Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

A kunszállás! községi pártbizottság munkájáról Üzemi DISZf tataijaink írják Mi cipőgyári diszisták nem valiunk szégyent A Cipőgyár dolgozóinak vá.ialása: júniusban terven felül 800 pai cipőt készítenek. Fiataljaink az első sorokban küzdenek e vállalás megvalósításáért. Diszistáink közül négyen már elérték a szakma kiváló dolgozója címét és öten sztahanovisták. A DISZ II. kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny még jobb eredményekre ösztönzi a gyár minden fiatalját. Az a célunk, hogy az összes cipőgyári fíata.ckból sztahanovistát neveljünk. Az üzemi fiatalok, vállvetve az idősebb szaktársakkal, most azon munkálkodnak, hogy a termelési költségeket csökkentsék. A diszisták úgy vigyáznak minden kis bőrdarabra és szegecsre, mint a szemük fényére. Különösen példamutató Somogyi Rozá­lia DISZ-tag munkája a szabászműhelyben. Gondos, figyelmes munkával, az előírt méretek szerint szabja ki a bőranyagot és ezzel csökkenti a bőrhulladékot. Büszkék vagyunk rá, mivel az anyagtakarékosságban elért kiváló eredményeiért 200 forint pré­miumban is részesítették. Egyszóval elmondhatjuk, mi cipőgyári diszisták: nem vallunk szégyent a kongresszusi műszakban. Kovács Ferenc DISZ-Ulkár, Kecskeméti Cipőgyár. A gyors szállításért és a kulturált utazásért zott kommunisták sorba átje- erttkeznek a megalakuló pa.i- szervezetekbe, hogy ott erősé­nél? az új pártszervezetek mun­káját. A községi alapszervezetné; -s lavult a tag- és tagjelöltfelvále.. A legutóbbi taggyűlésen egy ta­got és két tagjelöltet vettek fe.. A legközelebbi taggyűlésre is már három tagjelöltfelvétel van előkészítve, közöttük a községi DISZ-szervezet titkáráé. Tömegszervezetek A községben működő tömeg­szervezetekben, DISZ, MNDSZ, MSZT, földművesszövetkezet és a népfront-mozgalomban a ve­zetés és politikai munka még gyenge. A pártbizottság minden tagja vállalta, hogy résztvesz egy tömegszervezet munkájának megjavításában. Ez alig egy hete történt, de eredmények máris mutatkoznak. Bodor Já­nos pártbizottsági tag belépett e., két nap alatt 40 új tagot szervezett be az MSZT-szerve- oetbe. Az állampolgári kötelezettségek A párttagok közül is többen megfeledkeztek állampolgári kö­telezettségeik teljesítéséről. Te­hát itt kellett kezdeni a mun­kát. A párttagok megértették, hogy nekik keli példát mutatni, mert rajtuk, kommunistákon v-n a falu szeme. Ha ők nem tartják be az állampo.gári fe­gyelmet, akkor azt a falu dol­gozó parasztságától sem tudják megkövetelni. Nagy József elv- társ is hátralékos volt. A veze­tőség beszélgetett vele, másnap egész évi adóját befizette és már egyes cikkekből egész évi be­adását is teljesítette. A pártta­gok példáját követték a tanács­tagok is. Szabó Ferenc párton- kívüld tanácstag, Nagy József példájára egész évi adóját és beadását rendezte. A lakosság, látva a párttagok és tanácstagok példamutatását, máris jobban teljesíti kötelezettségét. Az osztályeilenség elleni harc A községi begyűjtési hivatal­nál két kulákról tudnak. Az osztályellenség részéről folyó aknamunka azonban arra figyel­meztette a községi párt-végre­hajtóbizottságot, hogy ennél sok­kal többen vannak, csak idő­közben kis- és középparaszttá »vedlettek át«. Pintér Antal ku- lák például azzal akarja lejárat­ni a termelőszövetkezetet előké­szítő bizottságok munkáját, hogy széltében-hosszában hireszteii, azért dolgoznak, mert 2000 fo­rintot kap, aki csoportot alakít a községben. Ugyanakkor lányát be akarta léptetni a Szabad Nép TSZ-be. Persze sejteni lehet, hogy nem a nagyüzemi gazdál­kodás előnyére fejtette volna ki tevékenységét a kuláklány. A községi pártbizottság meg­kezdte a kis- és középparasztok­ká vedlett kulákok leleplezését, akik földjeik szétosztásával gon­doskodtak arról, hogy ne néz­zék őket kutaknak. Nagy Lu­kács kulák például 2 holdas ••jólteljesítő kisparaszttá« ved­lett, pedig 86 hold föld tulajdo­nosa. Ebből 40 holdon három bérlő: Berecz István, Homoki Szabó István, Szabó Mihály dol­gozik és progresszív adót, be­adást fizetnek. 41 hold földjén pedig fiai dolgoznak, Nagy Jenő 9 holdon, Nagy Sándor 9 hol­don és Nagy Imre 23 holdon (nehogy kulák legyen). Persze, Nagy feleségének 7 hold földje nincs a 23 holdhoz hozzáírva, így »tűntek el« Kunszálláson a kulákgazdasúgok. A községi pártbizottság a községnek csu­pán a fülöpjakabi részén 51 el­tűnt kulákgazdaságot fedezett fel. Többek között Rácz Lászlót, aki jelenleg 11 holdas, valójá­ban 45 hold földje van. Az' átvedlett kulákok még a tanácsba is igyekeztek befér­kőzni. így került be Csontos Já­nos, jelenleg 20 holdas (apjának még 50Ö holdja volt) a tanács­ba. Jellemző, hogy a tanácsta­gok közül egyedül csak neki van beadási hátraléka. 107 kiló ser­téssel és 982 forint adóval tar­tozik államunknak. Még sok tennivalója van a kunszállás! községi pártbizott­ságnak, hiszen a munkát nem­rég kezdték, eredményeik még csak kezdetiek. A további sike­rek sem maradnak el, ha mun­kájukat az eddigi lendülettel folytatják. A kecskeméti vasutas fiatalok már eddig is helytálltak a ter­melőmunkában. Ezt mutatja eredményünk is. A DISZ Köz­ponti Vezetőség vándorzászlajá­ért folytatott versenyben 34 vasutas DISZ-szervezet közül, a szegedi Igazgatóság és ezen be- ,ü; a kecskeméti vasutas fiata­lok a második helyet foglalták el. A DISZ vasutas-brigádok most kongresszusi műszakot tar­tanak. E versenyben szem előtt tartják a nagy célt: minden erőt a szállítmányok meggyorsí­tásáért, a kulturált utazásért! E munkában derekasan kiveszik részüket Nyúl Ilona és G. Már­ton Mária DISZ-fiatalok, akik mint kalauznők teljesítenek szolgálatot. Szakmai vizsgáju­kat ötös, kiváló eredménnyel vé­gezték. Az utazóközönséggel elő­zékenyek, ugyanakkor a legszi­gorúbban ügyelnek az utazási rend és fegyelem biztosítására. Ugyancsak példamutatóak a tolató ifi-brigádjaink is. A tola- tási idő csökkentésével az ő munkájuk révén elértük, hogy a kecskeméti vasutasok a négy és fél napi 'kocsifordulót két és fél napra csökkentették, s ezzel is meggyorsítottál? a szállítmá­nyokat. Emellett arra töreked­nek a vasutas fiatalok, hogy a legmesszebbmenőkig kihasznál­ják a vasúti kocsik teherbíróke- pességét. Csanádi Endre ifi­brigádja június 6-án 550 tonna helyett 1300 tonna