Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-16 / 89. szám
Ez törlésit a nagyvilágban Szovjet—osztrák közlemény az osztrák kormányküldöttség* moszkvai tartózkodásáról MOSZKVA. 1955 április 12-töl április 15-ig Moszkvában tárgyalások folytak a Julius Raab szövetségi kancellár és dr. Adolf Schärf alkancellár vezette osztrák kormányküldöttség és a V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertan ácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese vezette szovjet kormányküldöttség között. A tárgyalások barátságos szellemben folytak. A tárgyalások eredményeként a felek megállapították, hogy mind a Szovjetunió kormánya, mind pedig az Osztrák Köztársaság kormánya kívánatosnak tartja a független és demokratikus Ausztria visszaállításáról intézkedő államszerződés mielőbbi megkötését, aminek az osztrák nép nemzeti érdekeit és íz európai béke szilárdításai kell szolgálnia. Az osztrák küldöttség határozottan kijelentette, hogy az Osztrák Köztársaság az 1954. évi berlini tanácskozáson elhangzott nyilatkozat szellemében — nem szándékozik csatlakozni semmiféle katonai szövetséghez és nem szándékozik megengedni, hogy területén katonai támaszpontokat létesítsenek. — Ausztria valamennyi állammal kapcsolatban függetlenségi politikát fog folytatni. E politikának biztosítania kell e nyilatkozat megtartását. A szovjet fél beleegyezését nyilvánította abba, hogy a négy hatalom megszálló csapatait az Ausztriával kötendő államszerződés órvénybelépte után, legkésőbb 1955 december 31-ig kivonják Ausztriából. A Szovjetunió, illetőleg Ausztria küldöttsége figyelembe veszi uz Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Anglia kormányának ez év április 5-én közzétett nyilatkozatát, amely szerint ezek a kormányok az osztrák államszerződés mielőbbi megkötésére törekednek. A Szovjetunió és Ausztria küldöttségé kifejezi reményét, hogy jelenleg kedvező lehetőségek vannak az osztrák kérdés rendezésére, iiymódoh, hogy megfelelő megegyezés jön létre a négy hatalom és Ausztria között. A szovjet kormány 1954. évi berlini értekezleten tett nyilatkozatának szellemében hajlandó továbbá az államszerződés 35. cikkelyében feltüntetett 150 millió dolláros összeg ellenértékéként teljes egészében osztrák áruszállitmányokat elfogadni. A szovjet kormány kijelentette, hogy az Ausztria szovjet megszállási övezetében lévő német vagyontárgyak korábban tervbe- velt átadásán kívül az államszerződés hatálybalépése után haladéktalanul hajlandó megfelelő ellenének fejében átadni Ausztriának a Duna Gőzhajózási Társaság (DDSG) vagyonát is, beleértve a korneuburgi hajógyárat, a Társaság összes hajóit és kikötőberendezéseit. A szovjet kormány továbbá hajlandónak nyilatkozott átengedni Ausztriának az osztrák olajmezőkre és olajfeldolgozó üzemekre vonatkozó jogot, amely az államszerződés 35. cikkelye értelmében a Szovjetuniót illeti meg, beleértve az Olajkereskedelmi Részvénytársaságot (OROP), annak ellenében, hogy Ausztria a felek között megegyezés útján megállapított mennyiségű nyersolajat szállít. Ezenkívül megegyezés jött létre arról, hogy a legközelebbi időben tárgyalásokat kezdenek Ausztria és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatainak rendezésére. A szovjet küldöttség közölte, az osztrák küldöttséggel, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége hajlandó kedvezően megvizsgálni dr. Könner osztrák köztársasági elnök kérését, hogy bocsássák haza a szovjet bírósági szervek döntése alapján büntetésüket a Szovjetunióban töltő osztrákokat. A szovjet megszálló csapatok Ausztriából való kivonása után a Szovjetunió területén nem marad majd egyetlen osztrák állampolgárságú hadifogoly, vagy fogvatartott polgári személy sem. • Pénteken hazaindult Moszkvából az osztrák kormányküldöttség. MEGTALÁLTÁK a LEZUHANT REPÜLŐGÉP ÁLDOZATAINAK HOLTTESTÉT PEKING. Jelentések szerint szerdán megtalálták a repülőgép-szerencsétlenség három áldozatának holttestét. Huang Cen, a Kínai Népköztársaság indonéziai nagykövete sürgette az indonéziai kormányt, szigorú ellenőrzéssel akadályozza meg a szabotőrök bűnös cselekményeit. Indonézia miniszterelnöke megígérte, gondoskodik olyan biztonsági intézkedésekről, amelyek biztosítják valamennyi küldöttség tagjainak biztonságát és fokozzák az éberséget a béke ellenségeivel szemben. atom-titokra vonatkozó ISMERETCSERE-TER VEZET LONDON. Rádiójelentések szerint Eisenhower elnök elfogadta az atom-titokra vonatkozó ismeretcserét szabályozó tervezetet. E tervezet intézkedik az atom ismeretek kicseréléséről az atlanti szerződés 14 tagállama között olyan esetekben, amikor azt »védelmi-tervek fejlesztése* indokolttá teszi. NÉMET—LENGYEL BARÁTSÁGI HÉT BERLIN. A Német Demokratikus Köztársaságban pénteken német—lengyel barátsági hét kezdődött. Ez alkalomból a varsói egyetem rektorának vezetésével lengyel küldöttség érkezett Berlinbe. SIGEMICU NYILATKOZATA SANGHAJ. Japáni jelentések szerint Sigemicu külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában kijelentette, hogy az USA és Japán között több vitás kérdés van az ázsiai politikában. A többi közt utalt arra, hogy komoly nézeteltérés van a Kínai Népköztársaság tekintetében. Rámutatott még arra, amilyen gyorsan csak lehet, felül kell vizsgálni a biztonsági egyezményt, valamint Japán és az USA között kötött közigazgatási egyezményt. A japánoknak a Kínai Népköztársaságba való utazása kérdéséről kijelentette, hogy a kormány elvileg nem ellenzi, hogy japánok kommunista országokba látogassanak. Megkezdte munkáját az országos villamosenergiaipari tanácskozás Az MDP Központi Vezetősége es a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására pénteken és szombaton az Országház kongresszusi termében a villamosenergiaipar vezetői, élenjáró dolgozói megvitatják a villamosenergiaipar időszerű kérdéseit, az 1955. évi feladatok megoldásának módjait. Sebestén János miniszterhelyettes elnöki megnyitója után Kiss Árpád vegyipar- és energiaügyi miniszter mondott beszédet. Szombaton Nagykanizsán tartják a nyereménybetétkönyvek 15-ik sorsolását Negyedév telt el a nyereménybetétkönyvek legutóbbi sorsolása óta. A takarékbetétkönyv tulajdonosa és a betétösszegek száma azóta is jelentősen emelkedett. Az év első negyedében a lakosság 15.9 százalékkal több betéttel rendelkezett, mint 1954 utolsó negyedében. A nyereménybetétkönyvek száma 13.5, a nyereménybetétáilomány pedig 33.9 százalékkal növekedett, A nyeremény betétkönyvek tizenötödik sorsolását szombaton délután tartják a nagytkanizsui tiszti klubban. (MTI) A béketábor ipari ereje A 900 milliós béketábor országainak többsége — a Szovjetuniót, Csehszlovákiát s a Német Demokratikus Köztársaságot kivéve — 1945-ig fejletlen iparral rendelkező agrárország volt. Vonatkozik ez elsősorban az ázsiai népi demokratikus országokra, de elmondható mindez Romániáról, Lengyelországról, Bulgáriáról, Albániáról és Magyarországról is. A béketábor országainak tízéves erőfeszítése, egymás kölcsönös segítése, főleg pedig a Szovjetunió baráti támogatása soha nem látott lendületet adott az említett országok ipari fejlődésének. A Szovjetunió ipari termelése jelenleg háromszorosa az 1940. évinek. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy a hitleristák gálád támadása, miiyen hatalmas károkat jelentett az ország számára. A Szovjetunió 194U-be.n 15 millió tonna vasat, 18.3 millió tonna acélt, 166 millió tonna szenet, 31 millió tonna olajat és 48.3 milliárd kilowattóra villanyáramot termelt összesein. Az 1955. évi terv 35 millió tonna vas, 44.3 millió tonna acél, 375 millió tonna szén. 68 millió tonna olaj és 162 milliárd kilowattóra villanyáram termelését irányozza elő. Nem kétséges, hogy a szovjet ipar maradék nélkül teljesíti ezeket a gigantikus feladatokat. A csehszlovák ipar, amely már a második világháború előtt is világszerte ismert volt kapacitásáról és gyártmányainak minőségéről, a háborút követő tíz óv alatt több mint megkétszerezte termelését. Az egy lakosra jutó széntermelés szempontjából Csehszlovákia a világ első országa, az ipari termelés szempontjából pedig áz ötödik helyen áll. A Csehszlovák Köztársaság olaj-, Vas- és acéltermelése háromszorosa az 1937. évinek. Ebben az évben együttvéve 17 milliárd kilowattóra villanyáramot termelnek a csehszlovák erőművek. A háború előtt az évi energiatermelés 3-4 milliárd között mozog. A Kínai Népköztársaság * ipari termelése jóformán néhány év alatt szinte hihetetlen fejlődést ért el. 1949—1952-ig az ország ipari termelése 221 százalékkal emelkedett és 1954-ben pedig 4.2-szerese volt az 195:5 évinek. Az európai népi demokráciák ipari termelése az elmúlt tíz év alatt megháromszorozódott. Az egykor elmaradott és gazdaságilag is gyenge Lengyel Népköz- társaság, ma Európa fejlett ipari országai közé tartozik. Ipari össztermelése már most csaknem elérte Franciaország ipari kapacitását. A lengyel ipar túlhaladta Olaszország ipari termelését, pedig a második világháború előtt csak kétötöde volt az olaszénak. A Német Demokratikus AFRIKA! Minthogy Ázsia nagyobb része kicsúszott a kapitalistáit kezéből, most Afrikába költöztetik át hadállásaikat. Afrika lenne had- tápterületük és nyersanyagraJctá- >ruk, amelyet az ellenség — értsd a Szovjetuniót —' csak nehezen, vagy egyáltalán nem érhet el. A kínai kormányküldöttség elleni merénylet is megvilágítja, hogy milyen nagyjelentőségű a jövő héten megnyíló bandungi ázsiai és afrikai országok értekezlete. A világ szeme most Afrikán van. Hoay ott hogyan élnek az emberek, erről ad képet a kővetkező szemelvény Kartun angol író JtAfrika! Afrika/" című könyvéből. Rendszerint azt állítják, hogy az afrikai talaj általában terméketlen, és hogy az afrikaiak még silányabbá teszik, mert nem hajlandók helyes földművelési technikát alkalmazni. — Hozzáteszik, hogy az afrikaiak mindig ilyenek voltak, ennélfogva mindig éheztek, és ahol jelenleg viszonylag jól táplálkoznak, ez kizárólag a gyarmatosítók által megteremtett magasabb életszínvonalnak köszönhető. Ezt a véleményt juttatja meglehetősen tömören kifejezésre a Nemzetközi Munkaügyi Hivatai 1949. évi jelentése: »Minden gyarmatfejlesztési terv közvetlenül a közismert ctrculus vitiosusba ütközik: a gyarmati lakosság általában beteg és tudatlan, mert szegény, és azért szegény, mert beteg és tudatlan.« De vajon valóban circulus vi- tiosussal áilunk-e szemben, vagy pedig van valami egyéb AFRIKA ! tényező is, amelynek a betegség, a tudatlanság és a szegénység nagymértékben tulajdonítható? Számos kutató, aki a XIX. század közepén és korábban járt Afrikában, az afrikaiak nagyszerű fizikumáról beszéd. A rendelkezésre álló adatok szerint pedig Afrika lakossága egy évszázaddal ezelőtt nagyobb és egészségesebb volt, mint napjainkban. Mi történt tehát? Jöttek a nagy társaságok, és egyes vidékeken fehérek telepedtek le. A legjobb földekből hatalmas területeket — különösen Kelet-, Közép- és Dé.- Afrikában — egyszerűen elloptak az afrikaiaktól és átadta« őket a telepeseknek. Az afrikaiakat túlzsúfolt rezervációk- ba kényszerítették, ahol nem volt elég föld ahhoz, hogy hagyományos vetésforgójuk szerint gazdálkodjanak. Ennek közvetlen következménye a legelők túlságos kihasználása és az ezzel együtt járó talajkimerülés volt. Annak, hogy az afrikai parasztokat elkülönített, másodrendű földeken zsúfolták össze, nemcsak az volt a célja, hogy helyet csináljanak a fehér telepeseknek, hanem — mint mar eddig is láttuk — az is, hogy egy olyan tartalékot teremtsenek, amelyből vándormunkaerőt lehet meríteni a hártyák és egyéb iparágak számára, amelyeket a XIX. század utolsó negyedében, továbbá a XX. század első felében létesítettek. A vándormunkaerőre vonatkozóan nincsenek pontos adatok, de tudjuk, hogy Közép- és Déi- Afrikában évente mintegy 400 ezer afrikai lépi át a ha tálukat, hogy egy ideig a bányákban dolgozzék. A gyarmatokon belül a rezervációkból is százezrek vándorolnak a bányavidé«- ra. Ennek az embertelen és pazarló rendszernek az eredménye világos: a fiatal, munkaképes emberek többsége állandóan távol van a gazdaságoktól, s ez az amúgy is csekély hozamot még jobban csökkenti. De még ez .sem minden. Mert ha azt vizsgáljuk, mennyit is termel Afrika mezőgazdasági termékekből, egy feltűnő tény ötlik szemünkbe: az afrikai termelés értékének részaránya a világ termelésében majdnem pontosan megfelel az afrikai lakosság és a világ lakossága arányának. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az afrikai nép szegénységének és éhínségének okát nem szabad a talaj állítólagos silányságában keresnünk. Röviden: ha az afrikaiaké lenne mindaz, ami az afrikai talajom oly nagy változatosságban terem, éppen olyan jól táplálkozhatnának, mint a világ bármely más részének a lakossága. Eiláthatnák magukat részint abból, amit saját maguk termelnek, részint pedig abból, amit ipari növényeik eladása révén máshonnan vásárolhatnának. Mellesleg meg kell jegyeznünk, hogy noha a legtöbb afrikai gazdaságban állandó a mú- trágyahiány. 1948-ban Afrika termelte a világ egész foszfátjának 35.5 százalékát. Az afrikai mezőgazdaság rendkívül kiegyensúlyozatlan. Sok gyarmaton kizárólag exportra termelnek, és úgyszólván semmit sem termelnek a helyi lakosság ellátásához szükséges élelmiszerekből. Ez talán nem lenne olyan káros, ha az exportból származó jövedelemből élelmiszereket vásárolnának a lakosság ellátására. De mint tudjuk, az exportjövedelmet nem fordítják ilyen célra. Azaz ezernyi hajórakomámy dohány, kávé, tea, kerti szekfű, pálmaolaj és kakaó, amely az afrikai kikötőket évről-évre elhagyja, London, Brüsszel, Párizs és New York számára hajt profitot, nem pedig Accra, Leopoldville, Dakar és rosszultáplált lakossága számára. íme az afrikai népek örökös éhezésének néhány oka. Másként úgy is mondhatnánk, hogy az afrikaiak a túlságosan alacsony bérek miatt nem tudják megvásárolni maguknak a szükséges élelmiszereket. Vagy: a föld, amelyet művelnek és gazdálkodási módszereik nem felelnek meg szükségleteiknek. De mindaz csak egy és ugyanazt a dolgot fejezi ki, más szavakkal: az afrikai éhínség a birodalmi kizsákmányolás közvetlen következménye, és ha nem létezne ez a kizsákmányolás, Afrika tökéletesen elláthatná népeit egészséges és megfelelő táplálék!**!. Köztársaság a háború előttihez viszonyítva csaknem 100 százalékkal növelte ipari termelését. Ha figyelembe vesszük Németország háború előtti ipari kapacitását, akkor lemérhetjük, hogy mát jelent a 100 százalékos emelkedés. Románia, Bulgária és Magyarország a háború előtt jelentéktelen iparral rendelkező mezőgazdasági országok voltak és ma már kivétel nélkül fejlett iparral rendelkeznek. Románia a felszabadulás előtt gépszükségletének 99 százalékát behozatal révén elégítette kb Most a legbonyolultabb gépeket is saját maga gyártja. Hasonlóan fejlődött Bulgária és Magyar- ország ipara is. A legbámulatosabb utat Albánia ipari fejlődése tette meg: e kis ország ipari volumene 11.4-szerese a háború előttinek. Albániában a felszabadulás óta 169 új ipari üzem kezdte meg működését. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság is mérföldé* léptekkel halad az iparosítás útján, Korea 1954. évi ipari termelése 77 százalékkal haladta túl az 1953. évit. A Mongol Népköztársaság ipari termelése csaknem mégkétszereződött. A béketábor országainak ipari ereje állandóan emelkedik. Szoros baráti együttműködésük legfőbb biztosítéka ipari erejük további növekedésének.
