Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-02 / 78. szám
Az utolsó egy évben 15 százalékkal emelkedett dolgozóink reálbére. A sztahanovisták száma majdnem eléri az ezret. A Kecskeméti Gyufagyárban a dolgozók 50 százaléka sztahanovista, 24 pedig a szakma kiváló dolgozója. A Kiskunhalasi Fűtőházban 39 sztahanovista van. így sorolhatnánk még tovább. Á munkásosztály tagfaiból kerültek ki a vezetők Munkásosztályunk erősödését jellemzi talán legjobban az, hogy elfoglalta az államhatalom és államigazgatás parancsnoki állásait. Üzemeink igazgatói 95 százalékban a munkások gyermekeiből kerültek ki. Munkások vezetik az állam- apparátus munkáját. Nem egy üzemi munkás végzi tanácselnöki teendőit a megye községeiben. A Szovjetunió segítsége A felszabadulás óta egy percre sem csökken, sőt egyre jobban állandósult. Nemcsak tudósai, kiváló szakemberei jöttek el elvtársi segítséget adni, hanem elküldték hozzánk az olcsóbb termeléshez szükséges igen jó konstrukciójú, nagyteljesítményű munkagépeiket. — A Bajai Gyapjúszövetgyár szövőüzeme részére a Szovjetuniótól 43 automata szövőgépet kapott. A Bányászati Berendezések Gyára esztergapadokat, kilenc darab hengerfúró-gépet, négy darab köszörűgépet, s egyéb munkagépeket kapott a Szovjetunióból a Vörös Proletár nevű gyárból. Nincs olyan hónap, hogy megyénk üzemeiben ne állítanának munkába egy-egy szovjet gépet. Szociális beruházások — a dolgozókról való gondoskodás Ma már nem olyan gond, hogy a dolgozó édesanyák kire bízzák gyermekeiket, amíg dolgoznak. Évenként új bölcsődék és napközi otthonok nyitják meg kapuikat. Államunk igen nagy összeget áldoz a bölcsődék és az óvodák fenntartására. A műit évben a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 350.000, a Kinizsi Konzervgyár 300.000, a Bajai Gyapjúszövetgyár is hasonló összegben épített bölcsődét. Százmilliókra rúg az az összeg, amit évente munkaruhákra, védőberendezésekre, védőételre fordítunk. Mindezek olyan vívmányok, amelyeket munkásosztályunk a Horthy-rendszerben alig ismert. Megyénk munkásosztályának vezetőszerepét bizonyítja az, hogy a politikai harcok és a gazdasági építés minden frontszakaszán vállalja a vezető osztály kötelezettségét. A munkásosztály következetesen harcol a termelés, emelkedéséért, a megbúvó ellenség megsemmisítéséért, s megvédi hatalmát szövetségesével együtt a dolgozó parasztsággal, s következetesen halad a szocializmus építésének útján. Micsurin magyar követői A magyar mezőgazdaság sók mindent köszönhet a szovjet ! népnek. A magyar rónán hosszú időn keresztül a dolgozó pa- I raszt alig ismerte a gépet. Ahol ismerte, ott az inkább ellenségei mint barátja, segítője volt. Felszabadulásunk után a Szovjetunió széleskörű gépi segítséget nyújtott, hogy nagyobb termést takaríthasson be parasztságunk. De nemcsak gépi segítséget nyuj-> tottak a szovjet emberek, hanem tudósaik továbbadták értékes tapasztalataikat, kutatásaik eredményeit. A szovjet növényneme- sítők nyomán mi is hozzáfoghattunk növényeink átalakításához. A szovjet teoretikusok segítségével tudomáyos kutatóintézeteinkben kialakult egy egységes vizsgálati módszer, amellyel növényeink nemesítésénél szép sikereket érhettünk el. A magyar micsurin- islák sikeres munkájáról a következőkben adunk rövid áttekintést. 0 Nemesítéssel kitermesztettük a heterózis-kukoricát. Ezt moly és üszők nem támadja. Szára és gyökérzete erős, vihar nem tudja könnyen ledönteni. Termése zöldszáron érik be és így a betakarítás után is lesz zöldtakarmány. Egy-egy holdon 5— 6 mázsával több terem, mint a rendes kukoricánál. M De nemcsak a kukorica nemesítésével foglalkoztunk. Égető problémánk volt a cukorrépa nemesítése is. Azelőtt cukorgyáraink kizárólag külföldi magot vásároltak, mert hazánkban igen el volt maradva a cukorrépa- nemesítés. Parasztjaink agyonnemesített külföldi cukorrépa- magot kaptak. Joggal mondhatták elkeseredésükben: évről- évre cukordúsabb ugyan, de kisebb répát szedtek fel földjeiken. így évről-évre kevesebb lett hazánk cukortermése. Nö- vénynemcsítőink tudták, hogyha csak 10 százalékkal meg tudják javítani cukorrépa-termésünket, ez évente sokezer mázsával több cukrot jelent, több szeletet, több melaszt, több és egészségesebb leveles répafejet, tehát több tejet, több zsírt. A felszabadulás utáni években a szovjet tudományos módszerek segítségével nemcsak behoztuk elmaradásunkat, hanem ma már jelentős mértékben szomszédainkat is ellátjuk nemesített cukorrépa-maggal. Azelőtt importáltuk a cukorrépa-magot, most pedig már feleslegeinket külföldi országokba szállítjuk. Hazunkban igen elterjedt alma-fajta a Jonathán és a Törökbálint. Ezek keresztezésével kutatóink új almafajtát nemesítettek ki. Olyan fajtát, amely ellenállóbb a lisztharmattal szemben és a termőfa ágrendszere is erőteljesebb a mostaniaknál. Ezenkívül az új álmafajta nem lesz foltos a téli tárolásnál. |6| Konzerviparunk számára kutatóink szeder-málnát nemesítettek. Ezt a kertekben termesztett málna-fajtákból és a különböző vadszedrek keresztezéséből állítják elő. A szeder- málna szálítóképesebb, mint a rendes málna, mert nem esik szét. Azonkívül zamatosabb , jobb a fagyállóképessége és több termést ad, A gyümölcs nagysága 3—5-szöröse a málnának, tehát szedése és szállítása is egyszerűbb. Nagy vitamintartalma miatt a szeder-málna kiválóan alkalmas védőételeknek. rrtetek mintegy 33—34 hadosztályt összpontosítottak. A 2. Ukrán Hadseregcsoport csapatai október 30-án indították meg a közvetlen támadást Budapest irányában. A 2. Ukrán Hadseregcsoportot támogatta a 4. Ultrán Hadseregcsoport északkeletről csatlakozó és a 3. Ukrán Hadseregcsoport délről csatlakozó szárnya. A szovjet erők ellenállhatatlan csapásai áttörték a frontot és október 31-én benyomultak Kecskemétre. November 10-re már 15 kilométerre voltak a fővárostól. A szovjet hadműveletek sikeresen folytatódtak és Malinovszkij marsall csapatai december 26-án Esztergomnál egyesültek Totbuhin marsall csapataival, s ezzel teljesen bezárult a gyűrű a Budapesten maradt német—magyar fasiszta haderők körül. A Szovjet Hadsereg parancsnoksága megadásra szólította tel a körülzárt fasiszta hadsereget. A fasiszta hadvezetőség a szovjet parlamentereket meggyilkoltatta. — Megkezdődött Budapest ostroma. Budapest hadszíntérré vált. A szovjet csapatoknak minden háztömböt harccal kellett megtisztítani az ellenségtől. — 1945 február 13-án felszabadult a főváros. Budapest felszabadítása után, 1945 márciusában és április legelején befejeződtek a dunántúli hadműveletek, melyeknek eredményeként az egész Magyarország felszabadult. 1945 április 4-én a 2. és 3. Uk- i rán Hadseregcsoport hős csapa- 1 fai kiverték a német fasisztákat l és cinkosaikat az utolsó magyar faluból is! 0 Legelőink javítása egyik legfontosabb kérdése mezőgazdaságunknak. Tájunknak, talajunknak és éghajlatunknak legjobban megfelelő fűféleségeket kell összeházasítani. NÖvénynemesí- lőink a vörösesenkesz, a magyar rozsnok, a réti perje és a juh- csenkesz vetéskeverékével olyan réteket tudnak létesíteni, amelyek a mi meglehetősen száraz időjárásunk mellett Is jó termést adnak. Fünemesítéseink- kel elértük azt, hogy mezőgazdászaink manapság inár jó réteket »csinálhatnak«. □ Falvainkban már találkozhatunk fürtös dióval is. Ez a diófajta forradalmasította hazánk diótermelését. A fürtös dió béltartalma a régi fajtákkal szemben 35 százalékról 5ü százalékra, zsírtartalma pedig 45 százalékról 05 százalékra emelkedett. Ugyanakkor ezek a fürtös dió- csemeték elődeik minden jó tulajdonságát átöröklik. Csapás a Duna- TisitikbMft és Budapest felszabadítása. M Kísérletek folynak a balta- cimmal is. A baltacím igen fontos szálastakarmány növény. Kitünően díszük sovány, homokos területeinken is. De van egy ellensége: a vérfejű csabair. Ez az évelő gyomnövény sokfelé megfertőzte a baltacím-vetések jelentékeny részét. A vörösfejű csabair elnyomja a baltacimr. Eddig alig tudtunk ellene védekezni. A szovjet növénynemesí- tök tudományos eljárásainak segítségével most eredményes kísérletek folynak a vörösfejű csabair ellen. Minden reményünk megvan, hogy az eredményes kísérletek nyomán rövidesen baltacím-vetéseink megszabadulnak ettől a veszedelmes gyomnövénytől. Ezekből a példákból láthatjuk, bogy iiövényneinesítóink, a magyar inicsurinisták, mesterségesen