árut továbbí­tott. S ezzel az átlagos terhelési tervet 200 százalékra teljesí­tette. Rodvai Sándor DlSZ-titkái Kecskeméti Vasútállomás. fi Gépgyárban is sokasodnak a jó eredmények A Kecskeméti Gépgyár DISZ-fialaljai eddigi szép eredmé­nyeiket most a kongresszus előtti napokban még jobb munkatel­jesítményekkel akarják tetézni. Most dől el, kik lesznek majd szakmánként az elsők. Az öntődében a leendő ifjú szakmunkások, az iparitanulók közül Mendier János, másodéves tanuló 152 szá­zalékos teljesítményével és 4.2 százalékos havi átlagselejttel (jó­val a megtűrt selejt alatt dolgozik) kiemelkedő eredményt ért el- A selejtcsökkentésben különösen példamutató Lázity Imre ifjú­munkás, aki 2.8 százalékra csökkentette a se lej te t. Ugyancsak jó munkával készülnek a kongresszusra a Gépgyár többi üzemrészé­nek fiataljai is és sokasodik a 100 százalék felett teljesítők száma. Amint látható, a gépgyári fiatalok a munkában elért sike­reikkel akarják bebizonyítani, hogy ők is a DISZ kongresszusi verseny élvonalában küzdenek és a szocializmus építésének ro­hamcsapatai akarnak lenni. Rados Mihály, Kecskeméti Gépgyár. A HUSZONEGYEDIK BÉRLŐ A kunszállási községi pártbi* ittság ugyix legfiatalabb köz- ígi MDP-szervünk. Alig egy ónappal ezelőtt, május 8-án vá- isztötták meg. Eredményei zonban, tekintetbe véve Bállá ándor fculákbarát, volt tanács- Inök káros munkája által te­metett helyzetet, máris figye- imreméltóak. A taggyűlések A na Dákban zajlottak le az Iső alapszervezeti taggyűlései?. 4ig azelőtt, még az áprilisi tag- yülésoken is, a párttagságnak lig fele vett részt, most már öbb, mint 70 százaléka jött ei. •íemcsak hogy eljöttek, de igen iktívan vettek részt a vitában. V bírálat fejlődését tükrözte, íogy helyesen tették szóvá igyes párttagok fogyatékossá- •ait. A községi pártbizottság java­solta az Alkotmány Termelőszö­vetkezet elnökének, hogy a köz­gyűlés elé készülő beszámolóját mutassa be a termelőszövetke- eti pártszervezet vezetőségének. Az meg is vitatta, kiegészítette es a párttaggyüiés elé terjesz­tette, ahol igen sokoldalúan megvitatták. A beszámolóban szó volt a családtagok bevoná­sáról a termelésbe, de az ő fe­lesége sem járt dolgozni. — A bírálat elhangzása után az elnöx felesége egy hold dohány meg­munkálását vállalta. Javasolták az elnöknek, hogy a pénzügyi dolgokról rendszeresen számol­jon be. Az elnök elfogadta a ja­vaslatot és a közgyűlésre mái’ kiegészítette a beszámolót a pénzügyi helyzet ismertetésével. Tag- és tagjelöitielvétel A községi pártbizottság egyik iegfontosabb feladatának három termelőszövetkezeti pártszerve­zet megalakítását tűzte ki célul. Ezért Gácsi István elvtársat az Uj Világ, Kiss József tanácsel­nököt a II. Kongresszus, Csenki Ferenc elvtársai a Szabad Nép Termelőszövetkezetben bízta meg a pártszervezet létrehozásá­val. Határidőnek augusztus hó 20-át tűzték ki. Az elvtársak komolyan vették feladatukat és ennek eredményeként még eb­ben a hónapban megalakul mindhárom termelőszövetkezet­ben a pártszervezet. A párt- szervezetek alakításával megbí­Dehogy kötött volna felesbérleti szer­ződést Szálai Sándor, Vacsi Pál pábi kulákkal, ha előre tudja, hogy mennyi baja lesz vele. De aíkkor még nem tudta. Farkas Kálmán, a kulák egyik barátjá­nak testvére ajánlotta neki a Vacsit. Januárban, amikor először beszélt vele, nagyon hizelgett. — Idefigyeljen Szalai, vegye ki az én 17 holdamat felesből, meglássa, nem bánja meg. Mind a ketten jól járunk, velem nagyon könnyen meg lehet egyezni — mondogatta. Addig-addig sürdöngött körülötte, míg befonta, bár már az első perctől kezd­ve sehogy sem tetszett neki a kulák. A felesége többször meg is jegyezte: — te, ennek a Vacsi Pálnak olyan hara­mia külseje van, nem lesz vele jó egy tálból cseresznyézni. Dehát nem volt mit tenni. Égett a munka vágy tói Szalai Sándor. Valahol dolgozni kellett, az ősszel otthagyta a íülöpszállási Alkotmány Termelőszö­vetkezetet, mert majdnem 9 kilomé­terre kellett bejárni a munkára. A fe­lesége beteges asszony, nem bírta, la­kást pedig nem tudott adni a termelő­szövetkezet. Sokat rágódtak rajta mind a ketten, míg végül úgy döntöttek, hogy valahol a közelben bérletet fognak. Jól jött tehát Vacsi ajánlata. Február ele­jén odaköltözött a feleségével és fiával a Vacsi-féle tanyára Csengődre. Már előzőleg csodálkozott rajta, hogy «milyen népes állatállománya van a kuláknak. Négy növendékmarha, négy kecske, két bű Idő, tizennyolc birka és egy ló pusztította a takarmányt a ta­nyán. Szalai Sándor tudta, hogy a ku­lák már évek óta nem fizet adót és beadást, mert a tanácsnál hallotta, hogy majdnem 25 ezer forint adóhátraléka van (ezzel egyébként maga Vacsi is dicsekedett). Éppen ezért szúrt szemet neki, hogy a kulákot eddia nem vonták felelősségre. — Ja kérem, ésszel kell dolgozni — válaszolta ravaszul Vacsi Pál, mikor efelől érdeklődött. — Nem vagyok én olyan buta ember, mint ezek itt a szom­szédban, a Kurucz Pista, meg a Kovács János, akik mindent bevallanak. Nem tudnak ezek okosan a maguk hasznára gazdálkodni — nyomta meg a szót. Képéről csak úgy sugárzott az öntelt­ség, a saját okosságának elismerése. — Nekem négy kocsim van. A féderest Jaksiéknál helyeztem el Soltszentimrén, a stráfkocsi megint máshol van, csak egyet tartok a tanyán. A jószágok pe­dig nincsenek ám az én nevemen, ki­véve az egy lovat. Azt pedig nem vi­szik el, az köll a földhöz, mert más­képp mivel művelnénk meg, ugyebár? Mutogatta a járiatleveleket. Az or­szág minden részéről szerepeltek nevek azokon, még pesti lakos is akadt köz­tük. — De az összeíráskor csak megkér­dezték, hogy kié ez a sok jószág, — csodálkozott rá kérdően Szalai. — Ugyan már — röhögött a kulák. — Azt könnyen el lehetett intézni. Ha itt volt összeírás, akkor azt mondtam, hogy Páhin már bejelentettem őket. Hu Páhin volt összeírás, akkor meg kötöt­tem az ebet a karóhoz, hogy Csengő­dön már mindent felvettek! Végén a ió kivételével sehol se vettek fel egy jó­szágot sem. Hahaua! Van itt ám ész-1 Az igaz, hogy van esze Vacsi Pálnak arra, hogyan csapjon be másokat. Már a szerződéskötésnél rá akarta beszélni felesbérlőjét, hogy csak nyolc és fél hold, valamint 1200 négyszögöl szőlő­ről szóljon a papír, »a többi majd el­csúszik, a tanács nem is veszi észre«. Először