Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

Miért egyéni érdekből fakadó kötelesség a beadás és adófizetés Szabadszálláson is?

Nem bánta meg, aki a császártöltési Új Barázda Termelőszövetkezetbe belépett

Állampolgári kötelezettség — ugyanakkor személyes egyéni érdek is, amikor a begyűjtésről és adófizetésről beszélünk. Mert még a példamutató teljesítők is számosán csak kényszerű

tehernek érzik ezeket s nem egyszer becsületes gazdák egyike- másika szóvátette; — el kellene törölni, a beadást ahhoz, hogy a dolgozó paraszt élete még könnyebbé váljék.

Hozzájárulás a munkásosztály segítségéhez — öltmaga javára

Mi az adó és a beadás? Hozzájárulás a dolgozó parasztság részéről a szocializmus építéséhez, a munkásosztály segítségéhez, — önmaga hasznára.

Aki tíz év óta most jár először Szabadszálláson, lépten- nyomon a fejlődés új és új jeleire bukkan. Csak a három- és ötéves terv során többmillió forintos értékekkel gazdagodott ez a község is, — mint az ország bármely legeldugottabb helye. Járási kórháza létesült 32 ágy- gyal. Gépállomás alakult, melynek gépállománya alakuláskor egymilliót ért, — ma a hármat is meghaladja. Újjáépítették a fasiszták által felrobbantott izsáki hidat s a kerekegyházi úton új alumínium-híd épült. Egészségház, napközi otthon, tüdőgondozó létesült, kultúrházat, könyvtárat kapott a község. Iskolák sora épült újjá, mélyfú- ratú kutak buzognak szerte. Bővült a mozi. Balázspusztán orvosi rendelő nyílt. A belső legelő kutat kapott, — csak a néhány legfontosabbat említve a sokszáz beruházás közül.

Mindezek értéke sokszorosa annak, amit a dolgozó parasztság adóban befizet. A teher többségét az állam, a munkásosztály viseli. De igen természetes, hogy a dolgozó parasztságnak — amely közvetlenül élvezi ezeket az intézményeket —, szintén részt kell vállalnia. Nem az üzemi munkás, hanem a szabadszállási gazda földjét szántja a gépállomás, az ő háza előtt vezet az új járda, az ő gyereke jár egészséges iskolába, az ö állata legel az. öntözött legelőn, stb.

A mezőgazdasági termékeik begyűjtése igen fontos az ipari cikkek bőségének emeléséhez is. Nyersanyag nélkül nem tud termelni az ipar, — a nyersanyag viszont a faluról kerül ki. Kendervásznat, cukrot, szövetet, cigarettát csak úgy tudunk gyártani, ha anyagát előbb a mező- gazdaság megtermeli. Másrészt igen sok ipari cikket külföldről kapunk, — egyikét-másikát élelmiszerért. Mezőgazdasági terméket adunk a rézgálicért, a csizmának, lószerszámnak való bőrért, az ércért, amelyből az eke vas, a vetőgép készül.

A munkásosztály megtesz mindent az iparcikk-ellátás javításáért. Bizonyítéka ennek csak az is, hogy a szabadszállási földművesszövetkezet > forgalma tavaly az 1953. évihez viszonyítva egymillió forinttal nőtt. Új vasüZ'let is nyílt a műit évben, ahol nem győznek any- nyi kisgépet, szerszámot, kerékpárt, edényt, tűzhelyet árusítani, amennyi napok alatt cl nem fogy. Ki vásárolja? Nyilván a dolgozó parasztság, mert ez lakja a falut. De ismét — csak világos, hogy a dolgozó parasztságnak a beadás pontos teljesítésével keli elősegítenie az ipari cikkek még nagyobb bőségének, választékának lehetőséget. A budapesti gyár aszfaltján, az ózdi, vagy szfcálinvárosi nagykohóban nem, — csak a falun tehet előállítani a sertést, a vajat, a tojást, a gyümölcsöt, amelyért gépalkatrészt, gyapotot, bőrt ad a külföld.

Alacsonyé u beadási ár ?

Számos községben, így Szabadszálláson is felvetődik: — jó, beadjuk a terményt, hiszen nem eszünk meg mindent, de miért olyan alacsonyak a beadási árak a szabadpiaci árhoz viszonyítva? — Alacsony-e hát valóban? Nem. Mert államunk sokfajta kedvezménnyel emeli a közvetlenül kifizetett árat. Gabona esetében például a termelő mázsánként 10 kg korpát kap vissza s ez a korpa mai piaci értékét számítva 40—-50 forintot jelent. Sertésnél az első háromnegyedévben beadott állat után kilónként 2 forint felárat fizetnek. Ha pedig a gazda tenyészállatot nevel, úgy ez nemcsak, hogy beszámít a beadásba, de kilója után legalább két-három- szorosát kapja az eredeti beadási árnak. Tejet illetően csak egy tehén után kell beadást teljesíteni, — a többi termékével szabadon rendelkezik. Nyerges Kálmán szabadszállási gazda például hat tehenet tart s naponta 54 liter tejet visz szabadpiacra. Szerződött, törzskönyvezett tehén után korpajuttatásban is részesül a termelő, ha ennek ivadékát felneveli, — tenyésztési előleget, takarmányt és magas árat kap. Vagy: a tej beadás szempontjából éppen nemrég sorolták Szabadszállást új tájegységbe, ami a régebbi kötelezettség 33 százalékos csökkentését jelenti. De végnélkül lehetne sorolni az egyéb juttatásokat; a szerződött területek beadás alóli mentességét, a szociális kedvezményeket, amelyek végeredményben mind-mind a beadási árak tekintélyes kamatai államunk részéről.

Ha mindenki érdeke, — akkor mintlenki kötelessége is !

Térjünk vissza ismét a kötelesség kérdéséhez. Láttuk, hogy a beadásból, a befizetett adóforintokból hogyan születnek meg az egész falu, az egész dolgozó parasztság javát szolgáló juttatások. , De hogyan állunk a hanyag dolgozókkal, akik folyton csak tartoznak? Ezek talán nem élvezik ugyanazokat a javakat? De bizony élvezik! Hiszen ők is cipőt, ruhát viselnek, az ő szekerük is a jó úton kocog, ha betegek, ők is az új kórházba feküsznek, az egészséges kútról hordják a vizet, azt a rézgálicot és műtrágyát vásárolják, amit becsületes, társaik beadott sertése, baromfija után hozatunk más országból. Mondjuk ki nyíltan: szemérmetlen élősködők az ilyen egyének! Rútul, kajánul elsősorban becsületes dolgozótársaikat rövidítik meg, amolyan »kaparjátok ,ki a gesztenyét, enni majd mi is segítünk-« —- módon. Csak egy példát. Szabadszálláson igen sürgetik a népfürdő létesítését és a villanyhálózat további bővítését. Ez nyilván egyelőre csak a pénz hiányán múlik. Pedig a szükséges összeg megvan, — csak egyelőre annak a félmillió forint adóhátraléknak a formájában, amellyel a kulákok s egyéb adósok tartoznak. A falu negyven olyan kulákja, aki ma is eredeti földterülettel rendelkezik, — többszázezer forinttal adós. Kiss Imre közel 50.000, Hegedűs Istvánná 56.000, dr. Tóth Károly pedig több, mint 100.000 forint adóval tartozik évek óta. Csak ebből a három összegből igencsak kifutná a fürdő költsége s jónéhány házba be lehetne vezetni a villanyt belőle. Kicsit hasonlít ehhez a járdák ügye.

40.000 forint értékű anyaga van a tanácsnak új járdák építésére. Minden utca kéri, — de nyilván az Arany János és Gárdonyi utca lakój kapják meg, akik társadalmi munkában vállalták a lerakást. S ők is érdemlik, nem azok, akik sültgulamb módjára várják a készet s csak messziről nézik a többség fáradozását.

A becsületes szabadszállási dolgozók között is egyre többen látják, hogy tarthatatlan már ez a helyzet s követelik: ha kötelesség valami, akkor ne bújjék ki alóla senki! A község vezetői f Így címezzenek jobban ezekre a jogosan felháborodott hangokra s bátrabban alkalmazzák a törvényes eszközöket a kulákokkal, a hanyag, megrögzött hátralékosokkal szemben. Bátrabban, ni~ szen a falu derék dolgozó parasztjainak — a . lakosság többségének! — nevében és helyeslése mellett cselekszenek. S Így válik az adócsoport, a begyűjtési hivatal s az egész tanács munkája a szó legszorosabb értelmében népszerű: a község népének érdekét szolgáló feladattá.

Császártöltésen a termelőszövetkezeti tagság életszínvonala kezdi túlszárnyalni a középparasztokét. Ezt legjobban az Uj Barázda TSZ tagságának helyzete példázza. A zárszámadás óta elért munkaegységekre április 30-ig 12 forint készpénzt, 3 kg morzsolt kukoricát és S0 deka búzát osztottak itt. Angeli István teljesített munkaegységei arányában 880 kilogramm kukoricát, 208 kg búzát és 3108 forintot kapott- Ha forint értékre számítjuk át a terményt és összegezzük a kapott készpénzzel, — úgy 8100 forintot, jelent az előleg teljes összege.

A jövőben a szövetkezet a bevételkiadási terv alapján minden hónapban 10 forint előleget oszt munkaegységenként.

Az alapszabály szerinti háztáji gazdaságból is szép jövedelme van a tagságnak. Például Petró- czí Jánosnak két szerződött hízósertése van, 160—160 kilós súlyban. Az ebből származó jövedelme mintegy 7000 forint.

Ez a termelőszövetkezet 1951-ben alakult. Azóta háromszor készített zárszámadást s minden esetben mérlegtöbblettel zárt. A tsz-nek jelenleg is a Nemzeti Bankban vezetett egyszámlán 129.000 forint készpénze van.

Állammal szembeni liötelezettségéti is becsületesen telje« siti a tsz. Kitűnő a municaszervezése. A tsz-vezetőség a területet jegyzőkönyvi- leg átadta a brigád- vezetőknek, azok a munkacsapatvç- zetőknek, a munkacsapatokban pedig egyénekre osztva folyik egész éven ái a munka. Minden családtag részt vesz a közös munkábam

A növényápolásban az idén is élenjárnak. Két hold takarmányrépán, öt hold napraforgón elvégezték az első kapálást, megfogasol- lák a 15 hold szerződött burgonyát és megkezdték 12 hold fűszerpaprika 'palántázását.

Dóra Lászlói

Hogyan epiiheir.e gazdaságosabban a fiácsmegyei Állami Építőipari Vállalat

A Bácsmegyei Állami Építőipari Vállalat jelenleg több, mint 200 helyen épít. Népgazdaságunk évi beruházási tervéből ez a vállalat több, mint kétezreteket hajt végre. Az építkezések szétszórtsága és a beruházások hatalmas összege szempontjából igein fontos, hogy a vállalat gazdaságosan építsen. Ha az első negyedév mutatószamait boncoljuk, akkor mind a tervteljesítés, mind az önköltség alakulása tekintetében nem kielégítő képet kapunk.

Mondhatjuk, kevesebbet az

előirányzottnál és nem gazdaságosan építettek.

Ennek egyik oka, hogy a vállalat január elsején hét más vállalat beolvadásából alakult és egyes beolvadt vállalatok terhét még cipelte ebben a negyedévben. A tél is hátráltatta a munkát, de itt a mérleg serpenyőjébe az is esik, hogy nem minden építkezésnél volt kifogástalan a műszaki felkészülés.

A műszaki szervezés több építkezésnél

nem vette figyelembe a

^NVVVVlZVVVVV'/WVVVVVVVVVVVVVVVSZVV* l^<VWVVWVWVWVSZVWVWWyWVVWy»WWWVWVW^WW/^/WVWWVVWWW'/V

hírek

I Hetvenöt évvel ezelőtt kezdődött a Választásra Jogosulatlanok Pártja és a Magyarországi Munkáspárt egyesítő kongresszusa. A hosszú évekig tartó frakció- zás után a munkásság túlnyomó része az egységes munkáspárt létrehozását követelte. A kongresszuson Frankel Leó hangsúlyozta, hogy: »a Magyarországi Általános Munkáspárt útjai és eszközei nem erőszakosak, amelyekkel a munkásosztály során segíteni akar. A mi fegyvereink nem az arzenálból kerülnek ki, azok szellemi fegyverek, a mi barrikád- jainkat a tudományokból, a jog és igazságból építjük fel és ezen barrikádok- ból a tudatlanság és előítéletek . ellen alkarunk harcolni. Mi az elnyomókat a t vagyontalanok kizsákmányolásában akarjuk megakadályozni és ki akarjuk harcolni a személyes szabadságot. Mi a bérrendszert akarjuk megváltoztatni és ezt keresztül is fogjuk vinni. A hatalom jog. És el fog I jönni az idő, midőn nemcsak * jogaink lesznek, hanem hatalmunk is leend,«.

így emlékezett meg a két párt egyesüléséről a Népszava ; 1880 május 23-i j számában.'

1955. Május 17. Kedd

1

Napkelte; 4.06 Napnyugta: 19.16

Holdkelte: 1.20 Holdnyugta: 13.58

Névnap: Paszkál.

«

Várható időjárás ma estig: csökkenő felhőzet, néhány helyen még cső. Mérséklődő északnyugati-északi szél, az éjszakai lehűlés erősödik, helyenként gyenge talajmenti fagy. A nappali hőmérséklet emelkedik.

Várható legalacsonyabb hőmérséklet 2—4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 17—2Ö fok közölt. (MTI)

A színház műsora

Május 17-én a Katona József Színházban este 7 órakor: Aranyember.

Mozik műsora

Kecskemét Városi: Első számú közellenség.

Kecskemét Árpád: Három Lamberti.

Haja Uránia: Díszelőadás.

Baja Központi: Kétszerkettő néha öt.

Kalocsa: Varázsdoboz.

Kiskunfélegyháza: Rejtett folyosó.

Kiskunhalas: öten a Barska utcából. :

Kiskörös: Senlci nem tud semmit.

— Tégla égetését kejsdi. meg a nyáron saját szükségletére a drágszéli. Haladás Termelőszövetkezet..

— Bővítik a vizvezetékháló- zatot a . Marik-városban Kecskeméten. . Ennek során két hálózati kutat létesítenek, egyet a Puskin • és Akácfa utca Kereszteződésénél, egyet pedig a Cédulaház, és . Hétvezér .;; utca sarkán.- " "

— Fennállásának 50. évfordulóját ünnepli május 22-én a bácsszőlősl—vöröserdői tanyai általános .iskola. Az ünnepség délután 3 órakor kezdődik, az iskola tízéves fejlődését bemutató kiállítás megnyitásával. Este 8 órakor a »Jávorfácska« című mesejátékot mutatják be.

— Kétszer permetezte kéthol- das_ gyümölcsösét a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet. A fák alját burgonyával ültették be. A burgonya már kikelt.

— Egy hold faiskolát létesített és 15060 fácskát ültetett a tavasz folyamán a szabadszállási legeltetési állandó bizottság.

— Takarékbélyeg gyűjtésben

a madarasi központi iskola tanulói május 6-ig 18.000 forintot gyűjtöttek, átlagosan 35.40 forintot értek el. Serfőző Pál első osztályos 219, Döményi Erzsébet nyolcadikos 209, Csintalan István ötödikes 210, Varga Éva negyedikes . 203 forintot gyűjtött.

munkák kapacitását, a szétaprózottságot.

Úgy készültek fel, mintha csak 15—20 helyen építkeznének. Pedig a szétszórtság jobb műszaki felkészültséget, jobb munkaszervezést kíván. A helytelen műszaki szervezés megmutatkozott K. Szabó Kálmán építésvezetőségénél úgy, hogy ott igen drága volt a gépesítés. Torony- darukat alkalmaztak például olyan lakóházak építkezésénél* ahol ezeket a nagyteljesítményű gépeket nem tudták megfelelően kihasználni. Ami azt jelenti* hogy tonnássúlyú elemek helyett malteros ládákat emeltettek velük az áll vány óikra. A műszaki vezetésnek ilyen helyekre kisebb, fürgébb gépeket kellene küldeni.

Drágán építkeztek azért rs* mert a legtöbb építésnél magasak az általános költségek.

Vagyis nem volt kihasználva az építésvezetőségnél a teljesítőképesség. Nagy a vezetés apparátusa, ehhez kevés munkaterület volt biztosítva. Végeredményben nem volt helyes az arány a termelő apparátus és központi (építésvezetői) szervezet között. Ezt láthatjuk a Gedai-féle és a bajai építésvezetőségnél különösen. Baján a nagyszámú vezetőségnek csak igen kevés munkán tudtak adni. A munkaterület bővítésével minden építésnél gazdaságosabbá lehet tenni az építkezést.

A vállalat vezetősége értékelte az első negyedév munkáját. Elhatározta, hogy leszorítja az általános költségeket. A költségek tételes felülvizsgálása után a gazdaságosabb építkezés biztosítása érdekében építésvezetőségekre bontották a költségeket.

A tervezetet megküldték az építésvezetőknek. Ott a munkásokkal mégtárgyalták, és javaslatukkal visszaküldték a vállalathoz. így készüLt el a végleges önköltségcsökkentési terv. Ezzel a módszerrel minden építésvezető tudja, hogy havonta miből nv. nyiit használhat el. Mind az építésvezetőségek, mind a vállalati központ így most már menetközben ellenőrizheti a költségek alakulását. A mula- tószámek alakulásának ellenőrzésével elérik majd azt, hogy a második negyedévben gazdaságosabban építkeznek.

INNEN —ONNAN

— Kerekegyházán 16 új tag

lépett be a négy helyi termelő- szövetkezetbe a Központi Vezetőség márciusi határozata óta.

— Harminc padot helyeznek el a volt érseki parkban Kalocsán. A padok elhelyezése folyamatban van. 2500 forintos.költ-