Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-28 / 124. szám

Megyénk 1955. évi költségvetését tárgyalta a megyei tanács ülése Lapunk tegnapi számában be­számoltunk arról, hogy a me­gyei tanácsülésen Varga Jenő elvtárs, elnökhelyettes, a pénz­ügyi osztály vezetője, beterjesz­tette a megye 1955. évi költség­vetését. A tanácsülésen Varga elvtárs a következő beszámolót mondotta: — A megyei tanács végrehajtó bizottsága megbízásából az alábbiakban terjesztem be az 1955. évi központi és az egész megye összesített költségvetését. Az 1955. évi központi költségve­tésünket 100,647.200 forint ki­adással és ugyanannyi bevétel­lel állapította meg az ország- gyűlés. A megye összesített költség­vetése, — amely magába foglalja a központi költség­vetést is —- 328,906.000 fo­rint kiadással és ugyanany- nyi bevétellel van előirá­nyozva az 1955. évre. Megyénk költségvetésének összeállítását jelentős munka előzte meg. A költségvetés munkájában eddiginél jobban kivették részüket a járási, városi cs községi tanácsaink. Ez biztosítékot nyújt arra, hogy Kiad Ezután Varga Jenő elvtárs rátért a költségvetés főbb ki­adástételeinek az ismertetésére. A gazdasági ágazat keretébe elsősorban a mezőgazdaság és a különböző vállalatok előirányza­tai tartoznak. Jelentősen emelkedett pár­tunk és kormányunk pro­gramjának megfelelően az állattenyésztésre és az állat- egészségügyre fordított ki­adások összege. Ez mintegy 6 millió forinttal haladja meg a tavalyi ráfordítást. Apaállataink gondozására, ta­karmányozására sokkal többet fordítunk a tavalyinál. Mező- gazdasági szakoktatásra, a ba­romfikeltető és a mesterséges megtermékenyítő állomások megszervezésére is sokkal több jut az idei költségvetésben, műit tavaly. Beruházásra ebben az évben több. mint 27 millió forin­tot fordítunk. Beruházásunk túlnyomó többsé­gét mezőgazdaságunk fejleszté­séire irányoztuk elő. Élelmiszer- iparunk, helyiiparunk és keres­kedelmünk. részére biztosítottuk a legszükségesebb gépi fejlesz­téshez szükséges beruházásokat. Ez évi költségvetésünk lehe­tőséget ad arra, hogy oktatás­ügyünket továbbfejlesszük. — Megnövekedett a lehetősége in­tézményeink felszerelésének, könyvtári állományaink növelé­sének, különös tekintettel a ta­nyai és falusi iskolákban. Meg­felelő összeg áll rendelkezésre intézményeink felújítására is. Az oktatási célokra előirány­zott összegek meghaladják az elmúlt évben erre a célra fordított kiadásokat. Kulturális költségvetésünk na­gyobbik részét — cs a lenem 50 millió forintot — általános is­koláink fenntartására fordítjuk. 1955-ben 510 általános iskolánk­ban 79.000 tanuló tanul. Jelentős összegeket fordítunk középisko­láink fenntartására. Erre a cél­ra előirányzott összeg csaknem 9 millió forint. Megyénkben mintegy 1100 diák nyert diák­otthonban elhelyezést. 1955-ben tovább fejlesztjük az óvodák és napközi ottho­nok hálózatát. Erre a célra 13 millió forintot fordí­tunk. Ez évben adjuk át Jánoshalmán R két csoportos új óvodát és Csikérián pedig egycsoportos óvodát. Költségvetésünkben jelentős helyet foglal el az az összeg, amelyet kórházaink, orvosi ren­delőink, szociális intézményeink fenntartására fordítunk. Pár­tunk és kormányunk rendkívül nagy gondot fordít arra, hogy dolgozóink egészségét megvédje. De nem kisebb gondot fordítunk tanácsaink a rájukbízott össze­gekkel sokkal jobban tudnak gazdálkodni és az egész lakos­ság javára hasznosabban tudják felhasználni, mint az elmúlt idő­ben. A községek jelentős része ön­állóan készítette el költségveté­sét. Ezek közül kiemelkedő jó munkát végeztek Kunszentmik- lós, Kiskőrös, Kiskunmajsa vég­rehajtó bizottságai. Sole helyen azonban még mindig lebecsülik a költségvetés helyes és jó elő­készítésének munkáját. Ezek­ben a községekben nem látják világosan, hogy egész évi fel­adataik végrehajtásánál milyen döntő tényező a helyes gazdál­kodás. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tudatában van annak, hogy a társadalmi ellenőrzés meg­valósításának egyik fö útja éppen a tanácsok segítségé­vel érhető el legjobban. Éppen ezért a jövőben az eddi­ginél sokkal fokozottabban ér­vényesüljön a tanácsok terüle­tén a tanácstagok és a végre­hajtó bizottsági tagok ellenőr­zése mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál. ások a betegségek megelőzésére. — 1950-ben megyénkben mintegy 60.009 személy részesült védőol­tásban. Az idén már mintegy 140.000 személy. B c v é Ezután Varga elvtárs rátért a bevételek ismertetésére. A köz­ponti költségvetés és összesített költségvetés nagyobb részét ál­lami hozzájárulásokból elégítik ki. A bevételek kisebbik részét alkotják az ágazati bevételek, továbbá a vállalatok nyereség- részesedései és az adórészese­dés. A zárszámadásból megálla­pítható, hogy megyénkben az elmúlt év­ben súlyos elmaradás volt ezeknél a bevételeknél. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mindent el fog kö­vetni, hogy végrehajtó bizottsá­gaink és tanácsaink ne csak a költségvetésben előirányzott ez- évi bevételi tervet teljesítsék, hanem — a lehetőséghez képest — a hátralékok is beszedésre kerüljenek, y A végrehajtó bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a megyei tanácsülés ágazatonként is fog­lalkozzon a fő bevételi források­kal és az elmúlt év elmaradását feltárva, a hibákat, elemezve, megfelelő határozatot hozzon a tervben előírt bevételek besze­désére. Saját bevételünk előirány­zata csaknem 6 millió fo­rinttal múlja felül a tava­lyit. A múltban jelentős elmaradás volt a saját bevételeknél. Taná­csainknak fokozott feladata, hogy elsősorban a bevételek ki­munkálását és beszedését biz­tosítsák. A pénzügyi fegyelem megszilárdításának egyik kulcs­kérdése ugyanis az, hogy ezen a területen teremtsünk rendet. Az itt előírt összegek teljes egé­széten tanácsaink és intézmé­nyeink saját bevételéből ered­nek s az elmúlt évi vizsgálatok azt igazolták, hogy a legnagyobb arányú vissza­élések és lazaságok ezen a területen voltak. Megengedhetetlen lazaság van elsősorban az oktatási intézmé­nyeknél. Itt a különböző térítés; előírások csak 82 százalékban folytak be. De hasonló, vagy még rosszabb a helyzet a szo­ciális intézményeknél, ahol az elmúlt évben mindössze 74 szá­zalékos volt a teljesítés. De a gazdaságok címén elő­irányzott bevételek se folytak be az elmúlt évben. A zárszámadás adatai tíz százalékos elmaradást jeleznek. De az elmaradás ennél jóval nagyobb, mert maga a tervezés sem volt helyes és a tanácsi követelések egy rcsze Rendelőintézeteink hálózatá­nak kibővítésével több beteget tudunk gyógyítani. Kormányzatunk fokozott gon­dot fordít kórházi ellátásunk megjavítására. Ez megyénkben nagy problémát jelent, bár az elmúlt években elsősorban az ágyak jobb kihasználásánál ja vuit a helyzet. Itt még sok a tennivaló. A megyei tanács végrehajtó bizottságának az a törekvése, hogy kórházaink ellátását ebben az évben még jobbá tegye. A terven felül rendelkezésre álló összegek egy részét erre a célra kívánjuk majd felhasználni. A megyei és az összes taná­csok igazgatási költségeinél ez évben — a Minisztertanács ha­tározatának megfelelően — je­lentős csökkentést hajtottunk végre. A legjelentősebb megta­karítást két területen értük ei. A kiküldetési költségeket a ta­valyihoz hasonlítva 25 százalék­kal csökkentettük. Megyénkben a tanácsapparátus létszámát is csökkentettük. De a községi ta­nácsokat 23 guzdálkodási elő­adói állással megerősítettük. Az , elkövetkezendő időben egyik fő feladatunk, hogy az igazgatási költségek mutatóinak alapos elemzésével módszeres önköltségcsökkentési tervet dol­gozzunk ki. Az eddiginél na­gyobb megtakarítást a ka.ru nx elérni a felesleges bürokratikus munka kikapcsolásával, az ér­demi munka megjavításával. telek sem került előirányzásra. Külö­nösen a tartalékföldek, a lakbérek és az ebadó vonalán mutat­koztak súlyos hiányosságok. Ebben az évben itt gyökeres fordulatot kell teremteni. A sa­ját bevételből előirányzott ősz- szeg majdnem 6 millió forinttal haladja meg a tavalyit, Ennek hiánytalan teljesítése megkí­vánja, hogy a végrehajtó bizottságok tag­jai és a tanácstagok sokkal részletesebben és apróléko­sabban vizsgálják a tanácsi gazdálkodás végrehajtását. Kérjék számon az illetékes szakosztályoktól és tanácsveze- léstől a bevételi tervek teljesí­tését. Az elmúlt évben itt volt a legnagyobb fokú gazdátlan­ság és az ellenőrzés hiánya. — Bár az elmúlt évben történt bi­zonyos javulás, azonban még mindig az a jellemző, hogy a végrehajtó bizottság függetlení­tett vezetői nem törődnek ezek­kel a feladatokkal. A gazdálko­dási előadókat és költségvetés: dolgozókat pedig túlzottan lekö­tik a kimutatások, a sok elszá­molási íveknek gyártása. Ez akadályozza a jó gazdálkodási, az élettel való szoros kapcsola­tot és a meghatározott időben a dokumentális ellenőrzést. Megyei költségvetésünknek elég jelentős része vállalataink nyereségbefizetésébőil nyer ren­dezést. Az elmúlt évben mint­egy 26 millió forint volt elő­irányozva. Az idén csaknem 4C millió forint. Varga elvtárs a vállalati nye­reségrészesedés elemzése, után az adórészesedés tennivalóival foglalkozott. — A káros, jobbol­dali, opportunista nézet — mon­dotta — az adóvonalon is ala­posan érvényesült. Ennek Kö­vetkezménye, hogy az adórésze- sedésben előirányzott 70 millió forintból mindössze 40 millió forint folyt te, mert adóbevé­teli tervünket 85 százalékra tel­jesítettük. Az elkövetkezendő időszakok­ban nagyobb gondot fordítunk arra, hogy az adófizetésben sem­miféle visszaesés ne következ­zen be és tervünket ne csak teljesítsük, hanem túl is telje­sítsük. A beszámoló után Varga elv­társ ismertette a végrehajtó bi­zottság határozati javaslatait, amelyeket a tanácsülés egyhan­gúlag elfogadott. A beszámoló és a határozati javaslat vitája után vécét ért a tanácsülés. Javítsuk meg pártszervezeteinkben a tag- és tagjelölt felvételi munkát A Politikai Bizottság 1902 áprilisi határozata megszabta számunkra, hogy a tag- és tag­jelöltfelvételi munkát tervsze­rűbbé kell tennünk. Elsősorban az ipari üzemekben, melyek ex­portra termelnek és ahol a mun­kások számához viszonyítva ala­csony a taglétszám, a mezőgaz­daságban, elsősorban az állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszövetkezetekben. — Az egyéni parasztok közül pedig azokat kell felvenni a párttagok sorába, akik élenjárnak a ter­melésben, az állampolgári köte­lezettségek teljesítésében és egyetértenek pártunk termelő­szövetkezeti politikájával. Megyénkben a párttagság lét­száma igen alacsony, ennek el­lenére pártszervezeteink, de fel­sőbb pártszerveinlk sem töre­kedtek következetesen a Politi­kai Bizottság határozatának végrehajtására. Megyénkre kü­lönösen jellemző az MDP III. kongresszusának megállapítása; pártunk fejlődése lassú, párt- szervezeteink nem fordítanak elég figyelmet arra, hogy a szo­cialista termelésbe újonnan be­lépő sokszázezres tömegből és a régi dolgozók közül a legjobba­kat felvegyék pártunk tagjai, illetve tagjelöltjei közé. Az eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1954-ben kevesebb tagot és tagjelöltet vettek fel pártszervezeteink, mint 1953-ban. Különösen elha­nyagolt területet képeznek a termelőszövetkezetek. Megyénk­ben 92 termelőszövetkezetben, illetve csoportban nincsen párt- szervezet és körülbelül ugyan­ennyi tsz-pártszervezet taglét­száma nem éri el a tíz főt. Leg­rosszabb képet mutat ez a kis­kőrösi járásban, ahol húsz tsz- nek, illetve csoportnak nincsen pártszervezete és tizenötben a párttagok száma tíz fő alatt van. Ennek ellenére az elmúlt évben a tsz-ekböl csak három tagjelöl­tet vettek fel. Nem jobb azon­ban a helyzet a kalocsai járás­ban sem, ahol 1954-ben a tsz- ekből négy tagjelöltfelvétel tör­tént, tagjeiöltségi idő megkerü­lésével pedig egy sem. A terme­lőszövetkezetekben a termelő munkát megjavítani, a termelő- szövetkezeteket megszilárdítani s számszerűen fejleszteni csakis úgy tudjuk, ha minden tsz-ben jól működő, erős pártszervezetet hazunk létre, ha a meglévő tsz- pártszervezeteket állandóan erő­sítjük, az ott dolgozó kommu­nisták öntudatát állandóan nö­veljük s őket a termelő munká­ban való példamutatásra nevel­jük. Látszólag jobb a tag- és tagjelöltfelvételi munka az ál­lami gazdaságokban és a gépál­lomásokon. A kalocsai járásban például az állami gazdaságok és gépállomások adták az elmúlt évben a felvett tagjelölteknek csaknem a felét. Ennek ellenére az 1953. évi tag- és tagjeiöltfel- vételhez viszonyítva visszaesés mutatkozik. Ha a statisztikát nézzük, nem javult a termelés­ben élenjáró egyénileg dolgozó parasztok aránya, de száma sem. Ilyen hibák tapasztalhatók még az értelmiség pártba való felvételénél is. A gazdasági, ál­lami és kulturális életünk min­den területén célkitűzéseink csak akkor épülhetnek szilárd alapokon, ha ott marxista— leninista szellemben gondolkodó, öntudatos kommunisták dolgoz­nak és példát mutatva, élenjár­nak a tömegek előtt, lelkesítik, nevelik őket újabb és újabb eredmények elérésére. Különösen gyenge a tag- és tagjelöl tf el vétel DISZ-f iatal jai nk köréből. Ennek oka. hogy párt- szervezeteink a DISZ-rj!, mint a párt aranytartalékáról csak beszélnek, de nem nevelik őtseí, nem úgy bánnak velük, mint a párt jövendő kádereivel. Több községi pártbizottságunkba nem u nídl.ak DlSZ-fiatalt beválasz­tani, mivel nem volt közöttük párttag. Sok helyen maga a DISZ-titkár sem párttag. Pedig a jó DISZ-titkár, jó párttag .is lenne. Mulasztás terheli ezért a járási DISZ-bizottságcikat is. Az elmúlt, évben például tagjelölt­nek felvett 231 fiatal közül mindössze 67 fiatalt javaso't csak a DISZ. Ezért fennáll a ve­szélye annak, hogy nem a fia­talság legjobbjai kerülnek a párt soraiba. DISZ-szervezeteink a jövőben erezzenek több felelős­séget a párt utánpótlásának biz­tosításáért, tartsák kötelességük­nek, hogy a legjobb fiatalokat állandóan ajánlják a párt so­raiba való felvételre. A mulasztások elsősorban a járási pártbizottságoktól in­dultak ki, A pártépitésnek ezt .a fontos területét szem elől té­vesztették. Legtöbbjük az el­múlt évben csak egyszer tűzte napirendre a tag- és tagjelölt- felvétel munkáját és akkor is csak regisztrálták az eredmé­nyeket. A hozott határozatok ál­talánosak voltak, nem szabták meg a tényleges tennivalókat, nem mozgósítottak azok végre­hajtására. Emellett még a mun­ka ellenőrzését is elhanyagol­ták. így történhetett meg pél­dául, hogy Jánoshalmán a párt- szervezet páncélszekrényében 2? tag- és tagjelöltíelvételi kére­lem porosodott hónapokig, ahe­lyett, hogy eljuttatták volna a járási pártbizottságra. Helytelen gyakorlat pártszer­vezeteink részéről, hogy a fel­vett tagjelöltek marxista— leninista nevelésével nem tö­rődnek és elmulasztják megbíz­ni őket pártmunkával. Ha cs%k a bajai járást nézzük, több mint 60 egy évnél idősebb tagjelölt­jük van, a -tagjeiöltségi idő pe­dig tudvalevőleg hat hónap. — Pártszervezeteink különös gond­dal foglalkozzanak a tagjelöl­tek jó kommunistává nevelésé­vel. Bízzák meg őket rendszeres pártmunkával, főleg azon 3 te­rületen, ahol eddig dolgoztak Tömegszervezetek tagjait a tö­megszervezetben végzendő párt­munkával. Tsz-tagokat a ter­melés területén, gépállomások traktorosait pedig minőségileg végzett munkával és a tsz-ek segítésével. Erezzék át tsz-eink és gépállomásaink kommunis­tái, hogy jó munkájuktól függ most a szocializmus felépítése a falun. Ezért pártszervezeteink követeljék meg a tagjelöltektő' főként, de minden párttagtól a párfcmegbizatásuk teljesítését. A tag- és tagjelöltfelvétel; munka megjavítását község’ pártbizottságaink tűzzék napi­rendre. Törekedjenek arra, hogy havonta legalább egy jól előké­szített tagjelöltfelvétel történ­jen minden pártalapszervezet- ben. Járási pártbizottságaink pe­dig segítsék, ellenőrizzék ezt í munkát, ösztönözzék a pártszer­vezeteket arra, hogy mindéi taggyűlésen értékeljék a tag- éí tagjeilöltfelvétel munkáját. Ne -tévesszék sohasem szem elő! hogy a párt sorait állandóar erősíteni kell a dolgozók leg­jobbjaival, munkásokkal, pa­rasztokkal, értelmiségiekkel, fia­talokkal és nőkkel. A szocializmus épitésébei egyre nagyobb feladatokat kel megvalósítanunk a jövőben. — Mind szilárdabbá kell kovácsol­ni a béketábor ránk eső szaka­szát. Ezt pedig csak állandóan erősödő, izmosodó élcsapattal tudjuk végrehajtani, mélynél-; tagjai minden időben szilárdan, harcosan kiállnak pártunk, s magyar dolgozó nép pártjának politikája mellett. Fagyasztott hüvelyes bah kapható a Kinizsi Konzervgyáí Kecskemét, Rákóczi úti minta­boltjában, 3 forintos áron. 12702 ♦♦••♦♦♦♦•♦♦Mi**»*#**»#«#*»****«*;*.******#

Next

/
Thumbnails
Contents