Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-15 / 113. szám

varsói értekesiet tanácskozásai A. Zawadzki díszebédet adott a varsói értekezleten résztvett kormányküldöttség tiszteletére VARSÓ, (PAP) A. Zawadzki, a Lengyel Államtanács elnöke pénteken az államtanács palotá­jának oszlopcsarnokában dísz­ebédet adott az európai álla­moknak az európai béke és blz­A varsói tonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezletén résztvett kormányküldöttségek tiszteletére. A díszebéd rendkívül szívé­lyes légkörben folyt le. értekezleten résztvett kormányküldöttségek kegyelettel adóztak a Lengyelország felszabadításáért vívott harcban elesett szovjet és lengyel katonák emlékének VARSÓ (PAP) Az európai ál­lamoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott varsói értekezleten résztvett kormányküldöttségek pénteken lerótták kegyeletüket a Lengyelország felszabadításá­ért vívott harcban elesett hős szovjet katonák emlékének -és koszorúkat helyeztek el a szov­jet katonáknak a varsói temető­ben lévő mauzóleumában. A kormányküldöttségek az­után kegyelettel emlékeztek meg a Lengyelország szabadságáért elesett lengyel katonákról és koszorúkat helyeztek Karol Swierzewski-Walter tábornok­nak, a fasizmus ellen vívott harc hősének mauzóleumában. Aláírták a varsói értekezleten részvevő országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését VARSÓ (TASZSZ) Szombaton Varsóban a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának helyisé­gében ünnepélyes keretek kö­zölt aláírták az Albán Népköz- társaság, a Bolgár Népköztár­saság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Román Népköztársa­ság, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződését. A szerződést a következők ír­ták alá: Mehmet Shehu, az Al­bán Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Vlko Cscrvcn- kov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, He­gedűs András, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Otto Grotewohl, a Né­met Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Jozef Cyrankic- wicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ghe- orghc Ghcorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, N. A. Bulganyin, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Minisztertaná­csának elnöke, Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság mi­niszterelnöke. (MTI) Konyev marsall! nevezték ki az egyesített parancsnokság élére VARSÓ (MTI) A varsói rá­dió jelenti; A varsói értekezlet szombati sajtóértekezletén a szovjet és lengyel delegációk képviselői beszámoltak arról, hogy a létre­jött megállapodás értelmében felállítják a varsói értekezleten részvevő államok haderőinek egyesített parancsnokságát. Fő- parancsnokká Konyevet, a Szov­jetunió marsallját nevezték ki. A főparancsnok helyettesei a varsói értekezleten részt vett államok honvédelmi miniszterei, illetve magasrangú parancsno­kai. Létrehozták az egyesített haderők törzskarát, amelynek székhelye Moszkva lesz. (MTI) Molotov megérkezett Bécsbe BÉCS. V. M. Molotov, a Szov­jetunió külügyminisztere szom­baton, magyar idő szerint 14.28- kor, megérkezett a Bécs melletti Vöslau repülőtérre. (MTI) Záróközlemény az európai állagoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében Összehívott varsói értekezletéről VARSÓ (TASZSZ) 1955 május 14-ig tartották meg Vársóban ez európai államoknak — az Albán Népköztársaságnak, a Bolgár Népköztársaságnak, a Csehszlo­vák Népköztársaságnak, a Len­gyel Népköztársas’ágn. ik, a Ma­gyar Népköztársaságnak, a Né­met Demokratikus Ke ztársaság- nak, a Román Népke ztársaság- nak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet: égének — az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehí­vott második értekezl atét. A varsói értekezlet; részvevői mindenre kiterjedően megtár­gyalták a nemzetközi helyzetben a párizsi háborús egyezmények ratifikálásával előállóit változá­sokat és megállapították, hogy a párizsi egyezmények latifikálása növeli az új háború veszélyét es fenyegeti a békeszerető államok nemzeti biztonságát, Imert ezek az egyezmények a Nlyugateuró- pai Unió képében az ujrafelfegy- verzett Nyugat-Nemetország részvételével új katohai csopor­tosulást alakítanak és előírják Nyugat-Németország felvételét az Északatlanti Tömbbe. Az értekezleten részvevő álla­mok elhatározták, hogy megte­szik a szükséges intézkedéseket biztonságuk biztosítására és az európai béke fenntartására. Evégett a varsói értekezleten részvevő államok, az Albán Nép- köztársaság, a Bolgá " Népköz- társaság, a Csehszlo\ ák Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratil us Köztár­saság, a Román Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége t 'îegkôtôttéÇî a barátsági, együttműködési Cs kölcsönös segélynyúj :ási szerző­dést. Az értekezleten határozatot fo­gadtak el arról, hogp a szerző­dést aláíró államok megalakít­ják fegyveres erőik)nek közös parancsnokságát. Az értekezlet a béke, a demo­krácia és a szocializmus tábo­rához tartozó testvéri népek szí­vélyes barátságát és együttmű­ködését kifejező teljes egyetér­tés légkörében folyt le. (MTI) A Szovjetemé és Jugoszlávia képviselőinek küszöbönálló találkozása MOSZKVA (TASZSZ) A köz­ponti lapok május 14-én a kö­vetkező közleményt hozták nyil­vánosságra: Kölcsönös kívánságra, a két ország közötti kapcsolatok to­vábbi megjavítása és a béke megszilárdítása , érdekében a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság kormánya megállapodott, hogy képviselői legmagasabb szintén találkoznak és e célból kijelölték a küldöttségeket. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetségének küldött­sége a következő: N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, és az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára (a küldöttség vezetője), N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, A. I. Mikojan, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhe'lyéttese, D. T. Sepilov, a Szovjetunió Legfelső Tanács Nemzetiségi Tanácsa külügyi bizottságának elnöke, az SZK1J KB tagja, és a Pravda főszer­kesztője, A. A. Gromikó, a Szovjetunió külügyminisáterc- nek első helyettese és P. N. Ku- mikin, a Szovjetunió külkeres­kedelmi miniszterhelyettese. A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság küldöttsége: Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetsé­gi Népköztársaság elnöke, E. Kardelj, A. Rankovics,'Sz. Vuk- manovics — Tempo, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács alelnö- kei, K. Popovics külügymi­niszter, M. Todorovics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tag­ja és V. Micsiinovics külügymi­niszterhelyettes. A találkozót Belgrádiján 1955 május végén tartják. (MTI) A francia tanácskozó nemzetgyűlés küldöttsége hazautazott Moszkvából MOSZKVA (TASZSZ) Május 13-án Moszkvából hazaindult Francisque Gay, a francia ta­nácskozó nemzetgyűlés küldött­ségének vezetője, volt minisz­terelnökhelyettes, nemzetgyűlési képviselő, Pierre Villon nemzet­gyűlési képviselő és Piene Bloch volt miniszter. A vendégeket az egykori szov­jet partizánok és a Nagy Hon­védő Háború részvevőinek kép­viselői kísértek ki .a Vnukovoi repülőtérre. (MTI) ’■) Olaszorszá gban haladó paraszt-szervezet alakult RÓMA. (TASZSZ) Rómában a kisbirtokosok, a bérlők és az úgynevezett »agrár-reform« alap­ján földhöz jutott parasztok sok haladó egyesületének képviselői tanácskozást tartottak. A ta­nácskozáson résztvettek a hala­dó pártoknak a parasztkérdés­ben járatos ismert vezetői. A tanácskozáson beszámolót tar­tott Ruggero Grieco, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. Grieco hangsúlyozta, hogy a nagybirtok ellen minden olasz paraszt szoros együttműködésé­re van szükség. A tanácskozás részvevői elha­tározták. hogy országos paraszt­egyesületet alapítanak és hatá­rozatban fejtették ki az új szer­vezet programját. A program a többi között a következő ponto­kat tartalmazza: az igazságtalan földhasználati szerződések eltör­lése; a parasztoknak a nagy ipari monopóliumokkal szembe­ni védelmezése, mert a monopó­liumok a piacot kézben tariv.i» magasan tartják, a mezőgazda-' ságnak szükséges ipari termékek árait, a parasztoknak a kincs­tár visszaéléseivel szembeni védelme, a mezőgazdasági dol­gozók jogaiért vívott harcban más demokrajtikus erőkkél való együttműködés. Az egyesület elnökévé Rugge­ro Griecot, főtitkárává a szocia­lista Giorgio Veronesit válasz­tották. Megalakították az egye­sület főtanácsát, amelyben az egyesület tagszervezeteinek ve­zetői foglalnak helyet. (MTI) Sífnijk llrazíliiiban MONTEVIDEO. Brazíliai saj­tójelentések szerint a napokban a rio-de-janeirói fémfeldolgozó­ipari munkátok 24 órás általá­nos sztrájkot szerveztek, A sztrájkban negyvenezer munkás vett részt. A sztrájkolok húsz százalékos béremelést követel­tek. iWNW'AnrWyVW^WWWWI/VWW^WWVWVWWWWWWWVWVWWV^VVí/N^WWV /WWWWWWWVWWWVS^ NEMZETKÖZI vább is, de már ez a néhány szemelvény is megmutatja, hogy azok, akikben van felelősségér­zet, számolnak a világ népeinek hangulatával, számolnak azzal, hogy az cmberniilliők bíznak a békében, hisznek az együttélés lehetőségében, annak ellenére, hogy Dullesnek és társainak kí­méletlen gazdasági és politikai nyomással sikerült ratifikáltat- niok a háborús párizsi egyezmé­nyeket és »legalizálni« a német militarizmus újjáélesztését. A ratifikálás megtörtént, de a mi­litarizmus elleni haté mind éle­sebb, mind határozottabb for­mában tovább folyik. Az oszt­rák probléma megoldása fénye­sen példázza a nyugatnémetor­szági lakosság előtt, hogy van más út is, mint Adenaucr-hirdet- te fegyveres út, megmutatta, hogy nyitva áll a békés tárgyalá­sok útja országuk egyesítése felé. E fokozódó harc mellett azonban azoknak a népeknek, amelyeket elsősorban Veszélyeztet az újjáéledő német militatiz- mus, meg kell tenniük a szüksé­ges intézkedéseket biztonságuk biztosítása érdekében. A varsói értekezlet amelyet a héten terjesztett az ENSZ elé J. A. Malik, a Szov­jetunió képviselője, újabb bizo­nyítéka annak, hogy a Szovjet­unió következetesen és fáradha­tatlanul küzd a népek békéjé­nek megteremtéséért. Az oszt­rák államszerződés vasárnapi aláírásával rendeződik az egyik fontos, tíz esztendeje megoldat­lan nemzetközi probléma. A szovjet leszerelési javaslat pedig kétségtelenül alkalmas arra, hogy enyhítse az egész nemzet­közi feszültséget, megszilárdítsa az országok közötti kölcsönös bizalmat, véget vessen a "hideg­háborúnak”. E javaslat első ré­sze nyilatkozat elfogadását indít­ványozza az ENSZ közgyűlésé­nek. A nyilatkozat nyolc pontba foglalja azokat az intézkedése­ket, amelyek végrehajtása véget vetne a 'hidegháborús« állapot­nak. A második rész olyan egyezmény tervezete, amelyet a nagyhatalmak a fegyverzet csök­kenté'éról és az atomfegyver el­tiltásáról kötnének. A harmadik rész a leszerelésről szóló egyez­mény nemzetközi ellenőrzésének megoldására tesz javaslatot. Már a javaskit lényegének ilyen rö­vidke felsorolásából is kitűnik, hogy a javasaiból ellenállhatat­lanul sugárzik az emberiség sor­sáért érzett felelősség tudata, s az a rendíthetetlen