Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

A jobboldali |iaríellenes politika felszámolásához Pártunk Központi Vezetősége április 14-i ülésén megtárgyalta Nagy Imre elvtárs ügyét. Mérle­gelve Nagy elvtárs jobboldal op­portunista politikájának rendkí­vül káros következményeit és a március 4-i határozat után továbbra is tanúsított pártelle­nes magatartását — a Központi Vezetőség úgy határozott, hogy kizárja őt a Politikai Bizottság­ból, a Központi Vezetőségből és visszahívja minden funkcióból, amelyet a párt bizalma ráruhá­zott. Nagy Imre elvtárs, mint a Po­litikai Bizottság tagja és a Mi­nisztertanács elnöke, a szocia­lizmus építésének alapvető kér­déseivel szembefordult a párt po­litikájával, a marxizmus— leninizmus tanításaival és né­pünk érdekeivel. Nagy Imre elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenysége az épülő szocia­lizmus alappillérei: a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a nehézipar fejlesztése, a mező- gazdaság szocialista átalakítása ellen irányult. E párt- és nép­ellenes politika az elmúlt húsz hónap során erősen fékezte a szocializmus építését hazánkban. Ha e jobboldali megalkuvó po­litika nem ütközött volna pár­tunk ellenállásába és nem zúz­ta volna azt szét Központi Ve­zetőségünk, akkor komoly ve­szélyt jelenthetett volna népi demokratikus rendszerünkre, a szocializmus ügyére, hazánk sza- oadságára. Nagy elvtárs arra törekedett, hogy fékezze a szocialista épí­tés motorját, a szocialista iparo­sítást, és különösen a nehézipar fejlesztését. Túlhajtva az 1953 lúniusi határozatot, mely helye­sen a nehézipar fejlesztési üte­mének átmeneti lassítását írta elő — Nagy Imre a nehézipar visszafejlesztését próbálta elmé­letileg igazolni és gyakorlatilag kierőszakolni. Mint a Miniszter­tanács elnöke, a múlt cv folya­mán leállíttatott olyan, az ország gazdasági fejlődése szempontjából döntő, hazai nyersanyagokat feldolgozó beru­házásokat, mint például a sztálinvárosi kokszoló és ércelő­készítő, a rudabányai ércdúsító, a lábatlani cementmű építését. Le akarta állíttatni — bár ez nem sikerül t neki — Sztálinváros építését teljes egészében, bele­értve a nagykohót Is. Ellenezte az ajkai tfmföldgyár építkezésé­nek befejezését, holott ez a gyár is köztudomásúan, ugyan­csak hazai nyersanyagot dolgo­zott fel. Nagy Imre elvtárs mind­ezzel vétett az egész nép érdeke ellen, mert a nehézipar fejlesz­tése nélkül tartósan nem lehet emelni az életszínvonalat. Vé­tett a parasztság érdekei ellen is, mert nehézipar nélkül — a nagy- és kisgépek, műtrágya, növényvédő szerek tömege nél­kül —- nem lehet sem a me­zőgazdasági termelés fellendíté­sének politikáját, sem a falu szocialista átépítését sikeresen végrehajtani. És súlyosan vétett a békés építőmunka érdekei ellen, is, mert mindez veszélyez­tette épülő szocialista hazánk vé­delmi képességét, népünk kiví­vott szabadságát. Káros, jobboldali nézete­ket vallott Nagy elvtárs a me­zőgazdaság több alapvető kérdé­sében is. A munkás-paraszt szö­vetségen belül semmibe vette a munkásosztály vezető szerepét és eltorzította e szövetség legfőbb célját, a népi hatalom megerő­sítését, a szocializmus felépítését a falun. Az 1953 júniusi határo­zat a termelőszövetkezetek meg­szilárdítását tette pártunk fel­adatává. Nagy Imre elvtárs azon­ban e helyes határozatot visszá­jára fordította és az 1953 júliusi kormánynyilatkozatától kezdve valósággal zászlót bontott a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése ellen, a termelőszövetkeze­tekből való kilépés támogatásá­ra. . Eltorzítva a párt politikáját, mely a termelőszövetkezetek mellett helyesen az egyénileg dolgozó parasztok megsegítését is célul tűzte ki — a gyakorlat­ban a szövetkezetek háttérbe szorításának és a kulákság tá­mogatásának politikáját űzte. Nagy elvtárs már a termelő­szövetkezeti mozgalom megindu­lásakor azt hirdette, hogy »falun már el torlaszol tűk a kapitaliz­mus fejlődésének az útját«. A Központi Vezetőség szétzúzta eze­ket a kulákmentő és szövelke- zetellencs törekvéseket, melyek oda vezettek volna, hogy a falun konzerválódik, sőt erősödik a kapitalizmus, fokozódik a városi és falusi dolgozókat egyaránt sújtó spekuláció, növekszik a városi burzsoázia maradványai­nak ellenállása, s mindez végső fokon veszélyeztette volna a szocializmus felépítését hazánk­ban. A szocialista iparosítás és me­zőgazdaság-fejlesztés akadályo­zásával, a szocializmus épí­tése' ellen irányuló törekvések­kel szorosan összefüggött, hogy Nagy elvtárs következetesen la­zítani, elhomályosítani és hát­térbe szorítani igyekezett a párt és a munkásosztály vezető szerepét gazdasági, állami és ideológiai életünk minden terü­letén. Ez a törekvés legerő­sebben a Hazafias Népfront kér­désében jelentkezett. A Hazafias Népfront megalakulása és eddigi tevékenysége kedvező visszhan­got váltott ki dolgozó népünk­ben, a parasztság, a kispolgári és értelmiségi rétegek körében, s széles tömegeket ösztönzött a szocializmus építésében való aktívabb részvétel^. Mindez igazolja pártunk III. kongresz- szusán a népfront-politikára vo­natkozóan hozott határozat he­lyességét. Nagy Imre elvtárs azonban, szembefordulva a kon­gresszus határozatával, a Ha­zafias Népfrontot nem széleskörű társadalmi mozgalommá, hanem politikai szervezetté akarta ala­kítani, abban az egyéni tagság bevezetését javasolta, s azt, hogy a párt ne is legyen tagja a nép­frontnak. Olyan célokat akart a Hazafias Népfront elé tűzni, amely azt előbb a helyi tanácsok, a DISZ és a szakszervezetek, majd a párt fölé helyezte volna, Ma már világos, hogyha csak Nagy elvtársiéi és közvetlen támogatóitól függött volna, s ha a Központi Vezetőség idejekorán fel nem figyel és közbe nem lép, a Hazafias Népfront egyébként helyes elgondolásából párt- és DISZ-ellenes, szakszervezet- és tanácsellenes, a szocializmus épí­tésével szembeforduló szervezet válhatott volna. Nagy Imre elvtárs hibás, jobboldali nézetei, mint az eddi­giekből is kitűnik, nem mai ke­letűek. Opportunista magatartá­sának mély, messze visszanyúló gyökerei vannak. Hibás, oppor­tunista magatartása miatt a Központi Vezetőség 1949 szep­temberében már egyszer visz- szahívta a Politikai Bizottságból. A II. pártkongresszus után a Központi Vezetőség Nagy elvtár­sat újra a Politikai Bizottságba választotta, s 1953 júniusában a Minisztertanács elnökének java­solta. A tények azonban azt bi­zonyítják, hogy Nagy elvtárs nem okult régi hibáiból, sőt az elmúlt húsz hónap alatt hibái még súlyosabbá váltak, ösz- szeíüggő rendszerré alakultak, s komoly károkat okoztak a pártnak és az országnak. A Központi Vezetőség márciusi ha­tározata elítélte ezeket a hibá­kat. Megállapította, hogy pár­tunkban és államunkban a jobboldali nézetek azért válhat­tak veszélyessé, mert Nagy Imre elvtárs miniszterelnöki tisztségé­ben, beszédeiben, cikkeiben és gyakorlati tevékenységében tá­mogatta a jobboldali nézeteket, sőt elsősorban ő volt ezek hirde­tője, Mindezeket mérlegelve, a Központi Vezetőség szervezeti rendszabályokat foganatosított Nagy Imre elvtárssal szemben. Ug^mcsak szervezeti intézke­dést tett Farkas Mihály elvtárs­sal szemben is, aki hosszú időn át fő támogatója volt Nagy Imre elvtárs jobboldali politikájá­nak. E határozattal a Központi Vezetőség olyan akadályt hárí­tott el szocialista építésünk űt- jából, amely közel két év óta gátolta fejlődésünket. Nagv Imre elvtárs esetéből komoly tanulságokat kell levon­nia pártunknak. Elsősorban azt, hogy fokozzuk éberségünket. Érvényt kell szereznünk pártunk szervezeti szabályzatának, amely kimondja: »A párttag kötelessé­ge, hogy őrködjék a párt ideoló- gjui és szervezeti egysége felett, amely a párt erejének és nagyságának legfőbb felté­tele, védje a pártot minden ellenséggel szemben.« Ne felejt­sük, hogy az ellenség ideológiai befolyása — mint a jelen eset­ben is történt — egészen a párt legfelsőbb vezetéséig éreztette hatását. Elvi szilárdsággal, in­gadozás nélkül el kell utasí­tanunk minden pártszerűtlen megnyilvánulást, kommunistá­hoz méltatlan, fegyelmezetlen magatartást. Szakadatlan és megalkuvás nélküli ideológiai harcot kell vívnunk a párt po­litikájától eltérő minden elhaj­lással, jelen esetben min­denekelőtt a jobboldali ve­szély .ellen; Türelmesen meg kell győzni azokat az elvtársa­kat, akik jóhiszeműen megtéved­tek ugyan, de felismerik, hogy jobboldali nézetek uszályába kerültek és odaadó munkájuk­kal kijavítják az elkövetett hibákat. Nem tűrhetünk azon­ban semmilyen ingadozást és passzivitást a párt politikájáért vívott harcban, a III. kongresz- szus és a Központi Ve­zetőség márciusi határozatai­nak végrehajtásában. Nagy elvtárs esete azt bi­zonyítja, hogy a mi harcokban megedzett dicső pártunk elvi, következetes politikát, marxi- lenini politikát folytat, s szemé­lyekre való ' tekintet nélkül ér­vényt szerez e politikának, Ezért legyőzhetetlen a mi pár­tunk, s a párt vezette munkás- osztályunk, népünk. A Központi Vezetőség már­ciusi és áprilisi határozatai —• pártunk, munkásosztályunk, dol­gozó népünk hatalmas győzelme. E határozatok ideológiailag és szervezetileg súlyos csapást mér­tek a párton belüli jobboldali el­hajlásra, elsősorban azokra a tö­rekvésekre, melyek a párt és a munkásosztály szerepét akarták csökkenteni. Bármily nagy jelen­tőségűek is e határozatok — tudnunk kell, hogy e téren még sok a tennivaló. A Központi Ve­zetőség márciusi határozatára támaszkodva hatalmas elméleti, ideológiai és politikai tömeg­munkának kell kibontakoznia. Pártunk szilárd eszmei, politikai és szervezeti egysége, a vezetés és a tagság összeforrottsága és lelkesedése, a párt helyes, vilá­gos és határozott politikája megad minden lehetőséget ahhoz, hogy példamutató, fárad­ságot nem ismerő kommunista munkával mozgósítsuk a munkás- osztályt és egész népünket a szocializmus építésének új fel­adataira, új győzelmeire. (Megjelent a Szabad Nép április 18-i számában.) Vessünk minél több he tér óz is kukoricát A Földművelésügyi Miniszté­rium az idei tavaszon a kukori­catermés fokozására központi készletből nagyobb mennyiségű heterózis kukar.icavetőmagot bo­csátott a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok rendelkezé­sére, kedvező feltételek mellett. A vetőmag leszállítása a közsé­gekbe már nagyobb részben meg is történt, míg a hiányzó meny- nyiség leszállítására a hét fo­lyamán kerül sor. A vetőmagcsere a községi ter- ményforgaJmi raktárakban azo­nos mennyiségű sacfcványkuko- ricáért, vagy annak hiányában más fajtájú kenyér-,-illetve ta­karmánygabona csercterményért történik. Mi a heterózis kukorica? A heterózis kukorica két jó­fajta kukorica keresztezésének termése. így az előállított és ki­osztásra kerülő vetőmag mind­két fajta jó tulajdonságával rendelkezik. A kukorica neme­sítésének ezt a módját ma már az egész viliágon kipróbálták és jónak találták. Az országos nü- vónynemesítő gazdaságok több évi kísérletei bebizonyították, hogy megyénk területén az Aranyözön és az F-korai kuko­rica keresztezéséből előállított heterózis kukorica felel meg leg­jobban, ezért a kormányzat ezt a fajtát bocsátotta rendelkezés­re. A heterózis ‘kukorica terme­lése azonos a közönséges kuko­rica termelésével, semmi külön­leges termelési eljárást nem igé­nyel. A hctei’ósíis kukorica előnyei : 1. Fejlettebb és erőteljesebb növényt nevel. 2. Nagyobb terűiért ad 15—20 százalékkal. 3. Előbb beérik 8—10 nappal a közönséges kukoricánál. 4. Az időjárás viszontagságait jobban bírja. 5. Nagyobb jövedelmet bizto­sít. A vetőmagból négyzetes vetés esetén 12 kg-ot, sorvetés esetén pedig 18 kg-ot kell holdanként számítani. A vetőmagmegtakar í- tás és a két irányból való lóka- pá'lés végett alkalmazzuk z négyzetes vetést. Eddig a megye dolgozó pa­rasztsága nem foglalkozott hete­rózis kukorica termelésével. Ép­pen ezért idegenkedett a vető­mag átvételétől. A megyei ta­nács mezőgazdasági igazgatósá­ga felhívja a tsz-eket és egyéni termelőket, hogy kételyeiket oszlassák el, a vetőmagot mi­előbb vegyék át s a kedvező időjárás esetén mielőbb vessék el. Egyéb növények termelésénél (cukorrépa, dohány, kender, ka­lászosok) a nemesített vetőmag előnyéről már meggyőződtek a termelők, — sa heterózis kuko­rica termelésében sem fognak csalódni. Egy termelőszövetkezet életéből Termelőszövetkezetünk a kis­kőrösi járásban első lett a ta­vaszi munkák sikeréért folyó versenyben. Idejében elvetettük a kalászosokat, kertészetünk me­legágyaiban már minden palán­ta kibújt a földből, a kapások­nak is már csak kis része vár vetésre. A tavaszi munkákból minden tagunk kivette részét, úgy a nők, mint a férfiak — és ha továbbra is igy halad, nehéz lesz bennünket megelőzni. Most majd a kukoricát vetjük — 50 holdat négyzetesen, mert mái­két éve próbálkozunk így, de mindig megfizetett a fáradsá­gért. A négyzetes kukorica min­dig több termést hozott. Az idén pedig először szerződtünk a gép­állomással gépikapálásra s kom­bájnaratásra. Nem akarom elhallgatni az állattenyésztésünk eredményeit sem. 1953 tavaszán alakult ter­melőszövetkezetünk. Akkor még sertésállományunk nem volt. A Hildpusztai Állami Gazdaságtól kaptunk 26 Cornwall tenyészsüi- dőt. A múlt évi szaporulatból továbbtenyésztésre 18 darabot hagytunk meg s a beadás telje­sítése után még 47 darabot a tagság között szét is tudtunk ősz tani. Az idén 122 malacot vá­runk. Sertésgondozónk — Bártb Ferenc és a felesége olyan ál­dozatos, jó munkát végzett az eI-léselinél, hogy az elhullást si­került a tavalyi évhez viszonyít­va jelentősen iecsökkentenünk. Szalontai István lsz-elnök császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet. Utazási kedvezmény a budapesti helyi ipari vásárra — Ötven százalékos utazási kedvezményt vehetnek igénybe á budapesti helyiipari vásárra utazó dolgozók. A látogatók leg­korábban április 26-án vehetik igénybe a kedvezményt és az odautazást legkésőbb május 9-ig be kell fejezniök. Visszaútra áp­rilis 29-től május 12-ig érvényes a menetjegy. A kiállítók már jóval korábban, április 15-től május 9-ig utazhatnak fel, a visszautazást pedig május 17-ig kell befejezniök. HÍREK A színház műsora Április 19-én a Katona József Színházban este 7 órakor: Csárdáskirálynő. Mozik műsora Kecskemét Városi: Törvé­nyenkívüli lovag. Kecskemét Árpád: Kis szöke­vény. Baja Uránia: Szicíliai vér­bosszú. Baja Központi: öten a Barska utcából. Kiskunfélegyháza Petőfi: Szi­takötő. Kiskőrös Petőfi: Hegyi tó titka. Kiskunhalas Fáklya: Hintón- járó szerelem. —• A vidéki nóiszabók újab­ban díjmentesen modellrajzokat kapnak a Kisiparosok Országos Síabnd Szervezetétől a tavaszi divatról, hogy a lakosság igé­nyeit a legújabb divat szerint tudják 'kielégíteni, 1955. Április 19* Kedd Napkelte: 4.49 Holdkelte: 3.56 Napnyugta: 18.38 Holdnyugta: 15.06 Névnap : Emma. Várható időjárás ma estig: Felhőátvonulások, futó záporok, elénk. Helyenként viharos északl-cszakkeleti szél. Hideg idő. — Várhaló legmagasabb nappali hőmérséklet 5—8 fok között. — Határidő előtt 150 száza­lékra teljesítette tejbeadását a Tompái Állami Gazdaság. — 1428 dolgozó nyerte el --A szakma kiváló dolgozója« címet és az ezzel járó — félhavi fize­tésnek megfelelő — pénzjutal­mat az építőiparban. •— Allatkórház épül Baján a Dózsa György utoil, a vasúti hid közelében. Az építkezéshez mar hozzáfogták. Az állatkórház tífuszambulaneiával is rendelke­zik majd. — Állal kiállítást és Útvasúi - mutatót rendez az Állami Állat­tenyésztő Állomás május 1-étt a kiskőrösi lóvásártéren. A pro­gramban kocsiverseny, díjugra­tás, díjlovaglás, lovas labdarúgó bemutató, stb. szerepel. — Négyezer darab facsemetéi ültetett el a legelő fásítására a davodi legeltetési bizottság. —• Megkezdték a .községbein az ut­cák fásítását. A Kossuth, Béke és Damjanich utcában 690 fát ültettek el. — Nyolc.száz herefejtot kan­nak az idén a gépállomások Tavaly mindössze ötvett ilyen szerkezet állott a termelők ren­delkezésére, így alaposan elhúzó­dott az aprómagvak cséplése. Aprómag cséplés idei nagymér­tékű gépesítése a hibát mindér bizonnyal mee főzi* szüntetni

Next

/
Thumbnails
Contents