megváltoztathatják egyes növények tulajdonságait. Van már olyan kutató intézetünk is, ahol érdekes és értékes kísérletek folynak ultrahangokkal. Olyan hangrezgésekkel, amelyeket az emberi fül már nem képes felfogni, de a növények életében ezek elváltozásokat okoznak. A magyar agrárbiológusok és növénynemcsítők a miesurini tudomány úttörő alkalmazásával a magyarországi éghajlati és talajviszonyoknak legjobban megfelelő növényeket nemesítenek ki. Ezzel a magyar mezőgazdaság fejlesztése területén kimagasló munkát végeznek. Ko ll ektívánh jól dolgosotl Üzemünk a büszke él üzemi címmel együtt birtokosa a SZOT s Minisztertanács vörös vándorzászlajának. Ez arra ösztönzött bennünket, hogy a felszabadulási versenyben is az eddiginél szorgalmasabban munkálkodjunk, csökkentsük az önköltséget, meg gyorsabbá tegyük az áruszállítást. Ez sikerült is. Első negyedévi tervünket már március 21-én teljesítettük, összegeztük a műszak eredményét is. örömmel írom, hogy az első helyet a bajai kirendeltségünk dolgozói jvívták.ki 123.5 százalékos teljesítménnyel. Egyénileg Gabelics István 162, Deák Mihály 158, Módos János 155, Miskolci Rezső, a szakma kiváló dolgozója 155 százalékot ért el. Igen lelkes munka folyik a bácsbokodi, kalocsai, bácsalmási és jánoshalmi kirendeltségünknél. összevetve a kollektíva eddigi munkáját, március 28-ig első negyedéves tervünket már 10.9 százalékkal túlteljesítettük.Megígérjük, hogy töretlen kedvvel és lelkesedéssel kezdünk a jövő negyedév feladatainak megvalósításához. Kiss Ferencné, Baja, BELSPED BESZÉLŐ SZÁNOK megyetik iparának tízéves fejlődéséről Szabad életünk tizedik tavaszán, népünk ajkáról a hálaérzés első szava a dicsőséges Szovjet Hadsereg felé száll, mely vérével áztatta hazánk földjét, s hozzásegítette az ország birtoklásához jogos tulajdonosát, — a népet. S népünk megmutatta, hogy mire képes. A felszabadulás tíz éve alatt megváltozott országunk, de megyénk arculata is. Új üzemek, gyárak épültek. Munkásosztályunk a hatalom birtokosa lett. A termelő eszközök döntő többsége tulajdonában vannak. Az alábbi néhány szám, tény is azt mutatja, hogyan erősödött megyénk munkásosztálya, miért tudja vezetni megyénk dolgozóit a szocializmus építésében. Iparosodó megyénk új üzemekkel A felszabadulás óta megyénkben 26 új üzem létesült. Az ötéves terv második évében épült Kiskunfélegyházán a többszáz munkást foglalkoztató Bányászati Berendezések Gyára. Az Ötéves Terv létesítménye a Kecskeméti Épület- lakatosipari Vállalat is, amely közvetlenül Sztá- linváros felépítését segíti elő. Megyénk egyik büszkesége a Bácsbökodi Tejüzem, mely napi 20.000 liter friss tejjel látja el dolgozóinkat. Üj létesítményünk a Bajai Ruhaüzem. Villanyerőre berendezett gépeivel a dolgozók szükségleteire termel. A Bajai Bútorgyár modern gépei azokat a bútorokat gyártjá, mely dolgozó népünk lakását díszíti, gazdagítja, csinosítja. Kibővítettük, korszerűsítettük a Kecskeméti, Kiskunfélegyházi Gépgyárat, a Kecskeméti Hűtőházat. Emellett új, kisebb üzemek jöttek létre, melyek a dolgozók közvetlen szükségletét elégítik ki. MegHZÜnt a munkanélküliség, erősödőit a munkásosztály Az ipar fejlődése megyénkben mind több és több dolgozó munkábaállítását tette, s teszi lehetővé. Büszkén elmondhatjuk, hogy megyénkben js megszűnt a munkanélküliség. Megyénk építőipara több, mint 1000 munkást foglalkoztat állandóan. Élelmiszeriparunk nagymértékben kibővült, csökkent idényjellege és 1200 állandó munkással többet foglalkoztat. Az idénymunkások száma is 3500 fővel emelkedett. Ez az emelkedés egymagában is több, mint a Horthy-rend- szer alatt megyénk Iparában foglalkoztatott ösz- .szes ipari dolgozók száma. Üj üzemeink létesítésével, a meglévők kibővítésével munkásaink létszáma 800 százalékkal növekedett. Egyedül Kecskeméten ma négy és félszer annyi ipari munkás dolgozik, mint 1938-ban. Megváltozott a- munkások életkörülménye is, ami együttjárt a munkához való viszony meg- javulásával, az öntudat, felelősségérzet növekedésével. Üzemi dolgozóink tudják, hogy saját országukat erősítik és az olcsóbb termeléssel a maguk és az egész ország dolgozóinak életszínvonalát emelik.
