Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. június (10. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-23 / 146. szám
Két nap a tatahá&i Petőfi Termelőszőreik eset ben Több, mint száz látogatója volt két napon át a tataházi Petőfi Termelőszövetkezetnek. Többségük egyénileg dolgozó paraszt a bácsalmási és kiskunhalasi járásból. Látottakban, hallottakban, tanultakban felmérhetetlenül gazdag két nap volt. Feltárult a látogatók előtt egy kiválóan. működő termelőszövetkezet életének, munkájának tükörképe a legapróbb részletekig. S a tapasztaltak az élet nyelvén újra és újra azt a bizonyságot harsogták, hogy többet elérni, kevesebb fáradsággal dolgozni, jómódú, gondtalan paraszti életet teremteni egyesegyedül csak a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás útján lehet. A szövetkezet öt éve néhány szám tükrében Az idén a szomszédos Dózsa TSZ is kombájnnal arat A Petőfi TSZ 1949-ben alakult 234 holdon, 33 taggal, összes állatállománya két kivénhedt ló volt. Ma 566 holdon gazdálkodik, 71 taggal. Az átlagtermések alakulása: A tsz összes vagyona: 1950-ben 510.000 Ft 546.000 Ft 833.000 Ft 958.000 Ft 1,015.000 Ft * 70 1951- ben 1952- ben 1953- ban 1954- ben Részt vett a látogatáson Markó István is, a szomszédos Dózsa TSZ elnökhelyettese. Elmondta, hogy tavaly náluk hallani sem akartak a kombájnaratágról. De igen megkeseredett a szájuk íze, amikor megtudták, hogy a Petőfi TSZ-nek, amely évek óta rendszeresen igénybe veszi ezt az ügyes masinát — többezer forinttal kevesebbe került az aratás. Nem is szólva arról, hogy nem gyötrődött el a tagság, hamarább befejezték s egykettőre kész volt a tarlóhántás és másodvetés is. — Idén aztán mi is ceruzát fogtunk — meséli Markó elvtárs — az agronóniussal együtt nekiálltunk számolni. Kiderült, hogy a 235 hold kalászos betakarítása kézierővel a munkaegység értékét átszámítva több, mint 50.000 forintba került volna. Csépléskor meg minden 100 mázsa termésből 11 mázsát adnánk ki. A kombájn viszont 56 forintért és 4.4 százalék gabonáért vág le egy holdat. Summa-summárum: a 235 hold gabona learatásáért és azonnali csépléséért csak 13.160 forintot és 103 mázsa 40 kiló gabonát fizetünk ki a gépállomásnak. A számolgatás után persze nyomban szerződést kötöttünk. 1950 1951 1952 1953 1954 búza 8.5 q 13.1 q 6.8 q 11.5 q 9.7 q árpa 9.4 „ 14.2 „ 9.7 „ 20.0 „ 10.9 „ kukorica 10.0 „ 18.0 „ 13.2 „ 12.3 „ 17.2 „ c.-répa 130.0 „ 240.0 „ 150.0 „ 210.0 „ 195.0 „ Az egyetértés, szorgalom kovácsa a pártszervezet Sok-sok kérdést tettek fel a látogatók arra vonatkozóan; mi a kiváló eredmények titka ebben a szövetkezetben V Szabó elvtárs egy mondattal válaszolt: — Nálunk a tagság 80 százaléka kommunista. S ezeket a kommunistákat pártszervezetünk vezetősége évek óta neveti: hogyan kell a közös célokért egyetértésben, szorgalommal dolgozni. Ismertette a vezetés módszerét, a munka szervezését is. Maga negyedik éve elnök. A tsz elnökének nem elég csak feltenni a kalapot — hangsúlyozta. Nálunk minden tagnak éreznie keli és érzi is a felelősséget mindazért, ami itt történik s fontosabb intézkedés nem is történhet a tagság tudta nélkül. A pártszervezet segítségével sokat, de eredményesen harcoltunk a munkafegyelem megerősítéséért, a közös vagyon becsületéért. S ma elmondhatjuk: ha egy tagunk meglát a porban heverni egy szöget, lehajol érte és a helyére teszi. A munkafegyelemről csak annyit: a látogatást megelőző napon hiába kértem a lányokat: jöjjenek be délelőtt kicsit feldíszíteni a székházat. — Nem, élőbb befejezik a kukoricakapálást, majd inkább délután többen jönnek, — ezt a választ kaptam a munkacsapat-vezetőktől. Az is feltűnt a látogatóknak, hogy meglepően sok