Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-07 / 132. szám

Egy verseny vállalás nyomában Néhány napjai a Kunszentmíklósi Gépállomás versenyváüalása, m. !yel csat­lakozott a húsz budapesti üzem felhívásához. Ez a a.hány nap elegendő volt ahhoz hogy a gépállomás munkáját új me­derbe terelje. Üj, nagyszerű eredmények születtek a gépja­vításban és a földeken is. Szabó István traktoros, mint párttag is példát mutat. A tassi Alkot­mány Termelőszövetkezetben dolgozik, s már mintegy 215 normálholdon végzett a növény- ápolási munkával — ezzel ta­vaszi növényápolási tervét 259 százalékra teljesítette. Samu Mihály és Nánási Pál szintén 180 százalék felett teljesítették eddig tavaszi idénytervüket. A gépállomás, vállalásához híven nemcsak a mennyiségi munkára törekszik, hanem a traktorosok elsőrendű köteles­ségüknek tartják a minőségi munka végzését. Nagyobb hiba a tavaszi kampányban nem is volt a gépekkel, s a műszakki­esés alig éri el az egy százalé­kot. Ezt a szintet továbbra is tartani akarják, ezért tökélete­sítették a növényápoló gépeket s pénteken az egyénileg dolgo­zó parasztok részvételével nö­vényápolási bemutatót rendez­tek. A traktorosok jóminőségű munkája bacsületet szerzett a gépi munkának az egyéniek kö­rében is és az idén mintegy 65D dolgozó paraszt szerződött a gépállomással. IA gépállomás I dt>lgozói összesen 530.000 forint évi megtakarítást vállaltak. Ennek jelentős részét teszi ki az üzemanyagmegtaka- rítás és a rezsiszállítások csök­kentése. Erre is új megoldás született a gépállomáson. Az üzemeltetéssel két vontatósi bíztak meg, akik a munkát a hét két napján — kedden és pénteken — végzik el. így á jövőben nem fordul elő, —mint ahogy régen nem egy esetben — hogy a vontatósok egész héten üzemeltettek, persze sok üresjá­rattal, vagy gyakran kis terhe­léssel. így sikerül az egy tonna- kilométerre eső költségeket is 1.24 forinttal csökkenteni, ami egy év alatt közel 305 ezer fo­rintos megtakarítást jelent egy­magában. Az aratásra nemcsak a gépe­ket készítették elő, hanem az el­múlt napokban előzetesen meg­vizsgálták azt is, hogy az ara­tásnál milyen anyagmegtakarí­tásokat érhetnek el, milyen úton, módon lehetne ott is az önköltséget csökkenteni. Kide­rült, hogy egész kicsinynek lát­szó kiadásokkal tízezreket laka láthatnak meg. Például helyi normát dolgoztak ki a kéve­kötő zsineg felhasználására. A traktorosok Javaslata alapján megállapították, hogy a zsineg- íelhásználást holdanként egy kilóval — tehát 1.30 kilóra — lehet csökkenteni. Ezzel egy hold kalászos learatásánál 33.80 fo­rintot tudnak megtakarítani. A gépállomás 747 hold gépi ara­tásra szerződött — ebbe nincs benne a kcmbájnaratás — és az így élért megtakarítás több mint 25 ezer forint. a változás nem­Persze csak a megtaka­rított forintokon lesz lemérhető. Elsősorban ezen, de ami még ennél • is fontosabb, az emberek fokozódó öntudatán is. A legjobb traktorosok tettek ígéretet arra, hogy a vállalás sikere érdeké­ben fiatalabb munkatársaikat tanítják, nevelik a traktoros szakma mesterévé. Pora György, a gépállomás egyik legrégibb és legkiválóbb traktorosa örömmel egyezett bele, hogy aratásra, a két műszák beindulására, a gép­állomás egyik fiatal traktorosát osszák be mellé segédvezetőnek, hisz régi -tanítványai« Makai Gergely, Kálóczi Géza már nem szorulnak közvetlen segítségére — egy év óta ők is sztahano­vista traktorosok. — Majd az utódjukból is sztahanovistákat nevelek — mondta az egyik be­szélgetés alkalmával, amikor éppen a brigád- és segédvezetők elosztásáról volt szó. Kiss Lajos elvtárs is a legjobb traktorosok közé tartozik. Mint a gépállomás ÜB-elnöke, tevé­keny munkát fejt ki a verseny szervezésében, a legjobb trakto­rosok eredményeinek népszerű­sítésében, de egyénileg is példát mutat. 180 műszak az éves ter­ve, ebből már 60-at teljesített és elhatározása, hogy éves ter­vét legalább 150 százalékra tel­jesíti 20 százalékos üzemanyag­megtakarítás mellett. Ilyen elhatározások és a már meglévő ered­mények mellett nem kétséges, hogy a Kunszentmíklósi Gépál­lomás továbbra is tartja a me­gyei első helyet — s év végén a megyei Versenyből is győztesen kerül ki. TeiteNke! köszöntik a DISZ kongresszusát A Kiskunfélegyházi Gépgyár esztergályos műhelyébe az utób­bi évben új fiatal szakmunkások kerüllek. Diszista volt valameny. nyi. Meg is alakíthatták volna a LISZ-rohambrigádot. Igen ám, de ehhez jobban kellett volna ér­teni az esztergályos munka for­télyait. Ezzel pedig őszintén szól­va hadilábon álltak. Mindany- nyian 100 százalékon áluli tel­jesítményt értek el, bizony se- lejtkáruk is még decemberben 260 forintnyi volt. No meg az­után a munkaidő kihasználásá­nál is bajok voltak. Tóth Sanyi, — bár a gépgyár szomszédságá­ban lakott, — rendszeresen a későnjövők között szerepelt.-Majd én kézbeveszem eze­ket a fiatalokat" — mondta Szabó Ödön, az esztergaműhely művezetője. S szavait hamaro­san tett követte. Két fiatalt, aki a legtöbb segítségre szorult -szárnyai alá vett«. Dinnyés Tiborral és a későnjövó Tóth Sándorral naponta foglalkozott. A segítségnek volt is foganat­ja. Márciusban már párosver- senyben álltak egymással a fia­talok, májusban pedig Dinnyés Tibor és Tóth Sándor már 100 százalékon felüli eredményt ért el. S ami ugyancsak fontos, a selejtkárokat is 210 forinttal csökkentették. Most júniusban — mikor az üzem dolgozói a termelési ér­tekezletükön új fogadalmakat tettek tervük teljesítésére, — ezek az esztergályosok sem ma­radnak már el a többiek mö­gött. A termelési értekezlet előtt, — június első két napján, — a DISZ II. kongresszusának tiszteletére párosverseny kihívás történt a műhelyben. Tóth End­re esztergályos Toldi Józseffel lépett Versenyre. Űk is tettek­kel köszöntik a kongresszust, ahol számot adnak azokról az eredményekről, amelyekkel ifjú­ságunk az ország építéséhez hoz­zájárult. A Kiskunfélegyházi Gépgyár fiataljai érzik, hogy nagy és megtisztelő kötelessé­get ró rájuk a diszista név, hi­szen pártunk első segédcsapata a DISZ. Ezért is köszöntik szép tettekkel, új munkasikerekke! a magyar fiatalok nagy tanácsko­zását. Szarának áll a bajai MicsurinTSZ tagsága A bajai Micsurin Termelő- szövetkezet tagsága augusztus 20-ra, az alkotmány ünnepének tiszteletére vállalta, hogy évi vá­gómarhabeadásukat május 31-ig, a tojásbeadást június 1-ig ren­dezik. és Béla: Honfoglalás Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954 A felszabadulás után a magyar olvasóközönség széles rétegei ismerték meg Illés Béla nevét és szerették meg műveit. A Szovjetunióban