Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-25 / 121. szám

Ez történt a nagyvilágban VARSÓ. Május 21-én ünnepé­lyes üléssel emlékeztek meg Varsóban a Lengyel Belbizton­sági Testület megalakulásának 10. évfordulójáról. Wladislaw Wicha belügyminiszter beszédé­ben rámutatott arra, hogy a Lengyel Belbiztonsági Testület megalakulása 10-ik évfordulójá­nak megünneplése fontos idő­szakban történik. "»Valamennyien a varsói értekezlet benyomása alatt élünk. Ez az értekezlet a nemzetközi élet nagy eseménye volt, olyan aktus, amely meg­hiúsítja az imperialista háborús gyújtogatok terveit és ame.y megsokszorozta a béketábor ere­jét. Nekünk lengyelek számára, aikik még mindig jól emlékszünk 1939 tragikus szeptemberére, különösen sokat jelent a varsói értekezlet. Az a tudat, hogy nem leszünk többé védtelenek, erő­sebbé tesz bennünket, mint va­laha is azelőtt. Tisztában va­gyunk legyőzhetetlen erőnkkel. Velünk van a hatalmas Szov­jetunió és mellettünk állnak a népi demokratikus országok egyesített erői« — mondotta. OSLÖ. Oslóban sikeresen be­fejeződtek a szovjet—norvég ke­reskedelmi tárgyalások es má­jus 23-án árucsere-jegyzőköny­vet írtak alá, amely szabályoz­za a Szovjetunió és Norvégia 1955. évi árucsere-forgalmát. BELGRAD. A belgrádi rádió jelentése szerint Szerbiában az idén öt nagykapacitású villany­telepet helyeznek üzembe. PHENJAN. Lapjelentések sze­rint Phenjanban aláírták a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság és a Bolgár Népköztársa­ság közötti fizetési jegyzőköny­vet. PÁRIZS. Hétfőn Párizsban megkezdődött az atomenergia békés célokra való felhasználá­sával kapcsolatban összehívott nemzetközi értekezlet előkészítő ENSZ-konzultativ bizottság ülés­szaka. Az ülésszakot az ENSZ főtitkára nyitotta meg. A bi­zottság munkájában a Szovjet­unió részéről D. V. Szkobelcin akadémikus vesz részt. NEW YORK. A sajtó beszá­mol arról, hogy győzelemmel végződött az Egyesült Államok­ban a távközlési, a vasúti és műszeripari dolgozók sztrájkja. MOSZKVA. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Mihail Solohovot május 23-án a szépirodalom terén végzett ki­emelkedő szolgálataiért 50. szü­letésnapja alkalmából Lenin- rendtíel tüntette ki. Az Országos Könyvcsamok adatai szerint 1925-től napjain­kig Solohov művei 421 kiadás­ban, összesen 20,773.000 példány­ban 55 nyelven jelentek meg. A -Csendes Don« 7,755.000 pél­dányban, 18 nyelven, az »Uj oa- rázdát szánt az eke« című re­gény 132-szer, 45 nyelven jelent meg. NEW YORK. A chicagói rend­őrség cenzúrahivatala betiltotta az -öten a Barska utcából« cí­mű lengyel film előadását. A chicagói rendőrség szerint a film egyes párbeszédei »illetlenek«. A rendőrség attól tart, hogy a film »megbotránkoztatná« az ameri­kai közönséget. A rendőrséget ugyanez az aggodalom késztette arra, hogy betiltsa Remarque »Nyugaton a helyzet változatlan« című regényét, Aristophanes egyik vígjátékát és más műve­ket. Jellemző, hogy mindazok a művek, amelyek megbotrán­koztatják a chicagói rendőrség »puritánjait«, háborúellenes fel- fogásúak. BERLIN. Nyugatnémet lapje- lentések. szerint Adenauer kan­cellár június második felében a »hidegháború« folytatása érde­kében az Amerikai Egyesült Ál­lamokba utazik, hogy megbeszé­lést folytasson a washingtoni kormány vezetőivel. PÁRIZS. A francia fővárosba érkező hírek szerint Algírban továbbfoiynak a »tisztogató had­műveletek« és a letartóztatások, különösen az Aures-hegységben, Kabiliábun, valamint Constan­tine tartomány északi részén. A francia munkásosztály őszinte szolidaritását nyilvánítja az algíri nép iránt. Párizsban szakszervezeti funkcionáriusok felhívást bocsátottak ki, ame­lyekben arra szólítják fel a munkásosztályt, hogy a legkü­lönbözőbb formákban fejezze ki tiltakozását az algíri terror el­len. 4 májusi után még újabb hat államkölcsön-sorsolás less as idén Az Első Békekölcsön május 27—30-a között lezajló nyolca­dik sorsolása után még hat íz­ben sorsolnak államkölcsönt eb­ben az esztendőben. Június hó 29-én Siófokon kerül sor a Har­madik Békekölcsön negyedik sorsolására. Szeptember 18-án a Negyedik . Békekölcsön harma­dik húzását Egerben rendezik. Október 20—23-a között Veszp­rémben tartják meg a Második ■Békekölcsön hetedik sorsolását. Az Ötödik Békekölcsön első sor­solásának nyereményeit novem­ber 13-án Budapesten húzzák ki. November végén, 26—29-ig Miskolcon kerül sor az Első Bé­kekölcsön kilencedik sorsolásá­ra. Az év utolsó sorsolását, a Harmadik Békekölcsön ötödik húzását december 30-án Székes­fehérvárott rendezik. (MTI) A Magyar Tiidományos Akadémia nagygyűlése A Magyar Tudományos Aka­démia 1955. évi nagygyűlése kedden délelőtt együttes üléssel folytatódott az akadémia dísz­termében. Ligeti Lajos Kossuth-díjas, e Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg az ülést, majd Kodály Zoltán Kossuth- díjas akadémikus »Szentirmay- tól Bartókig« címmel tartott elő­adást. Kodály Zoltán előadása köz­m* ' XIX. — örvendek — kezdi Dickson és hanyag mozdulattal kezét nyújtja a mérnöknek, — szeren­csémnek tartom, hogy megis­merhetem. Sok szépet hallottam önről. Mondják, kitűnő szakem­ber, szép jövő, fényes karrier elé néz... Achmed nem felel. Udvariasan megbiccenti a fejét. Mosoly su­han át az arcán. Az amerikai folytatja: — A direktor elmondta ne­künk, hogy új, hatásos tervet készítettek, amivel rövidesen sikerül likvidálni ezt a kellemet­lenséget. — A terv még nem készült el, uram — szól közbe Jalcsin za­vartan, — nehogy Rezán felelete miatt hazugságon érjék. — Azt mondtam önnek miszter Dickson, hogy fiatal kollégám éppen a terven dolgozik. — Igen, ezt mondotta — bó­lint az amerikai. — Mondotta, hogy a részleteken. A terv ma­ga, megvan, ugyebár? — Még nem teljesen — véde­kezik Jalcsin és segítségkérőén tekint Rezánra. Mondj valami megnyugtatót neki — ez van a« tekintetében. Achmed rá se néz. Pillantása az amerikai feje fö­lött megakad Julkán. — Csodálatos — állapítja meg. — A nyugodtság, a tiszta lelki­ismeret, a fiatalos derű élő szob­ra. Egyetlen szemrebbenés se zavarja ezt a tündöklő harmó­niát. Az amerikai — mintha para­zsat dugtak volna alá — felpat­tan ültéből. Villámló szemekkel néz az igazgatóra. Dühödten ro­hangálni kezd a szobában és hangja mind szemrehányóbb, mind követelőbb. — Beszéljenek értelmesen az istenért — kiáltja. — Lehetetlen eligazodni a szavaikon. Odakint milliós értékek vesznek kárba és maguk bizonytalankodnak, tehe- tetlenkednek. Mondják meg vég­re nyíltan és egyenesen, akar­nak-e egyáltalán valamit csi­nálni? Ez mégis csak.. ; Capulosz vezérigazgatót is el­hagyja a hidegvére. Leszáll az íróasztalról és ijedtséggel ve­gyes kárörömmel noszogatja Jal- csint. — Ismertessék a mentési tervet — súgja, — aztán lássunk mun­kához. Valóban jogos Dickson úr felháborodása — mondja hango­san. — Úgy látom, nem vezeti kellő eréllyel a munkálatokat, kedves Jalcsin. — Lehetetlen, hogy ne volna megoldás — lép oda hozzájuk, kezével hadonászva az egyik mi­nisztériumi küldött. — Csak nem maradunk szégyenben? Jalcsinnak kínjában verejté­kezik a homloka. Minden igye­kezetével azon van, hogy kisza­baduljon az őt körülvevő gyűrű­ből. Achmeddel szeretne négy- szemközt beszélni. Egy pár szót legalább. — Megpróbálunk minden lehe­tőt — feleli színtelen hangon. — De hagyjanak legalább kissé gondolkozni. Nem egyszerű dolog ez, gondolhatják — teszi hozzá siránkozón. Az amerikai bőszülten hadoná­ben Török Erzsébet Kossuth- díjas énekművésznő több dalt énekelt és hanglemezről részle­teket játszottak el Bartók egyes műveiből. Az előadáshoz hozzászólt Sza­bolcsi Bence Kossuth-díjas aka­démikus. Barlha Dénes, a zenetudomá­nyok kandidátusának hozzászó­lása után a délelőtti együttes ülés Ligeti Lajos zárszavával ért véget. (MTI) szik, csapkod maga körül. — Szabotázs! — ordítja. — Kö­zönséges szabotázs. Akárha vul­kánra építene palotát az ember, olyan ez a maguk országa. A tetejébe még azt se teszik meg, amit megtehetnének, önöknek fel kellett volna készülniük ilyen eshetőségekre. ;. Ki az oka, hogy ezt elmulasztották? Jalcsin na^y üggyel-bajjal egérútat nyer és Achmedhez tör- leszkedik. Halálraváltan, resz­ketve súgja neki: — Segítsen kolléga, az isten szerelméért! Mondjon valamit! Abadin Jalcsin most nem nagy legény. Megalázkodik, bármire hajlandó volna e percben, csak történjék végre valami, aki ki­szabadítja szorult helyzetéből. Dickson végképp sutbadobja a pártatlan és érdektelen vendég álarcát. — Nem tűrhetjük tovább a maguk játékát! — bömböli ma­gából kikelve. — Arra bízzuk a vezetést, aki érti a dolgát és megszolgálja a keresetét. Mi sem természetesebb ... Julka nézi Achmed Rezánt. Szemei kutatják a férfi arcvoná­sait. Érted-e, megérted-e, lá- tod-e végre, hogy kinek és miért dolgozol? — Ezt kérdezi hang­talanul, miközben összeszorított ajakkal áll szemtől-szembe azzal az emberrel, aki szeret. — Mondhatom, szánalmas ez az ötletszegénység — tombol új­ra és újra fellobbanó dühvei a yenki. — A mi mérnökeink per­cek alatt eloltanak egy ilyen tü­zet. Akár otthon, Kaliforniában, akár a világ bármelyik pontján. Achmed először gúnyosan el­mosolyodik, aztán pirosság önti el arcát. Julka észreveszi, hogyan rán­gatózik a szája széle. (Vége következik.) Belgçrâd ma — a Pravda különfudósífójénak cikke MOSZKVA (TASZSZ) V. Ma- jevszkij, a Pravda külöeitudósí- tója írja Belgrádból: A Szovjetunió és Jugoszlávia képviselőinek, közelgő legmaga­sabb színvonalú találkozása áll itt a figyelem középpontjában. A jugoszláv nép széles rétegei nagy megelégedésüket fejezik ki a találkozóval és a két or­szág viszonyának további nor­malizálására vonatkozó pers­pektívákkal kapcsolatban. A tudósító ezután részletesen ismerteti hétfői találkozását több ismert jugoszláv újságíró­val, majd így folytatja: Beszélgetésünk során a jugo­szláv újságírók kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy Jugo­szlávia és a Szovjetunió népei­nek, amelyeket a barátság ív- százados hagyományai, vala­mint a jobb jövőért, a békéért folytatott harc közös céljai fűz­nek össze, szilárd alapjuk van a széleskörű és mindenoldalú együttműködésre. Az élet bebi­zonyította, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia normális viszo­nyának megbontása éveken át csak a jugoszláv és a szovjet nép ellenségei, a béke ellensé­gei számára volt hasznos. Belgrádiján — írja tovább a tudósító — állandóan nagyszá-’ mú külföldi tudósító tartózKo- dik. A közelgő szovjet—jugo­szláv tárgyalásokkal kapcsolat­ban azonban még körülbelül 50 külföldi tudósító — laptudósító, fotóriporter, filmoperatőr — ér­kezését várják az Egyesült Ál­lamokból, Angliából, Francia- országból, Ny liga t-Néme torsiág« ból és más országokból. Már ré­gen nem özönlötték el ennyire a jugoszláv fővárost külföldi tudósítók. A Szovjetunió és Jugoszlávia képviselőinek küszöbönálló tár­gyalásai — írja befejezésül Ma- jevszkij — figyelmet és érdek­lődést keltenek minden ország közvéleményében. — Mindenki, akinek becses a béke és a né­pek biztonsága, örömmel üd­vözli a belgrádi találkozót es újabb fontos tényezőnek tartja a nemzetközi feszültség enyhí­tése és a világ békéjének meg­szilárdítása szempontjából. , A varsói egyezmény szabadságunk és függetlenségünk biztosítéka A béke erőinek új, hatalmas győzelmét jelenti a Szovjetunió vezette nyolc ország között létrejött varsói egyezmény. Mindazok, akiknek kedves a bék~ ügye, örömmel fogadták a varsói határo­zatot. Igen, ha az agresszorok támadni merészelnek, a békesze­relő országok teljes fegyverzetben fogadják majd őket. Nem nézhet- jük ölbetelt kezekkel, hogy a nyugati imperialisták a szemünk előtt fegyverezzék fel azokat a német militaristákat, akik egy emberöltő alatt kétszer zúdítottak vért és gyászt az emberiségre. Sok-sok- millió ember testben, lélekben megcsonkítva tért vissza a háború­ból, és mintegy tizenkétmillió embert pusztítottak el a német haláltáborokban. Nem felejtjük el ezt, de még azt sem, amit Ka­tona József, városunk szülötte, művében, a »Bánk ban«-ban ábrá­zolt. A német hódítók mindig gyarmatnak, éléskamrának tekin­tették Magyarországot és rabszolgának a magyar népet. S mi a mú'.. nemzeti hagyományaiból is kell, hogy tanuljunk. Soha több? nem akarunk imperialista hatalmak gyarmata és rabszolgái lenni. Ezért üdvözli minden magyar hazafi a varsói egyezményt úgy­mint szabadságunk és függetlenségünk biztosítékát. Láng Ilona tanítónő, Kecskemét­Mi, kecskeméti vasutasok ma is a békéért harcolunk Mi, vasutasok na­gyon sokat tehe­ttünk a béke védel- |mében. A békéért, Ihazánk függetlensé- Jgéért harcoltunk a múltban, mikor a fa­siszta háború poklá­ban az a jelszó született meg kö­zöttünk: »Magyar vasutasok lassítsá­tok a fasiszta hábo­rús szállítmányo­kat!« Tudtuk, hogy minden óra késés a vasútvonalakon gyengíti a hitlerista háborús gépezetet s megrövidíti szenve­déseinket. Még visz­szagondolni is bor­zalmas a családokat földönfutóvá tévő bombazáporokra és a német fasiszta martalócok foszto­gatásaira. Ma is a békéért harcolunk mi, kecs­keméti vasutasok, de most a jelszó igy hangzik: »Magyar vasutasok, gyorsít­sátok meg a szállít­mányokat, végezze­tek pontos, lelki- ismeretes munkát!« Bizony mi, vasuta­sok esőben, hóvihar­ban, vagy harminc- fokos hőségben ott állunk őrhelyünkön, a vasútvonalakon. Mi is annak a lebír- hatatlan hadsereg­nek tagjai vagyunk, amelyik a varsói ha­tározat nyomán még egységesebb, még erősebb lett. Jól tudjuk, a varsói egyezmény, a béke egyezménye és az az elv vezérli: Ha a szomszéd háza ki- gyulad, akkor mi, többiek segítségére sietünk elfojtani a tüzet! Kecskeméti István kocsimester, Vasútállomás. Előkészületek a Nemzetközi Gyermeknapra Május 29-én ünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot. Ez az ünnep a felszabadulás után már hagyományossá vált. Min­den gyermek, szülő, édesanya ötömé. Életünk minden percé­ben, órájában legféltettebb kin­csünk, gyermekeink boldogsá­gáért és békéjéért harcolunk. Megyénk minden községében már megalakult »A békéért, a gyermekért« előkészítő bizott­ság. A bizottság az MNDSZ, a pártszervezet, a helyi tanács, a ■népfront-bizottság, a békebi­zottság, az MSZT, a Vöröske­reszt, úttörők, pedagógusok, a Szülői ■ Munkaközösség, terme­lőszövetkezet, földművesszövet- kezét megbízottaiból alakult. Együttes erővel, közös munká­val feledhetetlenné akarják ten­ni e napot mind a gyermekek, mind a szülök számára. Egész­napos műsorral szórakoztatják a jövő reménységeit, A bácsalmási járásban úttörő­bajnokság kezdődik. Mátételkén a májusfát táncolják körül a kicsinyek. Mélykúton és Katy- márom báb-előadásokat torta» inak. A bajai járásban kirán­dulásokat szerveznek, a város­ban díszes felvonulás lesz. A legszebb felvonuló csoportot a városi MNDSZ értékes aján­dékkal jutalmazza. Május 26-án a Kecskeméti Honvéd ég a Kecskeméti Kini­zsi barátságos labdarúgómérkő­zést tart, melynek bevételét a gyermekek megajándékozására fordítja. 29-én délelőtt pedig roilerversany lesz. Izsákon, Lakiteleken, Kun­szálláson is folynak az előké­születek. Cukorkával kedves­kednek, ingyenes mesefilmet ve­títenek és kirándulásra viszik a gyermekeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents