Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-04 / 130. szám
BÀCSKISK UN MEGYE I NÉPÚJSÁG PP MEG TBIZ X. ÉVFOLYAM, 130. SZÄM Ara 50 fillér 1955 JÚNIUS 4. SZOMBAT---------------------------------------------—N A MAI SZÁMBAN: A tervek teljesítéséért. — Az iskolapadtól a vasöntödéig. — A rendszeres tagdíjfizetés a párthoz való viszony fontos fokmérője. — A Bajai Meteorológiai Megfigyelő Állomáson. — Példamutató nevelő. — Termelőszövetkezeteink életéből. V - J Konzerviparunk nyári feladatai Megyénk iparában igen számottevő helyet foglalnak el a konzervipari üzemeink. Konzervgyáraink termékei nemcsak az országon belül, hanem külföldön, a Szovjetunióban, a népi demokráciákban, de a nyugati kapitalista országokban is kerengett cikkek. Ezért konzervgyáraink termékei nemcsak dolgozó népünk növekvő élelmiszer szükségletének kielégítésében töltenék be jelentős szerepet, hanem számottevőek a külföldre irányuló exportkötelezettségeink teljesítésében is. Ahhoz azonban, hogy konzervgyáraink megfelelően kielégíthessék az egyre növekvő igényeket, az szükséges, hogy konzervgyáraink is tovább fejlődjenek technikailag. Ehhez a fejlődéshez azonban elsősorban fejlett nehézipar kell, amely ellátja a könnyűipart, köztük konzervgyárainkat is megfelelő gépekkel. Pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatában elítélte és szétzúzta azokat a káros anti-marxista nézeteket, amelyek tagadták a szocialista iparosítás szükségességét és ezen belül a nehézipar fejlesztésének elsődlegességét. Pedig a nehézipar állandó fejlesztése az alapja a közszükségleti cikkek egyre gazdaságosabb, jobb és többter- melésénék is. Ahhoz, hogy az éleimiszeripar több és olcsóbb konzerveket gyárthasson, új gépek kellenek, amelyeket a nehézipar állít elő. Tehát a nehézipar elsődleges fejlesztése nélkül nem lehet a dolgozó nép szükségleteinek megfelelő kielégítését sem biztosítani. Pártunk Központi Vezetőségének történelmi jelentőségű márciusi határozata ezért félreérthetetlenül bizonyítja: a párt fő célkitűzése volt és lesz a jövőben is, hogy szüntelenül emelkedjék dolgozó népünk jóléte. Ezért szögezi le többek között azt is, hogy »biztosítani kell a közszükségleti cikkek termelésének jelentékeny növekedését« is. E határozat célkitűzéseiből világosan következik, hogy a közszükségleti cikkek termelésének jelentékeny növekedését konzervgyáraink dolgozóinak is elő kell segíteniük. Hogyan? Ügy, hogy a nagy nyári konzerv- idényre jól felkészülnek, biztosítják a termelékenység növelését és az önköltség csökkentését. A feladat nem könnyű, de megvalósítható, Ezt mutatják azok az intézkedések is, amelyeket konzervgyáraink már eddig is tettek. A Kinizsi Konzervgyárban komoly előkészületeket tettek a két fő termékük, a paradicsom és a borsó feldolgozásának gépesítésére. Uj válogatószalagot és négy új auto- klávot szereltek fel a borsóüzemben. Korszerűsítették az üvegmosót, ezzel 40 százalékkal növelték annak teljesítőképességét. Megoldották a nyers- anyagszállítós gépesítését. Üj szárítószekrények beáll! tásávai 30 százalékos energiamegtakarítást érnek el. A beérkező nyersanyag helyes tárolásával sok nyersanyagot óvnak meg a romlástól. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban is tökéletesítették a borsófejtőgépeket, növelték az autóklávok számát. — Konzervgyáraink dolgozói, műszaki vezetői ezzel megtették az első lépéseket ahhoz, hogy ebben az évben, vállalásaikhoz híven, növeljék a munka termelékenységét, csökkentsék a kon- zervek előállításának költségeit. A munka termelékenységének növeléséhez, az önköltség csökkentéséhez azonban az is szükséges, hogy az idén az elmúlt időkhöz képest jobban szervezzék meg a munkát. A Kinizsi Konzervgyár munkájára még nemrégen az volt a jellemző, hogy az egyik üzemrészen belül nagy volt a belső munkanélküliség, a másik üzemrészben pedig munkerőhiánnyal küzdöttek. A tapasztalatokon okulva — helyesen — most a munkaszervezés élére tapasztalt üzemmérnököt állítottak azzal a megbízatással, hogy biztosítsa az üzemben a munkaerő ésszerű felhasználását, az anyaggal való észszerű gazdálkodást. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban a gépek kezelésére képzett, régi, kipróbált munkásokat állítottak, az üzem gyakorlott törzsgárdáját műszakonként szétosztották és a legfontosabb munkafolyamatok elvégzésével bízták meg őket. Mindezek az előkészületek azt mutatják, hogy konzervgyáraink dolgozói biztató lépéseket tettek már eddig is a több, a gazdaságosabb munka előkészítésében. Azonban tovább, előrébb keii még mennünk, hiszen távolról sem tettek meg mindent például az önköltségcsökkentésben. — Mindkét konzervgyárunkban még igen sok az üvegtörésből eredő károsodás, még sok a tennivaló a beérkezett nyersanyagok bomlásmentes tárolásának biztosításában. Mindemellett tán legtöbb a tennivaló az üzembe érkező új munkások nevelésében, képzésében. Hiszen * legtöbbjük még nem ismeri az üzem fegyelmét, rendjét. Most ismerkednek meg először a gépekkel, az üzemi élet törvényeivel. Ezért konzervgyáiaink párt- szervezeteinek igen fontos feladata az üzembe került új munkások nevelése, a több és olcsóbb termelésre való ösztönzése. Szükséges, hogy konzervgyárainkban ne szűnjék meg az állandó szervező, felvilágosító munka a szocialista kötelezettségvállalások teljesítéséért. Ha konzervgyáraink dolgozói valóra váltják mindazt, amit Központi Vezetőségünk márciusi határozata nyomán ígértek, akkor elmondhatják, hogy derekasan, becsülettel teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket velük szemben támasztott pártunk az életszínvonal emelése, hazánk gazdasági erejének növelése érdekében. Aláírták a Szovjetunió és Jugoszlávia kormányának közös nyilatkozatát BELGRAD. (TASZSZ) Június 2-án, belgrádi idő szerint tizenkilenc huszonöt órakor a Gárda Házában aláírták a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozatát. A nyilatkozat szövegét orosz és szerb-horvát nyelvein a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya nevében N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nevében pedig J. Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke írta alá. A nyilatkozat aláírása után N. A. Bulganyin és J. BrozTito szívélyesen kezet szorított, egymással. Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet kormány küldöttség vezetője és J. Broz-Tito, a jugoszláv kormányküldöttség vezetője, majd a szovjet és ti jugoszláv kormányküldöttség valamennyi tagja szorított kezet egymással. A nyilatkozat aláírásánál több mint 150 külföldi és jugoszláv tudósító volt jelen. (MTI) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának nyilatkozata BELGRAD (TASZSZ) A Szovjetunió kormányküldöttsége — amelynek tagjai N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja és az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, D. T. Se- pilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának tagja és a Pravda főszerkesztője, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese — és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége — amelynek tagjai, Joszip Broz- Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, E. Kar- de'lj, A. Rankovics, Sz. Vukma- novics-Tempo, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökei, M. To- dccovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, K. Popovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság külügyminisztere, V. Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminiszterhelyettese — 1955 május 27-től június 2-ig Belgrád- ban és Brioni szigetén tárgyalásokat folytatott egymással. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. A tárgyalások során eszmecserét folytattak a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság érdekeit érintő nemzetközi kérdésekről, minden oldalról megvizsgálták a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak kérdéseit is. I. A megbeszélések kiindulópontja a két kormánynak az a kölcsönös óhaja volt, hogy a nemzetközi kérdések békés megoldása, valamint a népek és az államok együttműködésének megszilárdítása végett a tárgyalások módszerét alkalmazzák. A két ország népei és fegyveres erői különösen kifejlesztették barátságukat és harci együttműködésüket a háború éveiben, amikor más békeszerető népekkel közösen küzdöttek a fasiszta hódítók ellen. A két kormány megegyezett, hogy további intézkedéseket tesz kapcsolatainak rendezésére és a két ország együttműködésének fejlesztésére, mivel meggyőződése, hogy ez mindkét ország népeinek érdekeit szolgálja és elősegíti a feszültség enyhítését. valamint a világ békéjének megszilárdítását. A tárgyalások során megmutatkozott mindkét ország kormányának az az őszinte törekvése, hogy tovább fejlessze a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság mindenoldalú együttműködését, mert az teljesen megfelel mindkét ország érdekeinek, valamint a béke és a szocializmus érdekeinek, s erre ma megvannak az objektív feltételek. Azoknak a kérdéseknek megvizsgálásánál, amelyekről a tárgyalások folytak, s a népek közti bizalom és együttműködés megszilárdítása végett mindkét kormány a következő alapelvekből indul ki: A béke oszthatatlansága, — egyesegyedül ezen alapulhat a kollektív biztonság. A szuverénitás, a függetlenség, a területi sérthetetlenség és r . egyenjogúság tiszteletben tartása az államok kölcsönös kapcsolataiban és a más államokkal való kapcsolatokban. A népek közötti békés egymásmelleit élés elismerése és fejlesztése, tekintet nélkül az ideológiai különbségekre és a társadalmi rendszer különbségére. Ezen minden állam együttműködése értendő, általában a nemzetközi viszonyok s különösen a gazdasági és kulturális kapcsolatok területén. A kölcsönös megbecsülés és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvének tisz- teletbentartása, legyen az akár gazdasági, akár politikai, akár ideológiai jellegű beavatkozás, minthogy a belső berendezkedésnek, a társadalmi rendszerek különbözőségének és a szocializmus konkrét fejlődési formái különbözőségének kérdései kizárólag az illető országok népeire tartoznak. Kétoldalú és nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztése és mindazoknak a gazdasági tényezőknek a kiküszöbölése, amelyek megnehezítik az árucserét és gátolják a teimelő erők fejlődését, világviszonylatban és az egyes országok gazdaságának keretei között. Segítségnyújtás az ENSZ megfelelő szervei útján, valamint más, az ENSZ alapelveinek megfelelő módon, mind az egyes országok gazdasága, mind pedig a gazdaságilag elmaradott területek számára, e területek népeinek érdekében és a világgazdaság fejlesztése végett. A propaganda és a helytelen tájékoztatás minden formájának, valamint minden egyéb olyan cselekménynek megszüntetése. amely bizalmatlanságot kelt és bármiképpen is nehezíti a konstruktív nemzetközi együttműködéshez és a népek bélié? egymásmelleit éléséhez szükséges légkör megteremtését. Mindennemű agresszió és minden olyan kísérlet elítélése amelynek célja politikai és gazdasági uralom megteremtés? más országok fölött. Annak elismerése, hogy a katonai tömbök politikája fokozza a nemzetközi feszültséget, aláássa a bizalmat a népek között és növeli a háborús veszélyt. ír. A két kormány politikája azokból az elvekből indul lei. amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában jutottak kifejezésre és egyetért abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az ENSZ szerepének és tekintélyének növelésére Ezt leginkább megerősítené, hí a Kínai Népköztársaság megkapná törvényes helyét az ENSZ-ben. Jelentőséggel bírna az is, lia ebbe a szervezetbe felvennék tagnak mindazokat a? országokat, amelyek megfelelnek az ENSZ alapokmánya követelményeinek. A két kormány egyetért, bőgj- valamennyi népnek újabb erőfeszítéseket kell tennie, hog.v pozitív eredményekkel és megegyezésekkel végződjenek a tárgyalások a világhétté lényegbevágó kérdéseiben, mint példán’ a fegyverzetek csökkentésének és korlátozásának, valamint az atomfegyver eltiltásának kérdése, általános kollektív biztonság- megteremtésének kérdése, ezen- belül szerződésen alapuló európai kolléktív biztonsági rendszer megteremtése, az atomenergia békéscélú felhasználásának kérdése. Ilyen erőfeszítések eredményeként olyan légkör alakulna ki, amely egyúttal lehetővé tenné olyan elsőrendű fontosságú és égető nemzetközi problémák békés úton történő megoldását amilyen például a német kérdés demokratikus alapon, s a német nép óhajának és érdekeinek, valamint az általános biztonság érdekeinek megfelelően történő megegyezése megoldása és a Kínai Népköztársaság Taj- 1 innal kapcsolatos törvényes jogainak kielégítése. A két kormány üdvözli a ban- dungi értekezlet eredményeit, amelyek jelentősen előmozdították a nemzetközi együttműködés gondolatát s támogatták Ázsia és Afrika népeinek politikai és gazdasági függetlenségük meg(Folytaíás ? Z. oldalon.)
