Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-02 / 78. szám

DCeeskemél dolgozói ! Jllunkihok, dolgozó pcur asztok, éeteluiiségiek ! Az ünnepi felvonuláson való részvételetekkel is tegyétek méltóvá felszabadulásunk 10 éves évfordulójának nagy napját, ÁPRILIS i-LT Vegyetek részt a kecskeméti április 4-i nagygyűlésen a Szabadságtéren Ünnepi beszédet' mond: Keleti Ferenc, űz MDP Központi Revíziós Bizottságának tagja Kiváló eredmények a Városföldi Állami Gazdaságban A VÁROSFÖLDI Állami Gaz­daságban sok siker született a felszabadulási versenyben. Vál­lalásaikat sok tekintetben túltel­jesítették a dolgozók. A tehené­szek elhatározták annakidején, hogy 20.000 liter tejet szállíta­nak le az I. negyedévi terven felül április 4 tiszteletére. Ezzel szemben 40.000 liter tej került leszállításra. Az eredmény eléré­sében nagy részük van Baríha János, Bálint Lajos éa Lovas Jó­zsef tehenészeknek. A hizlalda dolgozói is kitettek magukért. A vállalás szerint 100 sertést kellett volna leszállítani, terven felül, ehelyett 200 sertést szállítottak le. Ebből 10j) darab exportra meint, a másik 100 da­rab, 150 kilós hízó pedig belföldi fogyasztásra. A hizlaldában kü­lönösen dicséretet érdemel Nagy János, Munka Érdeméremmel ki­tüntetett dolgozó, valamint Hab Mátyás, az állami gazdaságok élenjáró dolgozója cím büszke tulajdonosa. NEMCSAK AZ állattenyész­tésben, hanem a tavaszi mun­kákban is kiváló teljesítményt nyújtót talc a gazdaság dolgozói. Tervükben 50 hold tavaszi búza elvetése szerepeit. Ehelyett 100 holdat vetettek cl keresztsoro- san, jarovizúlt vetőmaggal. A 100 hold tavaszi árpát is elve­tették, 50 holdat kérésztsorosan. Földbe került még 100 hold zab, 130 hold olajlen, 100 hold fajta­borsó, 200 hold takarmányborsó, 30 hold zabosbükköny, 80 hold cukorrépa, 80 hold somkóró, 30 hold dughagyma, valamint a ter­vezett 40 holdból 25 hold mag­hozó répa. Az állami gazdaság dolgozói tehát lényegében befe­jezték a koratavasziak vetését. Hátra van még 70 hold dohány, 80 hold burgonya és 400 hold kukorica vetése, A TERV SZERINT 847 hold őszi búzát íejtrágyúznak. Az egész területet rotációs, küllőé kapával megjáratják, a talaj le­vegőzése végett, ebből a munká­ból is 200 hold már kész. 386 hold rozs csuk könnyű magta­karóval lesz meghúzatva, fej­trágyát nein kap, mivel elég erős. Hasonlóképpen fogasolják majd az őszi árpát, valamint a lucernát is. A tavaszi munkában és különösen a felszabadulási műszakban, kiválóan dolgoznak Balázs Mihály traktoros, Beke Pál cs Faragó Gábor Zetorosok, Szamora Mihály és Hanck Jó­zsef traktorosok, ez utóbbi DISZ- tag. Minden cikkféleségből teljesítette előirt begyűjtési tervét az első negyedévre Soltvadkert község A felszabadulási verseny utolsó tíz napján rendeztek meg Soltvadkerten a felszabadulási hetet. Eredményekben gazdag, szép napok voltak ezek. Tíz nap alatt 31 mázsa sertést, 26 mázsa szarvasmarhát, 27 mázsa tojást, 6 mázsa barom­fit adtak be a soltvadkerti dolgozó parasztok. Az utóbbi tíz nap alatt begyűjtött sertés már teljes egészében terven felüli volt és az eredeti terv­nek több, mint egyötöde. A község első negyed­évi 37 mázsás tojásbeadását pedig éppen 200 százalékra teljesítette a tegnapi nappal bezáróan. Az utóbbi napokban ugyancsak megközelítette a 200 százalékos eredményt a baromíibeadás is. A felszabadulási hét alatt tovább növeke­dett az adófizetés mértéke is. Bár március 6-ra már teljesítette a község első negyedévi tervét, a verseny még most sem szünetel. A tegnapelőtti napon 12.000 forint volt az adóbevétel, ami az eredeti napi penzum 130 százalékos teljesítésé­nek felel meg. Így a felszabadulási hét utolsó napjára a község büszkén jelentheti, hogy nem­csak becsülettel teljesítette a felajánlásokat, ha­nem túlszárnyalták az eredetileg kitűzött ered­ményeket. Tíz család lepett be idén a kunbajai liózsa FerencTSZ-bc A kunbajai ltózsa Ferenc TSZ tagsága el­határozta, hogy ezévben helyesen kialakított munkaszervezéssel, az alapszabályt szigorúan betartva eredményes, a kívülállókat vonzó gaz­dálkodást folytatnak. A felszabadulási verseny­ben máris kimagasló eredményeket értek el, vál­lalásaikat múld teljesítették. Elvetettek 40 hold zabot, 25 hold tavaszi ár­pát keresztsorosan, 25 hold vörüsherét, 50 hold füvet, 30 hold napraforgót négyzetesen, 20 hóid répát. A termelőszövetkezet egyre inkább felis­meri, hogy a növénytermelés mellett mennyire fontos az állattenyészté's. Gondosan megnézik: kit állítanak az állatokhoz. A sertések kiváló gondozója: Gauder János 5 malacot kapott ju­talomként. 10 mangalica kocájuk 75 malacot el­lett, választási átlagsúlyuk 12 kilogramm. Jó munkát végez a ?0 darab szerződésre lekötött bikák gondozója: Bezzeg István is. Az ellenőrző bizottság nagy gondot fordít a munkaegységek helyes felhasználására, beírá­sára, a munkaszervezésre. Elérték, hogy a tag­ság 98 százaléka rendszeresen dolgozik. Ezek a példák egyre vonzóbbá teszik ezt a termelőszövetkezetet a kívülállók előtt. A tsz ebben az évben 10 családdal, 12 taggal és 25 hold területtel gyarapodott. Csák az elmúlt héten 4 új tagot vett fel a közgyűlés. cA lain népe it készül a aagg napiba A falu népe lázas izgalommal készül a felszabadulási ünnep­ségekre. Ha valaki ezekben az előkészületi napokban estefelé az ágasegyházi kultúrotthon kör­nyékére téved, zeneszóra, dobo­gó ritmusokra lesz figyelmes. Minden este összegyűlnek a szakkörök tagjai. A színpadon Mohácsi Ferenc iskolaigazgató a színjátszókat igazgatja, egy má­sik szobában a zenekar próbát, ismét másutt a táncosok ropjak a népi táncot. Vasárnap este, a szabadság ün­nepének előestéjén fellobog majd a hála tüze. És másnap zenére ébred a község. A népi zenekar bejárja a falut, friss dallamok­kal üdvözli a község minden la­kóját ezen a nagy ünnepen. Dél­előtt felvonulás lesz, majd utá­na díszünnepség a kultúrotthon- ban. Itt szerepelnek majd a tán­cosok, színjátszók, iskolások. — Délután a sportpályán folytató­dik az ünnepség, az úttörők ta­lajgyakorlatokat adnak elő. A vidám délután után bállal feje­zik be a szép napot, Tiszakécskén is zenére ébre: majd a község. A délelőtti ün­nepséget délután a sportpálya vidámsága váltja fel, majd este nívós kultúrelőadáson gyönyör­ködhetnek a tiszukécskeiek. Ek kor tartják a DISZ kulturális se­regszemléjét. A bál itt sem ma­radhat cl, vidáman rophatják a táncot kivilágos kivirradtig. Kunszállásun a kultúrotthon előtt sorakoznak majd a felvo nulók. Ide jönnek a íülöpjaka- biak is, — együtt ünnepelnek. A fiatalok kerékpárversenyt ren­deznek, sportműsor is lesz. És este az egész község közös va­csorához ül, a jó vacsora után kezdődik ott is a tánc. .Jánushalmán 3-án este íák- lyásfelvonuláson vesznek részt a fiatalok, nnijd utána tábortüzet gyújtanak. Másnap délelőtt a felvonulók a DISZ székházától indulnak, majd a Petőfi utcán, a Dózsa György útun és Kossuth Lajos utcán át felvonulnak a Pavlovi tanok jelentősége a zenepedagógiában címmel nagyon komoly és tu­dományos előadást tartott ápri­lis első napján Kecskeméten a tanítónőképzőben dr. Geréb György, a Szegedi Pedagógiai Főiskola Neveléstudományi Tan­székének vezető tanára. Előadásában beszélt — többek között — a zenei tevékenység lélektani alapjairól is. Az előadást tudományos vita követte. szovjet hősi emlékmű elé. Ai üzemek munkásai, a termelőszö­vetkezetek tagjai, az egyéni pa­rasztok, nők és fiatalok táblák­kal, jelszavakkal, zászlókkal te­szik színpompássá a menetet. A délutáni sportműsor után este a DISZ-székházban ünnepi műsor­ban gyönyörködhetnek a rész­vevők. És utána vidámság kö­vetkezik, tánc ki tudja meddig. SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTJAINK HIVATÁSA A tömegek valóságos igénye az igazi kultúra útján hulud Megyénk területén hatalmas tömegeket mozgat a színjátszás. A nagy mozgató erő komoly je­lentőséggel társul, mert » maga közvetettségével meggyőzően ne­vel és tanít, s talán ezért van nagyarányú tönicg.jellcge. Ezért szereti a közönség, ezért jutal­mazza lelkes tapssal a sikeres előadásokat. I)e felmerül a kér­dés, mi az, ami a közönségből kiváltja a telkes hangulatot? — A siker. Nyomban clötolakszik a másik kérdés is. Mikor mondható si­kernek a siker? Akkor, amikor a darab olyan összhatást mélyít el a dolgozókban, amelyből ta- milh.it is valamit, legyen az bá­torítás, avagy intés, vagy meg­nyugvás. Más szavakkal: ha a darab eszmei mondanivalója a haladó > eszmék, vagy az új éle­tünk talajából sarjadt ki. Tehát, ha nemcsak szórakoztat, hanem szórakoztatva nevel Is. Az 1953-as júniusi párthatá­rozatok kultúrpolitikánkra is kedvező hatással voltak, fcl- pczsdülést, kedvező változást eredményeztek c téren, de ezzel egyetemben keletkeztek újabb hibák is, amelyeknek elmérge­sedése veszélyeztette a mozgalom értékét. Helyes volt az a kezdeménye­zés, hogy a míisorkiadást nagy részben a Népművészeti Intézet­re bízták. Az eredmény non maradt el. A Népművészeti In­tézet és a SZOT megindította a Színjátszók Könyvtárát, meg a Népszerű Drámák sorozatát. A kiadványokban művészi igényű darabok kerültek a színjátszók kezébe, amelyekben messzeme­nően figyelembe vették a közön­ség ízlését cs igényét, Tartalmaz- záK a kiadványok a Szovjetunió, a népi demokratikus államok haladó szellemű darabjait és szép számmal akad bennük re­mekmű, magyar szerzőktől is. A hiba ott kezdődött, hogy egyes színjátszó csoportok nem barátkoztak a Népművészeti In­tézet állal kiadott művekkel, hanem inkább ők maguk próbál­tak előkotorni, esupán szórakoz­tatás céljára olyan darabokat, amelyeknek a mi színpadjaink­hoz semmi köze már! Nem a klasszikusok műveit forgatták, hanem olyan szerzőktől tanul­gattuk, akiknek ósdi világfelfo­Cfiiatalok a (öoó előtt: hová, merve ?... Megjöl t a tavasz. Közelednek a gyümöl­csöt érlelő hónapok — s a fiatalok számára közeledik a tanítási év vége. Az érettségire készülök tételeik ki­dolgozásán gondolkod­jak, és a jövőn. Ki­ki már most terveket forgat a fejében: mi legyen, hova menjen? Komoly gondok ezek. Nem máról, holnapról, hetekről van szó, ha­nem egy életről, egy élethivatásról. Ezektől gondolatoktól, ezek­től a töprengő napok­tól függ sok liz- és százezer fiatal boldog és nyugodt jövője hasznos, alkotó munká­ja országszerte. Ebből az időszakból kivétel részét a szülő és testvér, u rokon és ba­rát egyaránt. Mindenki ad valamilyen taná­csot. De legtöbbször a fiatalok munkakedve, hivatásérzete, szakma­szeretete győz. így is van ez rendjén. Hi­szen maguknak válasz­tanak életpályát, ame­lyen tudásuk legjavát nyújtják majd .. : A megye fiataljainak nagyrésze már vá­lasztott. A kitűnő tanulók várakoznak, hogy felvételt nyerje­nek az orvosi, műszaki egyetemre. Vannak, akik gyakorlati pólyát választottak és autó- rnotorszerelőnek jelent­keztek. Nem kevesen vannak, akik a me­zőgazdaság fejlesztésé­nek nagy munkájából akarjak kivenni részü­ket, mint Kovács Bá­lint és Gonda István, a bajai Közgazdasági Technikum utolsóéves tanulói. A vasutaspálya is vonzza az érettségiző liutulokat: Gyenizse Sándort és többeket. Gyenizse Sándor még gyermekkorúban. Kis­kunhalason megszeret­te a vasutasok változa­tos életét, amikor a forgalmisták jellegze­tes piros sapkáját elő­ször a fejébe tették. A tiszti hivatás, a katonai pálya szintén sok fiatalt foglalkoz­tat. Major Árpád kitűnő tanuló a repülő­technikus iskolára je­lentkezett. Úgy látja ezt a hivatást, hogy a néphadsereg tisztje egyben nevelő is a maga nemében. Természetes és ma­gától értetődő, hogy elsősorban a kitűnő és jeles tanulók kerül­nek egyetemre, főisko­lára. De a hazai egye­temekkel nem zá­rult le a továbbtanulá­si lehetőség. Sok tanuló kérte felvételét külföl­di egyetemre és meg­pályázta a külföldi ösz­töndíjat. Lázár Ferenc jeles tanuló Lengyel- országban akarja vé­gezni főiskolai tanul* mányalt. A fiatalok jövőjét apáik alapozták meg, de a betetőzése ma­gukra, a fiatalokra vár: Meg kell tehát gon­dolniuk: ki, merre ve­szi útját az iskola pad­jaiból, hogy az életnek azon a területén, ame­lyet választott, kiválóan megállja a helyét! Gáldonyi BélCj főhadnagy. I gásuk, szennyes, ócska darabja­ikban tükröződik. Vagyis sze­métdombról kaparták össze, amit már a közönség dobott oda, — Ilyen darabokkal próbálta, csa­logatni közönségét a bajai kul- túrház a »Három ember a hó­ban« című darabjával. íSoltvad- krrten Zilaliy darabbal akart ké­szülni a színjátszó csoport. Ami­kor ennek Helytelenségére fi­gyelmeztették a színjátszó fele­lőst, Szeceödi Júliát, akkor azt a kijelentést tette, a Színjátszók Könyvtára című példányára, hogy a község népe igényes, s annak nem adhatnak szemetet... Egyébként a klasszikus író da­rabjait tartalmazott Szecsódi Júlia által lenézett »szemét«. A Népművészeti Intézet abban is segítségére sietett színjátszó­inknak, hogy minél több nép­színmű álljon a csoportok ren­delkezésére. Kiad. és már ki­adott egy sereg átdolgozott nép­színművet. Vannak egyes kul- túrcsoportok, mint a kiskun mag­sai is, akik visszaélnek ezzel a törekvéssel. A majsaiak ugyanis engedélyt kértek az átdolgozott »Cigány« színmű tanulására, de a régi. átdolgozatlan müvet akar­ták előadni. A népművelési szerveinknek (ehál, elsőrendű feladata, hogy megakadályozzák a léha, sem­mitmondó darabok előadását, ne engedjek, hogy egyes színjátszó csoportok felelőtlenül erkölcsi károkat okozzanak a közönség­nek. A tömegek valóságos igé­nye az igazi kultúra útján ha­lad. A dolgozók ezrei tanulni és művelődni akarnak. Nincs szük­ség szemétdara bokra. Meg kell értetniük azokkal a színjátszó csoportjainkkal, akik rossz úton járnak, hogy munkájuknak mindaddig nem lesz eredménye, amíg hivatástudatuk középpont­jába nem a dolgozó nép nevelé­se, hanem a károsérlékü salak- kultúra áll. Megyei, járási és községi nép­művelési szerveink adjanak se­gítséget ahhoz, hogy színjátszó­mozgalmunk életéből minél előbb kivesszen a salak. Ne tűr ­jék, ha keli, hassanak oda, hogy romlott igényű vezetők ne fer­tőzzék a valóságos igényű dol­gozókat. Eszik Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents