Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-13 / 111. szám

Hegedűs András elvtárs beszéde Hegedűs elvtárs beszédének bevezető részében hangoztatta, hogy a magyar nép nagy meg­elégedéssel fogadta az európai béke és biztonság kérdését tár­gyaló moszkvai értekezlet nyi­latkozatát és azt szíyvel-lélekkel magáévá tette. Megemlítette, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése április 19 és 22 kozott lezajlott legutóbbi ülés­szakán megvitatta a kormány külpolitikáját és a moszkvai ér­tekezleten elfogadott határoza­tok alapulvételével, a jelenlegi nemzetközi helyzetnek megfele­lően, szem előtt tartva a ma­gyar nép életbevágó érdekeit, olyan értelmű határozatot ho­zott, hogy szükségesnek tartja a baráti államokkal egyetértésben a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését cs az egyesített katonai parancs­nokság felállítását a béke- szerető országok népei bé­kéjének megvédése, bizton­ságának megóvása érdeké­ben. A Magyar Népköztársaság kor­mánydelegációja, amikor részt- vesz a barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási és az egyesített katonai pa­rancsnokság felállítására vonat­kozó szerződés kidolgozásában és aláírja azt, a Magyar Népköztársaság országgyűlése egyhangú ha­tározatának tesz eleget. A továbbiakban hangoztatta, a magyar dolgozó nép minden rétegében nagy visszhangot kel­tettek Bulganyim elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának legutóbbi ülé­sén elhangzott szavai: »Mi olyan tárgyalásokat kívánunk és olyan eredményekre törekszünk más országokkal, amelyek a nem­zetközi helyzet feszültségének enyhülésére vezetnek.« A Ma­gyar Népköztársaság kormány- delegációja a Szovjetunió kor­mányának a fegyverkezés csök­kentése, az atomfegyver betil­tása, és az új háború veszélyé­nek elhárítása tárgyában a mai napon nyilvánosságra hozott ja­vaslataiban a Szovjetunió _ kö­vetkezetes békepolitikájának újabb történelmi jelentőségű megnyilvánulását látja. Ezután Hegedűs elvtárs mél­tatta a szovjet kormány javas­latát a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítá­sa kérdésében, majd rátért a moszkvai értekezlet óta lezajlott események méltatására. — A moszkvai értekezlet óla — mondotta — a Ma­gyar Népköztársaság még szorosabbra fűzte kapcsola­tait a béketábor országaival. E megbonthatatlan barátságnak egyik megnyilvánulása volt fel- szabadulásunk 10. évfordulója. A magyar népet örömmel és büszkeséggel töltötte el az a tény, hegy nemzeti felszabadu­lásának nagy napját vele együtt ünnepelte az egész 900 milliós demokratikus tábor. A moszkvai értekezlet nyilat­kozata nyomatékosan aláhúzza »népeink békében akarnak élni és baráti kapcsolatokat akarnak minden más nép­pel«. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság fokozta erőfe­szítéseit a nemzetközi problé­máknak békés tárgyalások út­ján való megoldása érdekében, fejlesztette gazdasági, kulturá­lis és egyéb kapcsolatait más országokkal. Ezután boncolgatta az Egye­sült Államoknak a magyar nép ellen »irányuló politikáját. Majd foglalkozott a nyugati nagyha­talmak agresszív intézkedésének taglalásával, és Nyugát-Német- ország felfegyverzésével és a ayugateijrópai agresszív tömbbe való bevonásával. Hegedűs elvtárs ezután rátért a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási, vala­mint a közös katonai parancs­nokság felállításáról szóló szer­ződés-tervezet méltatására. Így folytatta: — Tekintettel arra, hogy országainknak ez a szer­ződés olyan regionális megálla­podás, amely az európai béke és biztonság fenntartását cé­lozza, továbbá, hogy ez a szerződés kizárólag vé­delmi jellegű « és egyetlen más állam, vagy államcso­portosulás ellen sem irá­nyul, ezért teljes mértékben megfe­lel az ENSZ-aiapokmánya cél­jainak és elvéinek. Összhang­ban áll az államok együttműkö­désének legfontosabb alapelvei- vel: az állanaok függetlensége, szuverenitása és egymás bel- ügyeibe be nem avatkozás £-1» vével. Ezek az elvek elfogadha­tók minden ország számára, függetlenül társadalmi rendsze­rétől. Meggyőződésünk, hogy ezen elvek alapján felépített szerződés nemcsak az értekez­leten részvevő országok népei­nek, hanem a kapitalista, vala­mint a független és gyarmati országok népeinek helyeslésé­vel és támogatásával is talál­kozik. Ez a szerződés a legnagyobb mértékben alkalmas az eu­rópai kollektív biztonság rendszere létrehozásának előmozdítására, amelyre a jelenlegi nemzetközi Helyzetben igen nagy szükség van. A biztonság ilyen rendsze­re minden részvevő fél számára — a nagy és kis államok szá­mára egyaránt — egyenértékű ás hatékony biztosítékot jelen- iene bármilyen agresszió ellen. Ezzel az európai államok nem Két egymással szembenálló tá- oor tagjaivá válnának, hanem olyan együttműködést teremte­nének, amely megvalósítaná a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. Az európai kollektív bizton­ság rendszere megnyugtató biztosítékot nyújtana a né­met inilitarizmussal szem­ben és nagy mértékben hoz­IX. Az Ozmán birodalom legyő­zött ellenfelei, a rabságba hur­colt szerencsétleneket nézhették egykor a hajcsáraik ennyire gyű­lölködve, mint ahogy ezek nézik a telep dolgozóit. Van úgy, hogy valósággal börtönben, valamiféle koncentrációs táborban érzi ő is magát. Sokszor úgy érzi, hogy fáradt, éveket öregedett. Mivégre dolgozik? Ez a kérdés ég benne, mint egy Seb, S annak ellenére, hogy nem akar róla tudomást szerezni, mind kevésbé tud sza­badulni tőle. Este nehezen al­szik el, bármennyire fáradt is, akármennyire kimerült, éjsza­ka sűrűn felriad, s már hajnal előtt ébren van. Mindig újra és újra azt kérdezi magától: »Mivégre dolgozom? Kinek?- • Aztán itt van ez a lány.., Túl sokat gondol rá, többet, mint szabadna. Akárhogy is forgatja a dolgot, akárhogy is csűri-csa- varja, több ez, mint egyszerű érdeklődés, vagy figyelem a fia­tal munkatárs, a támogatásra érdemes, tehetséges, még majd­nem gyerekleány iránt. Viaskodik, küzd a? érzései el­len, amelyek megfosztják nyu­galmától megzavarják , lelki egyensúlyát. Dolgoznom kell to­vább, szívósan, céltudatosan —. bíztatja magát. — Nem vagyok vezető, csak egy csavar a gépe­zetben. Az a feladatom, hogy el­végezzem a rámbízott munkát. Nem az én dolgom, hogy min­dennek a végső értelmét kutas­sam. Aztán: Nem vagyok po­litikus, sem filozófus ... Mérnök vagyok... Ha jól végzem a munkám, ha kőolajat találunk, mindenki elismeri majd az én zájárulna a német egység békés úton való megterem­téséhez is. Ezért a Magyar Népköztársa­ság kormányküldöttsége felfét- lenül helyesnek tartja, hogy a szerződéstervezet bevezető ré­sze leszögezi, miszerint országa­ink változatlanul az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszenek, továbbá azt, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósulása esetén a jelen szerződés érvényét veszti. Ez a szerződés fejlődésünk fontos biztosítéka és ezért mindent megteszünk, hogy annak megfelelően fokozzuk és elmélyítsük együttműkö­désünket valamennyi szer­ződő féllel. A magyar kormányküldöttség a leggondosabb tanulmányozás után kijelenti, hogy úgy érté­keli ezt a szerződést, mint amely teijes mértékben megfelel a ma­gyar nép, a l\ïagyar Népköztár­saság érdekeinek, mert védel­mezi hazánk szabadságát, orszá­gunk függetlenségét, erősíti az európai békét, és egyben a vi­lágbékét is. Ez az élet minden területére kiterjedő együttmű­ködés és kölcsönös segélynyúj­tás a szerződés alapján még szorosabbá és még , szilárdabbá válik és jelentős mértékben meggyorsítja népünk és a szer­ződésben részvevő valamennyi ország népének fejlődését. A Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától kapott felhatalmazás alapján aláírja a szerződést, mert ez megfelel népünk nemzeti érdekeinek, az európai béke megőrzése és az összes többi békeszerető né­pek érdekeinek. Szilárd meg­győződésünk, hogy a jelenleg) helyzetben a magyar nép sza­mara ez az egyetlen helyes ut. Biztosíthatom valamenny. szerződő felet: a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormá­nya azon lesz, hogy erejét nem kímélve minden téren maradék­talanul teljesítse a barátság;, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésben fog­lalt kötelezettségeit. Május 15-én írják alá Becsben az osztrák államszerződést W. Hayter, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete május hó 9- én megküldte V. M. Molotov- nak, a Szovjetunió külügymi­niszterének, J. F. Dulles ame­rikai külügyminiszter, A. Pinay francia külügyminiszter és Mac­Millan angol külügyminiszter üzenetét az osztrák államszer­ződés aláírásával kapcsolatban. V. M. Molotov a moszkvai an­gol nagykövet útján május hó 10- én megküldte válaszút. A válaszban uz áll, hogy a talál­kozónak általuk javasolt idő­pontja elfogadható és hogy ő, V. M. Molotov május 14-én Bécsbe érkezik és részt vehet a nemhivatalos eszmecserén. V. M. Molotov aztj is közölte, meg­elégedéssel fogadja a három nyugati hatalom külügyminisz­terének azit a javaslatát, hogy május 15-én Bécsben írják ala az osztrák államszerződést,. Ez történt a nagyvilágban MOSZKVA. Két napja tartóz­kodnak Moszkvában az elbai ta­lálkozás amerikai veteránjai. Az amerikai vendégek május iü-én tovább ismerkedtek a szovjet főváros nevezetességei­vel. Délelőtt a moszkvai Metrót tekintették meg. PÁRIZS. A Dél-Vietnamról folytatott angol-francia-amçrikai megbeszélések szerdán újra kez­dődtek. Hírügynökségi jelentések szerint elvi megállapodás jött létre, amelynek értelmében a francia kormány meghajolt Dul­les külügyminiszter követelései előtt. Az Union Française dTnforma- tion szerint ez a megállapodás végső fokon szabad kezet adna Diemnek, akinek az amerikaiak azt a szerepet szánták, hogy szabotálja a genfi megállapodá­sokat. WASHINGTON. Eisenhower elnök sajtóértekezleten válaszol a tudósítóknak a négy hatalom — az Egyesült Államok, a Szov­jetunió, Anglia és Franciaor­szág — kormányfői értekezleté­nek terveiről szóló közleményre vonatkozó kérdéseire. Eisenho­wer kijelentette, hogy ő a kor­mányfők rövid, valamelyik sem­leges országban tartandó érte­kezletére gondol. Eisenhower megjegyezte, az egész világon fokozódik az az ér­zés, hogy egy ilyen értekezlet bizonyos előnyökkel járhatna­Eisenhower a sajtóértekezlet alatt többízben hangsúlyozta, nem biztos, hogy az értekezletet összehívják. BÉCS. Bécsi jelentések szerint a négy hatalom nagykövetei és az osztrák kormány képviselői tegnap, csütörtökön délelőtt to­vább folytatták megbeszélései­ket az osztráik államszerződés kérdésében. A londoni rádió párizsi tudó­sítója szerint MacMillan és Dulles arnerikái külügyminiszter ugyancsak csütörtökön eszmecse­rét folytat a francia fővárosban a bécsi tárgyalások eddigi me­netéről. Sajtótudósítók úgy ér­tesültek, hogy a tárgyalásokhoz valószínűleg Pinay francia kül­ügyminiszter is csatlakozik. BECS. Mint a Béke-Világ- tanács Titkársága közli, a nem­zetközi békedíj bíráló bizottsága gz 1954. évire a következő nemzetközi békedíjakat ítélte oda: Tiszteletbeli (posthumus' békedíjat ítélt oda Bartók Bélá­nak, a híres .magyar zeneszer­zőnek, aki műveivel jelentős mértékben hozzájárult a népek közötti barátság ügyéhez. Nemzetközi békedíjat ítélt oda Edouard Herriot francia állam­férfinak, J. de Castro brazil tu­dósnak és írónak, Joris Ivens holland filmrendezőnek, Cesare Zavattini olasz filmrendezőnek a béke ügyéhez való hozzájáru­lásáért. A nyugati hatalmak szabaddá teszik az utat Adenauer haükötetezettségi törvénye számára BERLIN. (MTI) A nyugatné­metországi megszálló hatalmak képviselői a párizsi szerződések életbeléptetése után jogellenesen hatálytalanítottak 91 rendeletet, amelyet a második világháború után a négyhatalmi ellenőrző ta­nács Németország remilitarizálá­érdemeimet is. Méltányolják a munkát, amelyet végeztem. Mj más lehet a dolgok végső ér­telme?. .. Akkor majd szó lehet arról, hogy valamennyire ember­ségesebb körülmények között él­hetek, nyugodtabban, kevés gonddal... Ki tudja, talán még arra is lesz mód, hogy szüléimét támogassam. És mindenekfölött: lassan-lassan ideje volna meg­nősülni. Ha kőolaj lesz, kiépül a telep, nagyobb arányokban indul meg a munka — gondolja, — új mérnökök jönnek, munká­sok, tisztviselők, benépesül a környék, szinte egy kis város lesz itt.. ; Igen, akkor majd minden más­képp lesz, megszűnnek ezek a rossz, szorongató érzések, ezek a méltatlan, kicsinyes aggodal­mak, háborgások... Megjelenik majd az a leány is, aki megérti, aki társa lesz, jóban-rosszban, aki a szerelmes szív együttérzé­sével figyeli, majd munkájának eredményeit, s vele örül a sike­reknek ... Julka? Nem, ő nem ilyen. De miért nem? Jószívű, ennek lép- ten-nyomon tanújelét adja..: Mi választja el mégis tőle? A munkájában segíti, szorgalmas, készséges, a legkisebb panasza sem lehet rá. Mégis ... Soha nem látta még a legkisebb öröm felvil­lanását az arcán olyankor, ami­kor benne feltámadt egy-egy si­keresnek ígérkező kísérlet gon­dolata, amikor nem tudta magá­ban • tartani ezt, vagy azt a ter­vet, s úgy érezte, meg kell va­lakivel osztania az örömét, va­lakit be kell avatnia az újonnan jött ötlet titkába. Ilyenkor min­dig úgy érezte, hideg közönybe ütközik, kötelességtudó hivatal­nok ül mellette, aki bólint, mert úgy illik, aki tudomásul veszi, amit vele közölnek. Csakhát... mitsem érez abból, ami főnökét, munkatársát közlékenységre ösz­tönzi, felvillanyozza. — Nehéz, nehéz most itt egy­előre az élet, Jutka... — any- nyit mond a leánynak és mély sóhajtás tör fel a melléből. — Hej, ha nem ilyen volna ez a leány ... — gondolja. Julka látja, hogy Achmed szen­ved. Kitalálja a gondolatait. Sajnálja ... Sajnálja, mert nem közömbös neki, hogy mi lesz vele, merre vezet az útja. Sajnál­ja, mert ha mindezideig még nein ismerte be önmagának sem, ö is vonzódik hozzá... Mett-n igen — nem volna értelme ta­gadni, becsapni önmagát — már szereti is. Mégsem, segíthet rajta. Ezt a harcot az emberiségéért, a becsü­letéért, önmagának kell megvív­nia a maga lelkiismeretével. Szótlanul mennek egymás mel­lett. Hideg fénnyel ragyognak fölöttük a csillagok. A férfi lehajtja a fejét. Gondolkodik. Julka úgy érzi, jó volna, ha megölelhetné, megsimogathatná Achmed szép, gondterhes hom­lokát. Álmatlan Julka éjszakája. sának végrehajtására és biztosí­tására bocsátott ki. A rendeleték hatálytalanításá­nak legfőbb Célja az, hogy sza­baddá tegyék Nyugat-Némelor- szágban az utat az általános had­kötelezettség bevezetésére. Messziről idehallik a kutaknál dolgozó munkások lármája, csi­ga nyekergése, ahogy vontatják magasra az í egyik toronyalkat- részt, szegecseink kalapácsa, s a motorok egyhangú, morajló bu­gása. Könnyes a, szeme. Múl- a pár­nára is lehullott'néhány ezekből a maga előtt is szégyçlt köny- nyekből. Reszkető kezével, ijed­ten tapogatja a nedves foltot: Korholja inágát megengedhe­tetlen gyengeségéért. Újból dudorászni kezd, hogy magát megnyugtassa. Nénjétől tanult pici leánykorában egy szomorú dalt. Mennyire hozzá- illik mgst a hangulatához. Hideg szél süvít a mezői; A földre leszállt az éj, Bús könnjf csorog a szememről, Elsodor tőlem a szél, Ne menj fi, ne menj el, Maradj velem, Drága kedvesem, A szívemen ,. ; Aztán — ki tudja, hányadszor — megint, újra és újra Nikpsz szavaira gondol, a férfiéra, aki ide útbaindította, aki halálosan komolyan azt mondta neki: »Mindent ej kell követni, hogy a háború mojdályégetöi innen ne kapjanak kőolajat«. ... És ő adni akar nekik : : S , Ah, Achmed ... ... Azt hiszi, nem szeretem j : Pedid, jaj, mennyire szeretem. : : Mi lesz, ha a munka sikerrel jár? Mily nagy lesz az öröme! Neid ez győzelem lesz. Nekem?- - ; Hogy mondta Nikpsz? (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents