Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-13 / 86. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPB/TCSKISKUNMEGYEI PARTBIZOTTS&&XNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 86. SZÄM Ara SO fillér J955 Április 13. szerda : % A MAI SZAMBÁN: A tsz-pártszervezetek, a vezetők és az alapszabály. — A Bánk bán 100. előadása. — Ez történt a nagyvilág­ban. — A zavartalan energiaellátásért. — József Attilára emlékeztek Szabadszálláson. — Egy boldog család. — A kiskunfélegyházi járás versenykihívása május 1 tiszteletére. — A megye legjobb terjnelőszö- vetkezetei. — Nem hagyhatjuk szó nélkül. — Hírek. — Sport. V ____________________J Á zsia népei harcban a békéért és biztonságért TAVASZI MUNKA A FÖLDEKEN Ki a megye első traktorosa? Szabó György, a Dusnoki Gépállomás dolgo­zója, aki tavaszi tervéhez viszonyítva 81 mű­szaknormát teljesített, a legutóbbi tíz nap alatt pedig 23-at, ami normálholdban 92-nek felel meg. Szabó György a tavaszi idényben a műszaknor­mákat átszámítva 332 normálholdnak megfelelő taiajmunkát végzett. A Dusnoki Gépállomás büszkélkedhet a me­gye második legjobb traktorvezetőjével: Gerjeni Pállal is. Ö a tavaszi idényben eddig 300 nor­málhold munkát végzett, ami műszaknormában számítva 73-át jelent. A gépállomások versenyében a kiskunhalasi tartja a megtisztelő első helyet. Tavaszi tervét eddig 72 százalékra végezte el s egy gépre 32 műszaknorma teljesítés jut. Utána következik a Dusnoki Gépállomás 60 százalékos tavaszi terv­teljesítéssel. Kel a cukorrépa a kiskunhalasi Vörös Szikra TSZ-ben A kiskunhalasi tsz-ek között első lett a fel- szabadulási versenyben a Vörös Szikra. Ez a dicsőség további szorgos munkára lelkesítette a tagságot: a kukorica kivételével minden kora­tavaszi veteményük földben van. Gyönyörűen fejlődik a műtrágyával végigszórt 122 hold őszi kalászos, különösen azok a táblák, amelyeket kora ősszel elvetettek. Kilenc hold tavaszi búzá­juk, 21 hold tavaszi árpájuk és 10 hold cukor­répájuk már zölden sorol. Pedig ezt a szövetke­zetét igen akadályozta a munkákban a vadvíz, területük egyrésze ma is megközelíthetetlen gép­pel. Ezeken a részeken majd mohairt és egyeb takannányfélét termelnek. A vetések mellett kinyitottak 14 hold szőlőt s a metszés is befeje­zés előtt áll. Bár a beállott esőzés gátolja a szántóföldi munkát, — a tagság mégsem tétlen­kedik: a háztáji földekre hordják a trágyát. Nagyobb kukoricatermés — több sertés A lajosmizsei Sallai Termelőszövetkezetben tavaly az összes jövedelem 85 százaléka az állat- tenyésztésből eredt. Szépek is a tsg jószágai, kü­lönösen a sertések. 30 anyakoca, 40 süldő, 100 választási malac és 40 hízó követeli itt naponta visítva a takarmányt. Az anyakocák hálásan visszafizették nemrégiben is a jó gondoskodást: a terv szerinti 180 malac helyett 205 ellett. Ilyen nagyszámú és értékes állomány tartá­sához sok takarmány, főleg sok kukorica kell. S ha a vetésterületet nem is, de a kukorica ter­mésátlagát évröl-évre növeli a tsz, — méghozzá a gép segítségével. 1953-ban 18 mázsás átlaguk termett. Tavaly, hogy Zetoros kapával művelték a négyzetesen vetett táblát, — már 22 mázsát takarítottak be holdanként. Az idén szintén ilyen­módon vetik s az utolsó tőig géppel munkáltat­ják. Ez a munka pedig Makai Antal elvtársra, az országoshírű kiváló traktorosra vár, aki maga is a Sallai TSZ tagja. Vetik a, burgonyát a Bácsalmási Állami Gazdaságban A Bácsalmási Állami Gazdaság már évek óla híres magas burgonyaterméséről. Tavaly is 124 mázsát takarítottak be holdanként. A gazdaság­ban most folyik a burgonya vetése. Ügyes mód­szerrel 60 százalékos munkaerőmegtakarítást ér­nek el a vetésnél. Kultivátorral előre meghúzzák az árkokat, amelyekbe szabályos távolságra he­lyezik el a vetőgumókat, utána pedig simítóval behúzzák az árkokat, Ezt már évek óta így csi­nálják. 430 hold kukoricát vet idén a gazdaság, va­lamennyit négyzetesen. Tavaly a négyzetes ve­tésű kukorica 28—29 mázsa átlagtermést hozott holdanként. Az idén 150 holdon alkalmazzák az ú. n. bácskai négyzetes vetést, amelynek lényege-, hogy 2 szálat hagynak meg és nagyobb sortávol­ságra vetik a növényt. Kiskunhalas a sereghajtó az árpa- és zabvetésben A megyei tanácshoz érkezett legújabb Jelen­tések szerint az árpavetési tervet 86.8, ÍP zab­vetési tervet 73.6 százalékra teljesítette megyénk« Az árpavetési tervet három járás máris túltel­jesítette. Dunavecsén 897 holdat vetettek (139°/0)« Kalocsa városa 121.9 százalékot teljesített 323 holddal, Kiskunfélegyházán 1398 hold az egyéni gazdák vetése, százalékban 104.7%. A zabvetést Baja és Kalocsa város határáé ban befejezték. Ez utóbbi város egyénileg dol­gozó parasztjai 196.2 százalékra teljesítették a vetéstervet. Aggasztóan lassan halad az árpa- és zab- vetés Kiskunhalason és járásában. A város ha­tárában mindössze 182 hold az árpavetés, — a tervnek 27.1 százaléka, míg a járás 37.2 száza­léknál tart. Zabvetésben a város 20, a járás 33 százalékot teljesített csupán. Kiskunhalason ko­moly igyekezet kell e komoly elmaradás felszá­molásához! „KIÜÜËLKËDÔ» MOKAHËLY Az elmúlt két hónapban Dul­les amerikai külügyminiszter és Eden jelenlegi angol miniszter- elnök hosszú ázsiai utakat tet­tek meg. Sorra látogatták az ázsiai országokat és államférfia­kat. Eden alig valamivel több, mint két hét alatt 16 ezer mér­földet tett meg és kilenc fővá­rosban járt. Dullesről azt írták a lapok, hogy távolsági rekordot állított fel a diplomáciában, Vajon miért volt szükség ar­ra, hogy ez a két politikus tá­volsági rekordot állítson fel a diplomáciában? A kínai nép felszabadításával Ázsia népei történelmi fejlődé­sük új szakaszába léptek. Nem­csak e hatalmas földrész szívé­ben szabadult fel a nép, hanem majd a szélrózsa minden irányá­ban recsegnek a gyarmatosítók hatalmának tartóoszlopai, inog­nak a báb-királyok trónjai, üre­sednek a tőkések bársonyszékei. A nagy kínai nép után egyre- másra rázzák le a hűbéri és gyarmati uralom igáját. Dulles cs Eden éppen azérir száguldott fővárosról-fővárosra, mert kere­sik az USA vezette imperialista uralom visszaállításának le­hetőségeit. — Mindkét po­litikus igyekezett felhasználni az ázsiai országok jelenlegi helyze­tére jellemző tarka társadalmi, gazdasági és politikai viszonyo­kat, hogy széttagolják ezeknek az országoknak a népeit, ellen­ségeskedést szítsanak köztük és ezzel gyengítsék erejüket a gyar­matosítók elleni harcban, Ez a harc még nincs befejez­ve. Még nem minden ázsiai or­szág harcolta ki nemzeti füg­getlenségét. Vannak országok, amelyek sikeresen harcoltak nemzeti felszabadulásukért. A tegnapi gyarmatok helyén füg­getlen, szuverén államok jönnek létre. De vannak országok, ame­lyek még nem szabadultak fel. Az imperialisták gátat szeretné­nek vetni ezeknek az országok­nak felszabadulási mozgalma sié> Dulles és Eden kereste azokat az eszközöket, amelyek segítsé­gével be lehet avatkozni az ázsiai népek országainak belső életébe, hogy egyrészt megállít­sák a nemzeti és függetlenségi mozgalmak további kibontako­zását, másrészt, hogy az egyik ország népével sakkbatartsák a másik ország népét, Vagyis — ahogy Kuo Mo-zso az újdelhi értekezleten kifejtette —, hogy az ázsiaiakat felhasználhassák az ázsiaiak ellen! Koreában ezt akarták. Hason­lóképp Vietnamban is. Vagyis Ázsia bőrére folytatni háborút. Ezt a módszert ma már nem al­kalmazhatják. Az imperialisták eropolitikája tehát más módsze­reket kénytelen keresni. Most ■»szövetségeseket-« keresnek, me­lyekkel «-szerződést-« kötnek. k-aV a «-szerződések« alkalma-* sak arra, hogy beleszólhassanak az országok belugyeibe. Nemrég SEATO néven kötöttek ilyen szerződést a gyarmatosító hatal­mak és azok kiszolgálói. De en­nek más célja is van. Nemcsak az erőpolitika eszköze, amellyel a nem ázsiai országok beleavat­kozhatnak a délkelet-ázsiai or­szágok belügyeibe, hanem egy­úttal arra is szolgál, hogy eb­ben a térségben elfojtsák a fel­szabadító mozgalmakat, sőt több: ezzel akarják előkészíteni a 600 milliós kínai nép elleni háborút is, E háború lángbaboríthatná egész Ázsiát. A lángoltnál sze­retnék aztán megsütni az im­perialisták politikai pecsenyéjü­ket. De Ázsia népei felismerték a békét fenyegető veszélyt, ösz- szejöttek Uj-Delhiben az ázsiai országok képviselői, hogy Ázsia békéjét fenyegető veszélynek el­hárításáról tanácskozzanak. Ez az értekezlet jelképezte Ázsia népeinek barátságát és szolida­ritását. Megmutatta a béke iránti közös óhajukat és együt­tes elszántságukat a béke meg­védésére. Az értekezlet minden felszólalójának szavaiból kicsen­dült, hogy országa nemcsak kész harcolni a nép életviszo­nyainak megjavításáért, hanem az ázsiai országok baráti együtt­működéséért is. Éppen ezért fogadta el az ér­tekezlet a békés együttélés öt alapelvét. Ezek: a területi integ­ritás és szuverénitás kölcsönös tiszteletbentartása, a meg nem támadás, más országok belügyei­be való be nem avatkozás, egyenlőség és kölcsönös előnyök és a békés együttélés. Ez az öt alapelv — mint az értekezleten elfogadott határozatban hangsú­lyozzák —- az országok közötti kölcsönös megértés és békés együttélés biztos alapja. Az értekezlet határozata nem­csak arra alkalmas, hogy lehe­tővé tegye az ázsiai népek köl­csönös megértését, hanem arra is, hogy ezeknek az alapelvek­nek tiszteletben tartásával meg­javuljon a világ valamennyi or­szágának nemzetközi kapcsolata. Ez pedig azt jelenti: nemcsak Ázsiában, hanem másutt is meg­szilárduljon a béke. így az ázsiai béke biztosításával az egész világ békéjének védelmét szolgálják. Az ázsiai országok újdelhi ér­tekezlete továbbfejleszti a köl­csönös megértést és a szolida­ritást az ázsiai népek között. Megteremt egy baráti együtt­működést az országok között. De az értekezlet megmutatta azt is, hogy elmúlt az az idő, amikor Ázsia népei a mindenhatónak tartott gyarmati hatalmak im­perialista politikájának játéksze­rei voltak. Az új Ázsiában min­den ország népe a saját sorsá­nak gazdája és kész megvédeni jogait, hazáját és békés munká­ját. A VASBETONSZERELŐK szinte odanőttek munkahelyük­höz. Alig lehet őket lekívánni, amikor vége a munkaidőnek, vagy elérkezett az ebéd. Két­ségtelen, »kiemelkedő« munka­helyen végzik felelősségteljes tennivalóikat. Egyrészt abból a szempontból, mert a kecskeméti víztorony építkezése az egész város vízellátása szempontjából valóban kiemelkedő jelentősé­gű, másrészt azért is, mert az a széles, tányéralakú tetőrész, ahol a munka folyik, majdnem 40 méter magasságban emelke­dik a nem túlságosan magas kecskeméti háztetők fölé. A tré- fásabb kedvűek azt mondják, hogy le kell hajtanick a fejüket is, ha felmennek a torony tete­jére, mert könnyen lyukat üt­hetnek a felihőkön. Persze, ez szerény túlzás. De ha megnéz­zük a versenytáblákat, bizony a brigádok neve mellett olvasható számok jó magasra tolják a tel­jesítmények grafikonját. Ilye­nek olvashatók a verseny táblán ; Újvári kőműves-brigád 195 szá­zalék, Szélig Márton vasbeton- szerelő brigádja 150 százalék, Bertus kubikos-brigád 156 szá­zalék. Ha pedig szét is nézünk a brigád tagjai között és megvil­lantjuk emberi arcukat, még jobban tiszteljük a teljesítmé­nyüket. Az Újváriak brigádja hárem testvérből áll. Mindhár­man kiváló szakmunkások a ma­guk közé vett negyedik brigád- taggal egyetemben. SZÉLIG »BÁCSI« Sztálinvá- rosból került ide és mint kiváló szervezőnek — bár életkora sze­rint még nem illetné meg a bá­csi titulus —, inkább a tudomá­nyának szól az öregeket és ta­pasztaltakat megillető megszólí­tás. í— Életelemem a munka, — em­legeti Gémes Károly bácsi, a vasbetonszerelők atyja, aki a maga 65 esztendejével éppen a nyugdíjképeseknek a békés ka­tegóriájába tartozna, — ha egy­általán szándékában volna le­tenni a szerszámot. Dehát ő nem azért született, hogy »fia­tal« és életerős munkás létére a kemencepadkán pipáljon, ami­kor munkáról van szó. És ha szétnézünk ebben az országban, bizony szép számmal akadnak még munkák a szocializmus alapjainak lerakása közben Gé­mes Károly vasbetonszerelő szá­mára is. Ö tehát visszautasítot­ta a nyugdíjat. Amíg az ereje nem apad, a saját kétkézi mun­kája után akar megélni. Telik az erőből, nemcsak a 100 száza­lékon felüli teljesítményre, ha­nem arra is, hogy a brigádba kerüit Broderies Sándort, — ki egy évvel ezelőtt még jóformán teljesen »zöldfülű« volt ebben a szakmában —, kitűnő vasbeton- szerelő szakmunkássá nevelje, olyanná, akinek a tudása vetek­szik a tanítójáéval. A VÍZTORONY rövidesen el­készül. Már minden betonfalat felhúztak. Most folyik a me­dence belső vízzáró vakolatának felrakása. Szó sem lehet tehát arról, hogy a felszabadulási ver­seny lendületét akár egy napra is lejjebb engedjék. A felaján­lások május 1-re történnek mos­tanában. A munkásság nemzet­közi ünnepére akarják ugyanis első ízben feltölteni próbaképpen a betonmedencéket vízzel, és még hátra van a külső homlok­zati vakolás is. Cementszínű új »ruhát« kap az egész hatalmas tűztorony, mielőtt hozzáfognak az állvá­nyok lebontásához, amely egye­dül 15—20 napot vesz igénybe, a jelenlegi munkáslétszám mel­lett. Május derekára számítják a víztorony átadását, illetve ' végleges befejezését. Akkor út­rakelnek a brigádok, az össze­szokott kis kollektíva, hogy még sok víztornyot építsenek szerte az országban, épülő, fejlődő vá­rosainkban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents