Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-17 / 114. szám

Özvegy Fábián Jánosné sem változott Vannak még sok helyen, töb­bek között Bácsalmáson is olya­nok, akik a szabotáló kalákák­kal szemben alkalmazott törvé­nyes szankciókat ismerve, néha sajnálják őket, úgy nyilatkoz­nak, hogy ezek olyan emberek, akik a légynek sem ártanak. Ezek még nem jöttek rá, hogy a kulik nem változott az új kö­rülmények között sem. Elfelej­tették, hogy mikor módja volt, a legkíméletlenebbül kiszipolyoz­ta alkalmazottait. Akkor nem jutott eszébe egy kuliknak sem sajnálni a cselédeit. Erről sokat tudnának beszélni Bácsalmáson is a volt cselédemberek és dol­gozó parasztok. Most bezzeg va­lóságos sportot űznek a kulákok abból, hogy önmagukat sajnál­Férje halála után Fábiánná vette kezébe a gazdálkodást, vagyis kiadta kishaszonbérletbe, három-négy holdas tételekben a földjét. A gyakorlat nála az, hogy az adót és a beadást a bérlők fizetik és a bérlet fejé­ben tengerit, búzát, árpát, bur­gonyát és hízott disznót adnak a tulajdonosnak. Dömény Ká­roly (Madaras, Petőfi utca 44.) dolgozó paraszt, a kulákasszony egyik volt bérlője, elmondta, hogy ő csak egy évig bérelt Fá- biánnétól 4 holdat, de az is un­tig elég volt. Bérbeadója rábe­szélte, hogy nem kell minden feltételt belevenni a kishaszon- bérleti szerződésbe. ;— Hátha belekötnek a tanácsnál, — Én megbízok magukban, tudom, hogy megadják, amit kérek, nem lesz az olyan sok — mondta ne­gédesen a kulákasszony. Aztán Igyekezett minél többet kiprésel­ni bérlőjéből. A kialkudott 120 kiló kukoricán kívül még búzát, árpát, burgonyát és több, mint 5 kiló hízottsertést is kért tőle holdanként. A gazdának nem volt hizottsertése, hát kényte­len volt készpénzben kifizetni 300 forintot — a hús árát. Egy­ben megfogadta, hogy többet tassák, közben alattomos mód­szerekkel törnek népünk állama ellen. Ki ne ismémé özvegy Fábián Jánosné, Kossuth utca 8, szám alatt lakó kulákasszonyt Bács­almáson, A férje főjegyző vo'+, mintegy 70 holdat harácsolt össze. A »birtokból-« még mindig van 40 hold a bácsborsódi ha­tárban. Nehogy azt higyjük, hogy Fábiánék a felszabadulás után változtattak az életmódju­kon. Továbbra Is cselédeket tar­tottak, mások verejtékéből el­tek és igyekeztek kijátszani a kulákokat korlátozó rendelkezé­seinket. De beszéljenek a -té­nyek, amelyek élénken bizo­nyítják, hogy özvegy Fábián nem bérel Fáb iáimétól, »elég volt egyszer becsapódni«. Rajta kívül még több bérlő lemondta a földet, do a kulákasszonynak ismét sikerült újabb »áldozato­kat« szerezni és kiadta vala­mennyi földjét kishaszonbérlet­be. Az elköltözött lakók házbére A házát államosították és két új lakó költözött bele. Ezek a lakók azonban időközben eltá­voztak, de erről senkinek egy szót sem szólt, sőt még a név­tábláikat is kinthagyta az ajtó­kon. Szorgalmasan továbbra is fizette utánuk a lakbért, de la­kásukat a saját bútoraival töm­te meg. Ezzel kettős célt ért el. Először is házát lényegében visz- szaszerezte, másrészt sikerüLtezt ügyesen eltitkolni a külvilág előtt. — Hát kellett valamit tennem — »sopánkodott« a ku­lákasszony, mikor rájöttek a csalásra —, hiszen nem tudtam volna elhelyezni a bútoraimat. (Saját bevallása szerint 70 ezer forint értékű bútora van.) Száraz kenyér, romlott hurka A nagy lakáshoz, meg az ál­latállományhoz (két anyadisznót, malacokat, baromfit tartott) kel­lett a segítség. Nem sokat spe­kulált, hogy olcsó munkaerőhöz jusson. Egy Svúger István nevű 70 éve« öregembert fogadott cse­lédként 80 forint havi bér mel­lett, Mindenkinek azt mondta róla, hogy a »nagybátyja« és »emberbaráti szere tétből« tartja el. Igen furcsa emberszerefet az ilyen. A »nagybácsi« állandóan a mosókonyhában lakott, ami nehezen illethető a lakás kife­jezéssel. Az ő nevén is szere­peit ugyan egy szoba, s ő utána is szorgalmasan fizette a lakbért a kulákasszony, de oda tilos volt belépnie. Nem lehet csodálkozni, hogy a 70 éves ember többször meg­betegedett. Mikor beteg volt, magának kellett a havi 80 fo­rintból megvennie az orvossá­got. Az csak természetes, hogy a kulákasszony az SZTK-ba nem jelentette be. A biztosítási díj fizetése szerinte »felesleges pénz­kidobás lett volna«. A betevő falatot is sajnálta alkalmazott­jától. Sváger Istvánnál, mikor leleplezték a kulákasszonyt, szá­raz kenyeret és romlott hurkát találtak. Azt mondta, hogy egyik nap ezt kapta ebédre. Tanulságok Mindez 1955-ben történt. Eb­ből az esetből elsősorban a köz­ség dolgozó parasztjai, de a bácsalmási tanács vezetői és a pártszervezet is levonhatják a tanulságot, hiszen már hat éve folytatta ezt Fábiánná és csak nemrég jöttek rá. Alaposabban kell tehát körülnézni a kulákok portáján, jobban kell ellenőriz­ni tevékenységüket. A dolgozó parasztok pedig, akik a kuláktól bérelnek földet, saját bőrükön érezhetik, hogy az ő verejtékükből él nagylábon Fábiánné. Találtak nála mintegy 30 mázsa kukoricát, 10 hektó_ bort a jószágokon kívül. Ugyan-" akkor 1400 forint adóval már évek óta tartozott. Érthető, hogy össze tudta harácsolni a java­kat, hiszen a bérlők teljesítet­tek minden kötelezettséget és odahordtak neki mindent, amit kívánt. Le kell vonni egy-két fontos politikai tanulságot is ebből az esetből. Ha valaki földet bérel a kuláktól, az még nem jelenti azt, hogy fejet is hajtson előtte és befolyásolni hagyja magát tőle. A kulák nem jótékonyság­ból adja ki a földjét A kulák ugyanúgy, mint régen, most is mások verejtékéből akar élni, azonban a körülményekhez mér­ten körmönfontabb eszközök­kel. Megjelent a Propagandista májusi száma A folyóirat első helyen a Központi Vezetőség határozatát közli az iskolánkívüli pártokta­tás rendszerének megváltozta­tásáról. A Propagandista munkájúhoz c. rovatban Soczó József: A ter­melőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fellendüléséért címmel azokról a feladatokról ír, ame­lyek a termelőszövetkezeti moz­galom megszilárdítása és szám­szerű fejlesztése terén előt­tünk állanak. Nemcsak Sándor: Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása bérrendszerünkben című írásá­ban azt vizsgálja, hogy bérrend­szerünkben mennyire valósult meg már eddig is az anyagi ér­dekeltség elve s milyen hibák gátolják ennek következetes ér­vényesülését. A népgazdaság időszerű kér­dései rovatban hozza a folyóirat Ajtai Miklós: Az önköltség csök­kentés tapasztalatai néhány könnyűipari üzemben című cik­két. A propaganda munka tapaszta­lataiból rovatban Szecsődi László: Sztálin: »A dialektikus és törté­nelmi materializmusról« c. mű­vének jelentősége a filozófia oktatásban címmel írt cikket. oocoooooooooooooo0000000000-000000-00-00000000000 Kecskeméti jegyzetek A naptár pergő lapjai május derekát hirdetik. Nemsokára zx ránk köszönt hivatalosan is a nyár. Kecskeméten egyre többen tervezgetnek, hol töltik majd a kánikula napjait. Es akinek nem laput zsebében a balatoni üdülőjegy, annak a széktói strandfürdőre esik választása. A fürdő gyepét ma még az építők, karbantartók zajos hada járja. A kertben ott terpeszkedik a hatalmas betonkeverő­gép, még el sem kezdte munkáját. A hengerlő már pihen. A tömörített talajra hordják a kavicsot, a feltöltést a kubikosok. Mindenütt vasvázak, cementzsákok ... Az új kabinok tete­jén villan a hegesztőpisztoly, de már alattuk a kőművesek rakják a választó falakat. A szivattyúház gyönyörűen rendbe­hozva vár első feladatára, a közös öltözőben pedig az új fo­gasok garmadájával ismerkedik a gondnok. Ez a kép fogadj a ma még a nézelödőt. De vajon mikor ugorhat az első úszó a virággal szegélyezett medence kék vi­zébe? Kérdésünkre a Víz- és Csatornamű és Fürdővállalat irodájában Illés István igazgató elvíárs és helyettese, Szili István ad választ. — A nyitás ideje az időjárástól függ — tájékoztat Szili elvtárs. — Június 1 és 10 között, a melegtől függően, szélesre tárjuk a strand kapuját. — És addig rendeződik a mostani zűrzavar? — A karbantartás, a kabinok elkészülnek. A női és férfi öltö­zőkben korszerű fogasokat szerelünk, azokon megszárad addig a festék. Az új vasfogasokon megvan a helye a fehérneműnek, a felsőruhának, cipőnek, táskának. Meggyorsul a kiszolgálás, nem gyúródik, piszkolódik a ruha. Az új kabinok tetejéről már csak a hullámpala hiányzik és az oldalfalak. Az idén 123 kabint építettünk 140.000 forintos költséggel. 203 négyszemé­lyes és 28 tízszemélyes üzemi kabin várja a nyáron a vendé­geket, Jl/li lesz a sok vassal, cementtel? m — Hát igen, ez az, ami az idény elején még csú­nyítja a strandot — szól Illés elvtárs. — Az idén terven felüli nyereségből 470.000 forint értékben két 33x25 méteres lejtett medencét építünk. Sajnos, csak most tudtunk hozzákezdeni. De már megérkeztek a tervek, megvan az anyag, csak az 5. Mélyépítő Vállalat dolgozóinak jó munkája kell ahhoz, hogy az idény közepére öt medencében lubickolhassanak a dolgo­zók. Ha elkészülnek, állandóan nyitva lesz a strand, a csere idejére nem kell bezárni a Icapukat. Az új medencékből már szivattyú segítsége nélkül gravitációs úton elfolyik a viz. Lényegében a meglévő három és a két új medencét szaka­szosan tisztíthatjuk. — Ez hát a helyzet. Június elejétől mindenkit vár a csillogó víztükör. A sok kabinban kényelmes fogasokon a ruhák, csomagok biztonságban várják, míg gazdájuk az ug­rótorony új deszkájáról fejessel vetődik a vízbe, lendületes csapásokkal szeli a medencét. Még eláruljuk, hogy az idén a g fürdőzök 60 forintért havi bérletet válthatnak, naponta reg­éi géltől estig élvezhetik a liüs vizel. Most már csak az idő lehet 2 elronlója kellemes nyári szórakozásunknak. o * • ^>OCtüÄO-00-OOOQjöOOOOOOO OOOOOO 0-0-000 00-0-QO0000-00OO-CKj Jánosné sem változott.,' A módszer: minél többet kipréselni a bérlőkből A kulturális seregszemle tapasztalatai Megyénk ifjúsága joggal büszke hatalmas eredményeire, melyek számot adnak az első ötéves terv sikeres teljesítéséről, számot adnak arról, hogy ha­zánkban az elmúlt öt év alatt nagy lépésekkel haladt előre a szocializmus építése. Joggal mondhatjuk, hogy az elmúlt tíz esztendő a magyar ifjúság kulturális felemelkedésé­nek, műveltsége kiszélesítésének és növekedéséinek korszaka volt. Ezt igazolják a Dolgozó Ifjúság Szövetsége kezdeményezésére meghirdetett ifjúsági felszaba­dulási kulturális seregszemle ed­digi eredményei is. Amikor a járási, városi szemlék javában folynak, joggal állapíthatjuk meg, hogy a közel hétszáz cso­port, több mint kétezer egyéni részvevő aktív munkája jelen­tősen megélénkítette megyénk kultúréletét, jelentősen emelte színvonalát, s emelte harcos szervezetünk, a DISZ tekinté­lyét. A csoportok, és egyéni részve­vők min tegy nyolc-kilencezer főt foglalkoztattak, akik a jövőben továbbra is fáradhatatlanul dol­goznak megyénk sokszínű kul­turális életének fejlesztésében. Sokat gazdagodott megyénk ha­gyományos nemzetiségi kultú­rája. Megyénk déli részét négy jelentős nemzetiség lakja, ma­gyar, délszláv, német és szlovák. E nemzetiségek haladó hagyo­mányainak felelevenítésével, je­lentős továbbfejlesztésével vesz­nek részt a kulturális sereg­szemle eredményes munkájában. Csátalján, Garán a sereg­szemle idején új székely tánc­csoportok alakultak. Nemesnád­udvaron új színben kerülnek a dolgozóink elé a német nemze­tiségű szokások, táncban és énekben egyaránt. Kiskunfél­egyháza környékén a kunsági táncok, kunsági népviseletben lesznek egyre elevenebbek. So­kat gazdagodtak a szeremlei, ér- sekcsanádi, nyárlőrinci népdal­csokrok új dalokkal. Űj délszláv énekek és táncok kerültek fel­színre, különösen Hercegszán­tón és Csávolyon. A sikerek pedagógusaink, út­törőcsapataink, DlSZ-szervezete- ink kultúrmunkásainak fáradha­tatlan munkásságáról tanús­kodnak. Köszönet és további si­keres munka illeti az olyan pe­dagógusokat, mint a dávodi, a szeremlei, miskei és a gátéri, akik bátran új színek gyarapí­tásával járulnak házzá megyénk kulturális munkájának kiszéle­sítéséhez. Ez a hatalmas arányú meg­mozdulás segítette a DISZ és az úttörő-szervezetek belső életé­nek, kulturális munkájának fel­lendítését, az igaz hazafiság fejlesztését. DISZ- és úttöró- vezetőink többsége irányítója, vezetője területén a seregszem­lének. A kunszentmtklósi járás­ban Thiesz elvtórs, a bajai já­rásban Ferenczi elvtárs, a DISZ járási bizottság titkárai jó mun­kát végezlek. Jól dolgoznak alapszervezeti vezetőink: Kis- kunmajsán Budai elvtárs, Garán Takács elvbárs, és a többi DISZ- vezeíők is. Felsőszentiván, Du- 1 natetétlen, Kiskunmajsa es mag több község DISZ-szervezetében a jó murjka alapján kibontako­zott a helyes szervezeti élet. A kunszentmiklósi járás valamany- nyi községében a kulturális munka szervezője és irányítója a DISZ-szervezet lett. Hason­lóan a kiskunfélegyházi járás­ban is. Kultúrmunkásaink elsősorban a falusi, a járási intézmények vezetői többségében helytállnak, különösen a bajai, kiskunfélegy-i házi és a kecskeméti járásban, ) A jó munka mellett hiányos-» súgok is vannak, melyek kija­vítása az elkövetkezendő mun­kánk feladata. A legutóbbi kör­zeti és járási szemlékről, sok a visszalépő csoport., amely kisebb erőfeszítéssel részt vehetne a bemutatón. Ilyen tapasztalatok különösen Baja városban, a kis­kunhalasi járásban és Kecske­mét városban vannak. A DISZ, a népművelés, a népfront és a szakszervezet szerveinek fel­adata, hogy megakadályozzák az indokolatlan elmaradásokat, mindezt úgy, hogy jobban meg­értessük a seregszemle célját s tevékenységük szükségességét. Néhány helyein, különösen a kecskeméti, bácsalmási, duna- vecsei járásban közömbösen fog­lalkoznak a DISZ népszerűsité- sével, csak kultúrversenyt lát­nak és nem dolgoznak eléggé azon, hogy ez valóban sereg­szemle, a DISZ tekintélyét nö­velő népszerű rendezvény le­gyen. E téren sok a javítani­valója a kecskeméti járás nép­művelési apparátusának is. Nem 1 tielégítő az új kezdemé­nyezések felkarolása, segítése sem. A seregszemle irányítói, ve­zetői mindenkor tartsak szem előtt, hogy célúk a kultúrmun- ka színvonalának emelése, új csoportok és egyéni versenyzők táborának állandó növelésével. További feladataink végre­hajtása megköveteli, hogy a hi­bákat rövid időn belül kijavít­suk, mert egyes helyeken jelen­leg is gátló tényezőkként jelent­keznek. A járási és vàrœi szem­lék a befejezéshez közelednek, A DISZ és a népművelés egész apparátusa úgy dolgozzon, hogy a meglévő aktivitás ne csökken­jen, hanem fokozódjon. Szervez­zenek különböző ifjúsági talál­kozókat, csereszerepléseket, ahol a meglépő csoportok és egyéni részvevők szerepeljenek. Alakít­sanak új csoportokat is. A DISZ II. kongresszusának tanácskozá­sa idején, valamint az V. Világ- ifjúsági Találkozó ismertetése jegyében összehívott falusi, üze­mi, városi és járási ifjúsági ta­lálkozókon a legjobb szólistá­kat, csoportokat szerepeltessék, különösen ott, ahol már ezidáig megtartották a járási, vagy vá­rosi bemutatókat. A Világifjúsági Találkozó idején szervezett új csoportok, elsősorban olyan müsorszámok- kal szerepeljenek, amelyek a magyar ifjúság békeakaratál, más nemzetek ifjúságával való barátságát fejezik ki. Mándity József, DISZ MB agit.-prop. titkár Nagyobb lendülettel a második negyedév terviéijcsítéséért A mezőgazdasági gépek javí­tásában sok segítséget adott a gépállomásoknak és állami gaz­daságoknak az első negyedév­ben a Szabadszállási Gépjavító és Mezőgazdasági KTSZ. Kapa­citásuk 65 százalékát tette ki a gépek előkészítése a tavaszi és növényápolás! munkákhoz. Szé­pen haladt a munka az első ne­gyedévben. Tervüket 120, mun- k abér felhasználási tervüket pe­dig 118 százalékra teljesítették. A lakosság füstcsövekkel való ellátására mintegy 7 tonnát gyártottak, 70 ezer forint érték­ben. A második negyedév megin­dulása már nem mondható ilyen jónak. Munkájukat kapkodás jellemzi.j Április havi tervüket csak 93 százalékra teljesítették, aminek oka, hogy nem kötöttek előre szállítási szerződéseket. Ennek hiányában nem tudták biztosítani a folyamatos mun­kát. Most felállították az új eszter­gapadot ős így lehetőség van a szerződések megkötésére és az elmaradás pótlására is. A me­zőgazdaság továbbra is várja a Gépjavító és Mezőgazdasági KTSZ sjígít.sáaét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents