Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-05 / 104. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPB/rCSKlSKUNMCGYEl PÁRTBIZOTTSÁG* &NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Ára 50 fillér 1955 MÁJUS 5. CSÜTÖRTÖK A MAI SZAMBÁN: A tudomány palotája. — Spanyolország. — Nyugat­német—francia »egyetértés«. — Lángok az éjszakában. !— Jókai. — Négyzetes kukoricavetés. — Fejlődő me­zőgazdaságunk hírei. — Megérkezett Kecskemétre a Varsó Cirkusz. Nagy verseny után, nagy célok előtt Kétnapi pihenés után, tegnap­előtt újból megindultak a gé­pek üzemeinkben. Esztergályo­sok, lakatosok, zománcozok, szö­vők, asztalosok, stb. friss lendü­lettel kezdtek a napi munkához. A kedvre és frisseségre má­jus 1 ünnepe után is ugyan­olyan szükség van, mint előtte, mert" a kedvvel végzett munka mindig könnyebb, eredménye­sebb. Ilyen kedvvçl folyt a munka a párt vezetésével a Kecskeméti Gépgyárban április 27-én, umikoris rekordered­mény született a kádgyártásn'ál. Harminchét darabbal több ké­szült el, mint . az előző hónapok­ban. Ez a lelkes munkatempó átcsapott május 3—4-i munka­napokra. Hasonló kedv és lel­kesedés hatotta át a Kecskeméti Cipőgyár dolgozóit. Az élüzemi cím megtartását május 3-i 100 százalékos mennyiségi, 91.13 saázalókos minőségi cipőgyár­tással is biztosították. A Kecs­keméti Gyufagyár dolgozói sem adták alább a szokásos 102 szá­zaléknál. Mindezek hívein tükrö­zik, hogy megyénk üzemeinek dolgozói tovább kívánnak ver­senyezni, s hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát nemcsak ismerik, magukra néz­ve kötelezőnek tartják, hanem a nap minden órájában mun­kálkodnak sikeréért. Mi most a cél? Tovább halad­ni a megkezdett úton, olcsób­bat, jobbat, többet termelni. Ez az alapgondolata a húsz buda­pesti ipari vállalat felhívásá­nak, mely többek között így szól: »Igen nagy lehetőségeink vannak üzemeink gépi beren­dezésének, a régi és új techni­kának jobb kihasználásában, a technológiai előírások betartá­sában, a jobb munkaszervezés­ben és a fegyelmezettebben végzett munkában. Ügy látjuk, hogy az a feladat, amelyet az ez évi terv elénk állít, nemcsak reális, hanem túl is teljesíthe­tő. ..« De tévednek, akik azt hiszik, hogy az ehhez vezető út síma. A terv teljesítése sok akadály leküzdését követeli meg. Az akadályok legyőzése nem gyöngíti, hanem inkább megkétszerezi munkásosztá­lyunk erőfeszítését, győzelembe .vetett hitét. Öröm tölti el Őket, amikor egy-egy termelési nap végeztével megállapíthatják: jól dolgoztunk, teljesítettük a ter­vet, olcsóbban készítettük a ter­mékeket. Most, a hónap elején, nem árt, ha •mélyebben elemez­zük, hogyan is lehet többet ter­melni anélkül, hogy új gépre, vagy létszámemelésre volna szükség. A Megyei”Statisztikai Hivatal az első negyedévi termelés alapján a következőket tarja szemünk elé. Üzemeink indoko­latlanul több munkást foglalkoz­tattak, mint amennyit a terv előír. A Gyümölcsszeszipari Vál­lalat, a Kiskunhalasi Barnevái, az Alföldi Kecskeméti Konzerv­gyár-, minden különösebb indok­lás nélkül, nem tartotta be a munkáslétszámra vonatkozó fel­sőbb utasítást. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál még rosszabb a helyzet. Első negyedéves tervét 95.5 százalék­ra teljesítette, ugyanakkor a tervezettnél 25 százalékkal több munkást foglalkoztatott. E néhány példa is utal arra, hogy a helyes gazdasági irányí­tás, s az ésszerű munkaszerve­zés az olcsóbb termelés egyik jó módszere. Gombolyítsuk tovább e gondolat fonalát. Ahol laza a munkaerővel való gazdálkodás, ott laza a munka- fegyelem is. Pedig szilárd mun­kafegyelem nélkül bizonytalan, vagy egyáltalán nincs tervtelje- sítés. Nem is beszélhetünk az olcsóbb termelésről, mert az igazolatlan mulasztás növeli az egy termékre eső bérköltséget azzal, hogy túlórában kell azt elkészíteni. Statisztikai adatok alapján az év első három hó­napjában a Kecskeméti Gép­gyárban 3623 (igazolt, igazolat­lan) munkanap esett ki a ter­melésből. Az igazolatlan munka­napok száma 207. Ez idő alatt többszázezer forint értékű ter­mék nem készült el. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban 7660-ra tehető az igazolt és iga­zolatlan munkanapok száma. A Kecskeméti Kinizsi Konzerv­gyárban 943-ra az igazolatlan munkanapok száma. Ez annyit jelent, hogy 133.000 forint érté­kű termelési érték ment ve­szendőbe. Ha ezt konzervekre átszámítjuk, darabonként 10 fo­rintos áron, akkor ez annyit jelent, hogy 13.800 konzervvel kevesebb került a fogyasztók­hoz. íme a másik lehetőség az olcsóbb és többtermelésre. Ez nqm olyan »objektiv« nehézség, amit nem lehet, vagy nem kell megszüntetni. A fegyelmezetlenség elharapó- zásának egyik oka, hogy gazda­ságvezetőink nem élnek a mun­ka törvénykönyvében biztosított jogaikkal, s a notórius mulasz­tókat nem büntetik meg kellő szigorral, bár az üzem becsüle­tes dolgozói ezt kívánják. Csak két lehetőségről írtunk, de még sek olyan módszer van, amely hozzásegíti üzemeinket az ol­csóbb és jobb termeléshez. Az olcsóbb termelés megte­remtése kötelezettségeket ró üzemeink pártszervezeteire is. Szükséges, hogy az eddigieknél alaposabban, sokoldalúbban vizs­gálják a termelés problémáit, bátor bírálattal, a dolgozók ja­vaslatainak felhasználásával se­gítsék a gazdaságvezetést a KV márciusi határozatának sikeres Végrehaj fásához. A pártonkívüli dolgozók soka­sága azt várja a párttagoktól, hogy példásan végezzék termelő munkájukat. Ez az, ami megte­remti az alapját annak, hogy a kommunsták szavára hallgatnak, követik őket. Pártszervezeteink a dolgozók­ban rejlő munkakedvet, lendü­letet, áldozatvállalást úgy hasz­nálják fel, hegy az több, jobb és főleg olcsóbb termékben mu­tatkozzon meg, Csatlakozunk a budapesti üzentek felbívásáboz Kedvező visszhangra talált megyénk üzemeiben is a húsz budapesti ipari vállalat felhí­vása, melyben az évi terv idő előtti teljesítésére, az olcsóbb, jobb termékgyártásra tettek ígé­retet. Hangsúlyozzák, hogy he­lyeslik a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatát, s tettekkel támogatják a párt harcát a jobboldali opportunis­ták ellen. Megyénkben elsőnek a megyei pártbizottság felszaba­dulási versenyzászlaját elnyert Kalocsavidéki Füszerpaprikaipa- ri Vállalat dolgozói csatlakoztak a felhíváshoz. Több, jobb, olcsóbb árut »váriunk Dolgozóink versenylendülete nem csökken. Célunk, hogy éves tervünket idő előtt teljesítsük, a termelékenységet növeljük, s hozzájáruljunk az életszínvonal emeléséhez. Megértve, és magunkévá téve pártunk márciusi és áprilisi ha­tározatát, vállaljuk: 1. Éves tervünket december 15-ig teljesítjük, az év végéig 5 százalékkal túlteljesítjük. 2. A termelékenységnél az egy főre eső teljes termelési értéket 2.5 százalékkal túlszárnyaljuk., A termelési terv minden 1 szá­zalékos túlteljesítéséhez csak 0.2 százalékos létszámot veszünk igénybe. 3. Éves exportszállíliási ter­vünket december 15-re befejez­zük, az év végéig pedig 5 szá­zalékkal túlteljesítjük. 4. A paprikaörlés önköltségét 950.000 forinttal csökkentjük. A porlási veszteség 0.5 százalékos csökkentésével 80 mázsa féiter- méket takarítunk meg. A . fél- termékgyártáshoz szükséges szénmennyiségből 400 mázsát ta­karítunk meg. Ezenkívül Mis­kén és Kalocsán épülő pajták szalagszárítóit augusztus 1-ig, a kazánokat augusztus hó 31-ig üzemképes állapotba helyezzük. A paprikafűzőgép prototípusát elkészítjük, gondoskodunk arról, hogy még ez évben megtörtén­jen a sorozatgyártása. Készle­tünkben lévő féltermék minősé­gét megfelelő átválogatással, át­dolgozással és keveréssel 15 szá­zalékkal emeljük. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére vállaljuk: 1. Augusztus havi tervet 20-ra teljesítjük, a munkatermeket, malmi és műszárító berendezé­seket ugyanerre az időre üzem­képes állapotba hozzuk. 2. Elkészítünk öt darab nagy­teljesítményű szeletelőgépet. November 7-re, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ün­nepére vállaljuk: 1. Októberi és novemberi ter­melési tervünket 5 százalékkal túlteljesítjük, éves tervünket november 7-ig 72 százalékra nö­veljük. .Mi is csatlakozunk a buda­pesti húsz üzem versenyfelhívá­sához. Megígérjük; 1. Éves termelési tervünket december 20-ra teljesítjük, az év végéig 2 százalékkal túltelje­sítjük. 2. Az egy főre eső termelési értéket 1.2 százalékkal, a 100 fo­rint összes bérre eső termelési A felszabadulási versenyben megyénk ipari üzemei, vállalatai közül az alábbiak nyerték el a megtisztelő élüzemi címet: 1. Kecskeméti Útfenntartó Vállalat (ötödször). 2. Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat (harmadszor). 3. Bajai Ruhaüzem (harmad­szor). 4. Délmagyarországi Áram­2. A porlási veszteség csök­kentésével 46.000 forintot, a szén helyes felhasználásával pe­dig 5000 forintot takarítunk meg. Minden erőnket latba vetjük, hegy ígéretünket becsülettel tel­jesítsük, ugyanakkor gondosko­dunk arról is, hegy alaposabbon előkészítsük a második ‘ötéves terv kedvező indulását. Végvári István igazgató. Szabadi Károly párttitkár, Vidók Józscfné t)B-c' iök. értéket a tervezetthez viszonyít­va 2 százalékkal növeljük. 3. Önköltségünket 1954. évhez viszonyítva 2 százalékkal csök­kentjük, exporttervünket de­cember 20-ra teljesítjük. Bóhncr István igazgató. Farkas Lajosnc párttitkár Rajnoha Árpádné ÜB-elnök szolgáltató Vállalat (har­madszor). 5. Bányászati Berendezések Gyára (másodszor). 6. Kiskunhalasi Pályafenntar­tási Főnökség (másodszor) 7. Kecskeméti Cipőgyár. 8. Kiskunfélegyházi Toliüzem A helyiipari vállalatok üze­mei közül: 1. Bajai Vágóhíd, Húsfeldol­gozó Vállalat. Megyénk új élüxemei Két százalékkal csökkentjük az önköltséget r Érdemes törzsállattenyésztéssel foglalkozni Kremm János, a bácsbokodi j Kossuth Termelőszövetkezeti Csoport tagja az egész faluban híres a sertéstenyésztéséről. Né­hány évvel ezelőtt határozta el magát, hogy törzstenyészetet ál­lít be. Azóta sok gonddal fára­dozott nevelésükön. Ma már két anyasertésén kívül 11 malaca, 10 süldője és egy olyan apaállat­tá van, amely másfél év alatt 340 kilós súlyt érttel. Az egyik göbe éppen a napok­ban ellett és már a másik ellése is esedékes, amit nemcsak Kremm Jáno-s vár nagy érdeklő­déssel, hanem a környékbeli gazda társak is. Mert, ha valaki Kremm Jánost jellemezni akar­ja, akkor nem elég, ha azt mond­ja róla, hegy szinte rajongva szereti az állatot és semmi fá­radságot nem sajnál tőlük, ha­nem azt is el keil mondania, hogy nem szeret magánosán, el­zárkózva dolgozgatni és renge­teg jóbarátja van, akikkel gyak­ran kicseréli gondolatait, tapasz­talatait. Jgy azután nem is cso­da, ha példájára már többen fáradoznak azon, hogy értékes, jövedelmező törzsállattenyésztés­sel foglalkozzanak. Robotka An­tal, Brandenecker Simon Is az Kremm János 18 hónapos apa­állata a gondos nevelés révén elérte a 340 kilogrammot. ő tanácsait követve lettek ne­ves sertéstenyésztők. Igaz az,’ hegy ez a munka sok gonddal, vesződséggel jár, de a gondolkodó, előre törő ember mindig leküzdi az akadályokat. Eleinte például sok baj volt az­zal is, hogy nagy volt az elhul­lás. Sokszor előfordult, hogy a góbék az ól falához feküdve ma­guk alá gyűrték a még tehetet­len malacokat és agyonnyomták. Akkor Kremm János kigondol­ta, hogy a faltól 20 centi távol­ságra, és a földtől ugyancsak 20 centi magasságra húz egy védő­rácsot — így' ugyanis az anya nem tud közvetlenül a falhoz fe­küdni és a szabadon maradt ré­sen a malacok ki tudnak bújni. ! így is történt és az elhullás egy­szeriben megszűnt. Ez azönban csak egyetlen példa arra, hogy milyen nagy körültekintést kí­ván ez a munka. Ezen túl még nagyobb szerepet játszik a ne­velés, a gondozás. A malacok háromhetes korig pörkölt árpát kapnak. Ennek zamatát igen kedvelik és jól fejlődnek tőle Négy hetes korukban a pörkölt árpa mellé árpa- és zabdarát is kapnak fölözött tejbe keverve. És leválasztás után már csak árpa és zab, valamint kukorica­darával eteti őket. Kremm János sertéstenyész- törzsc mindennél beszédesebben bizonyítja, jól jár az, aki az ilyen példát követi. Az a néhány év — amióta Kremm János törzs- tenyésztéssel foglalkozik — egy házvételhez segítette. Megalakult a helyi bckelaaács — Megalakult 1 skunfélcgy- házán a helyi béketanács, és megkezdte, felvilágosító, nevem munkáját. A várost, az aktívák között hat kerületre osztották fel. Minden kerületnek béke- mozgalmi vezetőt választottak. Május 8-án ünnepi gyűlést ren­deznek. (Kaposi János.)

Next

/
Thumbnails
Contents