Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-11 / 136. szám

A fraktorosnap előtt a Dusnoki Gépállomáson I Ahpgyan| I a családban a szeretetet, a kölcsönös megbecsülést mélyíti el a szülők, gyermekek névnap­járól való megemlékezés, — ugyanígy dolgozó népünk elis­merését fejezi ki s a munkás­paraszt szövetséget erősíti a traktorosak tiszteletére ez évben is rendezett trak tarosnap. Gépállomásainkon, így Dusno- kon is, szorgos munka folyik az ünnepség vendégeinek foga- cjására. A traktorosok egyrés/e felváltva segít az új kerítés dróthuzalának kifeszítésében, mások a gépek tisztogatásán, sorbaállításán szorgoskodnak. Az irodában pedig Szilágyi igaz­gató a tervjelentéseket, feljegy­zéseket tanulmányozza az ün­nepi bes*éd összeállításához. Szilágyi elvtárs hgt év óta meglévő, kopqttas kis köny­vecskéjének lapjai, az összegyűj­tött feljegyzések bizonyítják: a dusnoki traktorosok is megér­demlik a dolgozó nép megbecsü­lését. íme a bizonyíték; 1950- ben a gépállomáshoz két terme­lőszövetkezet tartozott. Évi mun­kájának 70 százalékát állami vállalatoknak végezte. 1955-bcn A legu obi | kilenc szövetkezet működ.k a gépá. lomás körzetében. Év .er­űének felét a tsz-ékben vérzett munka teszi. Az egyénilet. dol­gozó parasztos a gépálloma- se­gítségéből 45, az állami vállala­tok 5 százalék erejéig részesül' n"k. értékelés szerint a Dusnoki Gépállomás éves ter­vét 24 százalékra, időszaki ta- lajmunkatervét 126 százalékra teljesítette s ezzel a megyei gépállomások versenyében harmadik helyet harcolta k‘- A fenti számok azt is mutatják hogy a kalocsai érseki urada­lom volt cselédei, zsellérei ma már magukénak érzik a földet s becsülettel dolgoznak rajta melegben, esőben, hidegben hogy munkájuk nyomán több, jobb termés érjen. A gépállo­más traktorosai közül 16 ura­dalmi cseléd volt a múltban. S ezek 1950 óta egyfolytában a gépállomáson dolgoznak. A traktorosnap tiszteletére csatlakozott a megye területén lévő brigádok versenyéhez az Előre-brigád, amely tavaszi ter­vét 153 --azalékra „esítette Nagy Janos brigádvezető, Deli agronómus, Szabó György, Ger- jeni Pál traktorosok, Bayer fő­gépész, Papp elvtárs, üzem­anyagszállító s a többi, hozzá­juk hasonló gépállomást dol­gozó, megérdemli a népszerűsí­tést, a megemlékezést. Gépállomás méltó, szép A Dusnoki Kísérlet 400 mázsás culerrépa-tems elérésére A hodunapusztai Dózsa Ter­melőszövetkezet tagjai a napra­forgót kétszer megkapálták, a takarmány- és cukorrépát ki­egyezték és megkezdték a kuko­rica másodszori kapálását. Az őszi kalászosok és a tavasszal vetett zab vegyi gyomirtását végrehajtották. Két holdon kí­sérletet végeznek a 400 mázsás cukorrépatermés elérésére. A műtrágyával jól előkészített ta­lajban a cukorrépa fejlődése szépen halat}. Második kapálás­nál holdanként 40—50 kg. péti­sót kapálnak a talajba, a har­madszori kapálásnál pedig fa­hamuval növelik a talaj termő­erejét. A szövetkezet agronómusa, Selymes János mindössze hat hónapja működik a szövetkezet­ben, de sok segítséget adott már ccjdíg is a gazdálkodás megja­vításához. Az ő felvilágosító munkája nyomán a Csátaljai Gépállomás körzetében a Dó­zsa kötött le legtöbb területet kapásainak gépi megmunkálá­sára. Segítette szakszerű taná­csaival a tehenészetet is. Meg­szüntették az alacsony tejhoza­mot és az istáUóátlag máris több literrel emelkedett. ünnepse* -t akar. Az előkészítő bizottság a tsz-ekből 6—ti ta­got, a községekből 20—20 egyé­nileg do „ózó parasztot hívott meg, a traktorosok hozzátarto­zóin kívül. A délelőtti ünnepsé­gen hat traktorosnak adják át a sztahanovista kitüntetést, ek­kor osztják ki a jutalmakat. A közös ebéden mintegy három­százan vesznek részt. A gépál­lomást patronáló Csepel Autó­gyár 10 hektoliter sört visz Dus- nokra. A délutáni műsorban a budapesti vendégek 30 tagú kultúrgárdája és sportjátékok szerepelnek. Ezen a vasárnapon kapja meg a Dusnoki Gépállomás a ver­senyzászlót is, mivel a kalocsai­val folytatott versenyben első lett. Koós Zoltán INNEN—ONNAN — Megérkezett az első zöld- borsószállítmány Dunaföldvár­ról az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyárba. Kedden a műszaki vezetőség próbagyártást végzett és a borsó tartósítását nagyban is megkezdték. — Parkot létesítettek a ta vasszal mintegy 400 négyszög­ölön a Mátételki Állami Gaz­daság DISZ-fiataljai. A park szélére mintegy 200 nyárfát ül­tettek. A fiatalok naponta lo­csolják és hetenként kétszer gyomtalanítják a virágágyakat. Mi drágítja a termelést a Bugaci Állami Gazdaságban A Bugaci Állami Gazdaság hí­res szép állatállományáról. Az első negyedévben a szaporulati terveket túlteljesítették. A Corn­wall góbék malacozási átlaga 9.6 voit, a beütemezett 6.0 he­lyett. A baromfitelepeken is de­reka« munkát végeztek a nők terven felül 10 ezer darab ba romfit nevelnek. Egy brigádve­zetőt és egy keltetővezetőt »megtakarítottak« hogy ezzel is elősegítsék az olcsóbb termelést Mi van a tervek túlteljesítése mögött? Az önköltségcsökkentésre a termelés más ágazataiban azon­ban nem sok gondot fordítot­tak. A tervek túlteljesítésének szép számai mögött rendkívül magas önköltség van. Egy nor- málhold megmunkálásának ön­költsége több, mint 50 forinttal magasabb, mint a tervezett. A magas költséget elsősorban a nagyfokú üzemanyagfogyasztás, 3 sok üresjárat és a szervezet­ien munka okozta. Különösen szembetűnő az üzemanyaggá! való helytelen gazdálkodás. Mi­után a traktorosok az üzem­anyagot kivételezik, már senki sem törődik vele, nem ellenőr­zik, hogy mire is használódik el. Jellemző, hogy a legutóbbi párt­vezetőségi ülésen az állami gaz­daság főgépésze nem tudott be­számolni az üzemanyaggazdál­kodásról, mert nem állottak ren­delkezésére bizonylatok. Magas az önköltség az állat- tenyésztésben is. Az üsző és tinónevelésnél egy kilogramm növekedési súly ára négyszerese a tervezettnek. A gazdaság ve zetői a takarmányhiányra hi­vatkoznak. Az igaz, hogy a gaz­daság szántója főként gyenge homokos területekből áll és ala­csonyabbak az átlagtermések, mint a fekete földeken. Mégis húsz hold dohányt ütemezett be a megyei termelési igazgatóság a gazdaság termelési tervébe Ezt a legjobb földbe ve­tették. E helyett sokkal célsze­rűbb lett volna takarmányt vet­ni, ami csökkenti a takarmány- hiányt. Helyes, hogy a használ hatatlan homokterületekre csi­csókát vetettek, amely jól terem a buckákon is és a jószágok jó­ízűen fogyasztják. Ez azonban csak részben segít a takarmány­hiányon. Meg keli javítani a gazdálkodást Célszerűbb volna, ha például a baromfiállománynál bevezet­nék ismét a vándorólaztatást. Ezzel felszabadítanának naponta többmázsa takarmányt a többi jószág számára. Ezenkívül még sokat lehetne tenni a gazdálkodás megjavítá­sára. Az üzemanyag gazdálko­dásnál kellene elsősorban ren­det teremteni. Hasonlóképpen gondot kellene fordítani a vezetőségnek egyéb anyagokkal való gazdálkodásra is. Csosztván János anyagraktá­ros például panaszkodik, hogy nincs mérleg a raktárban, ezért csak gondolomfoirmán adja ki a szögeket és így nem lehet pon­tosan ellenőrizni, hogy mennyi fogy. Általános panasz, hogy Erdé­lyi Béla igazgató elvtárs és a gazdaság több vezető beosztás­ban lévő dolgozója keveset jár ki a területre, nem ellenőrzi a munkákat. A gazdaság párttit­kára, Horváth elvtárs, szintén kevés időt tölt a dolgozók kö­zött. A kommunistáktól, a párt- szervezet tagjaitól nem sok se­gítséget kap és nem is igényel. Ezért a politikai munka is gyen­gén folyik a gazdaságban. A gazdaság vezetői az önköltség- csökkentést csupán a felesleges munkaerők leépítésével akar­ják megoldani és nincs határo­zott elképzelésük a gazdálko­dás megjavítására. E’bocsátot- ták a két segédvezetőt a vonta­tóktól, mert bár elméletben 48 óra alatt 16 órát dolgoztak a vontatók, — ennyi után fizettek is ki a munkabért — lényegé­ben csak az egyik vontatás dol­gozott 8 órát, vagy még ennyit sem. Sokat futkároztak üresen Megszüntettek néhány felesle­ges éjjeliőr, fogatos beosztást is, ezzel befejezettnek vélték az ön­költség csökkentésére tett min­den intézkedést. Ez pedig csak egy része az olcsóbb termelésnek, még sok lehetőség van a gazdálkodás megjavítására. Üljenek tehát össze a gazdaság vezetői és a pártszervezet irányításával, se­gítségével mérjék fel a helyze­tet, alaposabban nézzenek körül, mit lehetne tenni az olcsóbb ter­melés érdekében. Törekedjenek arra, hogy az évvégi mérleg nyereséggel, ne pedig veszteség­gel záruljon. MAGHSZ megyei kiildöílériekezlele tártunk határozata alapján a honvédelmi munkával téglái­két tömegszervezet, a Szabadságharcos Szövetség és a Ke­lj Szövetség egy egységes szervezetbe, 3 Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetségbe egyesült. A mi megyénk területén is eredményesen megvalósult a két tömegszervezet egyesítése. Az egyesítő taggyűlések és küldöttértekezletek alkalmával megvá­lasztották a Szövetség alapszervi és városi-járási vezetőit. Június 11-én es 12-én (szombaton és vasárnap) kerül sor a megyei kül­döttértekezlet megtartására, ahol megválasztják a megyei választ­mányt, s abból az elnökséget, valamint a július 2—S-án sorra- kerülő Országos Konferencia küldötteit, A MAÜHSZ a Magyar Népköztársaság dolgozó népének, első­sorban ifjúságának az önkéntesség elvén alapuló hazafias tömeg- szervezete. A Szövetség közreműködik hazánk védelmi erejének fokozásában azzal, hogy tagságát neveli, felkészíti a haza védel­mére. E cél érdekében szervezi a különféle honvédelmi szakisme­retek oktatását a különféle körök, sportcsapatok és klubok kere­tében. így például a Szövetség körök formájában tanulócsopor­tokat hoz létre a lövész, motoros, autós, rádiós, vitorlázó és mo­toros repülő, ejtőernyős, repülöniodellcző, légoltalmi, műszaki és más honvédelmi alapismeretek oktatására. A Szövetség sportesapatokat is alakít és irányítja azok mun­káját. Tömegversenyeket, különféle harci túrákat rendes és meg­szervezi a honvédelmi kiállítások és hadtörténelmi helyek kirán­dulással egybekötött látogatását. Az új tömegszervezet munkájának csupán ez a rövid, vázla­tos ismertetése Is mutatja, hogy milyen nagy feladat vár rá me­gyénk ifjúságának nevelésében, a haza védelmét szolgám külön­féle szakismeretek oktatásában. Biztosak vagyunk abban, hogy a MAÜHSZ hazafias munkájában megtalálja az utat fiatalságunk széles rétegei felé, s eleven szervezeti- és klub-élet megterem­tésében nem csupán a megye sportéletének fellendítését, hanem az ifjúság szocialista nevelését is jól elősegíti. A MAÜHSZ megyei küldöttértekezletének, megválasztandó elnökségének és a Szövetség minden tagjának jó munkát, sok sikert kívánunk. A MAOHSZ ünnepi sportbemutató ja Kecskeméten A MAÖHSZ megyei elnöksé­ge vasárnap, június 12-én me­gyei küldöttértekezlete tisztele­tére egésznapos sportbemutatót rendez. Az ünnepi sportbemu­tató gazdag programja a követ­kező; Reggel 6 órakor zenés éb­resztő. Háztömbköruü gyorsasági mo­torverseny kezdődik délelőtt 9 órakor, a szokásos útvonalon. Délután 14 órakor veszi kez­detét a Széktó melletti repülő­téren a mcdeUező bemutató. A vitorlázó és a motoros modellek mellett léglökéses modellek re­pülését is bemutatják. Ugyanitt, a modell-bemutató után »Koma« és más típusú vi­torlázógépek repülése követke­zik. Bemutatják az A-, B-, C- vitorlázó vizsga előírásos gya­korlatait. Ezután kezdődik a motoros műrepüiés. Az egésznapos sportbemutató tetőpontja a sétarepülés lesz. A sétarepülésen azok a szerencsé­sek vesznek részt, akiknek a motorversenyen megváltott je­gyeiket kisorsolják. (Ä motor- verseny jegyei 1 és 2 forinto­sak.) Az ünnepi sportbemutató ki­emelkedő eseményének ígérke­zik a szegedi műút mellett sorra kerülő ejtőernyős megyei ver­seny, amelyen 40 ugró vesz részt. Hírek a bajai járás termelőszövetkezeteiből A bajai Micsurin korai nö­vényféleségei jól jövedelmez­nek. Csak korai borsóból 20.000 forint jövedelmet értek el ed­dig. A legközelebbi napokban újabb 20.000 forint értékű kony­hakerti növényféleséget juttat­nak a piacra. * A csátaljai Budai Nagy .-n;- tal Termelőszövetkezet agronó­musa, Schmidt Oszkár gyakor­lati tanácsadásai nagy segítsé­get jelentenek a szövetkeüetnek. Nagyrésze van abban, hogy nö­vekedett a tehenek tejhozama. Tudományos kísérleteket végez, ezzel győzi meg a szövetkezet tagjait a korszerű termelési módszerek alkalmazásának fon­tosságáról. A napokban egy pirospozsgás, rőtbaju- szú, kerekarcú paraszt- ember kereste jel szer­kesztőségünket. — Sán­dor Pál kecskeméti lakos vagyok — mutat­kozott be. Kissé félsze­gen ült le a kínált székre és látszott rajta, hogy nem is tudja hir­telen, miként fogjon mondókájához. A kérdő tekintetekre nagynehezen hozzá­kezdett: — Hát hogy is mond­jam. Nemrég olvastam az újságjukban, hogy a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezetben tett látogatás után töb­ben elhatározták, hogy nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépnek. Hát evvel kapcsolatban jöttem én bejelenteni, hogy én vagyok az egyik. Úgy döntöttünk a családdal, hogy mi is belépünk. Sokat töp­rengtünk ezen, míg végre elhatároztuk ma­gunkat, mert tudják, nem olyan egyszerű dolog ez, <T) öntött a amidd Egyre jobban bele­melegszik a beszédbe. — Ismerem én már régebbről ezt a szövet­kezetei, csak úgy pró­baképpen, — egy kis ta­pasztalatgyűjtés végett — már kaszáltam is ott tavaly — kacsint ha­miskásan, majd így folytatja: — Az isme­rőseim, a szomszédaim már előbb elhatározták magukat. A Balogh Pali, a Fazekas már régóta tagok, ez is piszkált mindig. Csak én maradjak el tőlük? — kérdeztem magam­tól. Meg aztán látom én az eredményeket. A Király szomszédnak most is két marhája van, egy fejős, meg egy növendék üsző. Azelőtt bezzeg egy sem volt neki. Aztán mindegyik elégedett ám. Egymás­után vágták a hízókat, nekem meg a 160 kilóst be kellett adnom, ép­pen csak hogy egyet tudtam vágni. Csendben hallgat egy pillanatig, aztán újból folytatja: — A döntést a vasár­napi látogatás után hoztuk. Ekkor alapo­san körülnéztem többi gazdatársammal a Tö­rekvésben. Csak ámul- tam-bámultam, hogy milyen szép gazdasá­guk van. A yorkshlre sertésállomány, a fiaz- tató, — amit most épí­tenek, nagyon tetszett. Nemrég 15 hasasüszőt vettek. Gyönyörűen megmunkálták földjei­ket is. A földmunkát már azelőtt is figyel­tem, mert az én 22 hold bérletemet csak egy út választja el a szövet­kezet táblájától. Bizony dicséretet érdemelnek. A vasárnapi látoga­táson jöttem rá igazán, hogy közös efövél mi­lyen sok szépet lehet alkotni, Menni készül. — Csak ezt akartam mondani, összejött 0 család. a fiatalabb fiam, a lányom és mi, öregek. Elhívtam az idősebbik fiamat is, aki most katona, de nem jöhetett haza. Azt akar­tuk ugyanis, hogy mondja el ő is a véle­ményét, mert nem kis dologról volt szó. Tu­dom, hogy nem bánjuk meg, a szomszédaim is csak dicsérik a szövet­kezeti gazdálkodást Úgy gondoltuk, mit kínlódjunk mi a ku- Iák földjével, mikor sokkal szebb az élet a közösben. Elbúcsúztunk kedves vendégünktől és útra- valóul csak annyit mondtunk neki, hogy jól választottak. Az igazi, szép paraszti életet csak a termelő­szövetkezeiben találják meg. Így gondolja bizonyá­ra az idősebb Sándor fiú is, aki most a ha­zát szolgálja. Kereskedő Sándor. i

Next

/
Thumbnails
Contents