Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-24 / 120. szám

Ünnepi közgyűlés a kecskeméti Igazság TSZ-ben Gép készíti a palánták teievéaykeckéit Meleg baráti körben, de győ- /j»lmet jelentő ünnepre gyűltek össze szombaton délután a kecs­keméti Igazság Termelőszövet­kezet tagjai. Unite pi közgyűlé­sük napirendi pontja az előle g- osztás volt. A vendégek — a Szabad Nép, a Vörös Csillag, a Győzelem, a Szabadságharcos, az Uj Tavasz, a Lenin, a Béka Termelőszövetkezetek küldöttei s a környékből néhány megte­vőit egyéni gazcjg is — már jó korán ott voltak a termelőszö­vetkezet központjában. Míg a közgyűlés megkezdődött, vöt idő jól körültekinteni a jószág- állományt, s azokat a sertéseket is, jnelyeket most a 30 hízó el­adása után újra hízóba állítot­tak. Beszédes példa volt ez min­denkinek, de különösen a ven­dégségbe érkezett egyénieknek. S ha az, amit láttak, kevés­nek bi?onyuít volna, hogy el­képzeljék milyen jövedelmük, gazdaságuk van az Igazság tag­jainak, hát ott volt hiacmyskgu! az elnöki beszámoló is. Endre elvtárs pantról-pqntra, esemény­ről eseményre 'elmondotta, ho­gyan fejlődtek eddig, milyen harc, milyen küzdelem árán. Le az elmúlt esztendőben már szé­pen erőre kaptak. — Ne menjünk messzire —- mondta — vizsgáljuk meg pél­dául az cn családom múlt évi jövedelmét, ami háromszáz forint híján 50.000 forint volt. Azon felül, amit a csoportból kaptam, szépen jövedelmezett a háztáji föld- és az állatállomány is. A tejpénz a múlt évben elér­te a 7000 forintot, két hízott ser­tést vágtam, 100 baromfit ne­veltünk, a háztáji burgonyáin iüü má»4s átlagtermést húzott. Így kerekedett ki azután a majdnem ötvenezer forint. — Terveink a jövőben terüle­tileg és tagokkal felerősödve nö­velni tér- mgl őszö ve tkeze lünket, fokozni terméseredményein­ket és fejleszteni jószágál­lományunkat, hogy tagjainknak még több jö­vedelmet biztosíthassunk az el­következő években — mondotta beszámolója végén Endre elv­társ. A zsúfolásig megtöltött új kul­túrteremben elégedetten mosoly­gó pillantások, kíváncsian villa­nó tekintetek találkoztak. Bará- tilag, megértőén. A jövő tsz- tagjai: Kanizsai bácsi, Farkas Dezső, meg a többi egyéni gaz­dák halkan beszélgettek a mel­lettük lévő tsz-tagokkal, míg a beszámoló befejeztével Rigó elv­társ, a termelőszövetkezet köny­velője előkészítette a vaskos borítékokat a pénzzel. — Antal Ferenc — mondta az első nevet. Szőke, harminc év körüli tag állt fel a padsorok közül. Az idén lépett be, de máris 193 munkaegységre ka­pott előleget. Leteszi az asztal­ra a borítékot, s két kézre fog­ja a pénzt. 4439 forint. A töb­biek éjjenednek, s ki tudja An­tal Ferencnek miféle megható érzések bujkáltak a szívében. Az arca nem árult el helőle so­kat, csak a kedves, kicsit tétova mozdulat, amikor a vele kezet- rázó elnökhöz hajolt és megcsó­kolta. Ez az egyszerű kis jelenet mindenkit annyira meghatott, hogy vége nem akart szakadni az éljenzésnek, a tapsnak. Min­denki feloldódott, vidáman, jó­kedvűen beszélgettek, alig lehe­tett csendet teremteni, hogy Rigó elvtáre újabb tagokat szó­lítson: Szabó Mihályné 5152 forint, Tóth Ferenc, aki négy csa­ládjával dolgozott, 15.594 forint, Endre elvtárs, az el­nök a fiával, meg a felesé­gével együtt összesen 9062 forint előleget kap, és így a többiek. Szétosztottak a 18 tag között összesen 56 ezer forintot, amelyből egy-egy munkaegység­re nem kevesebb mint 23 forint jutott, tehát annyi, mint még eddig a megyében seholsem ez idei előlegosztásokon. Nagyszerű esemény volt ez. Mert hát mondani sem ke:t. hogy nem nagy termelőszövet­kezetről van szó, hanem alig 130 holdas kis közös gazdaság­ról, amelyből még nagyobbat, jobbat akarnak tagjai. Először mutatták meg most közösségük erejét. Ez a nap minden eddigi kétkedőt meggyőzött. Mostmar szívesen, örömmel várják az u.; tagokat, akiknek ez a közgyűlés meggyőző példa voit, hogy lép­jenek közéjük, teremtsenek együtt, közösen még szebb, még boldogabb életet. flz elsők között vagyunk a begyűjtésben Községünk a járási begyűjtési versenyben az elsők között van. .Sertésbeaűásunk&t eddig 33.6, vágómarhabeadásunkat 31.7, baromfibeadásunkat 34.2, a tojást 65, a tejet 31,3 százalékra tel­jesítettük. Begyűjtési tervünk teljesítését nagyban elősegítette, hogy a tanácstagok mutattak elsősorban jó példát. Nagyrészük már egészévi tojás-, baromfibeadásánate eleget tett, Greilich Ferenc és Bogáromi István pedig egészévi kenyérgabonabeadésát. is tel­jesítette, az előbbi tanácstag a kukoricát is. Eddigi eredményeink mellett azonban még sok a tennivaló. Különösen a begyűjtési állandó bizottság munkájával kapcsolat­ban. Eddig segítségét nem nagyon igényeltük, de a jövőben erre is több gondot akarunk fordítani. Vízin Gergely VB-elnök, Soi tvad kert. A bajai juhászok tapasztalatcsere értekezlete A bajai juhászok — számsze­rűit 21-en — tapasztalatcsere értekezletet tartottak az elmúlt napokban. Megvitatták a juhál­lomány fejlesztéséhek időszerű kérdéseit, mint érhetnének el magasabb tej- és tejtermék nö­vekedést, magasabb gyapjúhoza­mot. Számos hasznos és időszerű javaslat hangzott el. Galambos Péter például azt javasolta, a három legjobb juhászból és a városi főállattenyésztőből ala­kuljon egy bizottság a város juhállományának hetenkénti el­lenőrzésére. Maros József fel­vetette: jó volna, ha a juhászók legelőit éveken keresztül egy­azon területen jelölnék ki. így ellenőrizni lehetne a legelők karbantartását. Gilíán Lajos Kálvária utcai juhász pedig fel­hívta a figyelmet a jó itatóvíz kérdésére, mert a fertőzött vi­zek bélférgességet okozhatnak. A juhászok a végére hagyták értekezletük legfájóbb pontját. Kipusztuló félben van a juhász barátja, segítőtársa a terelés­ben, a pulikutya. Fel kell hívni a figyelmet nevelésükre. Nem szabad kiveszni hagyni ezt a vi­lágszerte ismert magyar kutya­fajtát. egészségesek, akár a makk. Ka­marás, ritkítás, téli mészkénleve- :és megfiatalította a tavaly tazdag termést adó fákat. Uj :letre, ifjúságra ébredtek. Ezek. i fák adták az aranyat, a mun­kaegység javát, a sokezer forin- ■os prémiumot. Mintha az ara­nyat fényesítette volna — úgy bánt Mócza mindegyikkel és ha i fa törzse csillogna még, rá is lehelt volna, hogy szebb, gyö- nyörködtétőbb legyen. Mikor Mócza már metszett, a környékbeliek éppen hogy no­szogatták a homokot. Mondták többen: ez a Mócza rajtaveszt. Vem érdekelte a sok üres beszéd. Két fiával olyan hajrát vágott ki, hogy napok alatt eltörpültek a szőlők és a venyige át kötözve, hosszú rendben ott feküdt a bak- háton. A munka üteme nagyon szorí­tott. Aki nem akart veszteni, nem Solt Sok gondolkodni való ideje. A tavasz olyan kurtánylra sza­bódon, hogy minden munkát néhány napba kellett belegyö­möszölni. Aki bírja ezt a gyömö- tzölést, az majd takarít is va- 'amit. Aki csak komótosabban tesz-vesz, annak majd a termé­szet is ad, nem ad. Mócza nagy gondban volt. Hívták már a földre is, de ugyanakkor a ka- raszolást is kellett volna már kezdeni. »Mi az istent csinálok- Nem győzzük hárman és még majd az asszonynak lesz igaza. 0 persze nem jöhet, mert sok még az apró gyerek,« Hirtelen valami nagyon okos jutott eszébe és a homlokára csapott. »Hát itt van a harmadik fiú ... A Palkó. Fiatalnak, fiatal, de erős, inas gyerek. Megpró­báljuk!. .. — Hadd nézem csak fiam, ho­gyan festesz a karaszolóval? — Kezébe nyomta. Na... állni csak áll, de próbáljuk, hogy nyesed a földet, még a gyenge párét? Gyere, fogjunk útát. — Azon nyomban be is álltak. — No, gye­rünk. Komóttan elejibe, nem kell törni magadat, szokják meg a karjaid. Nehogy reggel sipá- kolj, hogy nyaggat az izomláz. Egymás mellett haladtak. Mó­cza akár egy öreg gyakorlott mester, aki már bűvészkedik a szerszámmal. Palkó nagy figye­lemmel dolgozott, vigyázva, ne­hogy állva maradjon paré és a homok befútta tökét szabaddá te­gye. Nagy különbséget nem le­hetett látni közöttük. — No, fiam, te mégis jó leszel valami­re. — Addigra már ott termett a másik két fiú és Móczáné is. Aztán megálltak egy kis kifú­jásra. Két kézzel a kapa'végére támaszkodtak. Mócza szúrós-fe­kete, mélyenülő szemeit rá- emelte Palkóra, az kicsit mo­solygó, a munkától kipirult arc­cal figyelte apját és minden bi­zonnyal leste, elégedett lesz-e? — Azt hiszem Palkó, hogy most már te is velünk tarthatsz. Em­ber vagy te már tizenöt évesen is. A kapa kinevezett emberré. Ha úgy gondolod, befogadunk póttagnak! Most már nem kellett tartani j attól, hogy elülnek a munkába, j Úgy fogyott az, mint a kerek ke- 1 nyér, amelyet nagy család szel. ! Az erőből még többre is futotta. ; Melyik nap benjárt a központ- j ban. Éppen arról beszéltek, ; pétisózni kellene a tavaszi árpát, mert imitt-amott sárga, j Gond lett bizony az, hogy ki vé- j gézzé el, hiszen mindenki be ! volt osztva. A zöldséges maga j sok erőt emészt. Mócza csak | hallgatja, mi a téma. Aztán rá- \ vágja: — Adjátok ide azt a kis árpát, ne rágjátok magatokat.. — Van neked már ölég ... csi­náld azt! — szól az egyik. — Sose izgasd magad a dolgom felől, azt én elrendezem. Hogy hogyan? Szeretnétek tudni? Hát úgy, hogy nem hárman, hanem négyen dolgozunk. Egy póttag­gal megszaporodtunk. A többiek csak nevettek, különösen akkor, amikor elmesélte, hogyan tör­tént a dolog. Szív és lélek üdíti, frissíti és lelkesíti a Mócza-család munká­ját. Meg lehet oldani a na­gyobb feladatot! A tavalyi mun­ka nagysága egyáltalán nem le­het mértéke az idén végzettnek- Mócza a dolgos, szorgalmas em­ber tudatával vállalkozott a többre, nagyobbra, hiszen csak ezen az úton lesz gazdagabb a szövetkezet, módosabb a tagság és virágzóbb az ország. Mindezt vállalni azonban tényleg csak szívvel és lélekkel lehet. Weither Dániel. A szovjet ipar elsőrendű gépekkel látja el a mezőgazdaságot. A kolhozparasztok, agronómusok és gépkezelők ezeknek a gé­peknek segítségével azon. fáradoznak, hogy minél több termést érjenek el. A nagyobb termés mind a város, mind a falu lakói­nak jobb élelmezését biztosítja. A szovhozok és kolhozok dolgozói azon is fáradoznak, hogy minél korábban helyezhessenek a dolgozók asztalára zöldárut. Az első tavaszi napok beköszöntésével a zöldségtermesztők hoz­záláttak, hogy tőzeges televénykockákat készítsenek a zöldség­palánták kiültetésére. A gép ezt a munkát is megkönnyíti. A szovjet géptervezők olyan különleges gépet szerkesztettek, amely a tőzeg televénykeckák készítését megkönnyíti. A képen; A »Progressa« különleges gép munkában. Hazánkban a városok zöldövezetében igen virágzó a zöld* ségtermesztés. Kecskeméten ez a termelési ág szép hagyományok­kal rendelkezik. Eddig nálunk a televénykockákat egyenként ki­szúrták. Most a szovjet tapasztalatok alapján hazánkban is olyan gépet szerkesztettek, amely egyszerre több kockát vág ki. A képen; tőzegcserép tápkocka-készítő kézllenyomásos gép, amely egyszerre 5 darabot gyárt. A hartai asszonyok példát mutatnak A hartai határban, bármerre is megyünk, mindenütt megta­láljuk a szorgalmasan, jó kedv­vel dolgozó asszonyokat. Külö­nösen a termelőszövetkezetek asszonyai mutatnak jó példát. A Lenin Termelőszövetkezetben egyénekre van felbontva a te­rület, melyeknek megművelésé­ből az asszonyok is egyaránt részt kértek. A répaegyelésnéi már versenyben voltak a férfi munkacsapattal, s mikor a nők előbb befejezték ezt a munkát, segítettek a férfiaknak is. itt két női munkacsapat van, de el lehet mondani, hogy jól meg­állják a helyüket. Harmath Já- nosné, Bajer Ferencné, Madácsi Mihályné és még nagyon sokan mái’ eddig is kiváló munkát vé­geztek. Madácsi Mihálynénak tíz gyermeke van, de máris 216 munkaegységet teljesített. Ha dicséretről van szó, nem feledkezhetünk meg a Béke Termelőszövetkezeti csoport asszonyairól sem. Csoportjuk most 25 hold szőlőt telepít s ebből a munkából naponta és rendszeresen 20—26 asszony v#~ szi ki a részét. Horváth Lajos­áé, Sudár Ferencné és Hginak Jánosné kezdeményezésére az asszonyok vállalták, hogy fél­évig rendezik egészévi beadási kötelezettségüket a háztáji föld­terület után. Legtöbben már állták is szavukat és beadták az egészévi tojást, baromfit. Gaál G-i. inic

Next

/
Thumbnails
Contents