Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

Ünnepi közgyűlés a kecskeméti Igazság TSZ-ben

Gép készíti a palánták teievéaykeckéit

Meleg baráti körben, de győ- /j»lmet jelentő ünnepre gyűltek össze szombaton délután a kecskeméti Igazság Termelőszövetkezet tagjai. Unite pi közgyűlésük napirendi pontja az előle g- osztás volt. A vendégek — a Szabad Nép, a Vörös Csillag, a Győzelem, a Szabadságharcos, az Uj Tavasz, a Lenin, a Béka Termelőszövetkezetek küldöttei s a környékből néhány megtevőit egyéni gazcjg is — már jó korán ott voltak a termelőszövetkezet központjában. Míg a közgyűlés megkezdődött, vöt idő jól körültekinteni a jószág- állományt, s azokat a sertéseket is, jnelyeket most a 30 hízó eladása után újra hízóba állítottak. Beszédes példa volt ez mindenkinek, de különösen a vendégségbe érkezett egyénieknek.

S ha az, amit láttak, kevésnek bi?onyuít volna, hogy elképzeljék milyen jövedelmük, gazdaságuk van az Igazság tagjainak, hát ott volt hiacmyskgu! az elnöki beszámoló is. Endre elvtárs pantról-pqntra, eseményről eseményre 'elmondotta, hogyan fejlődtek eddig, milyen harc, milyen küzdelem árán. Le az elmúlt esztendőben már szépen erőre kaptak.

— Ne menjünk messzire —- mondta — vizsgáljuk meg például

az cn családom múlt évi jövedelmét, ami háromszáz forint híján 50.000 forint volt.

Azon felül, amit a csoportból kaptam, szépen jövedelmezett a háztáji föld- és az állatállomány is. A tejpénz a múlt évben elérte a 7000 forintot, két hízott sertést vágtam, 100 baromfit neveltünk, a háztáji burgonyáin iüü má»4s átlagtermést húzott. Így kerekedett ki azután a majdnem ötvenezer forint.

— Terveink a jövőben területileg és tagokkal felerősödve növelni tér- mgl őszö ve tkeze lünket,

fokozni terméseredményeinket és fejleszteni jószágállományunkat,

hogy tagjainknak még több jövedelmet biztosíthassunk az elkövetkező években — mondotta beszámolója végén Endre elvtárs.

A zsúfolásig megtöltött új kultúrteremben elégedetten mosolygó pillantások, kíváncsian villanó tekintetek találkoztak. Bará- tilag, megértőén. A jövő tsz- tagjai: Kanizsai bácsi, Farkas

Dezső, meg a többi egyéni gazdák halkan beszélgettek a mellettük lévő tsz-tagokkal, míg a beszámoló befejeztével Rigó elvtárs, a termelőszövetkezet könyvelője előkészítette a vaskos borítékokat a pénzzel.

— Antal Ferenc — mondta az első nevet. Szőke, harminc év körüli tag állt fel a padsorok közül. Az idén lépett be, de máris 193 munkaegységre kapott előleget. Leteszi az asztalra a borítékot, s két kézre fogja a pénzt. 4439 forint. A többiek éjjenednek, s ki tudja Antal Ferencnek miféle megható érzések bujkáltak a szívében. Az arca nem árult el helőle sokat, csak a kedves, kicsit tétova mozdulat, amikor a vele kezet- rázó elnökhöz hajolt és megcsókolta.

Ez az egyszerű kis jelenet mindenkit annyira meghatott, hogy vége nem akart szakadni az éljenzésnek, a tapsnak. Mindenki feloldódott, vidáman, jókedvűen beszélgettek, alig lehetett csendet teremteni, hogy Rigó elvtáre újabb tagokat szólítson:

Szabó Mihályné 5152 forint,

Tóth Ferenc, aki négy családjával dolgozott, 15.594 forint, Endre elvtárs, az elnök a fiával, meg a feleségével együtt összesen 9062 forint előleget kap,

és így a többiek. Szétosztottak

a 18 tag között összesen 56 ezer forintot,

amelyből egy-egy munkaegységre nem kevesebb mint 23 forint jutott, tehát annyi, mint még eddig a megyében seholsem ez idei előlegosztásokon.

Nagyszerű esemény volt ez. Mert hát mondani sem ke:t. hogy nem nagy termelőszövetkezetről van szó, hanem alig 130 holdas kis közös gazdaságról, amelyből még nagyobbat, jobbat akarnak tagjai. Először mutatták meg most közösségük erejét. Ez a nap minden eddigi kétkedőt meggyőzött. Mostmar szívesen, örömmel várják az u.; tagokat, akiknek ez a közgyűlés meggyőző példa voit, hogy lépjenek közéjük, teremtsenek együtt, közösen még szebb, még boldogabb életet.

flz elsők között vagyunk a begyűjtésben

Községünk a járási begyűjtési versenyben az elsők között van. .Sertésbeaűásunk&t eddig 33.6, vágómarhabeadásunkat 31.7, baromfibeadásunkat 34.2, a tojást 65, a tejet 31,3 százalékra teljesítettük.

Begyűjtési tervünk teljesítését nagyban elősegítette, hogy a tanácstagok mutattak elsősorban jó példát. Nagyrészük már egészévi tojás-, baromfibeadásánate eleget tett, Greilich Ferenc és Bogáromi István pedig egészévi kenyérgabonabeadésát. is teljesítette, az előbbi tanácstag a kukoricát is.

Eddigi eredményeink mellett azonban még sok a tennivaló. Különösen a begyűjtési állandó bizottság munkájával kapcsolatban. Eddig segítségét nem nagyon igényeltük, de a jövőben erre is több gondot akarunk fordítani.

Vízin Gergely VB-elnök, Soi tvad kert.

A bajai juhászok tapasztalatcsere értekezlete

A bajai juhászok — számszerűit 21-en — tapasztalatcsere

értekezletet tartottak az elmúlt napokban. Megvitatták a juhállomány fejlesztéséhek időszerű kérdéseit, mint érhetnének el magasabb tej- és tejtermék növekedést, magasabb gyapjúhozamot. Számos hasznos és időszerű javaslat hangzott el. Galambos Péter például azt javasolta, a három legjobb juhászból és a városi főállattenyésztőből alakuljon egy bizottság a város juhállományának hetenkénti ellenőrzésére. Maros József felvetette: jó volna, ha a juhászók

legelőit éveken keresztül egyazon területen jelölnék ki. így ellenőrizni lehetne a legelők karbantartását. Gilíán Lajos Kálvária utcai juhász pedig felhívta a figyelmet a jó itatóvíz kérdésére, mert a fertőzött vizek bélférgességet okozhatnak.

A juhászok a végére hagyták értekezletük legfájóbb pontját. Kipusztuló félben van a juhász barátja, segítőtársa a terelésben, a pulikutya. Fel kell hívni a figyelmet nevelésükre. Nem szabad kiveszni hagyni ezt a világszerte ismert magyar kutyafajtát.

egészségesek, akár a makk. Kamarás, ritkítás, téli mészkénleve- :és megfiatalította a tavaly tazdag termést adó fákat. Uj :letre, ifjúságra ébredtek. Ezek. i fák adták az aranyat, a munkaegység javát, a sokezer forin- ■os prémiumot. Mintha az aranyat fényesítette volna — úgy bánt Mócza mindegyikkel és ha i fa törzse csillogna még, rá is lehelt volna, hogy szebb, gyö- nyörködtétőbb legyen.

Mikor Mócza már metszett, a környékbeliek éppen hogy noszogatták a homokot. Mondták többen: ez a Mócza rajtaveszt. Vem érdekelte a sok üres beszéd. Két fiával olyan hajrát vágott ki, hogy napok alatt eltörpültek a szőlők és a venyige át kötözve, hosszú rendben ott feküdt a bak- háton.

A munka üteme nagyon szorított.

Aki nem akart veszteni, nem Solt Sok gondolkodni való ideje. A tavasz olyan kurtánylra szabódon, hogy minden munkát néhány napba kellett belegyömöszölni. Aki bírja ezt a gyömö- tzölést, az majd takarít is va- 'amit. Aki csak komótosabban tesz-vesz, annak majd a természet is ad, nem ad. Mócza nagy gondban volt. Hívták már a földre is, de ugyanakkor a ka- raszolást is kellett volna már kezdeni. »Mi az istent csinálok- Nem győzzük hárman és még majd az asszonynak lesz igaza. 0 persze nem jöhet, mert sok még az apró gyerek,« Hirtelen

valami nagyon okos jutott eszébe és a homlokára csapott. »Hát itt van a harmadik fiú ... A Palkó. Fiatalnak, fiatal, de erős, inas gyerek. Megpróbáljuk!. ..

— Hadd nézem csak fiam, hogyan festesz a karaszolóval? — Kezébe nyomta. Na... állni csak áll, de próbáljuk, hogy nyesed a földet, még a gyenge párét? Gyere, fogjunk útát. — Azon nyomban be is álltak. — No, gyerünk. Komóttan elejibe, nem kell törni magadat, szokják meg a karjaid. Nehogy reggel sipá- kolj, hogy nyaggat az izomláz.

Egymás mellett haladtak. Mócza akár egy öreg gyakorlott mester, aki már bűvészkedik a szerszámmal. Palkó nagy figyelemmel dolgozott, vigyázva, nehogy állva maradjon paré és a homok befútta tökét szabaddá tegye. Nagy különbséget nem lehetett látni közöttük. — No, fiam, te mégis jó leszel valamire. — Addigra már ott termett a másik két fiú és Móczáné is. Aztán megálltak egy kis kifújásra. Két kézzel a kapa'végére támaszkodtak. Mócza szúrós-fekete, mélyenülő szemeit rá- emelte Palkóra, az kicsit mosolygó, a munkától kipirult arccal figyelte apját és minden bizonnyal leste, elégedett lesz-e? — Azt hiszem Palkó, hogy most már te is velünk tarthatsz. Ember vagy te már tizenöt évesen is. A kapa kinevezett emberré. Ha úgy gondolod, befogadunk póttagnak!

Most már nem kellett tartani j attól, hogy elülnek a munkába, j Úgy fogyott az, mint a kerek ke- 1 nyér, amelyet nagy család szel. ! Az erőből még többre is futotta. ; Melyik nap benjárt a központ- j ban. Éppen arról beszéltek, ; pétisózni kellene a tavaszi árpát, mert imitt-amott sárga, j Gond lett bizony az, hogy ki vé- j gézzé el, hiszen mindenki be ! volt osztva. A zöldséges maga j sok erőt emészt. Mócza csak | hallgatja, mi a téma. Aztán rá- \ vágja: — Adjátok ide azt a kis árpát, ne rágjátok magatokat.. — Van neked már ölég ... csináld azt! — szól az egyik. — Sose izgasd magad a dolgom felől, azt én elrendezem. Hogy hogyan? Szeretnétek tudni? Hát úgy, hogy nem hárman, hanem négyen dolgozunk. Egy póttaggal megszaporodtunk. A többiek csak nevettek, különösen akkor, amikor elmesélte, hogyan történt a dolog.

Szív és lélek üdíti, frissíti és lelkesíti a Mócza-család munkáját. Meg lehet oldani a nagyobb feladatot! A tavalyi munka nagysága egyáltalán nem lehet mértéke az idén végzettnek- Mócza a dolgos, szorgalmas ember tudatával vállalkozott a többre, nagyobbra, hiszen csak ezen az úton lesz gazdagabb a szövetkezet, módosabb a tagság és virágzóbb az ország.

Mindezt vállalni azonban tényleg csak szívvel és lélekkel lehet.

Weither Dániel.

A szovjet ipar elsőrendű gépekkel látja el a mezőgazdaságot. A kolhozparasztok, agronómusok és gépkezelők ezeknek a gépeknek segítségével azon. fáradoznak, hogy minél több termést érjenek el. A nagyobb termés mind a város, mind a falu lakóinak jobb élelmezését biztosítja.

A szovhozok és kolhozok dolgozói azon is fáradoznak, hogy minél korábban helyezhessenek a dolgozók asztalára zöldárut. Az első tavaszi napok beköszöntésével a zöldségtermesztők hozzáláttak, hogy tőzeges televénykockákat készítsenek a zöldségpalánták kiültetésére. A gép ezt a munkát is megkönnyíti. A szovjet géptervezők olyan különleges gépet szerkesztettek, amely a tőzeg televénykeckák készítését megkönnyíti.

A képen; A »Progressa« különleges gép munkában.

Hazánkban a városok zöldövezetében igen virágzó a zöld* ségtermesztés. Kecskeméten ez a termelési ág szép hagyományokkal rendelkezik. Eddig nálunk a televénykockákat egyenként kiszúrták. Most a szovjet tapasztalatok alapján hazánkban is olyan gépet szerkesztettek, amely egyszerre több kockát vág ki.

A képen; tőzegcserép tápkocka-készítő kézllenyomásos gép, amely egyszerre 5 darabot gyárt.

A hartai asszonyok példát mutatnak

A hartai határban, bármerre is megyünk, mindenütt megtaláljuk a szorgalmasan, jó kedvvel dolgozó asszonyokat. Különösen a termelőszövetkezetek asszonyai mutatnak jó példát. A Lenin Termelőszövetkezetben egyénekre van felbontva a terület, melyeknek megműveléséből az asszonyok is egyaránt részt kértek. A répaegyelésnéi már versenyben voltak a férfi munkacsapattal, s mikor a nők előbb befejezték ezt a munkát, segítettek a férfiaknak is. itt két női munkacsapat van, de el lehet mondani, hogy jól megállják a helyüket. Harmath Já- nosné, Bajer Ferencné, Madácsi Mihályné és még nagyon sokan mái’ eddig is kiváló munkát végeztek. Madácsi Mihálynénak tíz gyermeke van, de máris 216 munkaegységet teljesített.

Ha dicséretről van szó, nem feledkezhetünk meg a Béke Termelőszövetkezeti csoport asszonyairól sem. Csoportjuk most 25 hold szőlőt telepít s ebből a munkából naponta és rendszeresen 20—26 asszony v#~ szi ki a részét. Horváth Lajosáé, Sudár Ferencné és Hginak Jánosné kezdeményezésére az asszonyok vállalták, hogy félévig rendezik egészévi beadási kötelezettségüket a háztáji földterület után. Legtöbben már állták is szavukat és beadták az egészévi tojást, baromfit.

Gaál G-i. inic