Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-14 / 112. szám
r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPB/TCSK/SKUNMCGYEI P/CRTBtZOTTSK&AMAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Ára SU fillér 1955 MÄJUS 14. SZOMBAT A MAI SZAMBA A: Szombaton írják alá a varsói értekezleten részvevő országúik barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. — Kecskemét üzemeiben folyó politikai munka tapasztalatai. — Határozat a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. — Csökkenne a selejt, ha betartanák a technológiai utasítást a Kecskeméti Gépgyárban. J A szocialista iparosítás útján öt, munkában eltelt év alatt, nagy lépéssel haladt előre hazánkban a szocializmus építése a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével. E rövid, de gazdag történelmi időszakról szól a Központi Sztatisztikai Hivatal első ötéves tervünk eredményeiről szóló jelentése. Amikor a számokat olvassuk, akaratlanul is szívünk csordultig telik örömmel. Érdekes, lelkesítő, új harci tettre serkentő olvasmány ez. Ahogy a számok sorjában következnek, úgy röppennek vissza gondolataink a megtett útra. Nemzeti történelem- könyvünk lapjaira igaz történetek sokaságát jegyezték fel a nép teremtő erejéről, szorgalmáról, tehetségéről s a nemzet vezető erejéről, a munkásosztályról. A munkásosztály, amely az elmúlt öt esztendő során ott volt, ahol a legnehezebb feladatokat kellett elvégezni, ahol legtöbbet kellett fáradozni, áldozni. S ehhez a gigantikus erőfeszítéshez munkásosztályunknak erőt, célt minden esetben a mi dicső, harcedzett pártunk, ötéves tervünk ihletűje és szervezője adott, Nehéz pontos és szabatos kifejezést találni a forradalmi változás jellemzésére. Átalakult, megújhódott az egész ország, megnőtt, megerősödött, öntudatosabbá vált a munkásosztály, az ország vezető ereje. íme néhány szűkszavú mondat, mely erre utal: »Hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt ötven százalékról 64 százalékra emelkedett. Szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és különösen a gépipar aránya.« Az ötéves tervidőszak alatt megyénk arculatában is döntő változás történt. A gyárak, mint eső után a gombák, úgy nőttek ki a földből. Az öt év alatt huszonhat új üzem létesült megyénk-* ben. Sok régi üzemet bővítettünk. Az ötéves terv második évében épült Kiskunfélegyházán sokszáz munkást foglalkoztató Bányászati Berendezések Gyára. 1951-ben négymillió forintos beruházással elkészült a korszerűen felszerelt Bácsbokodi Tejüzem. Mindez azért vélt lehetővé, mert pártunk politikájának fő irányvonala mindvégig a szocialista iparosítás volt, akkor is, amikor a népgazdaságban keletkezett aránytalanságok szükségessé tették az iparosítás ütemének csökkentését. Hogy pártunknak ez az útmutatása helyes volt, bizonyítják a következő számok: Az iparosítás eredményeképpen az egész ipar termelése 1954-ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949-ben. A szocialista iparosításnak megfelelően a nehézipar termelése gyorsabb ütemben 188 százalékkal, s ezen belül a gépiparé 266 százalékkal nőtt. Ez teremtette meg megyénk könnyű- és élelmiszeripari üzemei számára, hogy termelésüket 1949-hez viszonyítva az új gépek sokaságának beállításával háromszorosára tudják emelni. A Központi Vezetőség márciusi határozata továbbra is leszögezi, hogy a párt fő irányvonala a szocializmus építésében a nehézipar fejlesztése. A nehézipar teremti meg a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztését s tud csak állandóan növekvő árualapot biztosítani dolgozó népünk számára. Ahhoz, hogy a mező- gazdaság fejlődjék, gépekre, korszerű technikára van szükség. De a könnyűipar és a fogyasztási ipar fejlesztése sem képzelhető el a nehézipar, a gépipar állandó növekedése nélkül, Felemelő érzés olvasni az ipar fejlődéséről szóló számadatokat, melynek minden betűje, száma méltó válasz azoknak, akik lebecsülték, semmibe vették az elmúlt öt esztendő diadalait, sikereit, s akik csak a hibákat hánytorgatták. A tények birtokában büszkén valljuk: ötéves tervünket, a szocialista építés első szakaszát, nem a hibák, hanem a gyors, erőteljes és egészséges fejlődés jellemzi. A termeléssel együtt nőtt, emelkedett népünk életszínvonala. Gyermekeink szebben, csinosabban járnak, asszonyaink ízlésesebben öltözködnek, több és jobb falat kerül nap-nap után népünk asztalára. »A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1954-ben több, mint 20 százalékkal múlta felül az 1949. évi színvonalat; ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reál- jövedelme.« — közli a Központi Statisztikái Hivatal jelentése. Mindezek forrása, a nép kimeríthetetlen alkotóerején kívül, a marxista-leninista párt, mely világosan meghatározta az utat, s mozgósította a dolgozó népet minden akadály leküzdésére. A párt, amely időben felfedte a munkában jelentkező hibákat, leleplezte a föirányvonal eltorzítását és márciusi határozatában harcba hívta a kommunistákat a szocialista iparosítás, a mező- gazdaság szocialista átalakításának jelentőségét lebecsülő, a szocializmus építését gátló jobboldali elhajlás ellen. , Ezenkívül felbecsülhetetlen segítséget kaptunk önzetlen barátunktól, a Szovjetuniótól és a népi demokratikus országoktól, mely nélkül elképzelhetetlen volna ötéves tervünk sikere. A mi népünk, pártunk vezetésével, megerősödött hittel, bizo- tíalommal, optimizmussal, bátor harci kedvvel munkálkodik a második ötéves tervet előkészítő 1955. éves terv teljesítésén, a Központi Vezetőség márciusi határozaténak útmutatása alapján, mely az új élet építésének útján vezet el a szocializmushoz. Egyre több üzem csatlakozik a húsz budapesti vállalat ^hívásához Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár 8°/o-kat csökkentik u konservek önköltségét A ICecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozói is elkészítették 1955. évi felajánlásukat. Az elsőnek a termelési terv december 21-ig való befejezését vállalták. Ezen belül zöldborsógyártási tervüket 110, csemegesavanyúság tervüket 120, befőtt tervüket 105 százalékra teljesítik. Megígérték, hogy az összes dobozos készítményeik 90 százalékban első osztályúak lesznek, éves exporttervüket 2 százalékkal túlteljesítik. Az olcsóbb termelés biztosítására felállítják a vasúti vágány- hídmérleget, figyelemmel kísérik egyes üzemrészek anyagfelhasználását, a dörzs tarhonya gyártásáról áttérnek a gépi tarhonya gyártására, kisgépesítés- sel csökkentik az egyes munka- folyamatok idejét. A szárítóüzemben a gazdaságtalan síkszárítókat megszüntetik, miáltal 30 százalékos energiamegtakarítást érnek el. Ez évben a múlt évhez viszonyítva 3 millió forint értékű nyersanyagot takarítanak meg és 8 százalékkal csökkentik az önköltséget, valamint 50 fővel növelik a sztahanovista munkamódszerrel dolgozók számát, Bajai 6yapjúszövetgyár 9'ft tonna fonalat takarítanak meg A Bajai Gyapjúszövetgyár dolgozói lelkes és alapos munkával készítették el éves felajánlásukat. ígérik, hogy termelési tervüket december 21-re befejezik. A fonoda a tervezett évi 37.500 m/fonóórát 40.000-re emeli, az állásidőt 3 százalékkal csökkenti. A szövődéi dolgozók a tervezett 6900 vetésszövőórát 7250-re növelik, a legjobb do.- gozók munkamódszereik átadásával a 100 százalékon aluli teljesítők számát 40 százalékkal csökkentik. A tervezett 92.5 százalékos első osztályú árutermelés helyett 96 százalékban gyártanak első osztályú árut. A fonodában a jobb anyagkihasználással (rendement emelésével) 129.000 forint, az előfonni és sodrott fonal hulladék csökkentésével 79.000 forint, a kártolóban az előfonalhulladék mérséklésével 14.000 forint, a szövődében és szövőelökészítőben további 1.7 százalékos hulladék- csökkentéssel 9.8 tonna fonalat, 206.100 forint értékben takarítanak meg. 42 szövőgépre szai- visszakereső automatát szerelnek fel, miáltal 0.7 tonna fonalat takarítanak meg. A szövő- előkészítőben a keresztorsózógépek átalakításával csökkentik a fonalszakadásokat. Ez is 12.10!) forinttal csökkenti az önköltséget. . Kecskeméti Gépgyár Exportterviikct S°, o-kal túliét/esttik, E gyár dolgozói között is nagy visszhangot keltett a húsz budapesti üzem felhívása az évi terv túlteljesítésére. Vállalták, hogy terven felül 1,673.000 forint értékben készítenek árut. A termelékenységet 4 százalékka: emelik, az önköltséget 3 százalékkal csökkentik, ezen beiül az anyagtervet 2.5 százalékkal. Exporttervük teljesítésénél 5 százalékos túlteljesítésre tesznek ígéretet. A mezőgazdasági gép- alkatrész rendeléseket a szállítási határidő előtt 10 nappa teljesítik, s ezzel segítik a mezőgazdaság gyorsabb ütemű gépesítését. A közszükségleti cikkeket pedig a megfelelő' meny- nyiségben és minőségben készítik el. A DISZ második kongresszusa tiszteletére II. negyedéves tervüket 4 százalékkal, Alkotmányunk ünnepére III. negyedéves tervüket szintén 4 százalékká!, az Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére IV. negyedéves tervüket is 4 százalékkal túlteljesítik. TAVASZI MIJAKA A FOLDËKËA Legtöbb talajmunkát a Solti, legtöbb vetést a Kecskeméti Gépállomás végzett megyénkben A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság legutóbbi értékelése szerint gépállomásaink a tavaszi traktormunka tervet 85.7, ezen belül a talajmunka tervet 81.5 százalékra teljesítették. — Számos gépállomásunk — mint a solti, bácsbokodi, dusnoki, kiskunmajsai, mélykúti, stb. — már jóval elhagyták a száz százalékot. Legtöbb talajmunkát az Idei tavaszon a Solti Gépállomás végezte. A 8162 normálholdas tervvel szemben 8230 holdnak megfelelő szántást végzett, — főleg egyéni gazdáknak. Az előirányzottnál jóval több a tavaszi talajmunka teljesítménye a bácsbokodi, dusnoki, jakabszállási, kiskunmajsai cs kunszentmiklósi gépállomáson is. Sok gépi vetést is végeztek idén a gépállomások. Megyei viszonylatban a tervet 1271 százalékra teljesítették. Legjobb e tekintetben a Kecskeméti Gépállomás, amely a tervezett 250-nel szemben 832 holdon vetett géppel s különösen nagy segítséget ad a kukorica négyzetes vetésében. A nagy többség mellett azonban a bajai, csátaljai, kalocsai, kc- rckegyházi, ' kiskőrösi gépállomás vetési tervének nem sokkal több, mint felét teljesítette csak. Az összes traktonnunke teljesítményt figyelembevéve első a Kunszentmiklósi Gépállomás, majd Dusnok, Kis- kunmajsa és Jakabszállás A lajosmizsei Sallai Termelő- szövetkezet tagjai május 5-ig befejezték a kukorica vetését. Kilencvenöt holdas vetéstervükből 85 holdon négyzetesen végezték a vetést. A kukorica most kezd kelni és a napokban már megkezdik a kelés utáni foga- soiást, ami felér egy sarabolás- sal, mert a fogas a csírában lévő gyemmagvakat és a már kikelt gyomokat elpusztítja. Kukoricájukat csaknem teljes egészében négyzetesen kapálják az idén s háromszori kapálásra már meg is kötötték a szerződést ' a Kerekegyházi Gépállomással. A növényápolási munka is megkezdődött a csoportban. — Május 0 óta tíz hold cukorrépát, A Mélykúti Gépállomás annakidején vállalta, hogy a körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben a 'kukoricaterület 80 százalékán négyzetes vetést,vékövctkeziL. Utolsók között van a kiskőrösi, tiszakécskei és csátaljai gépállomás. hold napraforgót kapáltak meg. A növénytermelési brigád négy munkacsapata egymással versengve dolgozik, s ennek köszönhető a csoport eddig elért jó eredménye is. Soltész István, a termelőszövetkezet agronómusa a tsz DISZ fiataljaiból megszervezte az amerikai burgonyabogár és szövőlepke rajzását figyelő brigádokat. Ezek a brigádok időnként Végigjárják a táblákat és ha a kártevő megjelenik, azonnal közük az agronómussal, aki idejében megteszi a szükséges védekezési intézkedést, hogy. a kártételt megakadályozzák. gez. A gépállomás vezetősége táviratban közli, hogy május hó 10-én teljesítették a vállalást, s a tsz-ekben az említett 81) százaléknyi területen befejezték a kukorica négyzetes vetését, Szervezeten folynak a tavaszi munkák a lajosmizsei Sallai ISZ-ben tíz hold takarmányrépát és húsz Távirat a Mélykúti Gépállomásról