meggyőző­dés, hogy a háború veszedelmét el lehet hárítani, meg lehet szün­tetni az államok közötti bizal­matlanságot. — Nyilvánvaló az is, hogy ez a javaslat valameny- nyi nagyhatalom számára elfo­gadható. Ezt a tényt támasztja alá a javaslatok minden ész­szerű nyugati visszhangja és azt, hogy a nyugati hatalmak a nép­tömegek nyomására a jelek sze­rint komolyan kezdenek foglal­kozni a javaslatokkal. Gondol­junk csak Nutting angol kiil- ügyminiszterhelyettesre, aki új­ságírók előtt kijelentette, hogy "örömmel fogadta« a szovjet kormány új leszerelési javasla­tait és "fontos és sok szempont­ból biztató fejleménynek« ne­vezte azokat. Hasonló hang­nemben foglaltak állást az angol lapok is. A Times például han­goztatja, hogy a szovjet javaslat ►►sok jót tartalmaz és megfelelő alapul szolgálhat a további tár­gyalásokra.« A News Chronicle pedig világosan megírja; ".. . az új szovjet terv a legnagyobb re­ményt nyújtja a megegyezésre, amióta csak tárgyalni kezdjek a leszerelésről belet és nyugat között.« Sorolhalnók őket tu­e harcnak, s e gondos intézke­déseknek egyaránt fontos mér­földköve. A Szovjetunió és a népi demokratikus órszágok né­pei nem mehetnek el szótlanul az olyan kijelentések mellett, mint amilyeneket Schuyler tá­bornok, a NATO vezérkari io­noké tett, hangoztatva, hogy "hadműveleti célunk a gyilkos­ságban, és legfőbb gyilkoló szer­számunk az atomrabbantásban« van. A nyugati hatóknak persze azt szerették volna] ha Nyug.it- Németország szomszédai és a né­met miiitarizmUs által veszé­lyeztetett népek öl letett kézzel várnák a náci támadást, ezért idegesíti őket mim az, ami a varsói értekezleten öríént. Azok az országok, amelyek a varsói értekezleten képviseltetik ma­gukat, ncmcsupán saját bizton­ságuk biztosításáról gonuosaou- nak, hanem intézkedéseikkel, a német újrafelfegyverzésből adó­dó következtetések levonásával a béke megvédésének olyan bás­tyáját építik fel, amely haté­kony szerepet fog játszani a bé­kéért folytatott további küzde­lemben. A varsói értekezleten részvevő országok különös hangsúllyal emelik ki, hogy az itt aláírásra kerülő barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, nem zárt szerződés. Bulganyin elvtáfs és vele szoros egyetértésben az értekezleten felszólaló más kormányképvise­lők hangsúlyozták, hogy a moszkvai deklarációt aláíró nyolc állam szerződése olyan szerződés lesz, amelyhez vala­mennyi más állam csatlakozhat, függetlenül társadalmi rendsze­rétől. A varsói konferenciát megelőző tárgyalásaik során ezek az országok arra a fontos következtetésére jutottak, hogy a barátsági, együttműködési es kölcsönös segélynyújtási szerző­dés megkötése nem jelent lé­mondást az összeurópai kollek­tív biztonsági rendszer létreho­zására irányuló további kísérle­tekről, — ami előbbi állításunk világos alátámasztását jelenti. A Varsói értekezlet — vala­mennyi nép ügye. mert a varsói értekezlet — a béke ügye. Es magyar szempontból néz­ve: amint Hegedűs András elv­társ mondotta a varsói értekez­leten, az itt aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés, valamint a közös parancsnokság tervének megvalósítása a magyar nép ér­dekeit is közvetlenül szolgálja, A magyar nép nem felejM, nem felejtheti cl a fasiszta hordák mérhetetlen pusztítását orsóá­gunk területén, s nrm felejtette el, hogy a német imperializmus a történelemben mindenkor a magyar függetlenség, az önálló magyar államiság első számú, legnagyobb és legveszélyesebb ellensége voll. A magyar nép ezért különös lelkesedéssel helyesli a varsói értekezlet határozatait, ame­lyekben a magyar függetlenség, a szocialista jövő, a békés élet biztosítását Sátia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents