Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

il<»S>an drágítja a túlzott adminisztráció a termelést? Tavaly 26.000 volt, — idén 25.000 forint tesz a nyomtatvány-költség a Kunfehértói Állami Gazdaságban Állami gazdaságainkban sűrűn esik ezó mostanában a gazdaságosabb, olcsóbb termelés- ről, az önköltség csökkentéséről. Egyes területe­ken számos jó eredmény született már. Keveset beszéltünk azonban arról, hogy a túlzott admi­nisztráció, a felesleges papírmunka is hogyan okozhatja jelentősen a termelési költségek növe- kecXsét? A Kunfehértói Állami Gazdaságban tavaly csak a nyomtatvány- és írószerköltség (nem is számítva tehát a postai- és egyéb kiadást) 26.000 forintot tett ki s idén is 25.000 forintot tervezett erre a célra a gazdaság. Ez a két szám magában is mutatja, hogy sok a papírmunka s a nyomtatványok ezerféle vál­tozatának tömkelegével dolgozik az irodai ad­minisztráció. * A könyvelés dolgozói elmondják, hogy hosz- szú idő óta évenként változik a számviteli rend. Ez a folytonos változás maga is új és új nyom­tatványfajták seregét szüli, — amellett, hogy a dolgozók képtelenek alaposan elsajátítani egy- egy munkafolyamatot, mert az folyton módosul. Jelentések, kimutatások, nyilvántartások özöne forog kézen naponta, vagy indul útnak a gazdaságból illetékes felsőbb szervekhez, — amelyek viszont nem fukarkodnak’ a helyszíni ellenőrzésekkel sem. Gyakori, hogy a gazdaság irodája előtt hárem-négy gépkocsi is vesztegel; ellenőriz rendszeresen a Beruházási Bank, a Nemzeti Bank, a Statisztikai Hivatal, a Terme­lési Igazgatóság minden ága (növénytermelés, állattenyésztés, takarmány, munkabér, gépesí­tés, személyzeti- és panaszügyek, stb. vonalán) és a különféle kívülálló szervek. 4z adminisztráció széttagoltsága miatt a nyomtatványtenger nemcsak a kimondottan iro­dai alkalmazottakat Önti el. A százféle jelentés­ből, nyilvántartásból és egyéb papírmunkából bőven jut a termelési egységekben dolgozó szak­embereknek is. Sok adminisztráció terheli a bri­gádvezetőket, — különösen azokban az üzem­egységekben, ahol nincs külön brigádírnok. Ezek az emberek így idejük jórészét szintén jelentés­gyártással töltik el, — holott első feladatuk a termelés szakirányítása lenne a területen. Az állattenyésztésben például több embert leköt a2 adminisztráció, — nemcsak a faimadminisztrá- tort, — de maga a farmvezető is ideje jórészét erre fordítja. A gazdaság főkönyvelőjének véle­ménye szerint azzal, ha a jelenleg külön veze­tett állatkönyvelést a főkönyvelésbe építenék be, — igen sok nyomtatványt és munkaerőt lehetne megtakarítani. A bérelszámolás dolgozói is szóváteszlk: bár létszámuk csökkent, a papírmunka mennyisége jóformán semmit, sőt. Hányféle papíron megy át például a munkabér összege, míg a dolgozó kezébe jut? A csoportvezető feljegyzi a teljesít­ményt. Az irodában bérszámfejtik. Aztán minden dolgozónak külön lapra összesítik, majd szét- könyveliük ágazatokra. Ezt követi a bérjegyzé­kelés, majd újabb összesítés után jut el végre a pénztárhoz. Újabban a bérjegyzék-készítéshez az eddig csak magában használt összesítő kar­tonhoz még egy összesítést is kell csatolni. Lchcl-e egyszerűsíteni az állami gazdasá­gok eddigi adminisztrációján? A Kunfehértói Állami Gazdaságban azt állítják, hogy lehet, sőt szükséges, meft a többször történt változtatás ellenére ma is kilókban mérhető nyomtatvány­tömeggel dolgoznak. Erre különben mi sem iga- zabb bizonyíték, mint a már említett 25—26.000 förirttös költség. S ez az összeg végeredményben azt a tejet, húst, bort, vagy gyümölcsöt drágítja, amelyet a gazdaság előállít. A felsőbb szervek­nek, a minisztériumnak meg kell hallgatnia az alulról, az egyes gazdaságokból érkező javasla­tokat, ésszerűsítési elgondolásokat s tovább foly­tatni az adminisztráció egyszerűsítését, a sok költséget és munkaerőt felemésztő papírtenger további apasztását. Elérhet-e Jászszentlászlú még jobb eredményeket is a begyűjtésben? A rangsorban — melyet a járási begyűjtési hivatal tíznaponként készít el — hónapok óta első­ként szerepel Jászszentlászló ne­ve. S Balázs Istvánné, aki már éppen ötödik éve dolgozik a köz­ség begyűjtési hivatalában, nem is emlékszik arra, hogy egyszer is az utolsók között lettek vol­na. Év elején, a negyedéves ter­vek teljesítésekor, a felszabadu­lási versenyben — minden al­kalommal dicsőséget szerzett magának a község példamutató eredményeivel. Május 1-ig állat és állati termékek beadásából az yves terv 26 százalékos tel­jesítése volt előírva. 26.6 száza­lékra teljesítették. A begyűjtési héten pedig különösen fellendült a munka — és igazán jó ered­mények születtek. Egy hónappal ezelőtt, a be­gyűjtési héten 170 kiló baromfit, 006 kiló tojást, 23 mázsa sertést, 12 mázsa vágómarhát gyűjtöttek be. Igaz, hogy okkor érte el »tetőpontját« a mozgósító, ver­senyszervező munka is, de azt is el kell mondani, hogy ázóta — bár alig harminc nap telit el — egyetlen dekádban sem szület­tek ilyen eredmények. A leg­utóbbi tíz napot értékelve a kö­vetkezőképpen alakul a begyűj­tőit állat és állati termékek mennyisége: baromfi 45 kiló, lőj ás 354 kiló, sertés 7.43, vá­gómarha 10.95 mázsa. Ugyan a vágómarha csak éppen egy má­zsával kevesebb, mint a begyűj­tési héten, de azt is hozzá kell tenni, hogy az előző dekádban nem volt egyetlen mázsa felvá­sárlás sem, tehat ez 20 riapi eredmény. Még aggasztóbb a visszaesés a sertésnél és u to­vábbi két Ciliknél; a tojásnál és a baromfinál. lehetett az április végi zredmányeket megtartani? — Igen egyszerű a nyitja. Azon a héten nemcsalt a hivatal dolgom zói, hanem a tanács, a helyi pártszervezet, a füldművesszö- vetkezet egyaránt mozgósított minden tanácstagot, minden kommunistát, népnevelőt az ügy érdekében. Hogy mást ne mond­junk, még a pedagógusok is se­gítettek a felvilágosító munká­ban. A tanácstagok körzeten­ként járták a hátralékosokat — és nem jártak eredmény nélkül. A versenyvállalások és a terv- teljesítést jelző százalékszámok tanúskodtak erről. Május else­jéig bezáróan csaknem 100 dol­gozó paraszt — a beadásra kö­telezett 793 termelő közül — egész évre teljesítette tojásbe­adását, és mintegy 50-en egész- évi báromfibeudási kötelezettsé­güket. Persze, még ennél is töb­ben vannak olyanok, akik hrttár- idő előtt rendezték félévi köte­lezettségüket. r Most azonban mi a lielyzet? A felszabadulási Verseny lezárá­sával, mintha nemcsak egyetlen szakaszát zárták volna le az éves versenynek, hanem egy 2gész, eredményekben gazdag, mozgalmas korszakol. Üresen, sötéten ásít a vtrsenytábla a íanácsháza előtt — az élenjárók nevét lemosta az eső, s úgy lát­szik az egész tanácsház áh nem lkad olyan ember, aki érdemes­nek tartana ' újabb neveket, íredményeket jegyezni az unat­kozó táblára. De valahogya~n~ aa ;a elhagyatoítságával a verseny- nozgalom elárvult sorsát is jel­képezi. Senki nem érdeklődik a rerseny iránt, senki nem szítja rislogó tüzet, mert a begyűjtési íivatai is csak arra vár, hogy n(ígérkezzenek a verscrryvália- ási lapok, s akkor majd el lé­iét Indítani az augusztus 20-i •ersenyt. És addig? — bizony gy ilyen jó, példamutató köz­egben, addig sem illene, sza­Miérf nem 7-ről 9‘5 literre nőtt a tejési átlag a rémi Kilián György TSZ-ben badna pihenni. Nem Ketseges, hogy az egy hónappal ezelőtti- kiváló eredményekhez mérhe­tetlenül sokat segített a verseny. S ha továbbra Is hasonló mód­szerekkel dolgoznának, nemcsak a járási első helyet tudnák meg­tartani, haném a megye legjobb községeként lehetne említeni rövid időn belül Jászszentlász- lót. Ezen jó lenne elgondolkozni a község vezetőinek és haladék­talanul munkához látni, — meg­érné a fáradságot. i) 4 parkok és sétányok védelmében Szót kell már végre emelni a bajai parkok, sétányok és utak védelmében. Nagy gonddal ápolják őkét, a gondatlanság és fegyelmezetlenség azonban megcsúfítja, pusztítja őket. Nem vagyunk ellene a fiatalság játékos jókedvének, mégcsak a sportbemutatóknak sem. De a maguk helyén, és nem a parkokban, sétányokon. A Lenin-park egyrésze a kö­zeli Közgazdasági Technikum sporttere lett. A Kölcsey utcá­ban lévő tér zöld gyepét a futball-»utánpótlás« kerítette ha- talmábü. A Kamarás-Dunához levezető út kérékpár lefutó- versenyek színhelye. A Tóth Kálmán tér dús cserjéi, virágágyasai, ápolt jűtengere hovatovább a környékbeli kecskék és sertések zöldtakarmányozását fogja biztosítani, Több figyelmet és gondot a parkoknak, tereknek, az ápolt utaknak. Nem ártana a fiatalság ezirányban való ne­velése, a felnőttek nagyobb figyelme. Ne vegyék zokon a magukról megfelédkezettek a figyelmeztető szót, hiszen a város minden lakójának érdeke, hogy Baja továbbra is meg­őrizze a sétányok, parkok, a virágos utcák szép képét. Ápoljuk, szeressük a város külső képét, hiszen a városba lépő idegen ez után ítéli meg lakóit. Ne akarjuk ön­tudatunk olyáh lebecsülését, hogy mások figyelmeztessenek bennünket fegyelmezetlenségünkre. A szülők szava se maradjon el, gyermekeik figyelmének felkeltésére, a parkok, a sétányok, utak védelmére. Ne tűr­jék cl a rakohcátlankodás örve alatt a pusztítást, a fiatal, zsenge fák tönkretételét. Védjük még, amit o magunk sóját örömére teremtettünk. Bíró László. Brucellózismentos sertéstelep a Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban A garai Vörös Traktor Álla­mi Gazdaságban még a múlt év őszén kezdték meg a bruceíüózis- mentes sertéstelep építését. A munkálatok most tavasszal feje­ződtek be, s a telepen máris 61 darab törzskönyvezett anyaser­tést és négy apaállatot helyez­tek el. A sertéseket egészen az ellési időig itt tartják, majd né­hány nappal elles előtt innen szabadolletökbe kerülnek. AZ elletés télen, nyáron folyik. A brucellózis-mentesség meg­valósítására a telepre kerülő sertéseket hatszoros vérvizsgá­latnak vetik alá. Csak a vizs­gálatok alapján megfelélő sül­dők kerülnek azután a telepié A télépről egyébként tilosé Szálló tolták el az első csoport brucellózis-mentes seftésszapo- ruLatot a könnyező termelőszö­vetkezeteknek. A telepet most tovább bővítik, mert az elkövet­kező évben állománya már el­éri a 300 darab anyasertést. — Most építenek a sertések ré­szére egy betonfürdőt is. Tejhezelöh begyűjtési versenye A Bácskiskuhme- gyel Tejipari Válla­lat a napokban tar­totta meg a negyed­éves tejkezelői érte­kezletét, ahol jelen­tős vállalások is tör­téntek alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére. A jász- szentlászlói tejke­zelő a többi tejke­zelőket versenyre hívta és vállalta, hogy a kötelező lej- begyüjtési tervét az első negyedévi hát­ralékkal együtt jú­nius 30-ig teljesíti, a zsírátlagot 3.4-ről 3.7 százalékra emeli. A mélykúti, tassi, solti, akasztói és a kun- szétitmiklóSi tejkeze­lők is vállalták, hogy községükben téjhál- ralékos nem lesz, inért egyénileg be­szélgetnek majd a termelőkkel a be­adás fontosságára1. Szűcs Dönesné. Kecskemét­Adás-vétel k u I á k é k n á I MÉLYKÚT. A község régtől fogva híres volt sertéstenyész­téséről. Arról is sokszor emle­gették, hogy ige.n ravasz* kupee- kulákok fölözték le a múltban a busás jövedelmet. Ezek a ku- lákok ma is itt élnek Méíykú- fon. Majdnem ötven százaléka népes táboruknak még mindig semmi hajlandóságot sem mu­tat arra, hogy teljesítse állam iránti kötelességét. Az adóíő- kônÿvekbcn hatalmas hátralék! tételek szerepelnek neveik mel­lett. Pásztor* Gábor kulák 19.BÚD forint, Pieszkán Nándor 15.000 forint. Rasztig Búlintné 12.600 forint. Binszki Istvánné neve mellett pontosan 23.981 forint hátralék szerepel. Halta Gizella 23.200 forinttal, Kakas József 17.000 forinttal tartozik. A sor ezzel még nincs lezárva. A ku- peckedés közben azonban a ku- lákok nemcsak az adótartozás kifizetésének halogatását tanul­ták meg, a mások zsírján élős­ködő spekuláció talán még ra­vaszabbakká tette óikét, mint hasonszőrű sorstársaikat. Nemrégiben felfigyelt rá a mélykúti tanács, hogy Pásztor Gábor, az egyik «bölcs« és «ki­tanult« zsivány — az, akinek IC ezer forintos hátraléka van — semmiképpen sem akar fizetni. Maga hét holdon gazdÜtikodík jelenleg, a többi földjét szét- íratta. A tanyája az ő nevén van, de a lánya lakik benne — aki ugyancsak hét holdon gaz­dálkodik. AMIKOR az adóügyi megbí­zott megje’^t a hátralék ügyé­ben Pásztor kulák tanyáján, az gyanús örvendezéssel fogadta, Vigyorogva közölte, hogy nála ugyan nem lehet foglalni, mert neki a hét hold földje mellett egy koszos csirkéje sincs. A megbízott savanyú arccal nézett szét a tanyán és valóban megállapította, — legalább is az állatokhoz tartozó járlatleCélek alapján —, hogy a hét holdas Pásztor Gábornak csodálatos­képpen semmiféle állata nines'. Annál több jószág virgonckodott azonban a lánya nevén. Ott pon­tosan öt jó ló, két gömbölyűhasú tehén, két ktsbofjú, egész falká­ra való disznó és számtalan ap­róbaromfi található. A hombár tele van árpával, számtalan zsák tengerit, rozsot, kölest, meg a jó ég tudja, mi mindent léit fel u megbízott, mint Pásztor kulák lányának szerény «Vagyonká­ját«, Tatán még azt is elmesélte a kulák kárvallott pofává!, hogy a lányának a »kegyelemkenye- réh« él Itt Ugyan tényleg nem lehet zálogolní a törvény elő­írása szerint. AZUTÁN kiderült egy és más, az egyik tehénről. Egy esztendő­vel ezelőtt ugyanis sunyi kép­pel beállított a tahácsházára Pásztor Gábor és áhítatosan ki­jelentette, hogy ő «belátta hibá­ját«, ki akarja fizetni a hátra­lékát. itt van az egyik gyönyörű tehene, irányítsák át a passzust egy másik községbe, mert elad­ja a tehenet, az árát az utolsó fillérig az adóba törleszti. Eb­ben akkor semmi gyanúsat nem láttak a tanácsnál. Adnád kevés­bé, mert a ravasz kulák a tehén vételárát — egy jókora összeget — lé is fizetett az adóra. Pasz­táé Gábor meg átgyulogolf a szomszéd községbe a lányéval egyetemben és átíratta a tehe­net a lánya nevére. Azután szé­pen visszáhajtotta az istállójá­ba, de most már mint a lánya tulajdonát. Hát bolond voit ez a kulák? — gondolhatja akárki az első pillanatban. Hol itt a turpisság, hiszen Pásztor Gábor eladta a tótiemét, a lánya é’ég bolond volt, hogy megvette, az árát pedig befizették az adóba? IGÉN. igen. Befizették az utolsó fillérig. Akkor! Ve ezzel a megjátszott adásvételi mód­szerrel és egy kis spórolt, pénzé­nek az adóba való «befektetésé­vel« Pásztor kulák «egyszer és mindenkorra« megszabadult — attól a veszedelemtől, hogy a jö­vőben bármikor lefoglalhassák az állatait állami tartozás ellen- értéke gyartánt. Mert Pásztor kulák, amint, az adóköhyv is bizonyítja, az idén már nem olyan «törvénytiszte­lő«, »derék« ember’, mint az el­múlt esztendőben. Sőt, »sajná­latra méltó, szerencsétlen nyo­morult«, — legalábbis annak vallja magát — hiszen ő min­den állatját eladta az adóba és az árát befizette. A TÉIIENÉK, a vidáman nyi- hogó lovak, a disznók röfögő kó­rusa azonban másról árulkodik. Olyan valamiről, amit csak jó­szemű, a kulákek természetéi jőlismerő ember láthat meg. Szerencsére akadt ilyen Mély­kút ön. e», L A rémi Kilián György TSZ tehenészetében nagy fejlődés történt. A fejési átlag 7-ről 9.5 literre emelkedett. Így a Kilián György . TSZ második helyre Került a járási versenyben, ki­szorította onnan a jánoshalmi Petőfi TSZ-t és erősen veszé­lyezteti a tompái Szabadság TSZ-t, amely az első az állatte­nyésztési versenyben is.

Next

/
Thumbnails
Contents