Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-07 / 132. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ M PP BflCCSKIS K UNMEG Y El P/CRTBIZOT TSAGAHAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 132. SZÄM Àra SU fillér 1955 JÜNIUS 7. KEDD A MAI SZAMBÁN: Paul Robeson; Friss fuvallatok az Egyesült Államokban. — »Húsz százalékot visszaadunk.« — Egy ver- senyvállalás nyomában. — A tiszakécskei állandó bizottságok munkájáról. — Megnyílt az ünnepi könyvhét. — Sport. V _______________________) A szovjet-jugosiláv tárgyalások eredménye A minap befejeződött szovjet—jugoszláv tárgyalások minden ország közvéleménye figyelmének középpontjában állnak. A belgrádi tárgyalások nagy nemzetközi visszhangjából kicsendül, hogy ezek a tárgyalások úgy kerülnek be a nemzetközi kapcsolatok évkönyvébe, mint értékes hozzájárulás az államok közötti kapcsolatok rendezésének ügyéhez, és mint a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti kölcsönös kapcsolatok további javulásának bázisa. A belgrádi tárgyalások eredményeiből megállapítható, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonya és együttműködése az ellenséges erők mesterkedései ellenére erősödni és fejlődni fog. Ennek megvan minden feltétele: az évszázados történelmi barátság, a forradalmi mozgalom megannyi dicső hagyománya, a kellő gazdasági alap, valamint a békés felvirágzásért, a dolgozók boldogságáért vívott harc eszményeinek közössége. A Szovjetunió és Jugoszlávia népei történelmük folyamán nem egyszer küzdöttek együtt a közös ellenség ellen. Testvéri barátságuk ősi és hagyományos barátság. Különösen erősödött ez a barátság a második világháború idején, a fasiszta területrablók ellen vívott közös harcban. Akkor volt a szovjet és jugoszláv nép barátsága legszorosabb. De ez a jóviszony később megromlott. A szovjet—jugoszláv viszonyban bekövetkezett zavar mindkét ország kárára vált, és a béke és a népek biztonsága ellenségeinek a malmára hajtotta a vizet. A belgrádi tanácskozások eredményeképpen aláírt nyilatkozat arról tanúskodik, hogy csapást mértek a háborús gyújtogatok támadó terveire. A nyilatkozat tartalma ugyanis világosan kifejezi, hogy a belgrádi tárgyalások szilárd és egészséges alapot teremtettek a szovjet s jugoszláv népek közötti barati kapcsolatok fejlesztéséhez. A közös nyilatkozat, amely összefoglalja a tárgyalások eredményeit, nagy hozzájárulás a feszültség enyhítésére, a nyitott nemzetközi kérdések békés megoldására, az osztatlan és egyetemes béke megszilárdítására irányuló közös erőfeszítésekhez. A Belgrádban aláírt okmány elsőrendű fontosságú okmány, amely óriási és pozitív szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztésében. Ez az okmány újabb lehetőségeket nyit meg a vitás nemzetközi kérdések rendezése előtt. Belgrádban leszögezték azokat az alapelveket, amelyek döntőek a népek közötti bizalom és megértés megszilárdításánál. Ezek az alapelvek a következők; a béke oszthatatlansága — egyedül ezen alapulhat a kollektív biztonság; a szuverénitás, a függetlenség, a területi sérthetetlenség és az egyenjogúság tiszte- letbentartása az államok kölcsönös kapcsolataiban s a más államokkal való kapcsolatokban, a népek közötti békés egymás melletti élés elismerése és fejlesztése, tekintet nélkül az ideológiai különbségekre és a társadalmi rendszer különbségére. Ezeknek az alapelveiknek szellemében közös álláspont alakult ki a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseinek megítélésében. Mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az ENSZ szerepének és tekintélyének növelésére. Ezzel kapcsolatban nagy jelentősége van a tanácskozásról kiadott záróközlemény ama megállapításának, hogy leginkább megerősítené az ENSZ helyzetét, ha a Kínai Népköztársaság elfoglalhatná törvényes helyét a világszervezetben, továbbá, ha felvennék tagnak mindazokat az országokat, amelyek megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelményeinek. A magyar nép üdvözli ezt a megállapítást, mely kifejezi régi jogos követelésünket és támogatást nyújt a békeszerződésben biztosított jogos igényünk teljesedéséhez; az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételhez. A Belgrádban létrejött megegyezés kedvező hatással lesz a népi demokratikus országok és Jugoszlávia közötti viszony további javulására. Ennek a gondolatnak adott kifejezést Hruscsov elvtárs bukaresti beszédében. — Országaink és Jugoszlávia együttműködése megfelel a béke és a szocializmus érdekeinek —- hangoztatta Hruscsov elvtárs. A magyar nép is őszintén óhajtja, hogy országaink között mindjobban erősödjék a barátság és az együttműködés, mert ezt követeli mindkét nép érdekei, a béke és a nemzetközi együttműködés érdekei. A magyar népnek, amelyet sok százéves barátság fűz Jugoszlávia népeihez, eltökélt szándéka, tovább haladva az államaink közti kapcsolatok normalizálásának útján, a történelmi jelentőségű szovjet—jugoszláv megállapodások szellemében elhárítson minden akadályt országaink baráti kapcsolatainak kiépítése elől. A magyar népi demokrácia, dolgozóinak akaratából, a béke megszilárdításának eszméjétől vezérelve, országaink közös érdekeire támaszkodva további erőfeszítéseket kíván tenni a magyar—jugoszláv politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok baráti szellemben történő megjavításárai Közlemény a Szovjetunió kormányküldöttségének Románia. Magyarország és Csehszlovákia vezetőivel ioiytatott eszmecseréjéről Bukarest, június 5. (TASZSZ) A Bukarestbe érkezett szovjet kormányküldöttség — N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese — találkozott, és átfogó eszmecserét folytatott Gh. Gheorghiu-Dejzsel, a Román Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökével, dr. Petru Grozávaí, a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnökével, Gheorghe Apostollal, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és a Román Népköztársaság más vezetőivel, valamint a baráti látogatásra a Román Nép- köztársaságba érkezett Rákosi Mátyással, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének eiső titkárával, Hegedűs Andrással, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével, Antonin Novdtnyval, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával, Jiri Handrychhel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárával. A Szovjetunió kormányküldöttsége e megbeszélések során ismertette jugoszláviai tárgyalásainak lefolyását. Megvizsgálták a nemzetközi politika mindazon kérdéseit, amelyeket a Szovjetunió kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata érintett. A Bukarestben lezajlott eszmecsere eredményeképpen leszögezték, hogy teljes az egyetértés Románia, Magyarország és Csehszlovákia vezetőivel az említett államok érdekeit érintő minden nemzetközi kérdésben, továbbá megelégedéssel nyilatkoztak a Szovjetunió és Jugoszlávia között elért baráti együttműködésről. Románia, Magyarország és Csehszlovákia vezetői üdvözölték a Szovjetunió és Jugoszlávia között létrejött megegyezést, a maguk részérói annak a reményüknek és meggyőződésüknek adtak kifejezést, hegy baráti együttműködés jön létre országaik és Jugoszlávia között a béke és a szocializmus ügyének további megszilárdítása érdekében. A bukaresti eszmecsere a teljes kölcsönös megértés szellemében, a szívélyes barátság légkörében folyt le. Nagygyűlés Bukarestben a szovjet kormánykűldütlség látogatása alkalmából Bukarestben szombaton délután nagygyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a belgrádi tárgyalásokon részt vett szovjet kormányküldöttség tagjai a remap fővárosba érkeztek. A nagygyűlést Gh. Ghcor- ghiu- Dcj elvtárs, a Román Nép- köztársaság Mmisztertanácsának elnöke nyitotta meg. Az üdvözlő szavak után Gheorghiu-Dej elvtárs hangoztatta, hogy a román nép és a Román Népköztársaság kormánya örömmel és megelégedéssel üdvözli a szovjet—jugoszláv tárgyalások kedvező eredményeit. A román nép, amelyet a barátság évszázados kötelékei fűznek össze a jugoszláv néppel, örvend » Komán Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság viszonyának megjavításában telt minden egyes lépésnek. A Román Népköztársaság 'korA nagygyűlésen felszólalt Hruscsov elvtárs is. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió s Jugoszlávia viszonyának teljes rendezése hatalmas jelentőségű, nemcsak a Szovjetunió és Jugoszlávia, hanem a többi békeszerető nép számára és az egész világ békéje megszilárdításának szempontjából is. Kifemánya eltökélte, hogy a továbbiakban is rendületlenül elősegíti a baráti, jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés rendezését és fejlesztését a Jugoszláv. .Szövetségi Népköz- társasággal, jezte ama meggyőződését, hogy a szovjet néppel együtt a román nép és a többi demokratikus ország népei is helyeslik a szovjet—jugoszláv tárgyalások eredményeit, mert Jugoszláviával való együttműködés megfelel a béke és a szocializmus érdekeinek. Hruscsov elvtárs beszéde A Szovjetunió kormányküldöttsége visszaérkezett Moszkvába Moszkva, június ö. (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első. titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, ? Szovjetunió kormányküldöttségének tagjai, június 5-én a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttségével folytatott tárgyalások után visszatértek Moszkvába. A küldöttség többi tagja már előzőleg visszaérkezett. N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin és A. I. Mikojan Belgrádiból Moszkvába jövet ellátogatott Szófiába és Bukarestbe, eszmecserét folytatott a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányával, valamint a Magyar Nép- köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság Bukarestben tartózkodó küldöttségeivel. A moszkvai repülőtéren a Szovjetunió kormányküldöttségének fogadására megjelentek K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Sza- burov, P. N. Poszpjelov, M. A. Szusziov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesei, a Szovjetunió miniszterei, a Szovjetunió marsalljai, a Szovjetunió külügyminisztériumának, honvédelmi minisztériumának felelős munkatársai, a moszkvai városi tanács, a Moszkva területi és a moszkvai városi pártbizottság vezetői, valamint B. Oszolnik, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai ideiglenes ügyvivője, I. Rab, a Román Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és e két ország nagykövetségének beosztottjai. Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársak visszaérkeztek Bukarestből Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének eiső titkára és Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Román Népköztársaság fővárosában tett baráti látogatásukról hétfőn délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a nyugati pályaudvaron megjelentek: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Ács Lajos, Gerf Ernő, Hidas István, Kovács István, Mekis Jó zsef, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Buta István és Piros László, az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, Matolesi János és Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet nagyszámú vezető személyisége. Jelen volt a fogadásnál Sepp Schwab, s Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Piro Koci, az • Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Stefan Cleja, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Borisz Manolov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-cin, a Kínai Nép- köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kazimierz Korolczyk, a Lengyel Nép- köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Osman Djikio, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság követségének ideiglenes ügyvivője! (MTIj
