Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-05 / 104. szám
Xéjfy*etes kukorica vetés Fejlődő mezőgazdaságunk hírei Nemrégen a Kiskunfélegyházi Gépállomás négyzetes vetési bemutatót tartott a Haladás Termelőszövetkezetben. Amikor kiértünk a tsz kukoricát öld.iére, egy idős bácsi szólalt meg mellettem: — Mondja már, mit csinálnak itt? Egy mellettem ácsorgó parasztember felelt, akiről később kiderült, hoigy ő is tsz-tag. — Kukoricát vetünk, szomszéd. — De hát minek ahhoz a spárga? — békétlenkedett az öreg, s csak magába dörmógte, hogy: a fene se látott még ilyen munkát. Közben Lucián elvtárs vezetésével kimérték a tábla közepét, s megjelölték, hogy azután egyenesen fussanak a sorok. Ehhez kellett a spárga is. Az öreg bácsi csak hallgatta, míg közbe itt is, ott is magyarázgat- ták, hogy így olcsóbb, jobb a vetés, meg hogy a négyzetesen vetett kukoricát könnyen lehet géppel kapálni. — Na, erre már én kíváncsi ieszek — mondja fejcsóválva, s még mindig hitetlenkedve. Lassan elkészült a magágynyitás és az előkészületek után végre megkezdődött a vetés. A kint lévők mintha kincset kerestek voina, úgy kutatta« a fészkekbe a mag után, vajon hogy sikerült, szór-e mindenhova a gép? Hát bizony még volt kifogásolni való, mert a munka nem volt egészen tökéletes. Itt— ott néhány fészket mag nélkül hagyott. Már szemerkélni kezdett az eső, hát befejeztük a bemutatót. De a napból még hátralévő néhány óra nem jelentett pihenést, mert a traktorosokat, különösen a mindig élénk, fürge mozgású Csányi Pistát, meg a többieket sem hagyta nyugton, hogy nem egészen tökéletesen vet a gép. Egyre arról beszélgettünk, hogyan lehetne megoldani, hogy a talajvezérléses vetőgép pontos, jó munkát végezzen. Sokféle elgondolás, terv született a fejünkbe, de egymás után kellett elvetni, mert megoldásra egyik sem vezetett. Már a tsz-tagok is hitetlenkedtek egy kicsit. Beüzentem a gépállomásra és másnap jókor reggel már kint volt Kovács Gábor elvtárs, az egyik műszaki ellenőr. — Mi a hiba? — kérdezte rögtön, amint a tanakodó traktorosok csoportját meglátta. — Tlát először is az, hogy a járkerekek is barázdái csinálna!?, s a magszóró csövek sem működnek tökéletesen. — Ne féljetek fiúk, egy méter távolságnál a járkerekeket ösz- szevesszük a legszűkebb állásra és akkor a kultivótor kapái fellazítják keréknyomot. Gyorsan hozzáfogtunk az átszereléshez és már délelőtt nekiláttunk a magágynyitásnak. — Dóra János bácsi, a tsz brigád- vezetője elégedetten szemlélte az egyenes, szép sorokat. Azután a vetés megkezdéséhez kijött Szálai elvtárs, a tsz elnöke s az örökké tréfás kedvű Bányai István bácsi. Érdeklődve, kíváncsian nézték a gépet, amely már kifogástalanul dolgozott. Harmadnap reggel, amikor új táblát jelöltünk ki, Csányi Pista, a traktoros azzal fogad, hogy: tudom-e, mi újság? — Majd megtudom, ha elmondod. — Hát képzelje csak, agronó- mus elvtárs, ma reggel idejött Dobál? Vince bácsi, tudja, az a kételkedő parasztember. Utánam kiabál, hogy várjál csak, öcsém, egy kicsit. Megállók és az öreg mindjárt rámkiált: — mondd csak öcsém, hát mit csináltok ott kint? Airárhogy is kerestem a szemeket, mindenütt csak a borozdába találtam. Hallod-e, egész megfázott az ujjam, amíg egy jópár sort végignéztem, ma hajnalban. Hát így kezdődött meg a vetés és a vetést megkezdő Uj Élet-brigád már az Uj Élet Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol 50 holdas kukoricatáblát vetnek be. Már nemcsak Dobák Vince bácsi nem kételkedik a négyzetes votés sikerében, hanem a környékbeli dolgozó parasztok sem. Az idén már 600 hold négyzetes vetés lesz a gépállomás körzetében. 600 hold, amelyhez kevesebb munkaerő, kevesebb fáradság kell majd, mért a gép megkönnyíti az ember nehéz munkáját. Kurucz József, kihelyezett agronómus. Folynak a fö Idmiivesszövetkezetek tagértekezletei A földművesszövetkezetek igazgatóságai kötelesek minden negyedévben a tagságnak beszámolni szövetkezetük működéséről. Ennek megfelelően megyénkben is folynak az 1955. első negyedévi tagértekezletek. Az elmúlt évi mérlegmegállapító közgyűlések sikere, a tagság részvételének növekvő aránya azt bizonyítja, hogy a földművesszövetkezeti tagok érdeklődése saját szövetkezetük munkája iránt egyre fokozódik. Ezt az aktivitást fejlesztik tovább helyes előkészítéssel, a felvilágosító munka kiszélesítésévei szövetkezeti funkcionáriusaink. Igen fontos feladatuk az év elejéin fhegválaisztott küldöttek bevonása az előkészítő, szervező munkába, a tagcsoportok mozgósítása a tagértekezleteken való részvételre. Az igazgatóság beszámolója adjon számot arról, hogyan szolgálta az első negyedévben a szövetkezet a párt és kormány mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozata végrehajtását. Ennek keretében ismertesse, hogy a földművesszövetkezet áruellátási, felvásárlási és értékesítési munkája hogyan segítette a dolgozó parasztok termelési eredményeinek növekedését, a termelőszövetkezetek, valamint a szakcsoportok gazdasági megszilárdítását.. A SZÖVOSZ Igazgatóságának új rendelkezése lehetővé teszi, hogy a i'öldművesszövetkezetek saját erőforrásaikat, ezek között elsősorban a tagság áltat befizetett részjegy-összegeket a helyi szükségleteknek megfelelően a szövetkezetük gyarapítására, • a tagok fokozódó igényeinek kielégítésére használják fel, Ennek megfelelően a tagértekezleteken tegyenek javaslatot az igazgatóságok ezen összegek eredményes felhasználására, készítsenek programot a tagság érdekeit szolgáló beruházásokra. A most folyó tagértekezletek segítsék elő a népi ellenőrzés kiszélesítését, a tagbizottságok munkájának megjavításét is. A működő taghizottságokat szükségszerűen egészítsék ki, vagy válasszák újjá és terjesszél? a tagértekezlet elé megválasztásra. A tagsággal való szaros kapcsolat kiépítésének egyik legdöntőbb előfeltétele az, hogy a szövetkezetek igazgatóságai a tagértekezleteken feltárt panaszokat sürgősen kivizsgálják és az ott elhangzott javaslatokat megvalósítsák. Ebben az esetben a tagol? érzik, hogy a földművesszövetkezet számít munkájukra, kéri és várja segítségüket és ez megsokszorosítja aktivitásukat, szövetkezetük iránt érzett felelősségüket. A most folyó tagértekezletek a fentiek szellemében legyenek elősegítő! a párt Központi Vezetősége 1955 március 4-i határozatai maradéktalan megvalósításának. Piukovics Miklós MÉSZÖV tömegszerv. oszt. v. KECSKEMÉTI JEGYZETEK Előrelépked az Erzsébet város Kecskeméten sok gyümölcsnagykereskedő, gyümölcsexportőr volt »városatya«. Sokan közülük helyüket a városi parlamentben arra használták fel, hogy anyagi előnyökhöz jussanak. Mint »városatyák« megtudták, hogy a városnak milyen tervei vannak. Például, hogy a MÁV állomást épít, avagy Kecskeméten közmű, esetleg üzem épül. Mikor híre jött, hogy a város állomást kap, akkor felverték a vasútmenti telkek árát. Borsos áron sózták azután ezeket a telkeket a MÁV nyakába. Mikor pedig a város elhatározta, hogy villanyművet épít, akkor a Halasi út környékén vásárolták össze spekulációra a telkeket, amelyeket most nem az állam, hanem a város volt kénytelen megvásárolni — magas áron. Ezek a telkek azelőtt leginkább legelők voltak. A szegényebb lakosok itt legeltették birkáikat. Ilyen birkajárásra épült a villanymű, a gépgyár, gyufagyár. A gépgyár területe igen hepe-hupás volt. Az üzem alapításakor ezért 180 centiméter magas »hegyet« kellett elkubikolni. A második világháború előtt éveken át nem sok változott ezen a területen. Legfeljebb az, hogy mintegy 50 évvel azelőtt Erzsébet város nevet adtak ennek a városrésznek. A gépgyár akkor még Tiringer Ferenc lakatosmesterrel sem versenyezhetett, mert Tiringernek több volt a tanonca, mint a gépgyárnak munkása. Volt ugyanis idő, amikor Tiringer 40—50 ta- noncot is tartott. Persze fizetés nélkül. A felszabadulás után sok minden változott Kecskemét eme területén. Bővítették a gépgyárat, de annyira, hogy egykori területén a most épülő zománcozót már el sem tudtak helyezni. A város kénytelen volt közterületből csaknem 10 méter, szélességű sávot adni a gyárnak, hogy új üzeme részére hely legyen. A gépgyár bővítése, új üzemek (épületgépkarbantartó üzem, vasraktár és a napokban elkészült textilraktár) építése magával hozta, hogy a város fejlesztési tervébe vegye ennek a területnek a végleges rendezését, korszerű kiépítését. A fejlődő üzemekben egyre nő a munkások száma. Ezek részére közeli lakásokat kell biztosítani. Az utakat is rendbe leéli hozni. A modern Erzsébet város kialakítására már megtörténtek az első lépések. Az üzemek előtt rendbehozzák a Halasi út járdáját. Az országút makadám része pedig a második ötéves terv első felében végleges betonburkolatot kap. A Rávágy téren megszüntetik a kisvasút végállomását. Azt kitelepítik a fülöpszállási vasútvonal mögé. A Rávágy teret parkosítják és körülépítik emeletes lakóházakkal, hogy a munkásoknak lakásokat biztosítsanak. A gépgyár iparvágányát átépítéssel hátrább viszik. Az Erzsébet városban dobog majd a város »acél-szíve«, a gépgyár öntödéjében új alkotásokba formálódik a sistergő lávafolyam. Ahol azelőtt a dolgozók nyomorban éltek, ma az üzemek kéményei merednek az ég felé, hirdetve: ezek mind az ország igazi gazdáját, a dolgozókat szolgálják! MUNKÁBAN A MEZŐGAZDASÁGI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁG Lakiteleken az állandó bizottság tagjai a napokban versenyt indítottak. Vasadi József közép- paraszt és Bencsik József versenymozgalmat kezdeményeztek a 100 mázsás burgonya- és a 35 mázsás kukoricatermés eléréséért. Az állandó bizottság megváltozott, jó munkája azonban nemcsak a versenymozgalom fellendülésében érezhető. A napokban a bizottság kolorádó- figyelő brigádot szervezett és ezzel egyidejűleg a kolarádó kártevéséről, felismeréséről előadássorozat megindítását tervezik. A TISZAKÉCSKEI DOLGOZÓ PARASZTOK A SZÜLÖKUL- TÜRA TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT A tiszaltécsket határban feltűnően szép, jól ápolt gyümölcsösökét lábhat az ember. A fák már megtisztítva, permetezve szürkékének mindenütt. _Az eddig végzett munka nagyságára jellemző, hogy április 30-ig bezáróan !Ki mázsa mészkénlé oldat fogyott el (ebben a számban nincs benne, amit a gazdái? maguk főztek), 90 mázsa gyümölcsfaolaj, 35 mázsa Darsin, 5 mázsa káliszappan fogyott el. A szőlőkben is jól halad a munka. Legtöbb helyen már be' fejezték a nyitást és metszést, s most a községben peronoszpóra- jelző állomást állítottak fel, amelyhez a felszerelés biztosítva van. A szőlők felújítását ebben az évben a szőlőterület 4—5 százalékán vették tervbe, összesen mintegy 2500 holdon. A nagyüzemi gyümölcstermesztés tanulmányozása érdekében a ti- szákécskei gazdák tervbevétték, hogy május utolsó vasárnapján látogatást tesznek a Szőlészeti Kutatóintézet kísérleti gazdaságában Miklós telepen. Leveleink nyomán A MOKÉP Levelezőink egyre többször érdeklődnek a MOKÉP munkája, tervei iránt. Az utóbbi időben pedig olyan leveleket is kaptunk Csolyóspálosról, Jász- szérttlászlóról, mely bizony éles bírálatot is tartalmazott. A levélírók kifogásoltál?, hogy film- ünnepségre a MOKÉP nem biztosította az ígért filmet. * A panaszt kivizsgáltuk. Valóban felelősség terheli a MOKÉP szervezési osztály egyik munkatársát és az egyik üzemvezetőt, az ő hibájukból nem továbbították a filmet, (A viborgl városrészt) s emiatt fegyelmi úton felelősségre vonták őket. Ebből is láthatjuk, a MOKÉP vállalat vezetősége erős rendszabályokhoz nyúl, ha valahol hiba történik. Azonban a sok levél, érdeklődés és panasz mást is bizonyít. Elsősorban azt, hogy a MOKÉP mozijainak forgalma megnövekedett, egyre több a látogató, még több az igény. S ezt néhány számadattal tudjuk szemléltetően bemutatni. 1954- ben két hét alatt 230 ezer mozilátogató volt, 1955-ben ugyancsak két hét alatt már 357 ezerre emelkedett a látogatók száma. Még érdekesebb, ha e számadatokon belül a szovjet filmek látogatottságát vesszük szemügyre. 1954-ben 99 ezren néztek meg szovjet filmet. 1955- ben ez a szám 171 ezerre emél- kedett. Mind a két adut kétheti időszakot mutat be. Ezenkívül maguk az üzemvezetők is a közönség óhajtanak megfelelően összeállított kívánságlistáikon nagyon sokszor szovjet filmeket kémek a községbeliek. Igen, kérik, sőt követelik a filmet, s köztük a szovjet filmeket megyénk dolgozói. Sőt a intézkedett távoli tanyavilág lakói is. S he valahol hibát tapasztalnak, bátran, s élesen bírálnak. A megnövekedett érdeklődéséé való tekintettel megkérdeztük Hanéselí elvtársat, a MOKÉP vállalat igazgatóját, mit szándékoznak tenni a megye filmellátásának további javítása érdekében ? A válasz a filmkultúra további növelését mutatja. Még június hó folyamán új megyei vándor- mozit létesítenek és a filmek eljuthatnak így a legtávolabbi kis tanyai településekre is. — Éi akarjuk érni — moaidta Há- nesch elvtárs —, hogy rövid időn belül megyénk legtávolabbi bi zugába is eljusson a szocialista, a haladó kultúra egyik legeredményesebb terjesztője, a film! Gyakran volt panasz a falvak részéről gáphibáltra, agregátor- hiányra, melyek miatt gyakran le kellett állítani a mozikat. Má már eredményes intézkedés történt e hibák megelőzésére. A központi műszaki apparátus rendszeresen látogatja a községeket és segítséget nyújt a géphibák kijavításában. Baján pedig külön műszaki szerviz áll a mozik rendelkezésére. A MOKÉP vállalatnak még az is célja, hogy a mozikat valóban filmszínházzá, otthonossá, barátságossá varázsolják. Még ez évben Orgovámyon, Szeretőién, Lajosmizsén és Tiezakécskén tatarozni fogják a mozikat. Kalocsán pedig 800 ezer forintos költséggel teljesen újjáépítik a város egyik hatalmas befogadóképességű filmszínházát. így hát levélíróinknak azt válaszolhatjuk, a MOKÉP vezetősége részéről minden intézkedés megtörtént, hogy a bemutatásra kerülő új filmeket valóban szépen berendezett, jól felszerelt mozd- helyisógekbén nézhessék meg. Megérkezett Kecskemétre a Varsó Cirkusz Május 4-én délelőtt 11 órakor Kecskemétre érkezett a lengyel Varsó Cirkusz. A vasútállomáson Sziklai Judit, a városi párt-végrehaj tóbizottság titkára, Farkas József, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Hujber Józsefné, a városi tanács népművelési csoport vezetője és Kóróssi Artur, a megyei tanács népművelési osztály vezetője, valamint Vági Lajos alezredes fogadta a cirkusz művészeit. A lengyel és a magyar Himnusz elhangzása után Farkas József, a városi tanács vágre- hajtóbizottságáinak elnöke meleg szavakkal üdvözölte az 50 tagú művészegyüttest. Örömét fejezte ki, hogy a Lengyel Nép- köztársaságból érkező Varsó Cirkusz városunkban szerepe először. Farkas József tanácselnök hangsúlyozta, hogy a lengyel művészek itteni szereplésével a gazdasági és politikai kaucsolatok mellett, kulturális téren is közelebb kerül a két nép egymáshoz. Kóróssi Artúr közvetlen, meleghangú üdvözlő szavai után Vági Lajos alezredes megemlékezett a két nép testvéri kapcsolatairól, barátságáról és arról, hogy ez a barátság tovább szélesedik. Most is együtt menetel a két nép a Szovjetunió vezette béketábor oldalain. Az Országos Cirkusz Vállalat küldöttsége Osváth István igazgató-vezetésével fogadta a testvéri Lengyel Népköztársaság művészeit. Kölcsönös üdvözlés után úttörő lányok és fiúk virággal köszöntötték a vendégeket. A negyven kocsiból áldó, 3000 férőhelyes cirkusz 6—7 napig marad a városban. A következő állomásuk Szeged. Az Alföld nagyobb városai után a Dunántúlt látogatják meg. Utolsó szereplésük Budapesten lesz.
