Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-26 / 149. szám
Rendelet a tennénylieadási kötelezettség teljesítéséről és a mezőgazdasági termények forgalmának és felhasználásának szabályozásáról A begyűjtési miniszter rendeletben szabályozta a termény- beadási kötelezettség teljesítését es a mezőgazdasági termények forgalmát. Eszerint a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, egyéni termelők és a beadásra kötelezett intézmények terménybeadási kötelezettségüket a következő sorrendben tartoznak teljesíteni: ). csép'ögápvész, 2. termópykölcsön, 3. gépállomási talajmunka díj-tartozás, 4. beadási kötelezettség, ezen belül a -terményben fizetendő földadó és mezőgazdaság-fejlesztési járulék, sqrárpa és a szerződéses kötelezettség. A cséplőgéprészt az elcsépelt — a terménykölcsönt azonos — a gépállomási lalajmunkadíj-tar- tozást a megállapodás szerinti, — a terület utáni beadási kötelezettséget pedig az előírt terménnyel kell teljesíteni. Előcséplés esetén a cséplőgép-, cséplőmunkás- és aratórész kiadása után fennmaradó gabona- mennyiség felét, ős?j és tavaszi árpa külön cséplpsekor a vetés- terület arányában őszi, illetve tavaszi árpát kell beadni. A rendelet szerint 16 százaléknál magasabb víztartalmú búzát, rozsot, árpát, zabot, napraforgó- magot, babot, borsót és lencsét, 32 százaléknál magasabb víztartalmú kukoricát, ocsúvaj, vagy egészségre ártalmas anyaggal kevert, csávázott, dohos, nem természetes szagú, vagy zsizsi- kes terményt, gömbölyű fajtáknál 4, hosszú fajtáknál 3.5 cm-es keresztátmérőjűnél kisebb burgonyát beadni nem lehet. Gabonát a cséplőgéptől azonnal, kukoricát, napraforgómagot a töréstől, rizst a csépléstöl számított nyolc, burgonyát a szedéstől számított három napon belül, babot, borsót, lencsét pedig szeptember 31-ig kötelesek a termelők a begyűjtőhelyre szállítani. A határidőn belül, beadási kötelezettségre és gépállomási ta- lajmunkadíjra beadott kenyér- gabona után mázsánként 10 kiló korpát adnak ki térítés nélkül. A 30 kg-ot meg nem haladó korpajárandóságot, illetve a 30 kg-ot meghaladó járandóság egy- harmadát, de legalább 30 kg-ot a beadással egyidejűleg, de legkésőbb g beadás után tíz rtgpor belül, a fennmaradó mennyiséi felét pedig 1955 november 25-től 1956 január 31-ig, másik felél pedig 1956 március elsejétől április elsejéig kell kiadni. A kenyérgabonabeadás után járó korpát az átvevőhely utalványaira a malmok, cseretelepeik, illetve a terményforgalmi vállalatok átvevőhelyei adják ki vételi jegy és a beadási könyv egyidejű felmutatása ellenében. A beadási kötelezettség teljesítésére átadott terményeket a terményforgalmi vállalatok telepei, ezenkívül búzát és rozsot az átvételre kijelplt malmok veszik át. A burgonyát a földmű- vesszövetkezeteknelc kell beadni. A rendelet a továbbiakban jntézkedik a cséplőgéprész beadásáról, a terménykölcsön vjsz- szaadásáról, a terület utáni terménybeadási-, a sörárpa-beadá- si-, a termelési és értékesítési szerződéses kötelezettségek teljesítéséről, valamint a gépállomási talajmúnkaÖíj> a terményben fizetendő földadó ps mező- gazdagság-fejleszlési járulék ki- egyenlítéséről, a termények átvételéről, a vétel jegyzésről, az ellenérték kifizetéséről, az átvevőhelyek nyitvatartásiiról, az átvett termények megőrzéséről és felhasználásáról, a szállításukhoz szükséges fuvar biztosításáról. A rendelet kimondja: az átvett termények ellenértékét a tcrmelp részére az átvételkor készpénzben kell kifizetni. A különböző — kprpa, olajpogácsa, dara kedvezményes textilvásárlási utalványokat az átvevőhelyek a termények átvételekor kötelesek kiadni. A rendelet szerint kenyér- és takarmánygabonát július elsejétől a község terménybegyűjtési tervének teljesítéséig csak az állami terményátvevők részére szabad eladni. Ha a megyei begyűjtési hivatal a forgalmi korlátozást megszüntette, a termelők terményeiket szabadon értékesíthetik. . Kenyér- és takarmánygabonából 5 mázsán felüli mennyiséget — az állami vállalatok, állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek kivételével — csak a járási begyűjtési hivatal szállítási engedélyével szabad szállítani. -— A mezőgazdasági munkavállalók természetbeni ga- honajáranűáságát Redig átutalási forgalomban lehet a lakóhelyre szállítani. Végül a rendelet intézkedik arrql, hogy kenyér- gabonát és napraforgómagot takarmányozásra felhasználni nem szabad. A mezőgazdasági termények forgalmára, szállítására és fel- használására vonatkozó rendelet megszegőit és kijátszóit a vonatkozó rendeletek szerint büntetik. (MTI) A béke-világtalálkozó tanácskozásai A helsinki béke-világtalálkozó péntek délutáni ülésén felszólalt Gabriel d‘Arboussier (Fran- cia-Nyugatafrika), a francia parlament volt tagja. A felszólaló JTekete-Afrika népeinek politikai, gazdasági és társadalmi problémáival, az afrikai népeknek a szabadságért és függetlenségéért küzdő mozgalmával foglalkozott. Kijelentette, bogy a nemzetközi enyhülés, a tömeg- pusztító fegyverek eltiltása és a leszerelés nagyjelentőségű lenne az afrikai országokra nézve. O. Dluski, a lengyel nemzet- gyűlés külügyi bizottságának elnökhelyettese kijelentette, hogy a világ népeit egyesíti együttes törekvésük az atomfegyver eltiltására és az új háború elhárítására. Hangsúlyozta, hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya békés politikát folytat és a különböző rendszerű államok békés egymásmelleit élését kívánja. D'Astier de la yigerie, francia nemzetgyűlési képviselő a békemozgaiom sikeréről szólott, pmlékeztetétt arra, bogy a koreai háború idején a közvélemény nyomására nem alkalmazta^ az atomfegyvert. A közvélemény nyomására szűnt meg az indokínai háború és hiúsult meg az úgynevezett »európai védelmi közösség« terve. Hangsúlyozta, közeledésre kell törekedni sok olyan szervezettel; amely eddig távpltartotta magát a hékemoz- gatomtól. Megnevezte ezzel kapcsolatban a kérész ténymozgal- mat, az angol munkáspárti mozgalmat, németországi, francia- országi és a Skandináv-országok nagy szociáldemokrata szervezeteit. Nehru indiai miniszterelnök megtekintette Varsó nevezetességeit Nehru, indiai miniszterelnök kíséretével meglátogatta Varsó legnagyobb újonnan épült lakótelepét. Megtekintette az újjáA Minisztertanács határozata a traktoros-gépészképzésről A Minisztertanács határozata alapján az 1955/56-os tanévtől kezdődően a Munkaerőtartalékok Hivatala traktorosgépészképző Intézeteiben felvételt nyerhetnek a 17—19 éveseken kívül a 22—34 éves felnőtt korú férfiak is. A felvétel az állami gazdaságok és gépállomások javaslata alapján történik. A gépállomások és állami gazdaságok dolgozói a felvételnél előnyben részesülnek. E dolgozók munkaviszqnya a tanulóidő alatt sem szűnik meg. A Minisztertanács határozata messzemenően gondoskodik a traktoros-gépészképző intézetekbe felvett tanulók anyagi és szociális ellátásáról a tanulmányi idő alatt. A határozat intézkedik az oktatás színvonalának emelése érdekében a traktoros-gépészképző intézetek műszaki felszerelésének bővítéséről s ellátásáról a legújabb mezőgazdasági erő- és munkagépekkel. A határozatta! kapcsolatban a Munkaerőtartalékok Hivatala közli, hogy a traktoros-gépészképző intézetekben az új tanév ez év őszén kezdődik. Az oktatás és a fplvételrejelentkezés időpontját és módozatait később közük. (MTI) »iwmwimwmnwwmiimw, épített régi város-központot, az újjáépített védőfalakat, majd ellátogatott a Sztálin nevét vjselő kultúra és tudomápy palotájába; Magyar—indonéz diplomáciai kapcsolatok felvétele Az indonéz kormány tudomására hozta kormányunknak, hogy kész felvenni a diplomáciai kapcsolatot hazánkkal. Kormányunk örömmel üdvözölte az indonéz kormány ezen fellépését, amely hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítéséhez és megfelel ; a két nép kölcsönös érdekeinek, Ho Si-Minh megérkezett Pekingbe Ho Si-Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnöke és a vietnami kormányküldöttség a Kínai Népköztársaság kormányának meghívására szombaton repülőgépen Pekingbe érkezett. Ho Si-Minh elnök nyilatkozatot tett a repülőtéren, majd a küldöttség többi tagjával együtt a kínai vezetők kíséretében behajtatott a városba. Ez történt- a nagyvilágban BELGRAD. Nehru indiai miniszterelnök megérkezése előtt a belgrádi városi népi bizottság tanácsa ülést tartott és ezen a jugoszláv főváros díszpolgárává ayatta Nehrut. LONDON. Az angol alsóház pénteken tárgyalta első olvasásban az osztrák államszerződés ratifikálására előterjesztett törvényjavaslatot. A francia nemzetgyűlés elnöksége clhatározta, hogy ideiglenesen július 12- re tűzi kj a ratifikálási vitát. TOKIÓ. A japán fővárosban június 23-án tartott gyűlésen 5000 főnyi tömeg követelte az Egyesült Államok katonai támaszpontjainak megszüntetését Japánban és emelte fel tiltakozó szavát az elldn, hogy Japánt atomháború céljaira támaszponttá építsék ki. nemzetközi /v/ eunun nej, uoutimw ™ menyei széles skálán mulatták meg, bogy a közvélemény ereje, a békeniezgahun ma már menynyire meghatározó tényezöjp a világpolitikának. Nem véletlen, hogy az idő tájt, amikor a nagyhatalmak külügyminisztériumaiban lázasan készülődnek a jövő havi kormányfői értekezletre, éppen akkor kpzdte meg tanácskozásait Helsinkiben a minden eddiginél átfogóbb béke-világta- lálkozó. A nyugati sajtó nem egy cikkben ismerte be, hogy éppen a közvélemény ereje kényszerítette a washingtoni, londoni és párizsi kormányfőket a genfi útra és éppen ezért a békctalál- kozónak most már HPip elég csak követelnie a tanácskozásokat — hiszen ez befejezett tény —, hanem követeléseket kell kitűznie a megtárgyalandó kérdések körét illetően. Az elmúlt időszakban, amikor a diplomáciai lépések valósággal egymást követték, nem egy nyugati kommentátor szögezte le keserűen, hogy kormányaik mindezideig pem álltak elő semmiféle építő programmal a genfi értekezletre, ugyanakkor, amikor a Szovjetunió egyik javaslatot a másik után teszi. Ez a tény még élesebben tűnt szembe most, az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi közgyűlésén. Az ENSZ éppen az a szervezet, amelynek elsőrendű feladata kutatni a módokat és a lehetőségeket a nemzetközi biztonság és az államok közötti bjzalom helyreállítására ps most, amikor a nagy Változások napjait éljük, a jubileumi közgyűlésen — ahogyan azt a párizsi Francc-Soir is írta — a nyugati küldöttek »csak szóvirágokkal teletűzdelt akadémiai felszólalásokat mondottak«. Ilyen helyzetben csak természetes, hogy még jobban feltűnt, megint a Szovjetunió az, amely kezdeményez, széleskörű programot terjeszt píö a nemzetközi problémák megoldására. Ezt a programot V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének nyilatkozata foglalta magában. A Combat azt irta, hqgy »ez a beszéd széles témakörével és pontos fogalmazásával csattanós válasz volt Eisenhower elnöknek két nappal előbb elhangzott színtelen és ködös beszédére«. A nyugati hírmagyarázók keserű szájíze érthető. Az a hát pont, amelyet Molotov terjesztett elő, lényegében sűríti mindazt a sok kérdést, ami mostanában megoldásra vár. A legnagyobb nyugtalanságot azonban éppen az okozta, hogy a program tökéletesen egybevág a közvélemény követeléseivel és igy a nyugati kormányoknak Genf előtt előreláthatólag még sek nehézséggel kell szembenézniük. A londoni Times kiemeli, hogy »a nyugati miniszterek beismerik. aggasztja őket a szovjet javaslatok propaganda-értéke«. A párizsi Le Monde washingtoni tudósítója szerint »Molotov beszédének nagy propaganda-hatása lesz a világ közvéleményének széles rétegeire, különösen Ázsiában«. A beismerések értékét még az sepr csökkenti, hogy Molotov javaslatát »propagandának« igyekeznek feltüntetni. Ezekután vizsgáljuk meg, mi e javaslatoknak a lényege. Röviden összefoglalni meglehetősen nehéz, Űe nem járunk mesz- sze a leglényegesebbtől, ha a legbalasïtbatatiapabb és a béke, valamint a háború szempontjából legkomolyabb következményekkel járó kérdést, a leszerelés problémáját emeljük ki. Molotov lényegében azt mondotta: a Szovjetunió az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjesztett május 10-1 javaslatával komolyan közeledett a nyugati hatalmak álláspontjához, amikor abszolút számokban kifejezve egy—másfél millióra javasolta csökkenteni a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok fegyveres erejét és épnek megfelelően 650 ezerre Angliáét és Franciaországét. A szovjet kormány megegyezési készségét bizonyítja az is, hogy tudomásul vette; a leszerelés elsp szakaszában tiltsák e. a tömegpusztító fegyvereket, de ha valamelyik államot agresszió fenyegeti, amennyiben szükséges, a Biztonsági Tanács hozzájárulásával felhasználhassák a támadóval szemben. Ezek után joggal jelentette ki a szovjet külügyminiszter, hogy a nyugaton a sor, nem tagadhatják meg a leszerelési javaslatok megvitatását és majd, elfogadás esetén, megvalósítását. De éppen ez az, amivel szemben különösképpen Washingtonban — enyhén szólva — pasz- szív magatartást tanúsítanak. Az AFP washingtoni jelentése hangoztatta, az Egyesült Államok néni hajlandó Olyan alapon egymás mellett élni, hogy fel kell számolnia külföldi katonai támaszpontjait, nem hajlandó kimenni a kínai Tajvanról és az európai biztonság »feltételének« tartja, hogy az amerikaiak továbbra is Nyugat-Európában maradjanak. David Lawrance, a New York Herald Tribune szemleíróinak egyik legreakpió- sabbika is lényegében ugyanezt emelj ki és a szovjet leszerelési javaslatokat megkísérli a nemzetközi megbékélésbe becsempészett trójai falóként feltüntetni. De ugyanez a reakciós Lawrence is kénytelen így keseregni: »sajnos, minden alkalommal, amikor kritikusan vizsgálják az orosz javaslatokat, olyan hangok hallatszanak, hogy a szövetséges országok azon szóvivői, akik bizalmatlanok a Szovjetunióval szemben, szükségszerűen egy megelőző háborút szerelnének— A politikusok óvatosak, a közvélemény azonban helyesli az újabb és újabb engedményeket. ..« íme tehát, megint a közvélemény ereje. Az a közvélemény. amely ilyen erős, csak örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul, ha a hatalmak szempontjai közelednek egymáshoz és ezzel elősegítik a leszerelés problémájának megoldásához olyannyira kívánatos nemzetközi bizalom megteremtését. Ebből a szempontból fogadta osztatlan rokonszenv N. A. Bul- ganyinnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének és Nehru indiai miniszterelnöknek minapi közös nyilatkozatát- Ebből a nyilatkozatból is sok mindent lehetne kiemelni, de nem véletlen, hpgy csaknem mindenütt, beleértve természetesen Indiát is, különös nyomatékkai hangsúlyozták, India kormánya maradéktalanul magáévá tette a Szovjetunió leszerelési programját. A nyilatkozat közölte, hogy Bulganyin és Nehru »a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatokat a béke ügyéhez való lényeges hozzájárulásként értékelték«. Ezek után természetszerűen adódik a következtetés. Noha sok kérdés vár rendezésre mind Európában, mind Ázsiában, mind tedig a világ többi részében, a •légy hatalom kormányfőinek a lienfj tanácskozásra ott van a béke biztosításának legfontosabb programja, a leszerelés. Ha ezt megoldják, sokkal könnyebb lesz megközelíteni a többi problémai is. Ahhoz, hqgy a genfi tanácskozások eredményesek legyenek ismételten csak arra kell nyomatékosan rámutatni; a közvéleménynek, a békém (izgalomnak fokozottabban kell élnie hatalmas erejével, amit ma már nem becsülhet le senki semA leszerelés kérdése és a közvélemény ereje
