Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

OyárímányaiRk olcsóbb előállításán monkálkodunk Az asszonyok állják a szavukat Üzemünk, a Kiskunfélegyházi Gépgyár többféle gépet, így fo- lyadékitartályt, különféle légtar­tályokat, acetiléngázíejlesztöt, szellőztető berendezéseket, szá­rítókat, ventilátorokat és újab­ban exportra levegőbontó készü­lékeket gyárt. — E felsorolt gyártmányok közül kettő-három a vegyesszakipari gépekkel együtt még drágán készül el üzemünkben. Már az év elején az 1954. évi önköltségi terv vizsgálatánál megállapítottuk, hogy gyártmá­nyaink drágaságának egyik leg­főbb oka az, hogy mi gazdaság­vezetők, műszaki vezetők, de a mozgalmi szervek sem törődtek megfelelően az önköltség csök­kentésével. Még az év elején is könnyen elsitolottunk e hibák felett. A Központi Vezetőség márciusi határozata azonban vi­lágossá tette mmdannyíónk előtt, hogy életszínvonal emeléséről beszélni és ugyanakkor drágán termelni, üres fecsegés, ígéret, idegen a párt útmutatásától, po­litikájától. , Ennek szellemében fogtunk hozzá a létrehívott önköltség- csökkentő bizottság tagjaival együtt a meglévő hibák felszá­molásához. \ techcológia felülvizsgálása Mivel gyártmányaink jelentős része összehasonlítható, ezért ezeknél a gyártmányoknál meg­vizsgáltuk az önköltség alaku­lását. így sikerült már az I. negyedévben a gyártáselőkészí- tés és egyéb .szervek munkáját ésszerűbben megszerveznünk. Ezzel egyidőben elkészítettük az ismétlődő gyártmányaink anyag- s időnormáit, a visszatérő gyárt­mányok mű vetet terveit pedig tipizáltuk. Nagyobb volumenű gyártmányainknál a technoló­giai és ncrmafelülvizsgálat után elhagytuk a felesleges művele­teket, átdolgoztuk technológián­kat a gazdaságosság követelmé­nyeinek megfelelően. Anyag- és bérnormákról Kutatásaink odavezettek, hogy megállapíthattuk, anyag- és bér­normáink nem alkalmasak ar­ra, hogy ösztönözzék a dolgozó­kat a több és jobb termelésre, az önköltség csökkentésre. A rossz technológiánk, a gyakran fellépő anyaghiányok miatt megnövekedett a pótmunkák száma. Ezenkívül olyan pót­munkát is végeztünk, ami a se­lejtes munkát volt hivatva el­fogadhatóvá tenni. Ugyanakkor a seléjtokozókkal általában nem alkalmaztuk a selejtlevonást. Sokhelyütt nem adtuk ki a le­mezek szabástervét. Anyagrak­tárunk egy része nem volt be­kerítve, s szabad préda volt a selejtgyántók számára. Azóta már legtöbb gyártmányunkhoz elkészítettük a szabástervet és bekerítettük az anyagraktárun­kat. E szervezési intézkedésekkel egyidőben pártszervezetünk a politikai felvilágosító munka kö­zéppontjába az önköltségcsök­kentés feladatait állította. Öröm­mel írom azt, hogy dolgozóink jelentős része a felvilágosító munka nyomán már megértette, hogy életszínvonalat emelni, a gyártmányok önköltségének csökkentése nélkül nem lehet­séges. Mi, gazdaságvezetők ezért minden olyan javaslatot, észre­vételt, mely a dolgozók részéről elhangzott, hasznosítottuk mun­kánkban. Különösen újítóink, sztahanovistáink segítettek so­kat. Az ő támogatásukkal sike­rült jelentősen csökkenteni a munkáravárást, gépállást, mely lehetővé tette az egyenletesebb ütemű munkát, a munkaidő jobb kihasználását. Az eredményi az I. negyedévi önköltségcsökkentési tervünket az összehasonlítható gyártmá­nyoknál a tervezett 121.000 fo­rintos nyereség helyett 346.000 forintos nyereséggel zártuk. Ezek szerint gyártmányaink 50 százaléka már a tervezett ön költségnél alacsonyabb összeg­ben készül. Az össze nem ha­sonlítható gyártmányainknál még mindig drágábban készít­jük a gépeket, mint amennyiért számunkra felsőbb szervünk elő­írja. Ehhez némileg hozzájárul az is, hogy például a szellőző be­rendezések önköltségét olyan gyárak előállítási költségéhez szabták, melyek jóval korsze­rűbbek, mint a miénk. Ettől függetlenül nekünk is van még lehetőségünk, ha alaposabban körülnézünk a veszteséges gyártmányoknál, az önköltség csökkentésére. További terveink Megépítjük a daraboló mű­helyt június 30-ig. A daraboló műhelyben végzett munka lehe­tővé teszi, hogy szabatos anyag­normák szerint dolgozzunk, s az anyagnormákba beépítsük a hulladékfelhasználást is. A da­raboló műhelyben meggyorsul a munka, gyorsabban, s főleg idő­ben kerül a csoportokhoz meg­felelő méretben a szükséges vas­anyag. Anyagaink tárolására ugyanakkor hozzákezdünk egy fedett raktárhelyiség építéséhez. E két létesítmény lehetővé te­szi, hogy az anyaggazdálkodá­sunkban fennálló mulasztásokat megszüntessük. Mnidezeken felül II. negyed­éves és éves versenyvállalásunk alapját az olcsóbb gyártmányok előállítása képezi. Dolgozóinktól felajánlásaikban azt kérjük, hogy anyagot, időt takarítsanak meg, mert ez az egyik biztosí­téka az olcsóbb termelésnek. Mi pedig a Központi Vezetőség márciusi határozata alapján, ez évben úgy dolgozunk, hogy min­den gyártmányunkat olcsóbban állítjuk elő a tervezettnél. Cseh Mihály igazgató, Kiskunfélegyházi Gépgyár Mit teszek körzetem lakóinak érdekében? /innak, hogy a tanácstag jó és eredményes munkát végezhessen, egyik jeltétele, hogy munkamód­szerét állandóan fejlessze, mely­hez segítséget nyújt a Népújság hasábjain keresztüli nyilvános tapasztalatcsere is. Éppen ezért — ha általánosan is — szeret­ném ismertetni munkamódszere­met, vagyis azt, hogy mit teszek ■í körzetem lakóinak érdekében. Mint új tanácstag teendőmet azzal kezdtem, hogy a körzetem lakóit meglátogattam és ott­honukban megismerkedtem ve­lük. A látogatások alkalmával sokat beszélgettünk országos ügyekről és a dolgozók napi problémáiról. Az ilyen alltalom- mal felvetett jogos kéréseket nemcsak meghallgattam, hanem igyekeztem azok elintézéséhez •s segítséget nyújtani, Benda elvtárs megemlítette, hogy évti­zedek óta nem tudták elérni: a nagykiterjedésű Karácsonyi-telep utcái nevet és rendes házszámo­zást kapjanak. Ugyanis a lakó­telep egyik fele Vacsi-hegy 3. sz., a másik fele pedig Vacsi-hegy 10. sz. Ezen állapot lehetetlensé­gét sikerült megértetnem, a városgazdálkodási osztállyal, hi­szen a jelenlegi viszonyok kö­zött sok esetben még a postás­nak is gondot okoz egy-egy levél kézbesítése. Javaslatomat a végrehajtó bizottság is elfogad­ta és a Karácsonyi-telep dolgo­zóinak kérelme még ez évben orvoslást nyer. Dudás István clpanaszolta, hogy a Vacsi-közön esős időben lehetetlen közlekedni, mert a ko­csik kerekei agyig süllyednek a sárban. Erről magam is meggyő­ződtem és ennek megszüntetésé­hez szinten a városgazdálkodási osztály segítségét kértem. Már másfél kilométer hosszúságban fel van töltve az út. Az útjaví­tási munkálat még nem fejező­dött be. A kihordott salak elterí­tését a körzet lakói végzik és úgy tervezzük, hogy a Talfája- xözön, a szivattyúskúttól a Gazdasági-faluig a kocsiúlat és a gyalogjárdát is feltöltjük. Az egyik fogadóórán felkere­sett Tóth Ferencné, a lakókör­zete megbízásából és elmondot­ta, hogy évek óta kérik a vil­lany bevezetését, de ezidáig eredményt 'nem tudtak elérni, habár csak 150 méter vezetéken és három oszlopon múlik, hogy az utcájxűzat kivilágítsák és leg­alább 15 házban villanyfény mellett töltsék a lakók estéiket. Ebben az ügyben is sikerült két nap alatt kedvező eredményt elérni. Az első utam a villany­telep igazgatóságához vezetett, itt azonban a műszáléi vezető ke­reken kijelentette, hogy a vil­lanyhálózat bővítése nem old­ható meg. A rideg elutasítással nem elégedtem meg, elmentem a városi tanácshoz, majd a me­gyei tanácshoz, ahol a tervosz­tály vezetője intézkedett és a városfejlesztési tervben már szerepel a villanyhálózat bőví­tése. Természetesen a tanácstagnak mindenkor szem előtt kell tar­tani, hogy a kötelezettségek tel­jesítése nélkül nem lehet szó a jogok gyakorlásáról sem. A vá­lasztókörzetem lakóinak többsé­ge üzemi dolgozó, de vannak egyénileg termelők is, akikkel sokat beszélgetünk az állam iránti kötelezettségek pontos tel­jesítésének szükségességéről. En­gem is öröm töltött el, amikor tudomást szereztem arról, hogy a körzetem dolgozó parasztjai adó­fizetési tervüket 128 százalékra teljesítettek. Végül pedig a tanácstagok megbecsüléséről szeretnék írni. Nekem az a véleményem, hogy egyes szerveknél ridegen fogad­ják a tanácstagot, n*m azt né­zik, hogyan tudnának segítséget nyújtani a tanácstagra bízott feladatok megoldásában, hanem magyarázkodnak és különböző nehézségekre hivatkozva eluta- sítgatnak. Mi tagiácstagolc sze­retnénk, ha egyes szervek és vállalatok végre megértenék: lm egy tanácstag felkeresi őket, nem protezsalni megy, hanem választói képviseletében jelenik meg és tevékenykedik. ■ Lázár János, Kecsleemét, 51. sz. körzeti tanácstag. A bajai Micsurin TSZ tagsága már az Alkotmány ünnepér ejtett vállalást A bajai Micsurin Termelő­szövetkezet tagsága a napokban gyűlést tartott. Ezen a gyűlésen tettek vállalást — a megye ter­melőszövetkezetei közül elsőnek — az Alkotmány ünnepének tisz­teletére. Vérsenyvállalásukban többi között szerepel, hogy évi vá­gómarhabeadásukat, — amelyet eddig már 61 százalékban tel­jesítettek, — május 3i-re száz- százalékban rendezik. Évi tej­beadásuk teljesítését augusztus 1-ig vállalták, a baromfit szep­tember 1-ig. Hízóbeadásukat, — amelynek 53 százalékát már rendeztek — június 15-ig tel­jesítik, sőt hízóval róják le 600 mázsányi kukoricabeadásukat is. Ezt úgy ütemezték be, hogy felét még június 10-ig beadják, a másik részét pedig ugyancsak szeptember 1-jg teljesítik. A termelőszövetkezet tagjai azt is vállalták, hogy egész évi adójukat szeptember 10-ig ren­dezik. Egyébként a jövő hónap­ban már másodszor v osztanak készpénzelőleget, előreláthatóan 6 forintot egy munkaegységre. A hét végén megkezdik a tizennyolc hold burgonya kapá­lását az asszonyok a Petőfi Ter­melőszövetkezetben Kisszálá- son. Már végeztek a tíz hold cukorrépa kapálásával, jelenleg a répa egyelése folyik. Har­minc szövetkezeti asszony és leány dolgozik szorgalmasan a földeken. Munkaegységük nap- ról-napra szaporodik. Vígan folyik a munka. Nem akar­nak késni a növényápolással, mert a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozatának megvi­tatásakor megfogadták, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséért nem szavakkal, hanem tettekkel har­colnak. Bebizonyítják, hogy a közös munkával nagyobb ered­ményeket érnek el, mint a kis parcellákon. Megváltozott életük megvédéséért az Anyák Világ- kongresszusa tiszteletére felaján­lást tettek, hogy a 200 munka­egységet jóval túlhaladják. Börcsök Imrénének, ötgyeime- kes családanyának például már eddig 136, ifj. Ágoston Józsefné- nek 181, a 72 éves Börcsök Ist- vánnénak eddig 36, Ábrahám Lajosnénak 129, Kádár Tamás- nénak április végével pedig 63 munkaegysége van. Sorolhat­nánk mind a harminc asszony és leány nevét, akik szorgalma­san gyűjtik munkaegységeiket. Az asszonyok örömmel vélték, hogy az aratás és cséplés idejé­re üzemi konyha látja el a tag­ságot, és így nem veszi el idejü­ket a főzés és nem esnek ki a munkából. A jó kollektív munkára a kívülálló egyénileg dolgozó parasztok is felfigyel­tek. A tavasszal a termelő­szövetkezet öt családdal szaporo­dott. Közülük három asszony máris a közös gazdaságban dol­gozik. A termelőszövetkezet as­szonyai szívesen fogadjak az új tagokat és segítik őket muhkájukban. Mindent elkövet­nek a jobb és több termés el­éréséért. A munka mellett az állam­mal szembeni kötelezettségük­ről sem feledkeznek meg. Az MNDSZ-asszonyok, Kádár Ta- másné kezdeményezésére a tag­ság már egész évi baromfi- és tojásbeadását teljesítette. Aradszki Dusánné, kiskunhalasi járási MNDSZ- elnök. Az energiaellátás biztosításáért A bajai DÁV dolgozói is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. Vállalták, hogy a Központi Vezetőség ha­tározatában foglalt energia ter­melésüket 10 százalék helyett 12.5 százalékosra emelik. Évi termelési tervüket december hó 15-re befejezik. Építési tervük során július 15-ig befejezik a Csengőd— Ökördi, a Szakmái-—Kistényi, a Gara—Bácsborsód állami gaz­daságok villamosítását. Az őszi csúcsterhelés biztosí­tására a Szedres—Kalocsa táv­vezeték energia ellátásának biz­tosítására két távvezetéken biz­tosítják a fokozottabb üzembiz­tonságot. A Kalocsa—Mis-ke— Üregcsertő—Homokimégy két vezetékes vonalát három veze­tékre átépítik. Akasztó—FüIöd- szállás—Csengőd környékének villamosenergiávai való ellátá­sát Kiskőrös felől is biztosít­ják. Kalocsa—Kiskunhalas kör­nyékén a feszültségszint megja­vítására nagyteljesítményű íe- szültségszabályozót építenek és Kalocsa—Kiskőrös között to­vább erősítik a távvezetéket. A termelési értéket 5 száza-* lékkai emelik, az egy kilowatt­órára eső önköltséget 6 száza­lékkal csökkentik. MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ Hogyan letel magasabb rozstermést elérni? A rozs idegen beporzó nö­vény. Beporzása a szél segítsé­gével történik. A rozsvirág por­tokjai bőségesen tartalmaznak virágport. A portekok felpatta­nása után a virágpor a levegő­be kerül és az enyhe légáramlás a könnyű és igen apró virág­porszemeket ráviszi a rozsvirá­gok bibéjére, megtörténik a megtermékenyítés. Ha kevés a vi;ágpor a levegőben, hiányos a megtermékenyülés, ilyenkor fog­híjasnak, vagy ablakosnak ne­vezett kalászokat kapunk. Ha a szemek tíz százaléka hiányzik, tehát az ablakosság tíz százalékos, az — tíz mázsa átlagtermést véve alapul, — egy mázsa kiesést jelent. Előfordul 20—30 százalékos ablakosság is, ami két-három mázsa terméski­esésnek felel meg holdanként, ha az előbbi átlagtermést szá­mítjuk. Az ablakosságot a rozs virágzása idején uralkodó, ked­vezőtlen időjárás okozza. Ha kedvező az időjárás, vagyis lan­gyos, párás a levegő, és megfe­lelő gyenge széljárás van, ak­kor elegendő virágpor jut a vi­rágtó kalászokba. Ellenben, ha viharos szelek, záporesők járnak május második felében, a virág­zás idején szélcsend, vagy nagy meleg van, öz mind kedvezőtle­nül hat a rozs megtermékenyü- lésére. A viharos szelek felkavarják a virágport a levegőbe és kevés jut a kalászokra, a záporesők pedig leverik a virágport a földre. Szélcsendes időben szin­tén a földre hullik a virágpor, mert nincs megfelelő légmozgás, amely a másik kalászra elvi­gye. Nagy melegben a virágpor hamar kiszárad és veszít élet- képességéből. Ilyenkor több vi­rágporra van szükség a jó meg­termékenyítéshez. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesést póttoeporzással tudjuk megakadályozni. A szov­jet kutatók már 1948-ban kimu­tatták, hogy a pótbeporzás két- szer-háromszori elvégzésével az ablakosság 26.6 százalékról 6.6 százalékra csökkent. Ez azt je­lenti, hősi' a pótbeporzás elves­zésével 1—3 mázsával növelhető holdanként a rozstermés. Hazai kutató intézeteinkben végzett kí­sérletek hasonló eredményekre vezettek. Ennek alapján az el­múlt években már sokezer hol­don végezték el a rozs pótbe­porzását állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok. A pótbeporzást egy 20—30 méteres kötéllel végezzük oly­módon, hogy ketten a kötél két végét kifeszítik és egyenletesen haladva végighúzzák a rozstáb- lán. A kifeszített kötél a rozs­szárakat meghajlítja, amint a kötéttel továbbhaladunk, a ka­lászok visszacsapódnak és erős mozgásuk következtében bősé­gesen jut virágpor a levegőbe s minden rozskaiászra. Ezt a műveletet mindig a reg­geli órákban végezzük a har­mat felszáradása után, legjobb 8—10 óra tájban. Ilyenkor leg­erőteljesebb a rozs virágzása. A pótbeporzást a rozs fővirágzása idején 3—4 napon keresztül megismételjük. Ilyenkor van s legtöbb és legéletképesebb vi­rágpor a rozs virágokban. Olyan napokon, amikor az időjárás a rozs virágzására amúgy is ked­vező, azaz enyhe, párás a leve­gő, gyenge szél járás van, akkor a pótbeporzást mellőzzük és in­kább a kedvezőtlenebb időjárá­sú, szélcsendes, vagy nagyon meleg napokon végezzük ezt a műveletet. így eredményesebb lesz a munkánk és nem tapos­suk feleslegesen rozsvetésünket. Mindig tartsuk szem előtt, hogy pótbeporzásról van szó, azaz pó­tolnunk kell azt, ami a kedve­zőtlen időjárás következtében természetes úton nem történt meg. Végezzük el rozsvetésünk egész területén a pótbeperzást, hogy népgazdaságunknak töbQ kenyérgabonát, dolgozó népünk­nek több kenyeret és magunk­nak több jövedelmet biztosít­sunk. Bauer Ferme tudományos kutató, Duna—Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet.

Next

/
Thumbnails
Contents