Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

J*». BÁCSKISKUNMíYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPBXtSKISKUNMCGYEI P/BlZGTTSXGAHAK LAPJA X ÉVFOLYAM, "0. SZÁM Ára SO fr 1955 ÁPRILIS 17. YASARNAP . -s A MAI SZAMBÁN: A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv első negyedévének teljesítéséről. — Ázsia és Afrika népei a gyarmatosítás ellen. — Üj vezetővel, új utakon. — A V. I. Lenin múzeumban. — Tavaszi körséta Kecskeméten. — A Solti Gépállomás segítsége a termelőszövetkezeteknek. — Válasz az olvasók kérdéseire. V .............................................. ... J avítsuk meg a dolgozó parasztaözott végzett népneveiömunkái A kecskeméti Kossuth -város iisemeiben május 1-re készülnek A halasi ul mentén fekszenek Kecskeméten a Kossuth-város üzemet. A Rávágy tér és a fiilöpszállási vasútvonal között három üzem kéménye füstöl. A vasúton túl már újabb üzemek, vállalatok épületei büszkélkednek, mintha mondanák: nézzétek, ilyennek épít a nép állama.' De, aki tíz évvel ezelőtt itt járt, a régieket fel sem ismerné. Külsőleg az újakhoz idomultak. Korszerű ruhába öltöz­tették. Vajon az emberek is megváltoztak a Kossuth-város üzemei­ben? Látogassunk meg egy-két gyárat. Virág Ferenc, a »régi gárda « tagjának május l-i fogadalma áll. Ezt hallja a művezetőktől. •— Nem jöttek be az emberek. A munkáslétszám hullámzása már sokszor nehezítette a terv­szerű termelést az öntődében. Most is idegesek a művezetők, törik a fejüket, mit tegyenek, hogy a termelésben kiesés ne le­gyen. Pedig a »régi gárda« két kipróbált tagja, Vince János és Rózsa Gábor művezetők állnak a termelés ezen posztján. Feri bácsi és tanulói az öntöde egyik részében megkezdték a munkát. Nagy Sanyinak magya­rázza, hogy jobban vigyázzon a tömítésnél. Lázity Imrét figyel­mezteti, hogy a szekrény-részek ne csússzanak el. Később meg­mutatja, hogyan kell a gáznak szabad kijárást biztosítani. így folyik itt a munka. A tán­coló szi'kraesőben gyöngyöznek a homlokok, a csupasz kar-okon kígyóznak az erek. Feri bácsi lelkét süti a gondolat, mit tegye­nek ők május egyre. Hallja az öntődében, hogy a munkások sorra fogadalmat tesznek május 1 tiszteletére. Csak a tanulók maradnának lei? Nem, nem! Ügy déifelé odavetődik Dudog Pali bácsi, aki már csaknem 50 éve «dolgozik itt. Figyeli a fiata­lok munkáját. Mióta országgyű­lési képviselőnek választották, sokat járja az üzemet. Kis idő múlva a két idős munkás szeme összevillan. Virág Ferenc meg­érti Pali bácsi szemintését. Oda is szól rögvest Dudog Pálhoz: — Jelentsd az elvtársaknak, hogy a fiatalok két kád-brigádot ala­kítanak és segítik a kádasokat, hogy azok teljesíthessék export­tervüket. Pár nap múlva csodálkozhat­nak a kemencék tűz-szemei: Feri bácsi fiataljaival a kádasokkal együtt küzd a májusi verseny­ben, a ■ nagy munkásünnep tisz­teletére, az exporttervek teljesí­téséért. Több, mint harminc éve dol­gozik Virág Ferenc a Kecske­méti Gépgyárban. A »régi gár­dához« tartozik. Már csak hú­szán vannak, akik több, mint negyedszázada tapossák az ön­töde porát. Reggel a könyvtáros állítja meg Virág Ferencet. — Feri bácsi, rég nem volt a könyvtár­ban. Kaptunk újabb könyveket. — Pár hétig kevés időm lesz. Májusra készülünk. Még a sak­kozást is abbahagytam — hang­zik a válasz. Feri bácsi kissé elpirult. Na­pok óta rágódiiT azon, hogy ké­szüljön ő is a munkások ünne­pére. Fcrgatj* gondolatait, mint­ha nyárson sülnének. Égetik lel- kiismeretét, mert még nem szü­letett elhatározás. Ezért pirult el. Nagy szó, ha Virág Ferenc nem nyúl a könyvhöz sem. Igen kedveli a szépirodalmat, különö­sen Móricz és Gorkij műveit. De tanulni is szeret. A felszabadulás után végezte el a nyolc általá­nos iskolát. Arra is telt még, hogy elvégezze a mesterképző tanfolyamét. Mikor megkapta az oklevelet, akkor a gyárban rá­bízták az iparitanulók szakmai képzését. Hosszú léptekkel szeli át az öntődét. Ezt valamikor a macska is átugorhatta volna. Ma elég egyik végétől a másikig futni. Kiszuszoghatja az ember tüde­jét. Mikor idős társaival ideke­rült, altkor az öntöde csak olyan félszerszerű épület volt. Nyerges­tetővel, deszkaíallal. Bújócskát játszott benne a kószáló szél. Ma világos, korszerű csarnok­ban öntik a vasat. Mindenfelé daruk láncai csörömpölnek. Az­előtt 5—10 ember kínlódott a nehéz darabokkal, ma ugyanezt a munkát egy ember a daru se­gítségével félkézzel is elvégez­heti. — Megint kilenc formázógép Három testvér — három sztahanovista Lehetnek akármilyen szépek a tervek, lehetnek akármilyen jók a határozatok, ha nem párosul­nak jó politikai munkával, szé­leskörű, meggyőző agitációval, — nem lehet sikeresen végrehaj­tani azokat. Jó munkát csak ak­kor iehét végezni, ha a helyes határozatok, éppen végrehajtá­suk érdekében, hatékony politi­kai irányítással és meggyőző népnevelő munkával párosul­nak. Megyénkben vannak már Kez­deti sikerek a Központi Vezető­ség márciusi határozatának Is­mertetésében és ez a munka eredményeiben is tükröződik, a Kalocsai Fűszerpaprika ipari Vál­lalat rendszeresen túlteljesíti ter­vét s egyre javul a paprika mi­nősége. A Kecskeméti Gépgyár­ban eredményesen folyik a gyártmányok túlsúlya eileni harc. Több brigád már normál­súlyban gyártja az öntvényeket, Baranyi László elvtárs kádas­brigádja pedig márciusban 323 kiló vasanyaggal kevesebbet használt fel a kádak gyártásá­nál, a normálsúlynál. A Kis­kunfélegyházi Gépgyárban több, mint 80.000 forint értékű anya­got takarítottak meg, a Kinizsi Konzervgyár pedig a tavalyi első évnegyedhez viszonyítva az idén 12.9 százalékkal csökken­tet te a finomfőzelékek és a ve­gyesíz előállítási költségét. Már ezek az eredmények is mutat­ják, hogy üzemi dolgozóink mindinkább a márciusi határo­zat szellemében végzik munká­jukat, Meg kell azonban mondani, hogy községeinkben a jól dol­gozó termelőszövetkezeteket, ál­lami gazdaságokat és gépállomá­sokat kivéve, de főként az egyé­nileg dolgozó parasztok között, nem megy símán és igen sok tennivalói hagy maga után a márciusi határozatok ismerteté­se, s a határozatból adódó fel­adatok végrehajtására való moz­gósítás. Falusi pártszervezeteink nem álltak még mindenütt en­nek a fontos munkának az élére. Községi pártszervezeteink leg­többjében azután, hogy rend­kívüli taggyűléseken ismertették a Központi Vezetőség márciusi határozatát, nem folyik rendsze­resen annak ismertetése, magya­rázása, ahol pedig megy ez a munka, mint több helyen - kis­kunfélegyházi és kecskémen já­rásban, legtöbb esetben csak for­mális, nélkülözi, hiányzik be­lőle a meggyőző tartalom. Szá­mos jel pedig éppen azt mutat­ja, hogy igen sok a tennivaló pártunk falusi politikájának megmagyarázásában. Sok elv­társ nem érti még teljesen a ha­tározat egyik vagy másik részét. Az egyénileg dolgozó parasztok között pedig számos jel figyel­meztet, hogy szükség van a párt, » vezetők és népnevelők meg- eyőíő,. az ellenség híreszteléseit megcáfoló, a dőlj kételyeit eloszlató s a halából adódó feladatokat megró szavára. Pártunk nemcsakgy számít az egyénileg dolgparasztok- ra, hanem, mint aponti Ve­zetőség márciusi «rozataban ki is mondja: az á továbbra is támogatja az nileg dol­gozó parasztokahzdaságuk erősítésében, s szipn az ön­kéntesség elve ah kívánja fejleszteni a terrriövetkeze- teket. Kiskunmajsán, ta népne­velő munka meglt, közel sincs még eloszlató egyéni­leg dolgozó parajnak az a kételye, hogy ezejnem kap­ják meg államunknindazt a segítséget és támást, mint eddig. Ez a kételyént abban nyilvánul meg, hot márciusi határozat megjele óta igen kevesen látogatják:aszóikkal, kéréseikkel a tanázát. Ezek a jelenségirra figyel­meztetik párts2zeteinket, hogy a márciusi hozat rész­letes feldolgozása «mertetése mégcsak elkezdő. Éppen ezért hosszú, szívnépnevelő munkára van ság ahhoz, hogy a kéteiyeketnden dol­gozó parasztban elássuk, az ellenség hírveréseleleplezzük ezáltal saját m£ és ha­zánk gyarapodás érdekében több és jobb mura buzdít­suk dolgozóinkat. -Íz az alap­ja a Központi Vóség már­ciusi határozata üres végre­hajtásának. Megyénkben a cozó parasz­tok szívesen vesz részt kis- gyűléseken, előadjon, de a vezetők és népnetk agitációs munkája csak ak éri el cél­ját, ha magas es:i színvona­lon az élet mindapi lényei­vel, gyakorlati irataival szo­ros kapcsolatban yik a meg­győző munka. Hja nem egy tapasztalatra tét' szert már pártszervezeteinkjiogy a dol­gozó parasztok a szívlelik, éppen ezért nennen látogat­ják az olyan kiéléseket, ta­nácstagi beszámcat, ahol az előadó általános rsépléssel el­mondja a szempokat, vagy csak megtartja aaga anyagát, de az őket érdehkérdésekkel, igényükkel, vagfzzal, amire választ várnak, n foglalkozik. A békekölcsön-,yzés és a ta­nácsválasztás taptalatai meg­mutatták, milyenozgósító ere­jük van pártsvezeteinknek, ha komoly, céltvtos és tartal­mas népnevelő inkát fejtenek ki a dolgozó posztok között. Most ismét a snmunistákon, népnevelőkön v. a sor. Legye­nek tudatában aak, hogy nincs olyan erő, anr hasonlítható ahhoz, ha megik kommunis­táinak ezrei mkába kezdenek a tömegek köző — Ez a siker záloga* Ki ne ismerné az Ujváriékat a Kecskeméti Gyufagyárban. Már édesanyjuk húsz évig dolgozott az üzemben. Férje elesett az első világháborúban. Hcrthyék annak idején 50 fillér »segélyt« adtak gyermekenként. Ebből a hadiöz­vegy öt árvánmaradt gyermekét nem tudta felnevelni. Ahogy a gyerekek felcsepe­redtek, ők is a Gyufagyárba ke­rültek, Újvári Sarolta 1924-ben, Mária 1928-ban és Ilona 1936- ban. Sarolta és Ilona innét ment férjhez. Sarolta Szakétiné lett, Ilona pedjg Rékásiné. Rékási Rudolfné tizenkét éves volt, araikor a cimkézőgép melle ke­rült, még fel sem ért a gép asz­talához. Még ma is a cimkéző- ben dolgozik. A mellette lévő gépen test­vére, Újvári Mária dolgozik. A gép fölötti táblán olvashatjuk: kétszeres sztahanovista. A két cimkézőgép egymás mellett za­katol. Két testvér irányítja a termelést. Mindkettő szíve fö­lött hordja a párt piros köny­vecskéjét. De a harmadik test-' vérben is kommunista szív do­bog. Mindhárman tíz év óta a párt tagjai. És hónapok óta sztahanovisták. Három testvér — három sztahanovista. Mind­hárman úgy készülnek május 1-re, hogy továbbra is tartj álé a sztahanovista szintet, hogy a2 élüzem csillaga a következő ne­gyedévben is ragyoghasson ö gyár homlokzatén. A párttitkár as eleit — Ezen még a hideg víz árát sem kereshetjük meg! Ez hangzott napokon át a Kecskeméti Építőgépkarbantartó Vállalat szerelőcsarnokában. Egy betonkeverőgép javításáról volt szó. Á munkások keveseltékf s javításhoz megállapított időt. Senki nem akarta vállalni » gép összeszerelését. De mégi» akadt egy, aki vállalta. Molnár István párttitkár. — Majd meg­mutatom, hogy ezen a munkán is lehet jól dolgozni! — így szólt társaihoz. Molnár tudta, h,ogy nagy fáb: vágta fejszéjét. Mészáros Antal segítségére sietett. Együttesen fogtak neki a munkának. A töb­bi dolgozó éberen figyelte a párttitkár és Mészáros munká­ját. Pár nap múlva már arról suttogtak, hogy a két fiatal mun­kás legyűrte a nehézségeket Páran már számolgatták azt is. hogy vajon mennyit fognak ke­resni. És ezek «nemhiába fogták meg a ceruzát. Molnár és Mé­száros ezen a munkán 1600 fo­rintot kerestek. Nem csoda, his? 212 százalékot teljesítettek! De a párttitkár nemcsak ezer, a munkán mutatott példát. .A hatalmas csarnokban nem foly! olyan munka, amelynek élén ne haladna a kommunista Molnár István. A felszabadulási műszak­ban aztán Mészáros Antallal ki­vágták a rezet, hogy több ború­látó szaktárs szája is látva ma­radt. Elérték a 280 százalékot. Most ők az elsők, akik tovább viszik a felszabadulási verseny lendületét. Május 1 tiszteletére vállalták, hogy éves tervüket 6 százalékkal túlteljesítik. Emel­lett ..lesz még idejük, hegy mun­kamódszereiket is átadják... Néhányan a Kossuth-város üzemeiből. De ezek nincsenek egyedül. Dolgozótársaik, a többi üzemek munkásai is többet ter­melnek, mert akkor nemcsak az államnak, hanem maguknak is több jut. Jut a gyárak korszerűsítésére, szociális intézményekre, a környék, Kecskemét kiépítésére. így épülnek majd a Rávágy (éri lakóépületek, a gépgyár új zománcozója. így szépül, épül Kecskemét Kossuth-váras#, így lesz szebb gyönyörű, szabs-.l hazánk; ,

Next

/
Thumbnails
Contents