emigrációban megírt Kárpáti Rapszódiáját előbb ismerték meg a szovjet, mint a magyar olvasók. Az író a felszabadító Vörös Hadsereg őrnagyaként jött vissza Magyar- országra, a felszabadító harcok gazdag élményanyagából írta meg a Fegyvert s vitézt éneke­lek és A vígszínházi csata című regényeit. Müvei nemcsak kiváló irodalmi alkotások, hanem értékes dokumentumok is. Mint a Kárpáti Rapszódiában, leg­újabb, Honfoglalás című három- kötetes regényében is szerepel Bálint Géza néven maga az író. A Honfoglalás, amelyet gazda­gon áramló eseménysorozata miatt méltán nevezhetünk az új magyar honfoglalás eposzá­nak, két eseményekben gazdag év, 1943 és 1944 mindnyájun­kat érdeklő eseménysorozatát örökíti meg a 2. magyar hadsereg megsemmisítésétől az Ideiglenes Nemzetgyűlés debre­ceni üléséig. Az elpusztult magyar hadse­reg fogságba jutott honvédéi a •»drótkerítés« mögött eszmélnek rá, hogy nem a magyar nép vi­sel háborút a szovjet nép ellen, hanem a magyar nép elnyomói, mert a magyar paraszt nem Ukrajna földjéről álmodott, hanem a magyar földről. Át­alakulásukat elősegíti a magyar származású szovjet tisztek és az emigráns magyarok baráti magatartása. Tóth József, a deb­receni születésű szovjet száza­dos, Oldner Vlagyimir főhad­nagy, Bálint Géza, '»a kopasz őrnagy«, a tréfás, nagybajuszú, izsáki születésű Tulipán János szovjet őrnagy, Pozsonyi Gábor, Szabó Julia, Vadász Anna, Móczár Anna mind-mind ha­tással vannak a hadifoglyok átnevelésére. A magyar legény­ség lelkesedése magával ragad­ja Szirtes György karpaszomá- nyos tizedest és Gárdonyi Pál századost is. Bálint őrnagy így világosít­ja fel a foglyokat: »A nemzet ti vagytok! Nektek kell meghó­dítani, visszaszerezni az uraktól és az urak segítésére magyar földre küldött németektől Ma­gyarországot. Honfoglalás előtt állunk, új honfoglalás előtt.« Tulipán őrnagy így foglalja ösz- sze a magyar nép hivatását: »A magyar nép történelmi felacla­A vállaláshoz híven a szövet­kezet már teljesítette egész évi marha- és tojásbeadási kötele­zettségét. Hízót szállítanak az idei kukoricabeadás fejében is: eddig 3Q mázsa májusi morzsolt- kukorica-beadást törlesztettek hízottsertéssel. ta? Mi lehet más, mint harcolni, kivívni és megvédeni a szabad­ságot.« Az író különös szeretettel raj­zolja meg Pásztor Gyula szoly- vai erdőkerülő és dr. Tolnai Pé­ter protestáns tábori lelkész át­alakulását. Pásztor az -Ibolya«, majd a -Rákóczi« partizánegy­ségekben tevékenykedik, Tolnai pedig a Magyar Újság szerkesz­tésében vesz részt. Ők lesznek az új honfoglalás vezetői. De megismerkedünk a re­gényben a jó magyar elvtársak­kal is, az illegális Kommunista Bárt tagjaival, akik legtöbbje büntetőszázaddal került ki a frontra. Kiss Zoltán egy tenyér­nyi vászondarabkán üzenetet vitt a budapesti pártszervezettől Rákosi elvtársnak. Falus Jenő, Sebestyén Dániel és Kovács Már­ton derekasan kiveszik részüket a fasizmus elleni harcból, irá­nyítók, szervezők lesznek. Igen érdekesek a regénynek azok a dokumentum-jellegű ré­szei, amelyeket a Horthy kétszí­nű fegyverletétele és a Szálasi- puces utáni helyzetre világíta­nak rá. Grässy József, Vörös .Já­nos, Dalnoki Miklós Béla, Fá- raghö Gábor, gróf Teleki Géza és a horthysta törzstisztek kétszí­nű szerepet döbbenetes erővel tárja fel a regény. A Moszkvá­ban alakult Magyar Bizottság szinte óránként készít egy­KECSKEMÉTI KARCOLAT „Csodákat“ művelő kádárok A csodadolgoktól mindig lúdbőrözött a hátam. Úgy kezdő« lőtt az ismeretségem a csodás dolgokkal, hogy bagó-diák ko- -ómban elfelejtettem a világ hét csodájának a nevét. — Csoda, hogy nem nőtt két szarva — könnyebbüliek meg osztálytár­saim, miután tanítónk többször jól a falhoz koppintottá buksi fejemet. De az ótestamentum csodái még nagyobb bajba kever­tek. Különösen a kánaáni mennyegző csodája, ahol tudvalevő­leg Jézus a vizet jó borrá változtatta. Én nem is akármilyen borrá! No, de én ebből a borból nem ittam, tehát nem is csoda, hogy nem értettem az átváltozást. A nagytokájú tisztelendő atyánk ezért a nádpálcával addig »magyarázta belénk-« ezt a csodát, míg egynéhányon pár napig csak párnára mer­tünk ülni. Valószínűnek tartom, hogy a Kecskeméti Kádárszövetkezet tagjai is elmélyülve forgatták a csodás történetekről szóló his- tóriás könyveket. Közben talán tévedésből a kollektív szerző­dés könyvecskéjébe is bele-belelapozgattak. Hopp, gondolták a szemfülesek, vannak itt kedvező paragrafusok is. Ha a kör­mönfont vén prókátorok csalafintasággal a fűzfából is cseresz­nyét tudnak szakítani, akkor ők furfanggal addig csavarják a paragrafusokat, míg olyan csodadolog történik, hogy a »mun­karuha« átváltozik »ünneplő ruhává«. Addig csűrték-csavarták a dolgot, míg kipattant a »csoda«i Kúti Árpád elnök a munkaruhákat nem az áruházban vásá­rolta 160—180 forintos áron, hanem »támogatta« a szabó ktsz munkáját úgy, hogy a Kádár KTSZ számlájára ott rendelt méretre 380 forintos »munkaruhát«. A kádárok még egyen­ként 72 forinttal megtoldották ezt az összeget. Így käptak szép nyári kimenő ruhát »munkaruhaként«. Eddig tart a csodás dolog. Minthogy a köhögést sem lehet eltitkolni, úgy a Kecskeméti Kádár KTSZ tagjainak parag- rafustfacsaró csalafintaságát sem. Közrebocsátjuk, hogy okuljunk belőle! F. J. WVWWWWWVWVWS/VVWWWV'/^WVWWWWWVW^VWWWWWVWVWW Nyerslaszárité-liereníezés és lőzegkiemelö szálliió- szerhezel Ítészül a Bajai Vas- és fémipari KTSZ-ta A Bajai Vas- és Fémipari KTSZ eddig tömegcikkek gyár­tásával foglalkozott. Fekete tűz­helyeket, vödröket, szeneskanná­kat, drótfonatokat, füstcsöveket, köhyökcsöveket gyártott. Üzem­részlegeiben gyermekkocsikat készítettek, csiszoló és nikkelezö- munkákat végeztek. Kútfúró­részlegével új kutak létesítését vállalták. A növekvő igények kielégítésére kcs- és köszörü- územrészleget is berendeztek. Az itt előállított tömegcikkek ai ország minden részébe elkerül­tek. A ktsz a tömegcikkgyártáson kívül most nagyobb feladatok megoldására is berendezkedett- Itt készülnek a sütőüzemek gáz­olajfűtésre való átállításához szükséges kompresszorok, leve­gő- és víztartályok. Szerelőbrí- gádot alakítottak ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez. Ba­ja és Kalocsa sütőüzemeinek gázolajfűtésre való átállítása után a legközelebbi napokban Kiskunmajsa és környéke pék­ségeiben indul meg ez a munka Nyersfaszárító-berendezéseket is készítenek. A szárító-berende­zések nagy szerepet játszanak bútorgyárainkban, faüzemeink­ben, hangszergyárainkban. Az első szárító-berendezéseket a ba­egy új magyar kormánylistát, a fasiszták ellen alakítandó ma­gyar hadsereg vezérkarába a maguk embereit akarják beül­tetni és a forradalmi átalakulás gondolatával szimpatizáló tiszte­ket megfélemlítéssel akarják más belátásra bírni. A for­radalmi átalakulást mégsem akadályozhatják meg. Hiába fél­nek tőle, a földosztás gondolata történelmi szükségszerűség. Ta­lálóan jegyezte meg róla Teleki, az Ideiglenes Kormány minisz­tere: »Elkerülhetetlen! Nem mi csináljuk, mi csak a róla szóló törvényt fogalmazzuk meg.« 1944 október 15-e után mind­jobban gyengül a fasiszta csapa­tok ellenállása. A szovjet csa­patok előőrsei átlépik a Kárpá­tokat. Egész magyar zászlóaljak állnak át, vagy segítik a parti­zánokat. Drávái József pécskör- nyéki kommunista bányász pa­rancs és parancsnok nélkül egész zászlóaljjal indul haza. Ma­gyar és német erők tartóztat­ják fel, de a »Rákóczi«-egység a segítségére siet. Ezután már gyorsan peregnek az események. Felszabadult Kárpát-Ukrajna, majd Debrecen. Összeül az Ideiglenes Nemzet- gyűlés. A szovjet csapatok már Budapest felszabadítására készül­nek. Bálint őrnagy boldogan lá­togatja meg huszonöt év után szülővárosát, Beregszászt, Jász-i jai és szombathelyi épületasz­talosipari vállalatoknál már fel is szerelték. További szárító- berendezéseit szerelésére kerül sor a Siklósi Faüzemben, a Sze­gedi, Pécsi Hangszergyárban. A ktsz a tőzegkitermelés és szállítás meggyorsítására egy 4? méter hosszú transzportőrt ké­szít a Keceli Tőzegtermelőnek. A transzportör 10 dolgozónak napi munkáját végzi majd el, nem egészen két óra alatt. Már el­készültek a tervek az első tő­zegtörőgép gyártására is. A gép nagy segítséget fog jelenteni a szárított tőzeg feldarabolásában. A nagy táblákban kiemelt tőzeg így lesz tüzelésre alkalmas. A tömegcikkgyártó részlegek terveik túlteljesítésével töreked­nek a növekvő igények kielégí­tésére. A második tervnegyedre beütemezett 2000 vödörből már­is háromezret gyártottak, a 18.460 füstcső előállítását meg­kétszerezték. 10.300 könyökcső helyett 13.100-at készítettek. A 20 budapesti üzem felhívásához való csatlakozásukkal a Ktsz tagjai vállaílták éves tervük de­cember 24-re való befejezését. apátiban Topcsijev hadsereg­tábornoknál jelentkezik. Azt a Kívánságát terjeszti elő, hogy fegyveres alakulatban vehessen részt Budapest felszabadításá­ban. A regény utolsó lapjain Bálint őrnagy és pásztor Gyula találko­zásának vágyunk tanúi. Másfél évvel ezelőtt a fogolytáborban a Volga mellett Bálint a munkácsi Csillag-szállóban adott találkát Pásztornak. Akkor ez merész­ségnek tűnt, de a találkozás mégis megtörtént. Most, az új­esztendő tiszteletére újra talál­kozót beszélnek meg: megfogad­ják, hogy mindenütt találkozni fognak, aljöl a magyar népnek es a pártnák szüksége lesz rájuk; A regényt számunkra igen ér­dekessé teszi a sok helyi vonat­kozás is. Talán a legérdekesebb Vörös János megbújása a néme­tek elől a kecskeméti kórházban és a ferences kolostorban és jelentkezése az október 31-én bevonult szovjet- csapatok pa­rancsnokságán. A regényt mindvégig érdekes eseménysorozat, a kiváló jellem­ábrázolás, a közvetlen előadás­mód, az igazai hazaszeretetnek és hősi áldozatvállalásnak a nemes páfósza emeli felszabadu­lás utáni íj-odalmuhk legkiválóbb regényei sorába. Kiss István tanár, u TT1T Lúgja,

Next

/
Thumbnails
Contents