásterület jut egy tagra. Ugyanakkor a háztáji gazdaságban az alapszabályellenesen kiosztott egy hold legelővel együtt összesen két hold földje van egy családnak. A növényápolásban megérdemlik a város termelőszövetkezetei között az első helyet — persze, ha okosan számolnának, nem a növénytermelésbe összpontosítanának minden tagot, hanem erőteljesen fejlesztenék az állatállományt. Összes szántóterületük ugyanis 290 hold. Ennek 60 százalékát vetették be kalászossal, na-gy területen termelnek takarmányfélét, s a megmaradó majdnem 100 hold szántó a kapásoké. — Nyilvánvaló, hogy csupán a növénytermelés jövedelméből nem lehet jólétet teremteni mind a 60 tag számára.

Jói látja ezt a vezetőség is, — de a hibák pótlására mégsem tesz semmi erőfeszítést. Ebből következik azután, hogy a tagok nagyrésze elkedvetlenedett, s fő jövedelmét nem a közösből várva, más keresel i lehetőségekhez fordulva megsérti az alapszabályt. Seres Lajos például többször is kijelentette, ha a közösbe hívták dolgozni, hogy »nincs sok értelme, többet keres, ha otthon megfog egy galambot«.

Persze, maga a vezetőség sem mutat példát az alapszabály szerinti gazdálkodásban. Maga az elnök két tehenet tart, 2400 négyszögölnyi háztáji földet hasított ki magának a közösből. V. Némedí Jánosnak, — aki szintén vezetőségi tag — ugyancsak két tehene van, s a megengedettnél nagyobb háztáji területe. Ezért, — hogy a tagok a szabálytalanságot elnézzék, — mindenki kapott az egy hold

szántó mellé még egy hold legelőt a háztájiba.

A hibákat még csak tetézi az, hpgy az elenőrző bizottság sem működik már jó hosszú idő óta. Az elmúlt hetekben nein egy tag követelte, s köztük Somkúti Györgyné, vezetőségi tag is, hogy hívják életre az ellenőrző bizottságot s az vizsgálja felül az eddig teljesített munkaegységeket, mert elszámolásuknál szintén szabálytalanságot észleltek. Például V. Némedi Jánosnak, a raktárosnak a megállapított 19.8 munkaegység helyett jóval többet, mintegy 45 munkaegységet számoltak el az elmúlt hónapban, Seres Erzsébetnek szintén. Az ellenőrző bizottság azonban még a mai napig sem működik, s a vezetőség tovább tűri a munkaegységlazítást az egész tagság rovására.

A termelőszövetkezetek

minitaalapszabálya kimondja azt is, hogy »a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki nem sértheti meg«. A vezetőség itt is vét az alapszabály ellen, amikor a tagok észszerű, okos javaslatait nem veszi figyelembe. Az elmúlt évben például meglehetősen sok takarmányuk termett, ami jó beosztással bőven elegendő lett volna az állatállomány átteleltetésére Mivel azonban a takarmányt gondatlanul kezelték, nem takarékoskodtak vele — még tavasz előtt kifogyott. A tapasztalatokból okulva a tagság javasolta, hogy dolgozzák ki a takarmányozási normát, s ezentúl aszerint etessenek. Aki pedig nem bánik gondosan a takarmánynyal, vonják felelősségre. A jaA Hildpusztai Állami Gazdaság vezetősége sokat és szívesen foglalkozik a fiatalokkal. Az ifjúsági kultúrcsoport híre túl is nőtt a gazdaságon, vasárnaponként ellátogatnak a szomszédos községekbe, állami gazdaságokba is. Az eddiginél még nagyobb lehetőség nyílik a kulturális élet kiszélesítésére. A traktorosnapon adják át rendeltetésének az új,

öltött valóságot.

Tapodi László, a termelőszövetkezet elnöke nemcsak a tagság javaslatait nem hallgatja meg, hanem a vezetőségét sem. Több esetben előfordul, hogy a tagsággal, vagy a vezetőséggel való előzetes megbeszélés nélkül Intézkedik. Nemrégen például a szociális alapra félretett kenyér- gabonát megőrlette és lisztként raktározta. Amikor új belépő volt a csoportba, s kölcsöngabo- nát kért, akkor derült ki, hogy csak lisztként tudják kiadni a hozzájáró korpa nélkül, önhatalmú intézkedései elkedvetlenítik a csoporttagokat, megakadályozza a gazdálkodásra vonatkozó ésszerű javaslatok, a kollektív vezetés szellemének gazdagon gyümölcsöző kibontakozását, megvalósulását.

A szövetkezet tagjai — az egykori kisparasztok — azért léptek a termelőszövetkezetbe, hogy közösen összefogva tartalmasabb, gazdagabb életet teremtsenek maguknak. Erre a termelőszövetkezetben meg is vannak a lehetőségek, de megvalósítható csak akkor lesz, ha elsősorban maga a vezetőség —< s különösen a csoport elnöke —1 tiszteletben tartja a termelőszövetkezet működési alapszabályát, s ezt megköveteli valamennyi tagtól. Hogy a dolog ennyire fajulhatott, hibás a városi pártbizottság is, melynek tagjai eddig kevés segítséget adtak a termelőszövetkezetnek. Most alkalom van arra, hogy a hibákat rendbehozzák — ezt maguk a tagok követelik — s közös erővel, együttes akarattal teremtsenek rendet a csoport további fejlődése érdekében.

mintegy 80.000 forint beruházással épült, 900 nézőt befogadó kultúrházat. Az avatóünnepély- re új kultúrműsorral készülnek a fiatalclk, A traktorosnap tiszteletére szépen parkosították az új kultúrház környékét. Az avatásra meghívják a szomszédos Császártöltési Állami Gazdaság fiataljait is.

A mennyezetig csempével borított hófehér falfelületen két sötét, súlyos fémajtó bezárva áll Mellette a falba- süllyesztett hőmérő 180 Celsius fokot mutat. A Kecskeméti Sütőipari Vállalat most üzembehelyezett gyönyörű, új gőzfűtésés kemencéjének próbafűtése kezdődött meg. Nemsokára, — Tóth Ferenc igazgató szerint. — hétfőn, június 13-án már ebből a kemencéből szedik ki Kecskemét egész aznapi zsömle-szükségletét. Itt sütik a finom, ropogóshéjú cipót is, amely a sütőipariak véleménye szerint sokkal jobb, ízletesebb lesz, mint amit eddig állítottak elő. A Csongrádi utcai sütöde átépítése még folyik. A gőzkemence azonban már megkezdi működését. Nagy szükség van rá, hiszen az eddig működésben tartott három, péksüteményt gyártó üzem hatalmas túlterheléssel, napi 14—16 órás munkaidőben is csak alig-alig tudta kielégíteni a megyeszékhely egyre növekvő igényeit. Most megszűnik

a fárasztó túlórázás és két műszakban megkezdi működését a sütöde már készenálló részlege is.

A kemence csempefala mellett tágas terem. Körben kékre festett, fényes, olajozott fallal és vidám kékszínű festékkel megfiatalított furcsa gépekkel. Az egyik gép, amely a sarokban áll, úgy néz ki, mint valami miniatűr malom belseje. Ez az új szitálógép — magyarázza Tóth elvtárs, a vállalat igazgatója. — Használatba vételével teljesen ki tudjuk küszöbölni azt a hibát, ami eddig nem egyszer előfordult, hogy a lisztbe szennyező anyagok kerültek. A szitátógép tövében szerény külsejű kis készülék ált, amelyet külön örömmel vesznek körül a zsömlesütés szakemberei. Nem csoda, ez a kis masina fölöslegessé teszi a zsömle kézi formázását. Egy nyíláson ráhelyezik a készülék íormázóiapjára a

harminc zsömléhez szükséges tésztameny- nyiséget. A gép a tésztát harminc egyforma darabra szabja, utána boszorkányos ügyességgel gömbölyűre sodorja. Mehet is a kemencébe a kész zsömle.

A dagasztógép hatalmas karja jelenleg üresen lóg a levegőbe, de ha megkezdi működését, hatalmas erővel, az emberi erőfeszítés megszámlálhatatlan kalóriáit takarítva dagasztja a kenyértésztát. A gép karja alá hatalmas, négy vaskeréken mozgatható dagasztó- üstbeii tolják a kénvér- tésztát. A meghajtó- szerkezet automatikusan bekapcsolódik, az üst megindul végtelen körforgását a és a dagasztókar finom, iu- kacsosra dolgozza meg a tésztát. Utána egyforma darabokra szaggatják a kész tésztát és megy a kemencébe.

Még csak az ügyes kis kiflisodrógép megtekintése van hátra. Bámulatosan egyforma, tetszetős kifliket görget ki magából, ha* megindítják és finom; fehér kiflitésztával táp lálják.

Az egész üzem- augusztus 20-ára kezd, meg működését. Ez a vállalat vezetőinek felajánlása. Most minden erejükkel azon dolgoznak, hogy a felajánlásból népgazdaságunknak hasznothozó, Kecskemét kenyérellátását gyökeresen megjavító valóság legyen.

A 30. számú Építőipari Vállalat hírneves Bíró-brigádja szorgalmasan építi a munkaterem utcafelőli oldalán azt a másik iker- kemencét, amelyike* ugyancsak augusztu / 20-ára akarnak üzer i- behelyezrti.

Ki hinné, hogy mindennap 60 ezer péksüteményt fogyasztanak el Kecskeméten és ez a mennyiség sokszor bizony kevésnek is bizonyul? Ha a Csongrádi utcai gyönyörűen újjáépített és korszerűsített üzem teljes . kapacitással munkába áll, 80 ezer finom, ropogós, frissen illatozó péksüteményt ad minden reggel a kecskeméti dolgozók asztalára.

A Kecskeméti Városi Tanács szabályrendelete az értékesfiésről as felvásárlásról

Uf kultúrházat avatnak a traktorosnapon a Hildpusztai Állami Gazdaságban