igásjószágot sem akart adni a föld megműveléséhez. Szalai azonban szintén nem esett a fejelágyára, nem egyezett bele a csalásba és követelte az igásjószágot is. így aztán a tényle­ges területről: 16 hold 400 négyszögöl szántóróL és az 1200 négyszögöl szőlő­ről kötötték meg a felesbérleti szerző­dést. Teltek a napok, az idő egyre sürgette a tavaszi munkát. A bérbeadó pedig egyre halasztotta, hogy a lónak párját is vegyen. Ügy egyeztek meg előzőleg, hogy sürgősen megveszi a kulák a má­sodik lovat, hogy Szalaiék időben meg­kezdhessék a munkát. Vacsi azonban egyre hangoztatta; — meg kell várni az állatösszeírást, azt akarom, hegy csak egy lovat vegyenek fel. Ennek az újabb fondorlatnak azon­ban gátat vetett az idő és végül hosz- szas unszolásra végre megvette a lovat. Szalaiék megkezdhették tehát a mun­kát. A kulák egész nap hátratett ke­zekkel »szemlélte«, hogyan izzadna]? az eke mellett, mikép hajladoznak a ba­rázdák között. Volt bőven tennivaló, hiszen a környék legelhanyagoltabb bir­toka volt Vacsié. A tanya piszkos, a föld rosszul művelt. Nem is lehet cso­dálkozni ezen. hiszen minden évben változtak a bérlők a tanyán, sőt volt olyan is, aki már az év közepén »meg­szökött« a gazdától. Egyszóval Szalaiék már a huszonegyedik bérlők. Édes semmittevésében Vacsi azon morfondírozott, hogyan lehetne ezt a bérlőt is becsapni. Egyik napon azzal állt elő, hogy elviszi a lovakat, mert páhi birtokán is kell szántani, vetni. — Csak egy-két napról van szó, — fogad- kozott, Hanem a két napból két hét is lett, se a kuláknak, se a jószágoknak híre- hamva sem volt. Pedig már kellett vol­na a kukoricát vetni. Végül Szalai Sán­dor a tanácshoz fordult segítségért, mire Vacsi zsörtölődve bár, de visszahozta a jószágokat. Hogyne mérgelődött volna, mikor már azt tervezte, hogy eladj- őket. Ettől kezdve aztán egyre mérgesebb lett köztük a helyzet. Vacsi is egyre szemtelenebb lett. Reggel tízkor, amikor Telkeit, mindjét mozgósította Szalainét: fánkot, csirkét sütni — adta ki a jel­szót — a szájamíze szerint. Kenyértö­résre akkor került köztük a sor, mikor a kulák egy napon kávörvendő képpel és hátratett kézzel szemlélte, amint a jószágai legelik a zsendülő vetést. Sza­lai Sándor nem bírta tovább, összevesz­tek és a kulák eikotíódott, a páhi bir­tokára költözött. Hogy most milyen újabb ravaszságon töri a fejét Vacsi, azt csak ő tudja. De arról már mindenki beszél a határban hogy Szalai Sándor nagyon megbánta a kulákkal kötött szerződést'. El is ha­tározta több paraszttársával — Kákonyí Istvánnal, Velez Mihállyal és még má­sokkal —, hogy őszre terme lőcsoporto* alakítanak. Itt az ideje, hogy a páhi tanács is körmére nézzen a kuláknak. Mive! ed­dig nem korlátozta tevékenységét, a kulák vígan élt és különböző fordorla- tokkal a törvénysértések sorozatát kö­vette el. A pártbizottság és a tanács is levonhatja a tanulságot a Vacsi-féle esetből. De levonhatják a dolgozó pa­rasztok is, mert ime, a szegény kulák aki »a légynek sem tud ártani«, lop csal, szabotál és ott csapja be a dol­gozó parasztokat, ahol éri. Kereskedő Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents