Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-28 / 124. szám

ammm»»mzagga X. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM Jra SO fillér 1955 MÄJUS 28. SZOMBAT A MAI SZAMBÁN: Az Első Békekölcsön nyolcadik sorsolása. — Megkez­dődtek Belgrádban a szovjet—jugoszláv tárgyalások. — Megyénk 1955. évi költségvetését tárgyalta a me­gyei tanács ülése. — Javítsuk meg pártszervezeteink' ben a tag- és tagjelöltfelvételi munkát. — Nem igazi munkásember az, aiki nem vigyáz a közös tulajdonra — Mikszáth Kálmán. — Mese a harmincöt rózsafáról —•' Már most gondoskodjunk elegendő takarmányról Bátorítsuk a dolgosó tömegek atuíróljövő bírálatát Megyénkben a Kunszenlmiklósi és a Kecskeméti Gépállomás csatlakozott elsőnek a húsz budapesti üzem felhívásához A Központi Vezetőség már­ciusi határozata a szocializmus építésének nagyszerű feladatait állította dolgozó népünk elé. E határozat arra kötelezi párt- és tömegszervezeteinket, valamint az állami szerveket, hogy — a fokozott követelményeknek meg­felelően — javítsák meg mun­kájukat és tömöritsék dolgozó népünket a tervek teljesítéséért, a mezőgazdaság fellendítéséért és szocialista átszervezésért. E munka sikerének előfeltéte­le mindenekelőtt az, hogy nö­veljük pártunk erejét, erősítsük kapcsolatát a dolgozók milliói­val. E feltételek megteremtésé­ben nagy szerepe van a bírálat és önbírálatnak, különösképpen a tömegek bírálatának. A Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata e kérdésről a következő­ket mondotta: «A pártmunka megjavításának feltétele.,. mun­káik hiányosságainak alulról jövő bírálata. Ilyen bírálat nél­kül lehetetlen az előrehaladás, ellenkezőleg mindig fennáll az önelégültség, az önmegnyugta­tás, a tespedés veszélye.« A dolgozó tömegek alkotó bí­rálatának kifejlődéséhez nélkü­lözhetetlen az, hogy párt és ál­lami szerveink támogassák, bá­torítsák az építő bírálatot. Az a tény, hogy az utóbbi hó­napokban szerkesztőségünkhöz érkezett levelek száma növeke­dett és még inkább tartalma ja­vult, azt mutatja: munkás­paraszt levelezőink érzik, hogy vezető szerveink az ő vélemé­nyükre támaszkodnak és ezzel mintegy bátorítják őket. Ezt a támogatást viszonozzák akkor, mikor leveleikben egyre több­ször féltő gonddal írnak orszá­gunkat érintő fontos állam­ügyekről. Ma már nem ritkák az olyan levelek szerkesztőségi postánkban, mint amilyent Sze­lei Józsefmé bajai tanácstag írt. Az ő sorai így hangzanak: -Ta­pasztalatom szerint nagyon sok újonnan megválasztott tanács­tag van, aki nem ismeri a ta­nácsszervek felépítését, vagyis azt, hogy egy-egy panasz elin­tézése melyik osztály hatásköré­be tartozik. Egyik ballószögi le­velezőnk írása arra figyelmez­tetett bennünket, hogy a köz­ségben egyes kulákok szétapróz­zák birtokaikat, s minden úton- módon ki akarnak bújni törvé- D3'es kötelezettségeik alól. Az Ilyen és hasonló levelek tulaj­donképpen figyelmeztetést is je­lentenek állami szerveink szá­mára. Tanulhatnak belőlük és következtetéseket vonhatnak le Intézkedéseik megtételére. Egy­szóval. a levelek tartalma egyre inkább azt mutatja, hogy mun­kás-paraszt levelezőink megér­tették a Központi Vezetőség márciusi határozatát és erősö­dik a ^ömegek bírálata. Előre­haladásunkhoz pedig nélkülöz­hetetlen a dolgozó tömegek ak­tivitásának kibontakozása. S ebben különös szerepet tölt be u munkás-paraszt levelező-moz­galom. A levelek mint egy érzé­keny műszer, megmutatják dol­gozó népünk hangulatát és ja­vaslataikkal, tapasztalataikkal fontos kiegészítő részét képezik vezető szerveink munkájának. Éppen ezért állami szerveink elsőrendű kötelessége, hogy a munkás-paraszt leveleket a leg­gondosabban kezeljék. A lakos­ság bejelentéséről szóló törvény is különös figyelmet szentel an­nak, hogy a dolgozók ügyes­bajos dolgait az előírt 30 napon belül alaposan vizsgálják ki és a vizsgálat eredményéről a le­velezőt, panaszttevőt értesítsék. Ugyanis minden szónál fonto­sabb az, hogy a dolgozók saját tapasztalataik alapján győződje­nek meg arról, hogy észrevéte­lük, bejelentésük meghallgatás­ra talált. Ezen a területen pár­tunk határozatai és a lakosság bejelentésének védelméről szóló törvény megjelenése óta némi előrehaladást értünk el. Még­sem lehetünk azonban megelé­gedve eddigi eredményeinkkel. Egyes állami szervek még min­dig tűrhetetlen módon foglalkoz­nak a dolgozók bejelentéseivel. Tehernek, legjobb esetben szük­séges rossznak tekintik a leve­leket, mely fölösleges munka- többletet jelent számukra. E káros szemléleti módot fejezte ki a Szakszervezetek Megyei Tanácsának egyik munkatársa egy beszélgetésünk során. Egy régóta húzódó panaszos ügy sürgetésére így válaszolt: »A szakszervezet nem panasziroda és mi nem érünk rá ilyen ügyek­kel foglalkozni.« Talán a legélesebben Dö- mény János bátyai tanító pana­szos ügyének intézésénél mutat­kozott meg e közönyös szemlé­leti mód. Az említett tanító le­velében bírálta a Kalocsai Gép­állomás egyik traktorosának munkáját. Átiratunkra azonban többszöri sürgetés és pártbizott­sági figyelmeztetés ellenére sem adott választ a gépállomás ve­zetősége. Végre azután öt hó­nap múltán a megküldött vá­laszban az igazgatóhelyettes egyszerűen mellébeszéléssel akarta elsimítani a dolgot. A levelek ilymődon való kezelése nem bátorítja, hanem csökkenti a bíráló kedvet. A Kalocsai Gépállomás igazgatóhelyettestől hasonló magatartás tarthatatlan. És éppen ezért a törvény értel­mében az ilyen közönyös ma­gatartást tanúsítókat felelősség­re kell vonni. Munkás-paraszt levelezőink te­hát láthatják, számítunk rájuk, pártunk, kormányunk megbe­csüli munkájukat, törvényeivel áll mögöttük. S ők valóban or­szágunkban a közvélemény pa­rancsnokai. Párt és állami szer­veinkhez, az újsághoz beírt minden egyes levelük egy-egy téglát jelent építőmunkánkban és segíti a dolgozó töme­gek alkotó, teremtő erejének ki­fejlődését. Megyénkben is megtárgyalták a gépállomások dolgozói a húsz budapesti üzem versenyfelhívá­sát. Értesültek Baranya megye tizenöt gépállomásának csatla­kozásáról is, amelyben felhívják ezek a gépállomások az ország minden gépállomását a termelési tervek idő előtti teljesítésére, a termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére. Me­gyénkben a Kunszentmikíósi Gépállomás tett elsőnek válla­lást. Egyben versenyre hívta a megye valamennyi gépállomá­sát. A gépállomás dolgozói elhatározták, hogy évi ter­melési tervüket 115 száza­lékra teljesítik, egy 15 LE-s traktoregységre jutó teljesít­ményt 130 normálholddal növelik. Az egy normálhold­I) i § z A mezőgazdaság szocialista szektoraiban dolgozó DISZ- fiatalok lelkes felajánlásokat tettek a DISZ II. kongresszusa tiszteletére. A fiatalok az el­múlt évek során már hasznos tapasztalatokra tettek szert a mezőgazdaság fejlesztésében, a terméshozam növelésében. Eze­ket a tapasztalatokat most hasz­nosítják munkájukban. A Helvéciái Állami Gazdaság nyárlőrinci üzemegységében pél­dául sok a szőlő és gyümölcsös. Tavaly a gyümölcstermésnek alig egyhamiadát szállíthatták csak külföldre. Kétharmad ré­sze hibás, férges, exportra al­kalmatlan volt. Az elmúlt hé­ten a gazdaságban tizenkét fia­tal lány megalakította a »-Zoja« ifjúsági export-brigádot. Tagjai K. Farkas Irén vezetésével vál­lalták, hogy a nyolc holdas sző­lőt és gyümölcsöst úgy gondoz-' ra tervezett ráfordítást 14.71 forinttal csökkentik. Az üzemanyag felhasználást szintén csökkentik. A menet­iránytervek pontos betartásává’ igyekeznek minél kevesebb üres­járattal végezni a munkát. Az üzemanyag csökkentés révén úgy tervezik: 80.600 forintot takarítanak meg. Az anyag és alkatrész felhasz­nálásnál 46.800 forint, a külön­féle igazgatási és ügyviteli költ­ségeknél 40 ezer forint megta­karítást vállaltak. A Kecskeméti Gépállomás traktorosai szintén bekapcsolód­tak a versenybe. Az évi terme­lési tervet 1900 normálholddal akarják túlteljesíteni, az arató­gépek tervét 20, egy-egy univer­zális traktor kapálási tervet 74, esek az zák, hogy az általuk termelt Jo- nathán alma az utolsó darabig exportképes legyen. A -Zoja«-brigád példáját kö­veti Lantos Irén brigádja, ök is elhatározták, hogy export-brigá­dot alakítanak és vetélkednek majd adott szavuk megtartásá­ért a Zoja-brigáddai. A Kurjantc-tsnyai DISZ-szervezel alig két hete alakult Fülöpszál- láson. A fiatalok első erőpróbá­jára május 23-án került sor, amikor harminc fiatal egész éj­jel szorgalmasan dolgozott, hogy a termést pusztító fagyot elhá­rítsa. Az egyik csoport hordta a füstöléshez szükséges gazt, kó­rót, egy másik csoport meg ügyelt a tűzre, hogy állandó füstfelhő borítsa a kurjantói ha­tárt. Munkájuk nem volt ered­ménytelen. A növényzetet meg­mentették a fagytól. a traktoros fűkaszák teljesítmé­nyét pedig 150 katasztrális hold­dal növelik. Az üzemköltségeknél 75.300 forint megtakarítást vállal­tak. A javítási, karbantar­tási anyag, valamint az al­katrész költségekből vállalt megtakarítás összesen 68.000 forint. Az összes vállalt pénzügyi meg­takarítás 258.300 forint. Ebből a második negyedévben 98.000 fo­rintot, a harmadik negyedévben 101.000 forintot, a negyedik ne­gyedévben pedig 59.300 forintot takarítanak meg. Serényen folyik a tavaszi munka a miskei határban A miskei határban a Táncsics Termelőszövetkezet mutat pél­dát a növényápolásban. Már minden kapásveteményüket egy­szer megkapálták a kukorica ki­vételével, de az is készen lesz már a holnapi nap. A szőlőjüket is egyszer megpermetezték. — Persze, nem csoda, hogy ennyire előre vannak minden munkává’. Naponta 40—50 ember — s köz­tük szép számmal asszonyok is — dolgozik a földeken. A mun­kában a vezetők mutatnak pél­dát. Sztankó János, a termelő­szövetkezet elnöke ötödmagával dolgozik rendszeresen a közös­ben. Példamutató munkát vég­zett a csoport párttitkára: Tóth András elvtárs, és Maliik Péter növénytermelési brigádvezető is. Az egyéniek földjein is szépen halad a növényápolás. A napok­ban már hozzáláttak a paprika palántázásához is. Néhány nap alatt 400 holdon végeztek ezzel a munkával, s a hátralévő 200 holdon is egy-két nap múlva már egészségesen fejlődhetnek a kis palánták, mert a munka gyorsan halad. Közösen, sokszor harmincán is összefogva, kalá­kában végzik a palántázást. — Kiss Jánosék 16-an, Hermán Gergőék 32-en, Hányik Péter- néélc 15-en mentek ki palán- tázni, élen A DISZ II. kongresszusa tiszteletére ifjúsági brigád alakult a fülöp- szállási Dózsa Termelőszövetke­zetben is. A brigád 11 tagja 30 hold kukorica, 30 hold burgo­nyavetés és a napraforgótábla művelését vállalta. A naprafor­gó kapálását már elvégezték és a hét végére befejezik a burgo­nya első kapálását. A 30 hold négyzetesen vetett kukoricát már megekézték. Jövő héten megkezdik a kézíkapálását )S. Vállalták, hogy a kukorica ter­mését a tervezett 15 mázsa he­lyett 17-re, a burgonyáét a 100 mázsa helyett 120-ra emelik és a napraforgó tervezett 6 mázsás átlaga helyett 7 és fél mázsát szednek holdanként. A fiatalok lelkes munkája nö­veli a tagság munkakedvét ;s. Együttes erővel gazdagítják a csoportot, a termelőszövetkeze­tet és egyben saját jólétüket is megalapozzák. A lajosmizsei dolgozó parasztok versenye aogoszíos 20 tiszteletére A nemrég tartott nyilvános tanácsülésen elhatároztuk, hogy széleskörű versenyt indítunk augusztus 20 tiszteletére. Máris el­határoztuk, hogy elsősorban a tcjbsgyűjtésnél pótoljuk az elma­radást. Nálunk itt van a legnagyobb hátralék. Ezt a hátralékot június 30-ig meg akarjuk szüntetni, sőt féléves tejbeadásunkat eddig az időpontig 110 százalékra akarjuk teljesíteni. Községünk dolgozó ^parasztsága máris tett kezdeményezése­ket az alkotmány ünnepére indított versenyben. Batonai József dolgozó paraszt elhatározta, hogy egész évi baromfi- és tojásbe­adását június 30-ig teljesíti. Mihal ka István és Holbusz József szintén teljesítik évi tojásbeadásukat június 30-ig. Nemcsalt a begyűjtésben, hanem a mezőgazdasági munkák­ban is egyre több versenykihívás született. A Sallai Termelőszö­vetkezet a község négy termelőszövetkezetét hívta ki versenyre a növényápolási, aratási és betakarítási munkák mielőbbi elvég­zése érdekében. Jelenleg a versenyben a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet vezet, második a Törekvés. A termelőszövetkezetek példáját az egyénileg dolgozó parasz­tok is követték. Bozsó János növény ápolási versenyre hívta Ve- szelszki Jánost. A versenypontok között szerepel a kukorica négyszeri megkapálása. Párosversenyre léptek még: Klinkó Ist­ván tanácstag Dobos Mihállyal, Gombkötő Jánosné Tóth Mihály- lyal és még sokan mások. A versenyt a községi versenybizottság értékeli. Rendszeresen járjuk a határt s a helyszínen is ellenőrizzük, hogy a verseny­ben lévők mennyire haladtak vállalásuk teljesítésével. Közsé­günk már hosszú idő óta versenyben van Kerekegyházával. — Gyakran elhanyagoltuk ennek a versenynek értékelését, de ezen a jövőben segíteni fogunk. Adácsi Józsefné VB-elnök, Lajosmizse.

Next

/
Thumbnails
Contents