Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-22 / 119. szám

 varsói szerződés a Minisztertanács előtt A Minisztertanács május 21-én rendkívüli ülést tartott, amelyen Hegedűs András eívtárs, a Minisztertanács elnöke, mint az európai államoknak Varsóban a2 európai béke és biztonság biz­tosítása érdekében május 11— 14-ig megtartott értekezletén résztvett magyar kormánykül­döttség vezetője, beszámolt a ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés megkötéséről és bemutatta a szerződés szövegét. A Minisztertanács megelége­déssel vette tudomásul, hogy a varsói értekezleten aláírták az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­ge és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely az egyesített katonai parancsnokság felállítá­sát is magában foglalja és jóvá­hagyta a kormányküldöttség ténykedését. A Minisztertanács felhatal­mazta a külügyminisztert, hogy az Albán Népköztársaság, a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demo­kratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román.Nép* köztársaság, a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége, és a Csehszlovák Köztársaság kö­zött Varsóban, 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés megerősítése és törvénybe­iktatása végett terjesszen tör­vényjavaslatot az országgyűlés elé. (MTI) Jegyzékváltás a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a mezőgazdasági küidöttségcseréről Az Egyesült Államok moszk­vai nagykövetsége ez év május 17-én jegyzéket nyújtott át a Szovjetunió Külügyminisztériu­mának a Szovjetunió és az Ame­rikai Egyesült Államok me­zőgazdasági küldöttségcseréjei » vonatkozóan. Ebben a jegyzék­ben többek között az Egyesült Államok kormánya tekintettel a szovjet kormánynak arra a ha­tározatára, hogy hivatalos kül­döttséget nevez ki a cserében való részvételre, kész szolgálati vízumot kiadni a mintegy tíz me­zőgazdasági szakértőből álló szovjet küldöttség tagjainak, amint a minisztérium közli vele a küldöttség tagjainak nevét és hivatalos státuszát. Az Egyesült Államok kormánya úgy gondol­ja, hogy a szovjet küldöttség amerikai útjára a mezőgazdasági viszonyok szempontjából legal­kalmasabb idő a nyár közepe lenne. Ezért javasolja, hogy a szovjet küldöttség amerikái tar­tózkodásának idejét körülbelül az 1955 július 10-től augusztus 10-ig terjedő időszakra tűzze kh Az Amerikai Egyesült Államok Földművelésügyi Minisztériuma segítséget nyújt a szovjet csoport amerikai útjának általános elő­készítésében. A szovjet küldött­ség részére olyan útitervet dol­goznak ki, amely lehetővé teszi, hogy a küldöttség tagjai tanul­mányozhassák az Egyesült Álla­mok mezőgazdasági módsze­reit, azok minden alkalmazási komplexumában. A jegyzék a továbbiakban fog-, lalkozik a Szovjetunió megtekin­tésére alakítandó nemhivatalos státusszal bíró amerikai farmer­küldöttség összetételéről. Ez év május 20-án a Szov­jetunió Külügyminisztériuma vá­laszjegyzéket adott át az Egyesült Államok nagykövetségének. A szovjet mezőgazdasági szervek készek 10—12 tagú szovjet me­zőgazdasági küldöttséget útnak indítani az Egyesült Államokba, ez év július 10-től augusztus 10-ig terjedő időben — hangzik a vá­laszjegyzékben. A szovjet kor­mány hajlandó beutazási vízumot adni a körülbelül 12 tagú ameri­kai mezőgazdasági küldöttség tagjai részére. A Szovjetunió megtekintésére a legalkalma­sabb idő a nyár közepe, hozzáve­tőlegesen július 15-től augusztus 15-ig, javasolja a válaszjegyzék. Ez történt- a nagyvilágban MOSZKVA. Május 20-án a VOKSZ meghívására Moszkváiba érkezett az Angol—Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttsége. A küldöttség vezetője Alan Eccles­tone lelkész. PEKING. Mao Ce-tung, a Kí­nai Népköztársaság elnöke pén­tek délután fogadta Krisna Me­ll Kínai Kommunista Párt üdvöziete az Indonéz Kommunista Párt megalapításának 35. Évfordulóidra PEKING. (Uj Kína) A Kínai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága üdvözletét küldte a megalapítása 35. évfordulóját ünneplő Indonéz Kommunista Pártnak. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága üdvöz­letében megemlékezik arról a hősi küzdelemről, amelyet az Indonéz Kommunista Párt foly­tatott 35 éven át az idegen gyar­mati uralom ellen és az indonéz nép nemzeti függetlenségének kivívásáért. (MTI) nont, az Indiai Köztársaság KNSZ-küldöttét. Csu Te, a Kínai Népköztársa­ság alelnöke csütörtökön fogad­ta Krisna Menőnk HANOI. A Vietnami Demo­kratikus Köztársaság kormá­nya pénteken hozott határozatá­ban további egyhavi időtartam­ra meghosszabbítja mindazokat a könnyítéseket, amelyeket az ország déli részébe átköltözni akaróknak biztosított. KAIRÓ. Nasszer egyiptomi miniszterelnök május 19-én a kairói tisztiklubban kijelentette, hogy az 1956 januárjával befe­jeződő «-átmeneti időszak« után az országban «nemzeti parla­ment« létesül, de á pártok to­vább is be lesznek tiltva. N E M Z E T KV Zl SZEMLE Áz osztrák példa és a német közvélemény XVII. «Szteván okos fiú, olvasott, értelmes. Szabadidőmben szíve­sen beszélgetek vele.« így mondta... pontosan ezek­kel a szavakkal. s ; Ez a barátság... nyilvánvaló... — mintha mély álomból ébredne. — Hogy lehetséges ez? Csak most jövök rá erre? — Szédülést érez, szinte tántorog. Meg kell állnia, hogy az íróasztalba ío- 4ódzzék. Ez a barátság ..i ez a kapcsolat egészen másra épül, mim én gondoltam. Ah, milyen vak, milyen buta vagyok. ... A te kőolajad, Achmed, az amerikaiaké, a háborúé ... Ezt nem lehet elhallgatni... — idé­zi fel emlékezetében Julka sza­vait. Mintha most mondaná. — Segítség! — Idősebb férfi el­torzult hangja hallatszik. — Se- gííítség ... — Nyöszörgő, vergődő segélykiáltás, mintha fojtogatná­nak valakit. Achmed két öklét szorítja a fülére cs halálsápadtan néz maga elé. Csak nem?... Érzi, hogy térdei reszketni kezdenek, a kezei jég­hidegek és mindjobban remeg­nek. Rosszullét környékezi. Le­zuhan a székre, az íróasztalhoz, homlokát ráejti az itatómappá­ra. Csak nem?. : j Mit kerestek ezek éppen ak­kor az állványzaton? Miért ép­pen Szteván volt az egyik kö­zülük? Leugrottak ... Ő ugrott le utoljára, azért sebesült meg ; ; ; Ah — a sejtelem bizonyosság­gá kezd erősödni, benne* «?= Mi az oka, hogy eddig még csak nem is gondolt erre? így megvakítot­ta a szerelem?.... Ezek együtt dolgoznak, szervezkednek ... Én szerencsétlen, együgyű fló- tás — szidja magát dühösen. — Miért voltam ilyen bódult, ilyen álmatag? Miért nem ragadtam meg a csuklóját, miért nem rán­tottam vissza erről a végzetes útról?... Feláll, néhány lépést tesz az ajtó felé. Megragadja a szoba kilincsét. Úgy érzi, rohannia kell, segítségére kell sietnie, N agy . :. mit is csináljon hát? Hallgatózik. Halk léptekkel kioson a folyosóra. Lába alatt megcsikor- düí a barakk padlója. Megáll és fülel.. ; Újból nyögés, csapások, tompa puffanás hallatszik, szenvedő, gurgulázó férfihang. —- Ne bántsanak, — jaj, — ne bántsanak. Valami zuhan. A megkínzott embert leütötték. Más nem lehe­tett. Most hirtelen csend lett. Visszamegy a szobájába és ki­tekint az ablakon. Az ég vörö­sen borul a telep fölé. Kísérte­ties látvány. Az elszabadult po­kol. Micsoda éjszaka! ... Julka egyedül van — sajog a szívébe. — Dacol minden veszéllyel. Oh, a drága. Hej, mily nagyon szeretem. Csak nem lesz baja... Nem fél? A nagy, erős hite uralja lángoló lelkét. El­homályosulnak Achmed szemei. Arcán lepereg egy könnycsepp, aztán még egy és követi őket a többi. Sose szenvedett még így, mint ezekben a percekben. ... Mit lehet, mit kell tennem érte? Mindenekelőtt eloltani a kutat — igy okoskodik, — hogy ezek a haramiák elmenjenek innen! Aztán újra munkához látni.. i vagy... ki tudná megmondani, mit is kellene hát tenni... Újból az asztalhoz ül, s próbál­ja nyugodtabban, higgadtabban rendezni a gondolatait. A mentés nem sikerült. Van új, más hatásosabb módszer? Van — állapítja meg. — Ki kell küszöbölni azt, ami az előbbit meghiúsította ... Traktorok kel­lenek! Elvon látni a lángok kö­zeléből a torony roncsait, hogy ne gyújthassák fel újra a kutat. A robbantást most hatszáz kiló anyaggal hajtom végre! Felvil­lanyozza a gondolat. Ennek nem állhatnak ellene a lángok. Igen... ez a legbiztosabb. Úgy érzi, megtalálta a meg­oldást. A kigyuHadt kutat el tud­ja oltani. Holnap estére, ha minden jól megy, tán, nyoma se lesz a tűznek. Indulni készül, hogy újra belevesse magát a munkába. Mi mást tehetne? Neki is, Jutkának is így a legjobb. Meg ezeknek... ezeknek is, akik az egész bajt okozták ... Ennek a Sztevánnak is. Dühös és reszket az izgatott­ságtól. Csak Julkát ne érje baj. Asztalán élesen, türelmetlenül felbúg a telefon. A házivonalön A badin Jalcsin jelentkezik. Az izgalom egészen eltorzítja a hangját, ha a nevét nem mond­ja, meg sem ismerné. — Rezán? — Igen. Mit óhajt? (Folytatása következik.) Tízesztendős huzavona ért véget vasárnap az osztrák ál­lamszerződés aláírásával. Ez a huzavona az európai béke szempontjából veszélyes és az osztrák nép számára nagyon fájdalmas volt. Hogy most vé­get ért, az elsősorban a Szov­jetuniónak köszönhető: a szov­jet diplomácia erőfeszítései ré­vén jutott az osztrák kérdés ab­ba a stádiumba, hogy a kétol­dalú osztrák—szovjet tárgyalá­sok után lehetővé vált az állam- szerződés gyors megjavítása, majd aláírása. Ausztria ezentúl független, bé­kés és semleges állam lesz. Ez a megoldás megkönnyebbülést jelent minden európai népnek, mert kudarcát jelenti azoknak a terveknek, amelyeket Ausztriá­val kapcsolatban az amerikai háborús körök és a német mili­taristák forgattak fejükben. Az osztrák államszerződés megkö­tése megszünteti az Anschluss aggasztó veszélyét és lehetet­lenné teszi azt is, hogy Ausztria területén amerikai katonai tá­maszpontok létesüljenek. A békés és semleges Ausztria szomszédsága hazánk biztonsá­ga szempontjából is előnyös. A békés politikát folytató Auszt­riával jóezomszédságban élhe­tünk, szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat építhetünk ki gazdasági és kulturális téren. Az osztrák szerződés megkö­tésének különös jelentősége van Németország szempontjából. A német nép egységes hazát akar és ennek az utóbbi időben szem­látomást fokozódó erővel ad ki­fejezést. A német népnek ez az erőteljes kívánsága eddig is sok gondot okozott a hatalmon lévő Adenauer-kormánynak. Most a német nép rendkívül meggyőző tanulságokat Vohhat le az oszt­rák államszerződés megkötésé­ből. A fő tanulság az, hogy Né­metország népe hazája egysé­gével fizet Adenauer makacsul nyugat-barát politikájáért, azaz a jelenlegi nyugatnémet kor­mánynak az Atlarfti Szövetség­hez és az agresszív célzatú fegy­verkezéshez való görcsös ragasz­kodásáért. Következésképpen Németország egyesítésének egyetlen valóban járható útja az lenne, ha az ország nyugati felét nem köteleznék a párizsi egyezmények és az Atlanti Szer­ződés cikkelyei, ha a szerződé­sek nem akadályoznák a német népet abban, hogy érvényt sze­rezzen kifejezett akaratának. Egyszerűen szólva: Ausztria és NCmetorsfcág között sok különb­ség van, de ha Ausztria a kato­nai tömbökhöz való csatlakozás­ról lemondva elnyerhette az iga­zi lüggeílcnséget, akkor ezen a módon elnyerheti Németország is. A jelek szerint a németek le is vonják ezt a tanulságot. Ol- lenhaucr. a szociáldemokrata párt elnöke sajtónyilatkozatában azt mondotta: «az államszerző­dés megkötése arról győz meg bennütket. németeket, hogy a négy falatom tárgyalásai ko­moly eredményekhez vezethet­nek. Mi minden németnek fel kell vetnie a kérdést, miért nem követi Németország Ausztria i példáját. Bonn-nak ma nincs Í fontosabt közlendője, mint az, hogy a hidkötelczetlség beveze­1 téséről szóló törvényjavaslatokat^ hamarosan benyújtják. Amíg1; Ausztria egén a függetlenségi napja ragyog, Németországra párizsi szerződések sötét árnyé­ka borul.« A német közvélemény hangú-« tatának mintegy tükörképét ací« ja az a nyugtalanság, amellyel az imperialista sajtó ezt a kér­dést kezeli. «Ausztria a nyugati védelem számára stratégiai pon­tot jelentett, amit most elveszít« — mondotta az államszerződés aláírásának napján az amerikai rádió. A nyugati sajtó most si­etve igyekszik lebeszélni a né­met népet az «osztrák példás- követésiről elsősorban azért, ne­hogy az agresszív amerikai po­litikának cl kelljen szenvedni» még egy ilyen «stratégiai pont« elvesztését. Az államszerződés megkötését megelőző és követő’ napokban jóformán egyebet senr olvashattunk a legtöbb nyugati* burzsoá lapban, mbit azt, hogy* mennyire «nein ajánlja« a nyu­gat a németeknek az osztrák) példa követését. Ezekben a cik­kekben azonban egyetlen sző1 sem volt a nemet nép egysége» hazájáról és Európa békéjéről,! mert ez természetesen nem ér-' dekli sem az amerikai imperia­listákat, sem európai szövetsé­geseiket. Egyidejűleg a nyugtalankodó Adenauerék Is heves és dühös kampányt indítottak az osztrák államszerződés ellen. Ürügyül az államszerződésnek azt a cikke­lyét használják fel, amely meg­tiltja, hogy az Ausztriában lévő volt német javakat visszaadják Németországnak. Az Adenauer-! kormány volt annyira arcátlan, hogy ez ellen a cikkely ellen hl-1 vatalosan is tiltakozott az oszt­rák kormánynál. Adcnauerékat azonban c tiltakozásnál nemcsak a német monopóitőkések érdekel vezérelték. A német javak kö­rüli lármával az osztrák állam­szerződés ellen igyekeznek han­gulatot kelteni, megpróbálják el­terelni a figyelmet a lényegről, arról, hogy az államszerződés előnyös az osztrákok számára cs vonzó példa lehet a németek sze­mében. «Adenauer kormánya 1— írta a Neues Deutschland, Németor­szág Szocialista Egységpártjá­nak központi lapja — sokkal job­ban fél, mint valaha, attól » bonni kormány szempontjából kedvezőtlen politikai befolyástól, amelyet az osztrák államszerző­dés Nyugat-Némctország közvé­leményére gyakorol.« Tagadhatatlan, hogy Adenau- eréluiek az utóbbi Időben mind­inkább van mitől félniök. Nem egyedül az osztrák államszerző­dés az a nemzetközi esemény, amely kedvezőtlen hatást gya­korol az Adcnauer-kormány és támogatói terveire. A nemzetkö­zi helyzet enyhülésének néhány, más jele Is hasonló hatást gya­korol. Mindenekelőtt a közelgő szovjet—jugosT,láv tárgyalásokra, a legújabb szovjet leszerelési javaslatra és az előkészítés alatt álló négyhatalmi kormányfői ta­lálkozóra gondolunk. — Ezek együttvéve olyan fegyvert adnak a béke erőinek kezébe, amely komolyan veszélyeztetheti a nemzetközi feszültség fokozásán és a háború előkészítésén fára­dozó imperialista politikusok terveit. Szombaton országos értekezletei! tárgyalták meg ? 1 szénbányászati úiíté-mozgalom időszerű kérdéseit Szénbányászati szakembereink szombaton országos értekezleten tárgyalták meg a bányászati újítómozgalcfn időszerű kér­déseit. Kassa Ferenc, a szénbá­nyászati miniszter helyettese be­széde után számosán szóltak a felvetett kérdésekhez. A felszóla­lások utárt a legjobb újítóknak, újítási felelősöknek miniszteri kitüntetésedet és pénzjutalmat adtak át. Megkezdte tanácskozását a IIL »rsságos faipari kongresszus Szombaton reggel az An­gyalföldi Bútcrgyár feldíszített kultúrtermében a Faipari Tudo­mányos Egyesület rendezésében összeült a III. országos faipari kongresszus. A kongresszus So­mogyi Lászlónak ss Egyesület főtitkárának, az Angyalföldi Bútorgyár igazgatójának «A faipar helyzete és feladatai« cím­mel megtartott beszámolója alap­ján tárgyalja meg a faipar előtt álló feladatokat. (MTI}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents