Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

Kisebb önköltséggel több mezőgazdasági terméket Vezetőségi értekezlet a Helvéciái Állami Gazdaság nyárlőrinci üzemegységében MEGJEGYZÉS Onagyonülésezók A Helvéciái Állami Gazdaság nyárlőrinci Üzemegységében má­jus 20-án, pénteken vezetőségi ülést tartottak a gazdaság ve­zetői. Ezen az összejövetelen beszélték meg, hogyan lehetne még jövedelmezőbbé tenni gaz­daságukat, kisebb termelési- és anyagköltséggel dolgozni. Ez a tény már azért is igen érdekes, mert a megye egyik legnagyobb, legjelentősebb gazdaságáról van szó, mely többmillió értékű ter- melvénnyel gazdagítja évente népgazdaságunkat. A két legjelentősebb költ­ségtényező állami gazdasá­gainkban jelenleg a munka­bér és az anyagfelhasználás. Ha tehát az önköltségcsökken­tésről beszélünk, akkor legelső- sorban a munkabérrel és az anyaggal való takarékosság jö­het számítás bt. Mivel éppen szőlő- és gyümölcstermelő gaz­daságról van szó, — ahol a gé­pesítés még meglehetősen kis- aráiiyú — nem könnyű a hely­zet. Mégis, már az eddigi ered­mények is azt mutatják, hogy gazdag lehetőségek vannak. Április 30-ig bezáróan például a gazdaság 553.000 forinttal, to­llát több, mint félmillió forint­tal kevesebb munkabért hasz­nált fel, mint amennyit a terv engedélyezett. A megtakarítás kis százaléka ugyan a tervezett, de még el nem végzett munká­ból származik, de ezt leszámít­va is mintegy 400 ezerre tehető az az összeg, ami tisztán plusz­ként jelentkezik. Ezt a négyszázezer forintot kamatozta a helyi normák következetes betartása, a munkafegyelem megszilár­dítása, a munka intenzitásá­nak, termelékenységének emelése. Almából például az idén is igen jó termés várható a gaz­daság gyümölcsöseiben. A iák szakszerű ápolás mellett ter- mőfaegységenként a tervezett 45 kilónál legalább 15 kilóval ma­gasabb átlagtermést hoznak, a gazdaság szakembereinek vé­leménye szerint. A 3500 termő- íaegységet véve alapul, már e2 is legalább 300.000 forinttal több jövedelmet Jelent. Amikor a gazdaság a minisz­tériumtól éves tervét megkap­ta, ellentervet dolgozott ki. melyben az anyagköltségeket még 200 ezer forinttal csökken­tette. »Kecskeméti lakosok« jeligé­re. Arra a kérdésükre, hogy egyes lakóházaikban a pincék­ben lévő talajvizet az illetéke­sek miért nem szívatják ki, a következőket válaszolhatjuk: Az Ingatlankezelő Vállalat mű­szaki osztálya megállapította, hogy a talajvíz nem szívatható le, mivel a talajban lévő vízál­lás a pincék szintjénél maga­sabban áll és kiszívás eseten a pince újra megtelik vízzel. Sőt ezáltal az újabb vízmennyiség beáramlása az épület alapfaiai alól a földet kimosná és veszé­lyeztetné az épület épségét. • Garami Ottó, Kiskuumajsa. Kedves Levélírónk! Az illet- ményföldeltre vonatkozó tudni­valókat az állami gazdaságok miniszterének 95. sz. utasítása részletesen szabályozta. Az ön kérdésére a rendelkezés követ­kező szavait idézzük: »Földjá­randóság nem adható ki, ha a dolgozónak abban a községben, amelyhez a gazdaság tartozik, 000 négyszögölet meghaladó sa­ját, vagy bérelt földje van, il­letve, ha az ország területén bárhol saját kezelésben 2 hol­dat meghaladó földje van. Eb­ből következik, hogy a szőlő- művelési ingatlan az egyéb mű­velési ágú mezőgazdasági in­gatlanokkal azonos etbiráií* alá Bár ez igen jelentős összeg, de körültekintő takarékossággal, a szocialista tulajdon védelmének fokozott megvalósításával még az ellentervben vállalt anyag­költségeket is lejjebb lehet szo­rítani azzal, hogy a jelenleg meglévő, aránytalanul magas raktári készleteket csökkentik, még körültekin­tőbben ellenőrzik a veze­tők, szakemberek az anyag­felhasználást, az üzemanyag- fogyasztást. Az ellenőrzés eddigi hiányossá­gára mutat az a példa is, me­lyet Várszegi elvtárs, a gazda­ság igazgatója és Balogh főgé­pész is megemlített: a trakto­rosok a váltással egyidőben nem mérik lel az üzemanyag- készletet, nem vezetik pontosan a munkalapokon, pedig egy-két ellenőrzés során már tapasztal­ható volt, hogy a felhasználás és a még meglévő készlet nem egyezett a raktárból kiadott mennyiséggel. Hiba van még az anyag, és az alkatrészek kiadásánál is. Nincs egységesen bevezetett rendszer arra vonatkozóan, hogy ki utalványozhatja az anyagot és ki veheti át. Az átvételt gyakran nem ellenőrzik felelős beosztású emberek és így elő­fordul, hogy az csak hiányosan érkezik meg rendeltetési he­lyére, az üzemegységekbe. A nagyobb ellenőrzést és ennek révén a takarékosságot e rész­ről is be kell vezetni. Erre az értekezlet részvevői ígéretet is tettek. A megbeszélésen az üzemegy­ségek vezetői sorra beszámoltak az eddig végzett munkáról. — Győrvári Gyula, a nyárlőrinci Ez év őszén ismét megrende­zésre kerül az Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vásár. A kiállításon be kell mutatni a mezőgazdaság élenjáró dolgo­zóinak termelési és tenyésztési eredményeit, amelyeket fejlett módszerek alkalmazásával ér­tek el, — hogy ezeknek a mód­szereknek széles körben való megismerése és alkalmazása elő­segítse a mezőgazdaság hozamá­nak további fokozását. A kiállításra való jelentkezés határideje május 31. A termelő­szövetkezeteknek és egyénileg esik és semmiféle szorzószámot alkalmazni nem kell.« * Több pctőfiszállási dolgozó paraszt kérdésére: A földreform során juttatott Ingatlanok fel­mérését a földelosztó bizottság végezte el, mérnökileg parcellán­ként nem történlek felmérések. Amennyiben önök telekköny- vezés céljából kérik a felmérési és megosztási vázrajz elkészíté­sét, akkor a földterületeket sa­ját költségükre méressék fel és a községi tanács utján az ada­tokat terjesszék fel a járási ta­nács VB mezőgazdasági osztá­lyára. Dana Viktor, Haja. Az 52/ 1954. FM. sz. utasításhoz csa­tolt tájékoztató szerint a gép­állomás tartósított ételeket üsz- szes dolgozói részére rendelhet A különbség csak abban van, hogy tartósított étellel vaJó el­látás esetén a napi 4 forintos étkezési hozzájárulást csak a traktorvezetők, munkagépkeze- lők, kombájnvezetők, brigádve- zetőlc és brigádeiszámolók ré­szére lehet fizetni és ezeknek is csak abban .esetben, ha a gép­állomás üzemi konyhájáról, vagy a munkahelyük közelében lévő, üzemi konyhával rendel­kező tsz-nél és egyéb gazdaság­ban meleg étkezésben nem ré­szesülhetnek. üzemegység vezetője elmondta, hogy a gyümölcsösben a szi­romhullás utáni permetezést a megbeszélés napjáig befejezték, a 70 hold négyzetes kukorica ve­tésből 40 holdat lófcgattal meg- kapáltak keresztbe, hosszába. És éppen ee az, ami még emlí­tésre méltó! Várszegi eivtárs beszámolójá­ban említette, hogy a gazdaság 80 hold kukoricáját teljes egé­szében négyzetesen vetették, és kijelentette, hogy az önköltség- csökkentés érdekében elrendeli a négyzetesen vetett kukoricák gépi művelését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ehhez a gépi felkészültsége megvan a gazda­ságnak. Mégis, amikor Győrvári üzemegységvezető a jelentését megtette, nem kifogásolta, hegy a kukoricakapálást nem gép­pel, bariéin a háromszor ak­kora költséget jelentő ló­fogattal végzik. Egyszeri kapálásnál nem nagy összeg ez, a különbség »mind­össze« 1080 forint. (Négyszeri kapálásnál már megközelíti a 0000 forintot.) Mégis talán nem lenne célszerűtlen, ha a nagy tervek mellett az ilyen »cse­kélységekre« is többet adnának. Mindent összegezve, igen hasz­nos volt ez a vezetőségi ülés. Igen sok lehetőségre mutattak rá a jelenlévők, melyek fel- használásával igen jelentős ösz- szegeket takaríthatnak meg. A vezetők és szakemberek meg­egyezlek abban, hogy a terve­ket átnézve tételenként, kon­krétan is megjelölik, hol, meny­nyivel csökkenthetik tovább az önköltségét, mennyivel több árut adhatnak a munka terme­lékenységének emelésével egész népgazdaságunknak. dolgozó parasztjainknak még mindig van lehetőségük arra, hogy a járási, vagy helyi ta­nácsoknál bejelentsék a kiállí­táson való részvételüket, termé­szetesen a követelmények figye­lembevételével. A bajai járásból eddig nyolc termelőszövetkezet jelentette be részvételét az Országos Mező- gazdasági Kiállításra. A dávodi Szabadság TSZ húsz berkshire- sertést mutat be. A szövetkezet sertésállománya a tavalyi kiállí­táson is díjazást kapott. Az egyénileg dolgozó parasz­tok közül is sokan jelentkeztek. Közöttük van Kovács József nagybaracskai dolgozó paraszt, aki tavaly berkshire tenyész- kocájára kapott díjazást. Hiba, hogy megyénk termelő­szövetkezetei és egyénileg dol­gozó parasztjai nem ismerik széleskörben az idei kiállítás részvételi feltételeit. A járási és helyi tanácsok feladata, hogy ezeket a feltételeket ismertessék és folytassanak felvilágosító munkát különösen a termelő­szövetkezetekben. Utasítás jelent meg a terményraktárak takarításáról és fertőtleuítéséről A begyűjtési niiniszter utasí­tást adott ki a terményrak tárak takarításáról és fertőtlenítésé­ről. A raktárak rendbehozása ugyanúgy történik, mint az el­múlt évben azzal a különbség­gel, hogy a takarítást és fer­tőtlenítést az idén június 1-tűl 30-ig kell elvégezni. Éppen ezért a raktárakat május 31-ig ki kell üríteni. A földművesszövetkeze- tek és a vállalatok kötelesek gondoskodni arról, hogy a fer­tőtlenítő szerék és a rágcsálók irtására előírt anyagok erre az időpontra rendelkezésre állja­nak; Tudott igazság, hogy a jó határozat sokat ér. De csak akkor, ha azt végre is hajt­ják. A szavak, a papírmunka, a mégoly jó elgondolások özö­ne sem visz előre önmagában semmiféle munkát. Járási szerveink azonban a begyűjtéssel kapcsolatban mar kacsul hisznek az ülésezések, a határozatgyártások varázs­erejében. Tengerikígyó mód­jára szervezik az értekezlete­ket, ezeken végnélkül beszél­nek a begyűjtésről, — mintha az ülések száma és a megírt jegyzőkönyvek terjedelmének növelése magában megoldaná a begyűjtés sorsát. Csak egyetlen járásban —a kiskunfélegyháziban — az el­múlt két-három bét alatt a következő értekezletek voltak; Április 30-án a járási párl- végrehajtóbizotteág tárgyalt a begyűjtésről. Május 3-mi ugyanezt megismételte a Já­rást tanács végrehajtóbizolt- sága. A két értekezlet anya­gai a községi pártbizoltságon.- nak és tanácsoknak kellett megtárgyalniuk május 10-ig. A járási begyűjtési hivatal május 17-én tartott nagysza­bású értekezletet a községi begyűjtési megbízottak részé­re. Közben hczagpótlásként A felszabadulás óta több, mint tíz év telt cl, de nem tudom el­felejteni az 194-4-es eseménye­ket. Akkor hat kis családom­mal — a kéthetes Anikóval és Margitkával — o német fa­siszták kiűztek otthonunkból. A szovjet katonák felszabadították hasánltat, visszasegítettek ott­honunkba. A felszabadulás óta mi is új életet ltezdlünk. Meg­becsült. dolgozója vagyok az Alföldi Kecskeméli Konzerv­gyárnak. Úgy vélem, kifejezem üze­münk minden édesanyjának gon­A tiszakécskei termeiőszöve;- kezetek földjein mostanában nagy a sürgés-forgás. Azon igye­keznek a szövetkezeti tagok, hogy minél előbb befejezzék a legsürgősebb növényápolási munkákat. A Szabadság TSZ három hold takarmányrépáját és öt hold cukorrépáját már mtgkapá!la. Tizenhét hold ku­koricát' is gyomtalanítottak a szövetkezet szorgalmas tagjai. A ülésezett a járási begyűjtési állandó bizottság, és mégegy- szer a járási tanács végrehaj­tó bizottsága. Hogy a begyűj­tő vállalatok, felvásárló szer­vek vezetői sem maradjanak ki mindebből, — részükre a begyűjtési bizottság tart He­tenként értekezletet. Hasonló statisztikát lehetne összeállítani valamennyi já­rásból. 8 a begyűjtés mcgsorii halad előre. Megyénk válto­zatlanul utolsó az országban, nem fogynak a hátralékok. Hiába a megannyi nadrágkop­tatás az ülésekén, a ragyogó tervek, javaslatok, vállaláson, határozatok özöne, — nincs, aki mindezeket végrehajtsa. De nem 1« lehet. A mostani gyakorlat szerint a begyűj­téssel megbízott emberek fete értekezletet tart, a másik fele meg értekezletet hallgat. Ér­tekezlet itt, értekezlei ott, ér­tekezlet mindenütt! Nines erre semmi szükség. A megyei párt-végrohajto- bfrollság hozott már korábban határozatot a begyűjtési mun­kát illetően. Az értekezletek öxönérc pazarolt időt fordit- ság végre ennek a megyei határozatnak gyakorlati vég­rehajtására minden járásban! dolatát, amikor azt hangoztatom, hogy nem akarok többé háborút. A háború nemcsak a családi ott­hon feldulisát, hanem szép ha­zánk elpusztítását is jelenti. Mi nem becsüljük le a nyugati ál­lamok erejét, de nem is félünk a kardcsörtetéseklöl, a fenyege­tőzésektől. A varsói értekezlet határozata még nagyobb erőt ad munkánkhoz és megsokszorozza a jövőbe vetett bizalmunkat. Vágó Válné, Alföldi Kecskeméti Konzerv­gyár. Petőfi TS/ hárem hold takar­mányrépát, és 12 hold kukori­cát kapált meg. 30 holdas ku­koricatábláját négyzetesen ve­tette, annakidején. Most köny- nyű lesz a megművelése, hiszen igénybeveheti a gépállomás gé­peit. A November 7. Termelő- szövetkezet 16 hold kukoricát és 4 hold takarmányrépát kapált meg, első ízben; |CyVVVVVVVVVVWyt<VVVVl»VVWVVl<VVVVV>AtWVVVVWWWliA«VVVVWVVVVVVWWWl^­(ÜáhiAz. (i<L olüdiék kúdtésitLMt Május 31-ig lehet jelentkezni az Országos Mezőgazdasási Kiállításra II béketábor egységes érül, bitaagoi áraszt Velünk van az egész béketábor A varsói értekez­let határozatai óta még jobban érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, hiszen ve­lünk van az egész béketábor. Eddig is együtt dolgoztunk a baráti országokkal gazdaságilag, ösz- szehangoltunk po­litikánkat, é3 most már drága hazánk védelmében egy a katonai erőnk is. A varsói megbeszélé­sek alapján most már acélfalként áll a Szovjetunió ve­zette szabad népek hatalmas tábora a háborús gyujtoga- tókkal szemben. A béke eme nagy tábo­rában mi, munkások még jobban meg­fogjuk szerszámain­kat, _ helytállunk a termelésben, hogy a béketábor magvar- országi erődje minél szilárdabb legyen. A varsói értekezlet ha­tározatai engemet is az eddigi ered­mények túlszárnya­lására ösztönöznek. Tervemet rendszere­sen - 130—140 szá­zalékra teljesítem, mert tudom, hogy minden többterme- lés erősiti hazám vé­delmi készségét. Major Sándor, zománcozó, Kecskeméti Gép­gyár. novemberként állunk pártunk, kormányunk mögé A varsói szerződés a békeszerctő országok között a védelem ügyét szolgálja. Ez a szerződés a béketábor egysegét, biztonsá­gát árasztja. Ezért állunk mi egyemberként pártunk, kormá­nyunk mögé, ezért fogadtuk megelégedéssel a varsói határoza­tokat, hiszen a varsói megegyezésben kitűzött célok megegyez­nek a mi érdekeinkkel, akaratunkkal. Mi fiatalok gyűlöljük a háborút és az élen akarunk járni a békeharcban. Ügy gondolom, az első sorban küzdünk, mert üzemünk fiataljainak nagyrésze diszista és sztahanovista. Üze­münk eddig is kimagasló, szép eredményeket ért cl. Gyufagyá­raink között az első vagyunk. Tovább küzdünk a többtermésért, mert ezzel lerakjuk békénk és biztonságunk szilárd alapját. Zöldi István, DISZ-titkár. Kecskeméti Gyufagyár. Még nagyobb eret ad munkámhoz... A tiszakécskei termelőszövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents