Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-17 / 90. szám
Megyei iöldmfívesszövetbezeti választmányi elnökök tapasztalatcseréje Kiskőrösön Kiskörösön pénteken öt megye — Pest, Tolna, Baranya, Csongrád, Bács — földművesszövetkezetei megyei választmányi elnökeinek tapasztalat- csere értekezletet tartottak. A tapasztalatcsere elsődleges célja volt, hogy a látogatók előtt bemutassák a megye négy járásának — a kunszentmiklósi, kiskőrösi, kiskunhalasi és kalocsai — földművesszövetkezeti bolthálózatát, a látogatók megismerjék a négy járási választmány munkáját s a látottak alapján kicseréljék tapasztalataikat, melyre már a délutáni órákban került sor. Ifkovics József elvtárs, a föld- müvesszövetkezetek megyei választmányának elnöke beszámolt a választmány eddigi munkájáról, hibáiról, majd beszámolóját a vendégek hozzászólása követte. Takács Gyula, a Pest megyei választmány elnöke hosszasan beszélt tapasztalatairól. Többek között észrevételezte, hogy a párt irányítása nem jelentkezik elég nagy súllyal a földművesszövetkezetek vezetésében. A Cöldművesszövetkezeti alkalmazottak között igen kevés a párttag, pedig — mint hangsúlyozta is — párt nélkül nincs igazi pezsgő szövetkezeti élet. Ezen a téren még sok a javítani való, sok a lehetőség a munka megjavítására. Bácskai Mihály, a kiskőrösi választmány elnöke igen részletes, hasznos beszélgetés formájában számolt be az ő járási választmányuk munkájáról. Elmondotta, hogyan ellenőrzik próbavásárlásokkal az árak pontos betartását, hogyan mozgósítják a választott szerv tagjait a példamutatásra, a beadás és adófizetés pontos teljesítésére. Még számos hasonló érdekes hozzászólás volt. Mégis mintha valamiről elfeledkeztek volna a részvevők: az értekezlet ötletes megszervezése lehetővé tette volna, hogy még több értékes tapasztalat, javaslat szülessék, nem utolsó sorban arra vonatkozóan, hogyan lehetne a megyei, járási választmányok munkáját megjavítani, még elevenebbé tenni. Erről azonban egyetlen hozzászóló kivételével senki sem beszélt. Dr. Szabó Gyula, az Országos Földmüvesszövetkezeti Tanács Irodájának vezetője beszélt a választmányok távolabbi és közeljövőben megvalósítandó feladatairól, s egyben tisztázta, milyen nagy szerepük van a járási választmányoknak a földműves- szövetkezetek irányításában és abban, hogy még több, jobb áruval lássák el a falvak egyre igényesebb lakosságát. Rámutatott egyben arra is, hogy a földművesszövetkezetek kivétel nélkül hivatottak arra, hogy megszerettessék a szövetkezes gondo.atát a dolgozó parasztokkal és előkészítsék tagjaikat a fejlettebb szövetkezeti formára. Ezért van nagy jelentőségük a földművesszövetkezeteken belül működő szakbizottságoknak is, amelyek munkájáról, lehetőségeiről szintén részletesen beszélt Szabó elvtárs. A tapasztalatcsere annak a gondolatnak a jegyében ért véget, hogy a jövőben is hasonló formában igyekeznek tanulni, tapasztalni egymás munkájából a földművesszövetkezeti választmányok tagjai, hogy fontos irányító szerepüket méltón és még nagyobb tudással tölthessék be a földművesszövetkezeti mozgalomban, TAVASZI KÖRSÉTA KECSKEMÉTEN Ilyenkor tavasszal, amikor a téli gondole enyhülnek és amilyen gyorsan emelkedik a hőmérő higanyszála, olyan mértékben csökken a kihűlt kályhából kiszedett salak mennyisége, a háziasszonyok a tavaszi nagytakarításra gondolnak. A város is, a falu is felöld friss tavaszi arcát, melyet nem ékte- lenítenek komoran feketéllő szeméthalmok az utak tövében, a sima aszfalton kényesen járkál a járókelő, nem kell kerülgetnie a pocsolyákat, a fagyos időből ottmaradt salak dombocskáit. És milyen kevesen gondolnak most arra, hogy Kecskemét tavaszi nagytakarításának van egy becsületesen és szorgalmasan dolgozó mindenese, amit úgy hívnak, Köztisztasági Vállalat. Sokat írtak már róla újságokban is. Hiányokat, kifogásokat emlegettek, azt is megpendítették, hogy igen kevesen vannak a hatalmas feladatokhoz képest. Gondoljuk csak el, naponta 336.000 négyzetméter nagyságú területet kell tisztán- tartania ennek a vállalatnak 40 —50 utcaseprővel, hat rozoga lovaskocsival és egy autóval, amely csak a téli időszakban viseli a szemétszállítás terheit nyáron átvedlik hús vizet permetező locsolóautóvá; Kerek tízezer négyzetméter tisztántartása esik egy-egy köz- tisztasági akalmazottra, aminek becsületes, rendes elvégzése derekas munkát kíván, még egy jó erőben lévő férfitől is, nemhogy a gyakran betegeskedő, idős, csökkent munkáké pességű takarítógárdától. A nehézségekkel küzdő vállalat így is szép munkát végzett már az idén is, hiszen majdnem teljesen eltűnt a téli szemét az utcákról. A parkokban, a zsendülő fü között nem szomorkodnak már az ázott papírszeletek, az utak is megújultak itt-ott. Nem erről akarunk most beszélni. Csak úgy röviden említjük meg, hogy jó lenne elgondolkodni az illetékeseknek a Köztisztasági Vállalat létszámának emeléséről, fuvarozási eszközeinek korszerűsítéséről. Ezt kívánja a mi életünk törvénye. Most arról szeretnénk pár szót szólni inkább, hogy ennek a törvénynek teljesítése a köztisztaság tekintetében, nemcsak a tisztasági vállalat feladata. Tevékeny részesévé kell avatni a város minden érdekelt lakóját, háztulajdonosát, mert hiába tagadjuk, még mindig érvényes az az öreg elv, »mindenki söpörjön a saját portája előtt.-" Ismeri ezt az elvet mindenki? Úgy Játs?ik nem! Legalább is arra mutatnak annak a kis körsétának a tapasztalatai, amiket egyre csinosodó megyeszékhelyünk utcáin szereztünk. Kezdjük a város központján. Az SZTK hatalmas palotája mellett, a kerékpár megőrző tő- szomszédságában, már második esztendeje dombosodik egy hatalmas törmelékhalom. Valamikor zordon hegycsúcsokkal rendelkezett. Ma már a járókelők széles csapásokat tapostak rajta. Lankás domborulattá kicsinyítették, amelyen szépen díszük a paréj, a lósóska, a fű. Csak éppen nem válik az egész dombhát a város díszére. Mégsem szállítja el a Magasépítő Vállalat. Pedig a szemetet ők ejtették egy régen elfeledett építkezés idején. Hasonló »szépmúltú" építési törmelék pihen a Sztálin út 13. előtt. No meg a városi tanácsháza Lestár tér felőli oldalán. A Villamosmű Vállalat egy évvel ezelőtt fur- kálta meg itt a járdát. A cementlapok szétzúzott törmelékeit azonban feledékenyen otthagyta. A Nádasdy utcában a KIK öt kocsira való építési törmeléket »tart raktáron" két éve már. Hasonló módon feledkezett meg kötelességéről a posta melletti kis utcában az Épületkarbantartó KTSZ, vagy a Rákóczi úton a Tatarozó Vállalat, a Bánk bán utcán a Kertészeti Vállalat, a Batthyány utca külső végén hagyott homok formájában az Útfenntartó, a Dobó István utcai kútnál feledett salak képében a Vízmű, a Kálvin tér két szemetes pontján az Útfenntartó, stb., stb. Egy szó, mint száz, legalább 35—40 ilyen rögtönzött, utcai szeméttároló helyet »létesítettek« a különböző vállalatok az utóbbi esztendőkben, a város különböző pont* jain. Hibáztassuk az elszállításnak halogatása miatt a Köztisztasági Vállalatot? Semmiképpen sem lenne igazságok. Ami az építtetők kötelessége, azt végezzék az építővállalatok, vagy az arra illetékes épittető szervek- Ennek a felelősségnek inkább arról az oldaláról érdemes említést tenni, hogy a vállalatok részéről otthagyott építkezési szemét, legtöbbször szinte törvényszerűen odavonzza a környező házakból a házi szemetet, a romlandó, vagy nem romlandó törmeléket, üvegcserepet, ócska bádogdobozt, meg ki tudná miféle házihulladékot, — és természetesen, nyáron a megszámlálhatatlan, kórt terjesztő legyek milliárdiait 1 Az ilyen utcai és »közadakozásból" született szemétbányák elleni hadakozás is a Köztisztasági Vállalat gondja lenne? Nem! Inkább a körzeti tanácstagoknak kellene a jóérzésü lakók tömörítésével, a gondatlanok figyelmeztetésével megtalálnak a feladataikat ezen a téren. Mert itt jelentékeny nevelőmunkáról volna szó, amit nem lehet hosszú ideig halogatni. Itt a tavasz, és utána jön a nyár, ezernyi egészségi ártalmával, járványveszélyével. Érdemes még arról is pár szót szólni, miért olyan elhanyagoltait azok a jólismert beton- szeméttartályok, amelyek elszórtan a város különböző pontjain találhatók. Arról lehet őket felismerni, hogy a lakosság által odaszórt szemét nemcsak a belsejükben, hanem mellettük is jó nagy mennyiségben is megtalálható, minden évszakban és a nap minden órájában. Ezek a betontartályok a Városi Tanács tulajdonát képezik, karbantartásukat a tanács hanyagolja el. Nem utolsó sorban egyik-másiknak a megszüntetése, elbontása is az ő gondja. Mert ilyesmire is szükség lenne. Miért »áll fenn" például még most is a posta étkezdéje mellett, az egyik diákotthon konyhájának ablakai alatt az az öreg szeméttartály, amelyik egészségtelen és régóta célszerűtlenné vált? Miért nem bontja le a Városi Tanács a Mentőállomással szemközt, három lépésre a benzinkút melletti élelmiszerárusító pavillontól, azt a félig elpusztult, szemétgyűjtő aknát? A Mihó utca és a Jókai utca találkozásánál még forgalmi akadálynak is beillik az a célszerűtlenül elhelyezett szeméttartály, amelyet jó 25 esztendővel ezelőtt építtettek a város akkori urai. Lehet, hogy akkor jó helyen voltak ezek. De azóta mennyit változott az élet — csak a szeméttartályok nem változtak? Külön tanulmányt érdemelne a KIK által kezelt házak udvari és utcai tisztaságának ügye, de hát a mi feladatunk nem az, hogy regényt írjunk. A sétánk véget ért, reméljük, rövidesen nyilvánosságra kerül az az időtlen-idők óta ígért városi szabályrendelet is, amely ezeket a »szabálytalan ügyeket" rendezi és lehetőséget, jogi alapot nyújt arra, hogy akár a törvény szigorával is eljárjanak azok ellen, akik a köztisztaság, a dolgozók egészségvédelme 'jelentőségét aem ismerik; Képek a szovjet nép életéből Uftípusú gyomirtógép A Szovjetunióban a szűz- és ugarföldeken újtípusú gyomirtó gépeket használnak. — A képen: a mocsaras vidéken is használható gyomirtógép. Munkaverseny a „Zaporozssztalj" gyárban A Szovjetunió fémmunkásai versenyeznek a gépek jobb kihasználásáért. A munkaverseny győztesei nagy jutalmakban részesülnek. A versenyben a »Zaporozssztalj« gyár finomlemez műhelye a »Szovjetunió legkiválóbb hcngerlő műhelye« címet kapta. A képen: Fémhengerlés a győztes finomlemez műhelyben. A moszkvai televíziós stúdióban Az egyik távoleső moszkvai kerületben, Sabolovkában kicsipkézett vastorony látható. Innen sugározzák a televízió adásait. A televíziós adás műsora igen sokoldalú; színielőadásokat, filmeket, hangversenyeket, sport- és divatbemutatókat stb. láthatnak és hallhatnak a televíziós készülék tulajdonosai. Külön adást sugároznak a gyermekek számára. A szovjet közönség aktívan résztvesz a Központi Televíziós Stúdió munkájában. A közönségtől beérkezett levelek igen sok különböző kívánságot cs javaslatot tartalmaznak. A műsor ösz- szeállításánál a stúdió mindig számításba veszi ezeket a kívánságokat. Ezzel is bővíti az adások tematikáját. A televízió a szovjet családok mindennapi életének elválaszthatatlan része lett. — A képen: Kuo Mo-zso kínai író »Csü Jüan« című darabjának közvetítése folyik. Az előtérben balra a működésben lévő televíziós felvevögép — jobbra a kerekeken guruló reflektorok.
