Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-25 / 148. szám

A dunapataji községi páribízdfság készül az aratásra {lényekkel bízflBytisHk a gépi munka föiéByél! A D04PAX.UI községi párt-végrehaj tóbizottság össze­hívta a község párt, allam és tömegszervezeti vezetőit, hogy megtárgyalja velük a gyors, szemveszteség nélküli aratás előkészítését. Az értekezleten Dér László elvtárs mondott beszámolót. El­mondta: ha Dunapatajon 4 szá­zalékos szemveszteség adódik a betakarításnál, a. becslések sze­rint ez több, mint 600 mázsa .veszteséget jelentene. Ebből ki­telne 200 ember évi fejadagja, vagy ha a dunapataji üzletek kenyérfcrgalmát tekintjük, ak­kor 140 napig fedezné a szük­ségletet. A terméshozam kilátásait vizsgálva megállapítható, hogy a község határában főleg az egyénileg gazdálkodók terüle­tein gyengébbek a gabonák. A községi párt-végrehajtóbizoftság látva az egyéni gazdák terüle­tén lévő gyengébb terméskilátá­sokat, szükségesnek tartotta a község minden vezetőjét, dol­gozó parasztját (egyénit és tsz- tagot egyaránt) harcba hívni a szemveszteség nélküli gyors ara­tás érdekében. A legfontosabb feladat: ide­jében megkezdeni a munkát, így kevesebb veszélynek van kitéve a termés. Tóth bácsinak például a zádori hatórrészen 2 hold nagyon szép őszi árpája volt az elmúlt évben. A jégve­rés előtt felét aratta le. Azok­ból a kérésziekből, amit jégve­rés előtt vágott le, 18 mázsa lett, s amit utána, már csak 2 mázsa. Tehát, ha sárgaérésben azonnal munkához lát, 16 má­zsával több árpája lett volna. De többen is így jártak a du- napataji gazdák között. Meny­nyivel több kenyér- és takar­mánygabonát takaríthattak vol­na be, ha jól szervezik meg az aratást és nem a »ráérek még« jelszóval fognak a munkához. Éppen ezért népnevelő munká­val mozgósítani kell ez évben az egész község lakosságát az idejében kezdett aratásra, hogy az elmúlt évi eset meg ne is­métlődjék. Az idejében levágott gabona kalásza peflig még nem A dolgozó parasztság életét úgy lehet jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazda­ságban úgyanúgy, mint az ipar­ban, szocialista najgyüzemű gaz­dálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrá­gyát, növényvédőszereket alkal­mazunk. Csakis a szocialista nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztság­nak jólétet és műveltséget, vil­lanyt, vízvezetéket, szülőotthont, jó iskolát, könyvtárat, mozit, egyszóval kulturált, jómódú éle­tet. A szocialista nagyüzemü termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. A közös, szövet­kezeti termelés jobb eredmé­nyei, a, termelés minőségének megjavítása, a korszerű állat-; tartás magasabb hozama a szö­vetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli, jólétet teremt számára. Erős, fejlődő termelőszövetke­zeteink példája nyomán egyre több és több dolgozó paraszt ju­tott a fent elmondottak felisme­résére. Százával lépnek be nap mint nap megyeszerte a meglévő tsz-ekbe, községeink sokaságá­ban alakulnak tsz-előkészítő bi­zottságok, egyre több dolgozó paraszt érdeklődése, figyelme fordul a nagyüzemi gazdálkodás felé. De ezeket a dolgozókat igen sok kérdés foglalkoztatja. Sokuk még magában vívódik: nem joibb-e mégis a megszokott, régi út, mint a félig-meddig is­meretlen új? Vagy ha már az újat, a szövetkezés, a felemel­kedés útját választotta, még nem tudja pontosan: milyen tör­vények, jogszabályok, feltételek szerint kell ezen járni? A szö­vetkezet ellenségei, a kulákok persze igyekeznek ezt a tájéko­zatlanságot kihasználni. Kis- kunmajsa egyes pusztarészein például nem tudják a dolgozó pergeti a szemet seb, több jut a zsákba. A KÖZSÉG pút, állami, tömegszervezeti és gzdasági ve­zetői helyesléssel Dgadták a párt-végrehaj tóbizottág kezde­ményezését. A termlési bizott­ság elnöke elmondda, hogy a növényápolási munkk jó ütem­ben haladnak. A msodik kapá­lások is 80 százaiéban el van­nak végezve. Helyeibe, hogy a párt ezt az értékeltet össze­hívta. Vasárnap a irmelési bi­zottság megtárgyalj- a szem­veszteség nélküli aitást, moz gósítja erre a közg paraszt­ságát. Kérte, hogy gépállomás a beherdáshoz biztoson von­tatókat az egyéni jrasztok ré­szére is. Vörös Sándor tones tag meg­ígérte, hogy körzeben mozgó­sítja a lakosságot z idejében kezdett szemvesztég nélküli aratásra és segít azfjúsági ara­tóbrigádok megszerzésében is. Az agronómus aúl beszélt, hogy nem bízzák véletlenre az aratás sikerét '’igyelőszol- gála/tot szervez a” rmelési bi­zottsággal karöltve! gabonák érésének figyelásérés e szerint mozgósítanak az arisra. Gubányi elvtársa Haladás TSZ elnöke elmontta, hogy máris úgy készülteitől, hogy mire a kombájn egérkezik, azonnal munkába basson. 80 holdat aratnak korijánál, de tervbe vették, _ hős még 25 hold gépi aratásra -.érződnék. A községi DISZ-szezet titká­ra megígérte, hogybb arató- brigádot szci-veznekíogy ahol I szükség van arra, azonnal segí tend tudjanak. A fiatalok a szü­leiket mozgósítani fogják a gyors aratásra. MIIT.Í-V az értekezlet meg­tárgyalta az aratási munkákban előttük álló feladatokat, határo­zatot hoztak a szemveszteség nélküli aratás érdekében. Fel­hívják az összes pártalapszerve- zeteket, hogy mozgósítsák nép­nevelőiket. Értessék meg min den dolgozó paraszttal, hogy a saját és az ország kenyeréről van szó. A tanács a most kö vetkező tanácsülésen tárgyalja meg az aratással kapcsolatos feladatokat és minden tanács­tag választókörzetében érezzen felelősséget ezért a munkáért. Nem lehet közömbös eziránt DISZ, MNDSZ, legeltetési bi­zottság, íöldművesszövetkezet, termelési bizottság és egyetlen más tömegszervezet sem. A tsz- elnökök, brigádvezetők a maguk területén indítsanak harcot a betakarítás sikeréért. Biztosíta­ni kell a gépállomás aratógépei- nek, kombájnjainak legnagyobb mértékű kihasználását. Egyéni parasztok is kössenek gépi ara­tásra szerződést, erre lehetőség van. Az úttörők szervezzék meg a kalászgyűjtő mozgalmat. A KOZSklGI párt-végrehaj­tóbizottság az értekezleten ho­zott határozat alapján biztoe ala­pot tud teremteni a cséplés és begyűjtési munka sikeres elvég­zésére. Fontos az, hogy az ara­tás ideje alatt állandóan irá­nyítsa a munkát, lelkesítse a dolgozókat és ellenőrizze a ha­tározat végrehajtását. Júnn 30-án ülést tart az Országos Kdművesszövetheseti Tanács Az Országos Földnssszövet- kezeti Tanács június ín 9 óra­kor a SzövetkezeteÖrszágos Szövetségének székháan ülést tart. Dégen Imre, a '.ÖVOSZ igazgatóságának ein beszá­mol a korábban ho: határo­zatok végrehajtásáról és a föld- múvesszövetkezetek negyedévi munkájáról. Dögéi Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke a tanács egy éves munkáját értékeli s beszél r íöldmúvesszövetkezetek előtt állt feladatokról. (MTI) A Bácsalmási Gépállomás kör­zetében lévő termelőszövetkeze­tek még ilyen nagy mértékben nem vették igémébe a gépi mun­kát, mint ez év tavaszán. Ez a nagy érdeklődés elsősorban a jó szervezett munkának köszönhe­tő, másrészt a gépállomás dolgo­zóinak helytállása győzte meg a termelőszövetkezeti tagokat a gépi munka előnyeiről. A tataházi Petőfi Termelőszö­vetkezet minden évben igény be­veszi a gépállomás segítségét. Az idén is az összes kukoricá­jukat négyzetesen vetették, az aratást kombájn végzi. Tavaly is voltak olyan terme­lőszövetkezetek, akik úgy gon­dolkodtak: nem kell nekünk a gépi segítség, elvégezzük mi ló-, val a kapálást, kézzel az ara­tást, minek vigye el a gép a jö­vedelmet. Ezek a termelőszövet­kezetek rosszul jártak. A mun­kacsúcs idején elgazosodott a kukoricájuk, mert nem győzték a kapálást. Ezért csökkent a termés, kevesebb volt a jövede­lem, kevesebb jutott egy mun kaegységre. Az idén a kunbajai Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet nem­csak a közös kukoricát, hanem a háztáji kukoricát is géppel kapái tatja. 160 holdat kapált meg kétszer már géppel Vincze Gyula sztahanovista traktoros. A körzetemben lévő kunbajai Béke és Petőfi Termelőszövet­kezetek is igénybeveszik a gépi munkát. A Béke Termelőszövet­kezet 24 hold négyzetes kukori­cáját keresztbe-hosszába kulti- váborral kétszer megkapáltatta s az aratást 100 százalékban ara­tógép végzi. A Petőfi Termelő­szövetkezet kombájnaratásra szerződött. A gabona 50 százalé­kát azzal vágják. Végezzünk egy számítást, hogy mennyivel olcsóbb a gépi ara­tás. Nézzük meg az előbb emlí­tett kunbajai Béke Termelőszö­vetkezet szempontjából, 10 má- j ásás holdankénti átlagtermést számítva. A termelőszövetkezetben egy munkaegység értéke 37 forint. Az aratási és hordási munkára fordított munkaegység értéke I 362.50 forint, ehhez hozzájön a I cséplési vám, amely pénzben át- 1 számítva a búza árát egész ala­csonyan véve 174 forint. így is a kézi aratásra fordított összes költség 536 forint 50 fillér hol­danként. Az aratógéppel végzett aratás költségei így alakulnak; a ke­resztberakás, behordás, a gép­kezelő munkaegysége pénzben átszámítva: 135 forint. Gépállo­másnak járó aratási munkatííj 126 forint, ehhez hozzájön még a cséplési vám, munkásrész, ez 174 forint, mint az előbb, Osz- szesen tehát 435 forintba kerül az aratógéppel való aratás. 100 forinttal tehát kevesebb holdan­ként, mint a kézi aratás. Ennél jóval olcsóbb a kom­bájnaratás. A kombájnmunkával járó munkaegység ossz értéke: 114.70 forint, a gépállomásnak járó díj i 14 forint. A kettőnek az össze­ge 228.70 forint. Ezek a számítások hűen meg­mutatják, hogy mennyire gaz-1 daságos kombájnnal végeztetni az aratást. Ugyanakkor mentes a tagság az aratás nehéz mun­kájától és időben magtárban lesz a gabona. Még sok helyen tapasztalható idegenkedés a gépi munkától. Ezekkel a számokkal igyekeznek bebizonyítani a gépi munka előnyeit agronómUsaink, gépál­lomásaink dolgozói. Természe­tesen ehhez az is kell, hogy a traktorosok, a kombájnvezetők aratógépkezelők jól is dolgozza­nak, minőségi munkával bizo­nyítsák be a gépi munka elő­nyeit. Havas András mezőgazdász levelező. INNEN—ONNAN — Az idén negyven holddal több szegedi csípőspaprikat ter­mesztenek Érsekcsanádon. Ez a. paprikafaj ta bőven termő, ezért szívesen foglalkoznak vele. — Tözsér József és Damásdi András tanácstag peronoszpóra elleni védekezésre — versenyre hívta Kunszentmiklós szőlőter­melőit. Mit kall fui a termelőszövetkezetek iRintaalapszabályírél? parasztok, hogy a vetkezeti tag rendelkezhet byos lét­számú háztáji állattstb. Ennek az írásnak a célja, hogy nagy vonalakt vázlato­san ismertesse a telőszövet­kezetek múködésér legfőbb törvényeit: a mintaszabályt. Miért van a mintaszabály ? Az alapszabály eges mű­ködési előírás az z ország területén. Olyan í törvény, amelynek megtart minden vezetőre és tagra ermán kö­telező. Meghatározztagok jo­gait, kötelezettségea közös gazdálkodás formászövetke- zeti élet menetét, tnka meg­szervezését, a jöv<m elosz­tásának módját, s Csak az alapsy szigorú megtartása biztosít szövet­kezet eredményes adését. A jánoshalmi üj itnány, a bácsalmási Lenin, igaci Bé­ke, a tataházi Pét' még sok­sok fejlett tsz-üamely az alapszabály szer dolgozik, évrői-évre gyaraprözös va­gyonát s tagjaiiövedelme egyre inkább niadja az egyénileg gazdái! középpa­rasztokét. Míg aa tsz-ek, amelyek nem tai meg a működési szabadandó za-' varokkal, nehéasföl küzde­nek. Az ilyen tszherdáiják a közös vagyont,! munka- fegyelem, nincs unkaszer­vezet, gyenge a is. Persze gyengék az eredrk is, ala­csony az egy aegységre jutó jövedelem. aki egy segédnél vagy ipari ta­nulónál többet nem alkalmaz. Helyes, ha a családfővei együtt a családtagok is belépnek. A belépő tag a művelése alatt álló összes földet — a háztáji terület kivételével — a tsz kö­zös használatába adja. Köteles bevinni összes igásjószágát, a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait, a ter­melési felszerelést, a szükséges vetőmagot, új termésig a szük­séges takarmányt. Háztáji gaz­daságában megtarthat lakóházat fél—egy hold főiddel, egy tehe­net, egy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát malacaival, évente egy-két hízottsertést, 5 juhot, vagy kecskét s korlátlan mennyiségű baromfit, házinyu- lat. minden aranykoronája utpn 9 kg. búza értéke. Mit kell a tsz-be valótésről? A tsz-nek tagjrt minden 16 évet betöltött és nő dol­gozó paraszt és kisiparos. A közös tulajdonba adott álla­tok, takarmány és felszerelés értékének 20—35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A fenn­maradó értéket a tehenek és anyasertések után egy éven be­lül, a ló, egyéb állat, takarmány és felszerelés után 4 évi egyenlő részletben kell kifizetni. A be­vitt vetőmagért sem pénzbeli, sem természetbeni térítés nem jár. A tsz-lagok jogai A tag a közgyűlésen — amely a szövetkezet legfőbb igazgatási szerve — szavazati és tanács­kozási joggai vesz részt. Részt vesz a tsz vezető szerveinek megválasztásában s maga is megválasztható. A tsz-ben vég­zett munkája szerint termény­ben és pénzben részesedés illeti meg, közös használatba adott saját földje után pedig földjá­radék. A földjáradék összege a töld kát, tiszta jövedelmének Kötelezettségek: Minden tsz-tag köteles részt- venni a közös munkában s évenként legalább 120, — kis­gyermekes anyák 80 — munka­egységet teljesíteni. Képességei szerint arra törekszik, hogy a tsz megerősödjék, vagyona ál­landóan növekedjék. A munkaegységről A tsz-ben végzett munkát normákkal, •munkaegységgel mé - rik. Az eddigi gj’akoriat azt bi­zonyítja, hogy ez a legigazságo­sabb elv, mert ki mint dolgo­zik, úgy részesül a közös jöve­delemből. Sokhelyütt az egyen- lősdit alkalmazzák, ami ellen harcot kell folytatni, mert ront­ja a munkafegyelmet s végered­ményben megkárosítja éppen a legszorgalmasabb tagokat. A szerzett munkaegységeket minden nap pontosan be kell írni a tag könyvébe. Ha ezit ed­hanyagolják, az csak a civódás, zavarók okozója lehet Meg kell akadályozni a munkaegység- hígítást is, ami azt jelenti, hogy a munkaegység mögött nincs elvégzett munka. Nem a munka­egységek száma, hanem azek értéke szabja meg a jövedelem nagyságát. Pi. hiába van egy tagnak 600 munkaegysége s arra gabonából egy kg-ot kap csak. Jobban jár, ha olyan munka folyik a szövetkezetben, hogy egy munkaegységre 5—6 kg. ga­bona jut. Tavaly az izsáki Pe­tőfi TSZ-ben egy munkaegység értéke 96 forint volt, míg a hel- véciai Táncsics TSZ-ben, ahol állandóan munkaegység-lazítást, követtek el, csak 15 forint. Az új vezetőség azonban itt is fel­számolta a hibát s idén már ná­luk is nagyobb lesz a munka­egység értéke. Hogyan szervezik mrg a munkái a tsz-ben? A tsz-ben minden munkát a tagok és családtagjaik végez­nek, munkarend szerint. A mun­kaszervezeti egység a brigád, ezeken belül a munkacsapat. A brigádoknak állandó területet kell biztosítani s a tagokat lehe­tőleg a lakásukhoz legközelebb eső brigádba, munkacsapatba beosztani. A brigád vezetője az elnök utasításai szerint szervezi és irányítja a munkát. A tagok beosztásakor figyelembe , kell venni azok szakképzettségét, testi erejét, kívánságát. A ter­hes és szoptatós anyáknak köny- nyebb munka jár. A szülő nőt szülés előtt egy, szülés után 'két hónapra minden munka alól mentesítik s erre az időre is bi­zonyos munkaegység •< illeti. A tervek túlteljesítéséért prémium jár A tsz-ekben premizálási rend­szer van. Minden olyan brigá­dot, munkacsapatot és tagot pre­mizálni keld, aki a termelési ter­vet akár növénytermelésben, akár állattenyésztésben, vagy más termelési ágban túlteljesí­tette. A túltedjesítésb'őd eredő termény, vagy egyéb cikk 25 százalékát kell szétosztani ter­ményben és pénzben a tagok kö­zött. A fentiek korántsem merítik ki az alapszabály összes fontos fejezetét. De tsz-tagjainknak s a szövetkezeti gazdálkodás iránt érdeklődő dolgozó parasztjaink­nak alkalmuk nyílik behatóbban megismerkedni az adapszabály’- lyal és választ kapni minden őket érdeklő kérdésre a nemrég megindult termelőszövetkezeti tanfolyamokon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents