Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-20 / 92. szám

(folytatás az 1. oldalról.) ható stagnálásai megszűnjenek, rp ipar és mezőgazdasági terme­lés újra felfelé íveljen, harc in­duljon a termelékenység növe­léséért és az önköltség csökken­téséért, népgazdaságunk további sikeres előrehaladásáért, a dol­gozó nép anyagi, szociális, kul­turális jóléte további tokozásá­ért. Mivel pártunkban a jobboldali nézetek képviselője elsősorban Nagy Imre eivtérs volt, pártunk Központi Vezetősége helyesen tette, hogy legutóbbi ülésén ki­zárta öt a Politikai Bizottság­ból, a Központi Vezetőségből, s visszahívta minden tisztségéből, amelyet a párt bizalmából élve­zett, illetve töltött be. A párt- kongresszus óta, de különösen a múlt év vége óta fokozódott a harc a jobboldali opportunizmus eilen, máris érezteti hatását a termelés, a termelékenység ked­vező alakulásában is. Ezt bizo­nyítják az 1954 negyedik ne­gyedévi tervteljesítés számai. A népgazdaság további fellendülé­se mutatkozott meg 1955, tehát ez év elején. A szocialista ipar első ne­gyedévi tervét 104.(i száza­lékra teljesítette. Bar az első negyedévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta elő, mégis eredménynek kell tekinteni a terv teljesítését, sőt túlteljesí­tést. — Az első negyedév biztató eredményeit — folytatta — azonban tovább kell fejleszte­nünk, kezdve az 1955. évi terv dekádról-dekádra, hónapról-hó- napaa, minden részletében való teljesítéséért. Ez a legfőbb fel­adat ma a szocializmus építésé­ért, a dolgozók jólétének állan­dó növeléséért vívott harcban. Az 1955. évi költségvetés elő­irányzatai mindenben elősegítik e feladatok eredményes megol­dását, végrehajtását, Az 1955. évi költségvetés fi­gyelembeveszi a beruházá­soknál a nehézipar elsődle­gességéről szóló megdönthe­tetlen érvényű marxi-lenini tanítást, A beruházási célokat szolgáló kilencmilliárd forintból 3.9 mil­liárd forint szolgál az ipar fej­lesztésére, ebből 3.1 milliárd a nehézipar részesedése. Az ipar fejlesztését szolgáló beruházások többsége, teh'át a nehéziparba kerül. Ennek ellenére, a népgaz­Az 1917-es júliusi események titán V. 1. Lenin az ellenfor­radalmi Ideiglenes Kormány üldözése elől kénytelen volt el­rejtőzni. Körülbelül másfél hó­napig kaszásnak öltözve, a Razliv-tó partján élt egy lombsátorban. Amikor azonban befejeződött a szénakaszálás ideje és megindultak az eső­zések, már nem maradhatott ott a sátorban. À párt Központi Bizottsága Vlagyimir lljics szá­mára Tyeriokitól 14 kilométer­re északra, Jalkala faluban, konspirativ lakást készített elő. Nem volt egyszerű észrevét­lenül eljutni oda. Különböző erdei utakon, ingoványon, mo­csáron keresztül Razlivből a dibuni vasútállomásra ment. Innen egy ismerős mozdonyve­zető, a kommunista párt tagja, mozdonyon vitte el Tyeriokiba. Vlagyimir lljics a mozdony fülkéjében, mint fűtő utazott. Az állomáson egy szekérnek kellett volna várnia. De mivel már sötét volt, Lenin nem ta­lálta meg a szekeret és elindult gyalog. A szekér csak akkor érte utói, amikor már jó pár kilométeres utat megtelt. f A volt Tyerioki — jelenleg Zelenogorok — a Leningrad gyógyfürdő kerületének köz­pontja. A vasútállomástól llji- csovóig (így hívják most Jal- kaW) a kirándulókat kényel­mes kék autóbusz szállítja. Az autóbusz, miután a takaros szanatóriumokat és üdülőket elhagyja, gyönyörű erdei útra fordul. Az autóbusz ablakában országgyűlés keddi ülés tatlan a tartós béke kivívásátó1. Népünk békét kíván, ezért ébe­ren figyeli az amerikai imperia­lizmusnak, és más imperialista köröknek mesterkedéseit az új háború kirobbantására. A béke védelmében állandóan erősíti ha­zánk védelmi erejét, néphadse­regét. daság helyes arányainak hely­reállítása érdekében ebben az évben a nehézipar termelése még mindig vi­szonylag lassabban fejlődik, mint a könnyű- és az élel­miszeripar termelése. A nehézipari termelésnek a fogyasztási iparéhoz képest vi­szonylag lassú ütemű fejlődése nem lehet tartós jelenség nép­gazdaságunkban. A második öt­éves terv első éveiben már ér­vényt kell szerezni — a népgaz­daság helyes arányai kialakítá­sával — annak az elvnek, hogy a nehéziparnak a népgazdaság többi ága előtt kell járnia, hogy a nehéziparnak kell lehetősége­inkhez és erőforrásainkhoz mér­ten a leggyorsabban fejlődni. Csakis így biztosítható népgaz­daságunk egészséges fejlődése, a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar fejlesztése, véde’- mi erőnk fokozása, a nép jólé­tének, műveltségének, kultúrá­jának állandó emelése. Acs elvtárs ezután arról be­szélt, hogy kormányzatunk ho­gyan támogatja a kisipari ter­melőszövetkezeteket és a kis­ipart. Beszélt még a szakszer­vezetek feladatairól, munkaver­seny szélesebb kibontakoztatásá­ért vívott harcról, a munkafe­gyelem megteremtéséről, a mun­kavédelemről és a munkafelté­telek megjavításáról. Majd át­tért a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó küzdelem ismertetésére. 1— Ezévi tervünk a mezőgazdasági termelés 7.3 százalékos emelését írja elő •— folytatta. — Ennek teljesítésére minden lehetőségünk meg van. Az 1955. évi beruházásoknak 26.2 százalékát fordítjuk a me­zőgazdaság fejlesztésére. Tovább fejlesztjük az állat­egészségügyet, ennek érdeké­ben az állam 20 millió fo­rinttal többet irányoz elő c célra a költségvetés kereté­ben, mint tavaly. Ács elvtárs a továbbiakban han­goztatta, hogy államunk válto­zatlanul a legnagyobb figyelmet fordítja az egyéni parasztgazdaságok termelési tartalékainak moz­gósítására, a kisárutermelő parasztgazdasá­gok árutermelésének fokozásá­ra, a parasztgazdaságok jövedel­mezőségének növelésére. Pártunk újból előtérbe helyez­te a termelőszövetkezetek nép­szerűsítését a falun. N. Novoszelov: A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért vívott harc érdekében ma pártunk min­denekelőtt a termelőszövet­kezetek termelési színvona­lának emelését tartja a dön­tő kérdésnek. Ezért államunk nagy támoga­tást nyújt a termelőszövetkeze­teknek. Pártunk es kormányunk a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek, a társulások fejlesztése során változatlanul legszigorúb­ban szem előtt tartja az önkén­tesség elvét. Acs elvtárs ezután a gépállo­mások munkájáról és az állami gazdaságok termelésének fellen­dítéséről beszélt, Hangoztatta ezután, hogy a dolgozók életszínvonala 1954-hez képest tovább nö­vekszik 1955-ben. 1954-hez viszonyítva a lakosság fogyasztási alapja a nemzeti jö­vedelemből több, mint 10 szá­zalékkal növekszik. Beszélt még arról is, hogyan biztosítja a költségvetés a dolgozók kulturá­lis és szociális helyzetének meg­javítását. — A Magyar Dolgozók Párt­jának politikája — folytatta — a szocializmus felépítésére, anyagi, kulturális, szociális jó­létének állandó fokozására irá­nyul. Pártunknak e célkitűzése ölt testet az 1955. évi tervben az 1955. évi állami költségvetés­ben is. A dolgozó nép jóléténe.s, hazánk gazdasági erejének foko­zására irányuló ézévi tervünk végrehajtása mindenekelőtt at­tól függ, hogy a tervben megha­tározott mértékig növekedjék az ipar és a mezőgazdaság terme­lése, tehát, hogy az ipar terme­lése legalább 5.7 százalékkal, a mezőgazdaság termelése 7.3 szá­zalékkal növekedjék. De ez nem elegendő. 1954-hez képest fordu­latot kell elérni a munka ter­melékenységében, az önköltség csökkentésében. Az önköltség csökkentése érdekében üzemein­ket fejlettebb és jobb techniká­val kell állandóan ellátni. A termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének egyik legdöntőbb tényezője a szélesen kibontakozó, az egész munkás- osztályt magával ragadó szocia­lista munkaverseny. Az önkölt­ség csökkentésének fontos felté­tele az anyagi és pénzügyi esz­közökkel való szigorú takarékos­kodás, a pazarlás megszüntetése, az állami és a gazdasági appa­rátus egyszerűsítése. Felemelkedésünk eiváiasztha­Békénk legfőbb őre a hatal­mas Szovjetunió, a dicsősé­ges szovjet nép, a szovjet hadsereg. A béke megvédésének legfőbb biztosítéka a népi demokratikus, fe.szabadított hatszáz milliós Kína, a demokrácia, a szocializ­mus és a béke Szovjetunió ve­zette hatalmas táborának foko­zódó ereje. Népünk felháborodással fo­gadta a párizsi szerződések ra­tifikálását. Az amerikai—angol imperialisták fegyvert akarnak adni a német militaristák kezé­be, akik egy emberöltő alatt e már kétszer borítottak vérbe, lángba a világot és mérhetetlen, szenvedést okoztak az emberi­ségnek, hazánknak. Népünk jól megérti, hogy a német militanz- mus feltámasztása veszélyes tűz­fészket jelent Európában. Majd így fejezte be beszédét; Pártunk vezető, irányító sze­repének, a Párt helyes politiká­jának érvényesítése a legfonto­sabb a szocializmus építéséért vívott harcban. A munkásosz­tály forradalmi pártja nélkül, a dolgozó nép pártja nélkül nincs és nem is lehet népi demokrá­cia. Csak a párt helyes politiká­jával építhető fel a szocializmus. Pártunk Központi Vezetősége megbízásából az előterjesztett költségvetést elfogadom. Ezután Kossá István, az Orszá­gos Tervhivatal első elnökhe­lyettese szólt hozzá a költségve­téshez. Ez történt a nagyvilágban dlz iLfLesoiwi házacska feltűnnek a hatalmas fenyők bronzszínű törzsei, a vékony fehértörzsű nyírfák, pelyhes hó­sapkákkal borított hatalmas kőrakások. A fatörzsek között fel-Jeltű- nik a befagyott tó széles tük­re. Még néhány perces út és az autóbusz erdei tisztás mel­lett áll meg. A tisztáson, öreg fenyőkkel benőtt dom­bon, melléképületekkel körül­vett egyedülálló parasztházikó áll. A fakerítés mögött almafák. A látogatókat tisztára söpört és sárga homokkal felszórt utak fogadják. Lenin annakidején egy sö­tét szeptemberi éjszakán poro­sán és fáradtan érkezett a házhoz. A háziasszonynak azt mondták, hogy Konsztantyin Petrovics Ivanov, a szesztro- recki üzem munkása lakik majd nála. Vlagyimir lljics ezen a néven rejtőzködött, miután illegalitásba vonult. Lenin az egyik oldalépületben helyezkedett el, amelyet lakó­szobává alakítottak át. Meghatódva nyitjuk ki ezt az alacsony mennyezetű, két kisablakos szobát. Keskeny pikétakaróval leterített vaságy, egy díván, három szék, a kis­asztalon petróleumlámpa, amely az 1917-es év hosszú szeptem­beri estéin Vlagyimir lljicsnek világított, amikor határozott írásával egyik lapot a másik után írta tele. Itt folytatta munkáját »Az állam és for­radalom« című lángeszű müvén. Pihenő óráiban Lenin a házi­asszony gyerekeivel játszott. Gombát és gyümölcsöt szedett velük, vagy a Kraszavica-tó hideg vizében fürdőit. A V. I. Lenin Múzeum lenin- grádi intézetének munkatársai a ház berendezését ugyanúgy állították helyre, ahogyan az Lenint körülvette, amikor itt menedéket talált. Annak a szobának a falán, ahol a házi­asszony lakott, okmányok és röplapok fényképei, rajzok és festmények reprodukciói tük­rözik vissza az októberi fegyve­res felkelés előkészítésének történelmi napjait,. bemutatják V. I. Lenin életét és forradalmi tevékenységét 1917-ben. A szovjet emberek féltve őr­zik a szocialista forradalom ve­zérének, a kommunista párt és a szovjet állam megalapítójá­nak emlékét. 1940-ben »lljics házacskájában« — ahogy a nép szeretettel elnevezte — emlék­múzeum nyílt. A Nagy Hon­védő Háború után a ház egész berendezését és a kiállítási tárgyakat gondosan helyreállí­tották. A ház falára emléktáb­lát helyeztek. Öt évvel ezelőtt Iljicsovó faluban ünnepélyes ke­retek között leplezték le V, 1. Lenin szobrát, BANDUNG. Hétfőn reggel az indonéziai Bandungban meg­nyílt a 29 ázsiai es afrikai or­szág képviselőinek történelmi jelentőségű találkozója. Az ér­tekezletet Szukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke nyitotta meg, s beszédében elítélte a gyarmatosítást, bírálta a tömb- alakítási politikát, és tiltako­zott az atomfegyverekkel való fenyegetőzés ellen. Hangoztatta, hogy az ázsiai és afrikai népek tábora egymilliárd négyszázmil­lió ember, a béke érdekében akarja mozgósítani a nemzetek erkölcsi energiáit. Az értekez­let elnökévé Ali Szasztroamid- zsozsót, Indonézia miniszterel­nökét választották meg. A mi­niszterelnök kijelentette beszé­dében, hogy a koloniiálizmus a mai feszültségek főbb okai kö­zött szerepel, s hogy az egy­kori gyarmati hatalmak tovább­ra is azon . fáradoznak, hogy ilyen, vagy olyan álcázással to­vábbra is gyakorolják az ellen­őrzést az egykori gyarmati es félgyarmati országok között. A faji politika a feszültség egy másik jelentős forrása. Hétfőn este a teljes ülésen az értekezlet elnöke bejelentette az értekezlet napirendjét, amelyet a küldöttségek vezetőinek érte­kezlete fogadott el. A követke­ző napirendben állapodtak meg: 1. A gazdasági együttműködés kérdései; 2. A kulturális együtt Bár távol van az országúitól, mindennap igen sokan látogat­nak el ehhez a történelmi jelen­tőségű házhoz. Az ember talál­kozhat itt őszhajú tudóssal és fiatal munkással, egyetemistá­val és kolhozparaszltal, színé­szekkel és fiatal úttörőkkel, a Szovjet Hadsereg és Flotta har­cosaival. Nyáron turisták láto­gatnak el ide és többkiloméle- res utakat tesznek meg a Karéi földnyelv festői helyein. Télen, a behavazott erdei utakon, síelők látogatnak el. Az ország minden részéből a fürdőhely szanatóriumaiba pihenésre ér­kező dolgozóknak első útja ugyancsak a történelmi emlékű házikóhoz vezet. A látogatók nagyrésze, miután megnézte azt a szerény szobát, amelyben Lenin ólt és dolgo­zott, meghatódott szavaiul! ír be a vendégkönyvbe. »Kicsi és egyszerű ház ez, de mennyi nagyság van benne, amikor Iljicsre gondolok...« — írja az egyik látogató. A vendégkönyv­ben a világ legkülönbözőbb nyelvű, kínai és koreai, cseh, albán, román, magyar, német és olasz bejegyzések láthatók. Ezeket a Szovjetunió vendégei, a népi demokratikus országok Küldöttei, a kommunista és munlcáspártok képviselői, aktív bókeharcosok írták be. Látoga­tásaik a múzeumban, a vendég­könyvbe bejegyzett szavaik a szovjet népek és a többi orszá­gok népei közötti kapcsolatok kiszélesítéséről és megszilárdu­lásáról tanúskodnak. működés kérdései; 3. Az emberi jogok és az önrendelkezés jogá­nak kérdései; 4. A gyarmati né­pek problémái; 5. A békeharci és a nemzetközi együttműködés problémája. Nasszer miniszter­elnök, az egyiptomi küldöttség vezetője a gazdasági együttmű­ködés előmozdításával kapcso­latban megállapította: Egy ilyen együttműködés nem ér-' heti el teljesen és eredményesen céljait, ha mindannyian nem tartjuk magunkat a következő1 alapvető elvek betartásához; Minden országnak kötelessége tiszteletben tartani minden mai ország politikai függetlenségét és területi sérthetetlenségét, va­lamint tartózkodni attól, hogy beleavatkozzék más országot: ügyeibe. 2. Minden országnak joga van szabadon megválasz­tani politikai és gazdaság rendszerét. KAIRÓ. Az egyiptomi sajté és közvélemény nagy érdeklő­déssel fogadta a Közel- és Kö­zép-Kelet biztonságáról kiadott szovjet külügyminisztérium! nyi­latkozatot. A lapok vezércik­keikben felhívták a figyelmet arra a különbségre, amely a Szovjetunió külpolitikája és a nyugati hatalmak politikája kö­zött mutatkozik. A Szovjetunió ugyanis az egyenlőség és az együttműködés alapján építi ki kapcsolatait más országokkal, a nyugati hatalmak pedig egyen­lőtlen szerződések sorozatával igyekeznek behálózni az arab országokat. BERLIN. A nyugat-németor­szági Duisburgban vasárnap 20 ismert közéleti személyiség kez­deményezésére béketaliálkozót tartottak, amelyen mintegy 650-en vettek részt. Ezzel Nyu- gat-Németországban megkezdő­dött az aláírásgyűjtési akció az atomháború előkészítése ellen. BÉCS. Hétfő délután a becs} lapok első oldalukon számolnak be a Moszkvában folyt szovjet— osztrák tárgyalások befejezése utáni helyzetről. A lapok kivo­natosan ismertetik Raab kan­cellár április 17-i rádiónyilatko­zatát, Figl külügyminiszternek a korneuburgi gyűlésért tartott beszédét és Schärf alkanceliár- mak Becsben, valamint Sankt Pöltenben tartott beszédét. VARSÓ. Több, mint 170.000 fiatal érkezésével számol az V. VIT lengyelországi szervező bi­zottsága. A külföldi vendégek repülőgépen, hajóval, illetve vo­naton érkeznek Lengyelország­ba. Az országhatáron, a repülő- és hajóállomásokon bizottságok fogadják majd a külföldi kül­dötteket és tájékoztatják őket útjuk folytatásáról, illetve var­sói elszállásoltatásáról. Varsó­ban 2500 autóbusz és gépkocsi áLl majd a külföldi vendége* rendelkezésére. BRATISLAVA. A Szlovákia területén működő takarékpénz­tárak jelentései szerint 1954-ber, a takarékbetétek összege, 1953- hoz viszonyítva, csaknem fél­millió koronával emelkedett. A betétkönyvek száma közel 232 ezerrel növekedett,

Next

/
Thumbnails
Contents