Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-31 / 126. szám

I Példamutató kommunisták, akik érzik a felelősséget a termelőszövetkezet belső rendjéért Jobb a minőség — olcsóbb a termék 4s év végére 130,000 méter szövettel gyártunk többet, tnint tavaly Nem rendkívüli eseményről, hanem a hétköznapi munkában helytálló, becsületes, dolgos, kommunistákhoz méltó módon dolgozó emberek eredményeiről s harcáról akarok írni. A csá­szártöltési Szabadság Termelő- szövetkezetben huszonnyolc csa­lád negyvennégy taggal dolgo­zik. Gazdálkodásukban jó ered­ményeket értek el. A szép ered- ményeknez nem kis mértékben a kommunisták segítették hozzá a termelőszövetkezetet. A termelőszövetkezet tagságát három munkacsapatra osztot­ták fel. Ezekben a kommunisták arányosan vannak, elosztva. A munkacsapatvezetök is mind párttagok. A kommunistáknak ez a felosztása lehetővé teszi, hogy a párt tagjai a munkahe­lyeken is megbeszélhetik a tennivalókat. A kommunisták azonban nemcsak megbeszélik a feladatokat, hanem azok végrehajtásában példát mutat­nak. Kovács Pál elvtársnak 155, Csörgő János elvtársnak 178, Radies János elvtársnak 189, Ko­vács Pálné elvtársnőnek 61 és Vörös Károlyné elvtársnőnek 84 munkaegysége van már eddig. Az eredményeket lehetne még tovább sorolni. Mind a pártta­gok példamutató munkájának a gyümölcse. A párttagoknak a munkához való jó viszonya eredményezte, hogy a pártonkívüliek is szor­galmasan járnak a munkába. Ha néha-néha valakinek halaszt­hatatlan dolga akad, akkor azt feltétlenül bejelenti az elnöknek, vagy a munkacsapat vezetőnek. Nem akar igazolatlanul hiá­nyozni. Az asszonyok sem akarnak tétlenül otthon ülni. Az elnök feleségével, Vörös elvtársnővel az élen, derekasan kiveszik ré­szüket a munkából. Vörös elvtársnő volt az, aki az asszo­nyok között beindította a 200 munkaegység-mozgalmat. A jó együttes munkának nem maradt el az eredménye. Eddig minden munkát idejében elvé­geztek. Az őszi vetéseket foga- solták, hengerezték, fej trágyáz­ták. A takarmányrépát, cukor­répát, mákot és borsót már két­szer megkapólták. A krumplit pedig egyszer. Harminckét hold kukoricájukból tizenkét holdat négyzetesen vetettek, naprafor­góból pedig tizenhárom holdat. Tizenhat hold kukoricát és nap­raforgójukat már meg is ekéz- ték. Jól előkészítették a dohány­palánták részére a talajt. A rendkívüli hideg miatt azonban csak egy részét tudták elpalán- tálni. Küszöbön a szőlő kapálá­sának és permetezésének elvég­zése. A tejtermelés fokozására elhatározták, hogy bevezetik a háromszori fejést. így akarják a jelenlegi kilencliteres fejési -át­lagot növelni. Ez a termelőszövetkezet sem volt mentes az alapszabályok megsértését jelentő túlzottmé­retű háztáji gazdaságoktól. Ki­lenc családnak volt több földje és jószága a megengedettnél. A párttaggyűlésen a kommunisták ezzel nem értettek egyet. Köve­telték ennek az állapotnak a megszüntetését. A párttaggyűlés után erről a termelőszövetkezet közgyűlésén is vita folyt. A kilenc család közül hét megér­tette, hogy túlzott háztáji gazda­ságával megsérti az alapszabályt, gazdálkodásának káros hatása van. Lemondtak az alapszabály­ellenesen használt földről. Ket­ten nem értették meg az alap­szabály rendelkezését. Kiléptek a termelőszövetkezetből. A köz­gyűlés érvényt szerzett az alap­Ezekben a délutáni órákban is nagy a forgalom a Bajai Cse­megeboltban. ízléses, nagy gond­dal készített kirakatai előtt .is sokan állnak meg. A boltban üvegpolcokon az élelmiszeripar mindenféle gyártmányai. Tiszta­ság, rend mindenütt, és ami kü­lönösen jól esik, gyors és ud­varias kiszolgálás. Pedig nincs könnyű dolguk a/, eladóknak. Naponta 2500—3000 vevő fordul meg a boltban. Az idei vevőíorgalom az elmúlt óv átlagos teljesítményét 25 szá­zalékkal múlja felül. A múlt évben a bolt espressó- val és édességkülönlegességeket árusító részleggel bővült. Az idén ebhez egy zöldség- és gyü­mölcsárusító részleg is járul. »Élenjáró áruda« — ez a megtisztelő cím mutatja azt, hogy az üzlet jóhíre a fővárosba .s eljutott. Április 4-én megkap­ta a bolt a »Kiváló vállalat« cí­met, nemcsoda hát, ha nagy gonddal szervezte meg az édes­ség! hónapban indított versenyt. Ebben a versenyben országos vi­szonylatban a csemegeboltok kö­zött az első helyre került. Reggeltől késő. estig váltják egymást az édességeket árusító pultok előtt a vevők. A kiszol­gáló udvariasan tájékoztat fiz árakról, a színes csomagolású édességek előnyeiről. Ha valaki jelzi, hogy népnapi, születésnapi meglepetésként vásárolja az édességet, ízléses kis dobozba csomagolják az ajándékot és az ünnepélyes alkalomnak meg­felelő csinos selyemszalaggal is átkötik. És a polcokról soha nem fogy el a százféle, csemege. Ha­vonta 25 mázsa cukorkát, 5 má­zsa csokoládét és egyéb édessé­get, átlagban 25 mazsa keksz­árut, csokoládéval töltött cseme­gét adnak el a boltban. A me­leg napok a hűsítő italok for­szabály rendelkezéseinek. Azóta még jobban megy a munka. A pártszervezet a legközelebbi taggyűlésen napirendre tűzi a termelési tervek teljesítését, a munkacsapatok munkájának ér­tékelését és a régen elhanyagolt tag- és tagjelölt-felvétel ügyét. Ez a taggyűlés a termelőszövet­kezet számára így még nagyobb eredmények alapját veti meg. Jobban mehet még a növény- ápolás, aÿ aratás és a cséplós. A császártöltési Szabadság TSZ kommunistáinak példája bizonyítja, hogy ahol a kom­munisták érzik a rájuk háruló felelősséget, ahol példamutatóan dolgoznak, törődnek a szövetke­zet ügyeivel, ott az eredmény nem marad el. Nagy Oltó. galmát is megnövelik. Ilyenkor sűrűn telnek a narancsszörpös poharán. Ki hinné, hogy ebből a sűrű szirupból egy hónapban 15 mázsa súlyút is belekevernek az üdítő szódavízbe. A csemegebolt dolgozói arra törekednek, hogy megismertes­sék a vásárlókkal az élelmiszer- ipar újabb és újabb gy^ártmá- nyait. Mindig a legfinomabb és legfrissebb árut adjak a közön­ségnek. A konyhakertészet pri­mőrjeit innen vásárolhatják a vevők. A bolt kulturált vevőszol­gálata valóban példásan van megszervezve. Azt bizonyítja ez a csemegebolt, hogy a szakosí­tott áruellátás gyorsabb kiszol­gálást, a vásárlók igényeinek aprólékosabb kielégítését ered­ményezi. A Délbácsmegyei Nép­bolt Vállalat ennek az árudának a tapasztalatai alapján szakosí­totta boltjait. A környékbeli földművesszövetkezetek is In­nen tanulták a példát. INNEN—ONNAN — Június 3-án délelőtt 9 órá­tól a megyei tanács II. emelet 22. számú helyiségében fogadó­napot tart Varga Jenő megyei tanácstag. — Szebbnél.szebb könyvek jelennek meg az idei könyvvá­sáron. A könyvvásárt június 5 és 12-e között rendezik meg. — Száz köbméter őszi takar­mánykeveréket silóztak eddig a sükösdi Vörös Zászló Termelő­szövetkezetben. — Az országos mezőgazdasági könyvtár tízezer példányszám- ban mezőgazdasági könyvismer­tetőt ad ki falusi könyvtárak részére: »Mit olvassunk a bur­gonya termesztésről, másodve­tésről, a növénybetegségek el­leni védekezésről« címen. PARTUNK III. kongresszusa döntő feladatként szabta meg egész népgazdaságunkban gyárt­mányaink minőségének megjaví­tását, a selejt csökkentését, az olesób.b gyártást. A pártkon­gresszus helyes határozatait Központi Vezetőségünk 1955 márciusi határozatában újra megerősítette. A mi üzemünk dolgozói, első­sorban az üzem kommunistái, e határozatok szellemében kezd­tek az olcsóbb termeléshez. Éppen ezért pártaktíva értekez­leten, páricsopoit ülésen, szak- szervezeti és termelési értekezle­ten megvitattuk a határozatok­ból fakadó tennivalókat. Összegezve a dolgozók javas­latait, meghatároztuk, hogy egyik legfontosabb feladatunk az újí­tások felkarolásán kívül a ver­seny felszítana, s a minőségi munka fokozása. Az azóta eltelt időszakban szerzett tapasztalataink azt mu­tatják, hogy csak akkor tudunk igazán olcsón termelni, ha min­den esetben a. párt iltmutatása alapján munkálkodunk. Az első negyedévben 97.4 százalékban elsőosztályú árut készítettünk. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy üzemrészenként megnéztük, melyik az a munluiterület, ahol javítani kell, milyen feladato­kat kell üzemrészeinkben egé­szében, személyenként elvégezni így jutottunk el addig, hogy a fonodánknál meg kell javí­tani az anyagkihozatalt. A mű­szaki intézkedéseken kívül az itt dolgozó kommunistáknak kö­szönhetjük jórészt, hogy az első negyedévben elért 77.3 száza­lékos anyagkihozatalt áprilisban 80.3 százalékra növeltük. A 3'í'p-os anyagmeglakarítás azt jelenti, hogy ebből 3000 kilo­gramm fonalat tudunk gyártani. A SZÖVŐDÉBEN is hasonlóak voltak a problémák. Elsősorban szorgalmazni kellett a minőség javítását, ugyanakkor az anyag­gal való takarékoskodást. Meg­határoztuk, hogy gépenként, személyenként hogyan lehet a hulladékot bsökkenteni. Ennek kedvező hatása érezhető abban is, hogy februárban a 11 szá­zalékos hulladék márciusban 10.2 százalékra csökkent, míg ápri­lis hónapban 10.2 százalékról 9 százalékra esett. Április hónap­ban tehát 1800 kilogramm fona­lat takarítottunk meg a szövő­dében, amelyből 2000 folyóméter nyersszövetet tudunk szőni. E példa is arra ösztönöz bennün­ket, mint ahogy azt az éves vál­lalásunkban is közöltük, az év végéig 9.8 tonna fonalat kívá­nunk megtakarítani. Éppen ezért Haffenscher Ferenc és még két tursa által benyújtott újtlást, — mely megkönnyíti a szövőgépen a szálvisszakeresést, — minden gépre felszereljük. Kikészitőink a szövődéi 79.3 százalékos elsőosztályú áruból április hónapban 98.3 százalékos elsőosztályú szövetet gyártott. Tehát április hónapban egy szá­zalékkal. több elsőosztályú szö­vet készült, mint az első ne­gyedévben. Ez az eredmény pénzben kifejezve 250.000 forint. Ha összegezzük az eddig vég­zett munkát és figyelembe vesz- szük az 1954. évi önköltség ala­kulását, akkor azt kell mon­danunk, hopt/ az első negyedév­ben 284.794 forinttal gyártottuk olcsóbban a különféle szövete­ket. Ez azt jelenti, hogy 2200 méter kész szövettel adtunk töb­bet., ha 128 forintos egységárban számoljuk. TERVÜNK továbbra az is, hogy a takarékosságon kívül a minőség fokozásával tegyük ol­csóbbá a szöveteket. A május: termelési értekezleteken is er­ről esett sok szó. A szövőelőlcé- szítőből Dévies Béláné, Fáink Sándorné, Balogh Mária elv­társnő felhívták a fonoda dolgo­zóinak figyelműt, hogy minő­ségi fonalkészítéssel segítsék a szövőelőkészítő dolgozóinak munkáját. A fonodából már több dolgozó válaszolt erre a kérés­re. Márity Józsefné, Mártit Mihály, Czuri Andrásáé brigád­ja. megígérte, hogy a 77 szá­zalékos elsőosztályú fonal he lyett a második negyedévben 8C százalékban fognak elsőosztályú fonalat készíteni. Mi ezt a törekvést, úgy segít­jük, hogy a korszerűtlen, nedvet kikészítőnket átrendezzük 0 a- 195$, évben. A ványológépeket áthelyezzük egy korszerű, vilá­gos és tiszta helyiségbe még a második negyedév folyamán. Biztosak vagtfunk abbán, hogy üzemi pártbizottságunk útmu­tatása nyomán, a kommunisták jó példájával, műszaki dolgo­zóink szorgalmával, a kollek­tíva összefogásával az év vé­gére 130.000 méter szövettel adunk többet, mint 1954-ben, Petrich Gizella, a Bajai Gyapjúszövetgyái igazgatója. Üzemi konyhák figyelem! A Ki­nizsi Konzervgyár fagyasztott hüvelyes hahói árul kilónként 3 forintos árun. Érdeklődni lehet Kecskeméten, a gyár kereskedelmi osztályán. 12792 Naponta csaknem 3000 vevő fordul men a Bajai Csemegeboltöan UJ1TO CSALAD Egymás mellett állnak a műhelyben és összehúzott szemekkel, szigorú arc­cal figyelik, hogyan bújik ki a legya­lult deszka a gyalugépből. Nézik az apró faforgácsok esőjét, amely oda- iiull a lábúk elé. A deszka tükörsima, eres felülete ismerősen simul a kezük- oe, ahogy íélreállítjak a megmunkált darabot. Az egyik idősebb az előbb mondta el, hogy 71 éves. Ö irányítja a gépet. — Idős Virág István vagyok, ‘— fogta meg a kezem, keményen, komo­lyan, amikor az előbb bemutatkoztunk. Most, itt munkaközben, ismerősen mo­zog szerszámai között, szinte megfiata­lodik. Nincs is ebben a műhelyben, a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat asz­talosműhelyében talán egyetlen munka­gép sem, amelyet ne tökéletesített vol­na. Csak úgy, szinte szórakozásból, mert az ember nem válhatik a gép egy­szerű alkatrészévé. Ura tud lenni a gépnek, de ehhez nagy ész és az az ál­landó útkereső nyugtalanság és érdek­lődés kell, ami idős Virág Istvánnak úgylátsziik elpusztíthatatlan, örökölt tulajdonsága. Annyira erős volt ez a tulajdonság, hogy fiaiban Is új életre kelt. Virág Jenő, aki ott áll mellette és szakmabeli komolysággal magyarázza nekem, a lá­togatónál! a műhely rejtelmeit és édes­apja furfangos találmányait, maga is iámért újító. Persze, ezt csak a közelállók tudják róla. Akik nem ismerik, csak annyit tudnak róla, hogy az Ingatlankezelő Vállalat központi műszaki ellenőre. Zö­mök, keménykezű» ember. Haját egy régi-régi építkezésen bekövetkezett sze­rencsés végű »szerencsétlenség« fes­tette szürkére. Újabb munkadarabok kerülnek a kézbe és közben, mintegy a munka mel­léktermékeként kikerekedik a Virág­család története. A hat testvér egyszerű élete, akik idős Virág István ács gyer­mekeként indultak munkát keresni itt Kecskeméten, amikor felcseperedtek. Jenő ácsmester lett. Testvére: István művezető a Bács-Kiskunmegyei Építő­ipari Vállalatnál. Mária, ugyanitt elu- kalkulátor és számlázó, öccse: Gyula, villanyszerelő sztahanovista. Két húga: Éva és Annus férjnél vaimak. Gyönyörű, egészséges munkásdmasz- tia, amelyet egy cseppet sem tört meg a felszabadulás előtti munkássors ke­ménysége. Inkább megedzette őket. Eb­ből a biztos talajból fakadt a család­nak az a tulajdonsága, amely különö­sen a fiúkban mutatkozott, hogy mindig új és új megoldásokat, módszereket ke- r essenek. így született meg a Vúag-esa.aű egész sor újítása. Miközben a körfűrész zenél a fülünk­be és finom fűrészport szitál a levegő­ben, és gyűlnek a simára gyalult desz­kák, a megmunkált darabok, rövid számvetés is kerekedik melynek vég­összegeként Virág Jenő újítási számlá­ján eddig 5000 forint áll,. — Lehet, hogy több is volt! Mert az ember, ahol csak tehette, gondolkodott egy-egy jobb módszeren és hát az ilyesmit a megbecsülés mellett komoly százasokkal köszöni meg a demokrácia — teszi hozzá magyarázóig. És csak úgy futtából kiragad egy-két tételt. a számvetésből. Az egyik újítás, aminek az a neve, hogy »pulcnéiküli zsaluzás és mennyezetállás« körülbelül 2000 forintot hozott és szinte megszámlálhatatlan l'O ezer forintos anyagmegtákarltást az ál­lamnak. Annakidején 8—10 vállalat is átvette ezt az újítást. Még a Néniét Do- mokratikus Köztársaságban is szerepe:} az egyik újítókiállításon. Egy másik, újításával körülbelül 400 forintot adott a konyhára, azzal, hogy hulladéknak, tüzelőnek használt gömbfából és buila- dékdeszkából állított össze táblászsalu­záshoz használható faanyagot, Most leg­újabban törött táblaüveg hulladékot be­tonba ágyazva kiválóan használható •súzdát készített egyszerű szerkezetű illemhelyekhez. Újítását sokfelé alkal­mazzák és komoly anyagi megtakarí­tást jelent ez is. Sok szó esik testvére — István újí­tásairól is. A betongerendák hordozá­sához használható födémdaruróí, a magasított csilléről, amely nagy emberi erőkifejtéstől kíméli meg az építkezé­sen dolgozó munkásokat. Beszélhetnénk még a legidősebb Vi­rág gördülő, állítható és magasítható állványzatáról, amelyet évekkel ezeiőt; készített, de sajnos, valahogy elkalló­dott a sokféle újítási felelős közön amelyik éveken keresetül egymásnak adta a kilincset a vállalatnál. Közösen megállapodunk benne, hogy érdeme- volna újból foglalkozni vele. ■Az. öreg Virág azért legyint egye' meilé és derűsen- mosolyog búcsúzású.: — Majd kitalálunk helyette valam mást., hiszen az ember ésszel él. Utáni erősen megszorítja a kezemet. Milyen csodálatos nagy erő is a mun­kásosztály ereje. Értnek az egy család­nak az életében, mint a tükörben tük­röződik vissza az egész, amely zsarno­kokat buktatott meg és képes — egye­dül ő képes — új világot teremteni. Cs, L,

Next

/
Thumbnails
Contents