a fiatal ebben a szövetkezetben. Egyetlen családtag sem dolgozik a tez-en kívül. Akik idén maradtak ki az iskolából, a vizsgát követő napén hívás nélkül mentek a földekre. Hangulatot, lendületet adnak ezek a jókedvű, lelkes fiúk és lányok az idősebbek munkájához is. Ez sem magától van így: Kovács elvtárs párttitkár nagy gonddal, szeretettel segíti, neveli a fiatalokat az egész tsz-veze- tőséggei együtt. Miért érdemel nagyobb állami támogatást a szövetkezet? Aranybánya a tenyészállat-nevelés A Petőfi TSZ fő jövedelme, növénytermelésük sikerének, a rendszeres trágyázásnak alapja, az állattenyésztésből ered. Harminc tisztavérű berkshire anya és 10 előhasi süldő képezi a sertésállomány magvát. A fialási átlag 8.1 volt legutóbb. A szaporulatot tenyészanyagként értékesítik. Ezzel teljesítik a hízó- és takarmány-gabonabeadást is. Most is 25 szerződött tenyészkant nevelnek, mázsás súlyban «állítják majd. így a 25 kannal 25 mázsa hízóbeadást teljesítenek. De amíg a hízottsertés kilójáért 5.20 Ft-ot kapnának, addig a tenyészsüldőt 21—22 forintjával fizetik, sőt azokért, amelyek a megyei törzskönyvbe kerültek, 27 forintot kapnak kilónként. Egyszóval nem 520, de 2200— 2700 forintot hoz egy mázsás kan. Nem is beszélve arról, hogy a tenyészállatok nem élnek fel annyi hizlaló takarmányt. Te- nyészsüldővel teljesíti a tsz a 70 mázsa árpabeadás helyett járó 5 mázsa hízót és a kukoricabeadást is. így visszamarad az abraktakarmány, amellyel viszont szabadpiaci eladásra hizlalnak. A vágómarhabeadást ugyancsak tenyészbikával róják le. Csak egyetlen tehenük: a Mókus szaporulatából 3 bikát neveltek szerződésre. Saját tehénállományuk felfrissítése után folytatják a tenyészsüldő-neve- lést is a környékbeli tsz-ek ellátására. Megeszi-e a tehén pénteken a szombatot? A vendégek arról is meggyőződhettek, hogy a gondosan kezelt, takarmánnyal bőven ellátott nagyüzemi tehenészet eredményei kisgazdaságban utolérhetetlenek. A bácsalmási járásban mintegy 4500 tehén van. Ebből 380 a termelőszövetkezeteké és valamennyi törzskönyvi ellenőrzés alatt áll. Egyénieknél viszont mindössze 160 tehén, vagyis az összes állománynak mindössze 4 százaléka éri el a törzskönyvezés mértékét. A Petőfi TSZ-ben — ahol pedig az állomány korát tekintve eléggé vegyes — 10 liter a íejési átlag s a havi tejpénz eléri a 6—8000 forintot. A tehénállományt fokozatosan kicserélik és megnövelik saját nevelésű üszőkkel: törzskönyvezett, viagyho- zamú teheneik és a hároméves fajtiszta Piktor bika szaporulatával. Hat-hét ilyen üszőjük már vemhes is. A beszélgetés során szóbake- rült: kell-e a tehénnek abrak? Horváth István tataházi egyénileg dolgozó paraszt úgy vélekedett: nem fizetődik ki, mert többe kerül az abrak, mint az érte kapott tej, vagyis az ő mondása szerint: »a tehén pénteken megeszi a szombatot.« Ebből parázs vita kerekedett s végülis az abrakpártiak igazsága győzött. Kiszámították, hogy egy kg abraktól a tehén 2.5 liter tejet termel. Ez három forintos áron számítva is 7.50 forint. Egy kg abraktakarmányt viszont éven át lehet 3—4 forintért vásárolni. A haszon tehát így is nyilvánvaló. S a tehéntartás éppen azért ráfizetés legtöbb akár egyéni-, akár tsz-gazdaságban, mert a jó szénát a lovakkal, a korpát, darát a sertésekkel etetik fel s a tehén csak ku- koricaszárra, meg a puszta legelőre szorul, „Eleget jártunk már első osztályba, — ideje előbbre lepni“ A látogatók csoportjában volt egy idős, hallgatag ember. Markó Márton bácsi, az I. típusú Békg Csoport elnöke. Édestestvér a másik, Dózsa-beli Markóval. De Márton bácsiék csoportja mindeddig megrekedt ebben a kezdetleges formában. Pedig a 36 tagú kis tszcs-nek kereken 112 darabban van a földje s’így édeskeveset tud hasznosítani a közös munka előnyeiből. Még a gépet sem, hiszen a nadrágszíj- parcellán csak forog és ide-odahuzat a traktor. Nos, a Petőfi TSZ-ben történt látogatás óta úgy hírlik a faluban, hogy a Béke-beliek is mind többen mondogatják: — elég régen járjuk mór az első osztályt, ideje lesz előbbre is lépni ; ; : — Döntöttem : termelőszöveti!ezeti tag leszek! Pálinkás József tataházi középparaszt mondta ki ezeket a szavakat a látogatást követő tanácskozáson. Pálinkás elvtárs a községi pártbizottság vezetőségi tagja is. Mint ilyen, sokszor elmondta már: — én látom, hogy a fejlődés kerekét csak előre lehet forgatni. Tapasztalt gazda vagyok, de a szövetkezet lehetőségeit magamban soha nem tudom elérni. De sorsdöntő lépés az ilyen, jól meg keli hányni- vetni. Most döntött Pálinkás elvtárs. S mint kiderült, nemcsak egyedül. A fontolgatás gondját megosztotta öt-hat szomszédjával is: egyszóval ma Pálinkás elvtárs egy előkészítő bizottság elnöke, amely ősszel meg akarja alakítani Tataháza .újabb III. típusú termelőszövetkezetét. Fenyvesi Máté jánoshalmi dolgozó paraszt szóvátette: az egyéni gazdáknak miért nem ad annyi segítséget, kedvezményt az állam, mint a szövetkezeteknek? Arra ezer bizonyíték van, hogy államunk 1945-től idáig megszámlálhatatlan segítséget adott és ad ezután is az egyénileg dolgozó parasztságnak. A bankok államosítása óta nem árvereznek már el- háztetőket kisparasztok feje felett, nem juttat koldusbotra senkit a boletta-rendszer. Fizettek-e a I-Iorthy-rendszerben jég- és vízkár után térítést? Szántott-e olcsón az uradalom gőzekéje a kisparasztnak, kapott-e műtrágyát, nemesített vetőmagot? Hallgatott-e a faluban a jegyzőn, a tanyán az ispánon kívül más, de főleg dolgozó paraszt rádiót? Hányán jártak akkor kerékpáron? Hány falusi gyerek tanult az egyetemeken? Egyszóval dolgozó parasztságunk igénybeveheti és élvezi is mindazokat a létesítményeket, amelyeket tíz esztendő alatt alkottunk a munkásosztály vezetésével. De éppen mert az iparban már szocialista termelés folyik, a mezőgazdaság elmaradottságát is a nagyüzemre való áttéréssel lehet felszámolni. A jövő tehát a termelőszövetkezeté, amely az államtól kapott segítséget, kölcsönl rövid időn belül és kamatosán téríti vissza az egész nép javára; Nagyobb a befektetés, de biztosabb és nagyobb a várható eredmény is. Nyílván, hogy többe kerül a Petőfi TSZ-ben is az újonnan épülő, 100 férőhelyes hizlalda és a 150-es süldőszállás, mini egyéni gazdaságban egy disznóól összeeszkábálása. De ebből a hizlaldából százszámra kerül majd k) a hízottsertés. Az egyéni gazdaság nem képes ilyen gyarapodásra, mert nem képes a lehetőségek kihasználására sem. A kis- parcellákon gép, szaktudás nélkül, folyton mesgyékbe és korlátokba akadva nem képes a technikát, tudományt olyan mértékben felhasználni, hogy termelése folyton fokozódjék. Érdemes lenne-e például megvennie azt a hatsoros lóvontatású Deyl- kapát is, amelyet a Petőfi TSZ nemrég vásárolt? Hogyan használhatná ki párszázöles cukorrépaföldjén? Mikor fizetődnék ki egyéni gazdaságban az öntözőrendszer, az istállóba szerelt vízvezeték, a nagyteljesítményű villanymotor s ezer más? így kell párhuzamot vonni a tsz-nek és egyéni gazdának nyújtott, illetve nyújtható segítség miértje között. — A látottak gondolkodásra késztetnek bennünket —■ így fejezte ki a látogatáson részt vett egyéni gazdák nevében is \ Cleményét Dutkai József dolgozó paraszt. Igen, ez is volt ennek a látogatásnak célja. Fontolja meg ki-ki otthon a tapasztaltakat családjával, szomszédaival. Hasonlítsa össze kis vetéseivel a tsz- tábláit. Számítsa ki; jut-e padlására mindenfajta kötelezettségteljesítése után 16—20 mázsa gabona, mert a Petőfi TSZ-ben igencsak ekörül visz haza minden közepesen dolgozó tag. Majd ha aiatásra feni kaszáját s számítgatja, hogy családjával ezekben a napokban hajnalban kel és éjfél után fekszik, — gondoljon arra, hogy Tataházán és más tsz-ekben gép végzi majd el az ember helyett ezt a legnehezebb, testct-lelket törő munkát. Gondolkozzék, számoljon és igyekezzék a fontolgatás egyetlen helyes következtetését is mielőbb levonni a tataházi Petőfi TSZ-t végigjárt százegynéhány vendég, Gáspár Klára, igen kevés az olyan ház, aho' csak egy sertést vágtak a télen mert a legtöbb helyen kettőt- hármat. A Csizmadia-család tavaly 110 mázsa terményt kapót osztáskor. Burszki Jánosnál néhány hete még 40 mázsa eladc kukoricája, a legtöbb családnál még egy-két évre elegendő gabonája volt a padláson. Ezévi terv Az idén, mint láttuk, 46.5C Ft-ra tervezik pénzbe átszámítva egy munkaegység értékét Eddig mintegy 8 forintot osztottak előlegül. Terményből a ten szerint idén 4 kg búza, 2 kg árpa, 3.75 kg májusi morzsolt kukorica, 3 kg takarmányrépa, 2' deka cukor jut, csak a fonto sabbakat említve, Húsz tsz-iag épít új házat a faluban Tataházán jelenleg 24 új há; épül, ebbőt húszat tsz-tagok csinálnak saját erőből. De nehéz lçnne összeszámolni: hánj család vásárolt már korábbar házat, új bútort, rádiót, motor- kerékpárt. Tataháza 135 tsz-csa- ládja közül 66 család rendelkezik bőtejű háztáji tehénnel í »Piktor sem festene ennél szebb veteménytl« — mondta az egyik látogató, miután végigjártuk a szövetkezet vetéseit. Ezek a táblák mindennél ékesszólóbban bizonyították: mit lehet teremtem a gép segítségével, a talajerő rendszeres fokozásával, az új módszerek bátor alkalmazásával, a tervszerű vetésforgóval, a példás növényápolással. — Nálunk a növényápolás nem tavasszal, hanem aratás után kezdődik a tarlóhántással — magyarázta Szabó András elnök. — S mi a mélyszántást sem nevezhetjük őszinek, mert már szeptember elején elvégezzük. S amikor vetünk, már előre tervezünk a következő esztendőre. A 70 hold keresztsorosan vetett árpatábla a vendégek egyöntetű véleménye szerint 15—16 mázsás termést ígér. 181 hold őszi búzájuk várható hozamát igen óvatosan is 10—12 mázsára becsülik, »— a tsz 9.5 mázsát tervezett. A második vetésű cukorrépát kétszer sarabolták, egyelték és kétszer kézi kapázták, tavasszal káli- és pétisó fejtrágyát kapott. A 117 hold kukoricát mind négyzet tesen vetették. Nincs is a környéken párja. A szomszédos egyéni parcellákon alig araszos a kukorica, — itt igencsak eltakarja az ember térdét. Két éve trágyázott búzaföldben, 30 cm-es mélyszántásban nevelődik ez a kukorica. A külön lévő 43 holdas táblát a gépállomás vetette s a minden irányban nyílegyenes sorok láttán mindenki meggyőződhetett a gépi négyzetes vetés tökéletességéről. Az elnök elmondta, hogy a négyzetes vetéssel megtakarított vetőmag árából jócskán kifutotta a gépállomás díja. A kukorica négyszeri ekézést és két kézi kapálást kapott. Napraforgójuk már a tányérokat hozza, az 5 hold takarmányborsó méteres. Alig tudnak betelni a látogatók a 25 holdas burgonyatábla szépségével is. Frissen trágyázott földben van. A sorokat gépi kultivátorral húzták meg s vetés után töltögető ekével húzták rá a földet, majd káli- és pétisó- keverékkel szórták meg. Egy-két nap múlva virágbaboml az egész tábla. Eddig kétszer kapálták, egyszer töltögették, — még kétszeri töltöge- tés van hátra. — Harkakötönytől Bácsalmásig talán két-hárqm egyéni gazda földjén lehet kicsiben ilyen vetést látni — így vélekedett kivétel nélkül minden vendég. Ahogyan a közös gazdaság gyarapodik, úgy él a tagság is. Az egy munkaegységre jutó részesedés évek során így festett:
