Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-09 / 83. szám
Egy termelési bizottság tavaszi gondjai Tavasz van. A parasztembert ilyenkor nemcsak a négy fal közül való kiszabadulás, a szántóföldi munka öröme tölti el, hanem az alaposan megszaporodott gondok is lefoglalják. Hat még egy olyan embert, mint Hajdú Gáspár, aki nemcsak a saját gondjain rágódik, nemcsak a saját 8 holdas kis birodalmának gazdája, hanem szinte magáénak érzi az egész tisza- újfalusi határt, mert ugyan sok munkája van odahaza is, de azért a legnagyobb dologidőben is be-benéz a faluba, ami legalább 4 kilométerre van az ö kis tanyájától. Détidöbcn érkezünk. Éppen egy kis pihenőt akar tartani, s míg kifogja a lovakat, az édesanyja szoknyája mögött az aprócska unokával, betessékel a konyhába, ahova a friss ebéd illata becsalogatja a gazdát; Hajdú Gáspárt is. Míg elhelyezkedünk, a jóságos arcú néni már baráti hangon beszél az életükről. Tudjad, hogy a fia nagyon, nagyon szerény, csendes ember, csak módjával lehet szóra bírni. Igaz, hogy akkor azután elmond mindent, ami a szivét, meg a lelkét nyomja. Hogyan is gazdálkodnak Hajdú Gáspárok? Bizony elismerést szereztek maguknak az egész tiszaújfalusi határban, mert párját ritkítja szorgalmuk, ügyességük. Hajdú Gáspár az őszieket már régen fejtrágyázta, mikor a többiek még csak a vetéshez fogtak hozzá. De nem is erről híres ez a család, hanem a jószág szeretetéröl. Már ilyenkor, tavasz elején, benépesítik az udvart, a ház elejét, az apró k;s csibék. Hajdú néni már 71 kiscsirkét keltetett, melyeknek nagyrésze még a konyhában csipog. Emellett 80 tyúk kaparász a szérüskertben, és olyan tehenük van, hogy az is párját ritkítja a környékben. A múlt hónapban is 553 liter tejet szállítottak le a tejbegyüjtönek, mert a B’ilkó naponta megadja a 22 litert is, gyengefias- korban. Hát éppen ezért választották meg Hajdú Gáspárt a 40 tagú termelési bizottság elnökének. És bizony nem csalódtak benne a tiszaújfalusiak, mert a termelési bizottság már eddig is sokat segített a gazdáknak. Egyetlen példa a sok közül: a határban nem volt olyan gazda, akinek valamire való hengere ietí volna, pedig nagy szükség volt rá. Egyszer aztán Hajdú Gáspárnak tűiébe jutott a hír, hogy a cukorgyárnál az árokban van egy jókora vashenger. Rögtön beszélt a termelési felügyelővel, s mivel a gyárnak úgyse voit rá szüksége, hat a termelési bizottságnak ajándékozták. Azóta közösen használják a környékbeli dolgozó parasztok es a termelési bizottság tagjai. Van azonban olyan dolog, ami előtt a termelési bizottság is megtorpan. Ilyen volt tavasszal a vctögép-probléma. Kevés van a határban, viszont a gépállomásról nem sikerült szerezni. Ebben több segítséget adhattak volna a tiszaújfalusi gazdáknak. Persze, ha segítségadásról van szó, még nem késett el a gépállomás, mert máris újabb gond aggasztja a bizottság tagjait. — Szükség lenne egy magasnyomású permetezőgépre — természetesen kölcsönben —, hogy az amerikai szövőlepke ellen idejében tudjanak védekezni, mert tavaly ugyancsak lekopasztotta a fákat. A kecskeméti dolgozók szeretik az SZMT kultúrotthont. Esténként különösen sokan látogatják a klubot, ahol sakk, kártya, különböző folyóiratok segítik kellemesen eltölteni az estét. Üzemi munkások, hivatalnokok, orvosok, gépkocsivezetők, színészek, tanárok, mérnökök, mind- mind szívesen ülnek le az ízléses asztalok mellé, hogy a napi munkájuk után egy kicsit szórakozzanak. A kultúrotthon vezetősége azt szerelné, ha még többen járnának a kultúrháztoa, ha nemcsak a klub, hanem a többi szoba is állandóan látogatott lenne minden este. Erre vonatkozólag már szép tervet készített a kuitúrotlA sok jó eredmény mellett, van még a termelési bizottságnak egy kis hibája is. Talán segítünk, ha felhívjuk erre is a figyelmet. A tiszaújfalusi határ közel 10.000 holdas területe sokféleképpen oszlik meg. Van benne homok, legelő, do különösen kietlen a nagykiterjedésű Sós-tó környéke. ' No már most arra kellene tülekedni, hogy minden területen a föld jellegének megfelelően foglalkozzanak állattartással. A Sós-tó környékén jó legelőt talál a birka, legeltetnek is itt, de még elég kevesen. A termelési bizottságnak nagyszerű feladata lenne a Sós-tó környékén méginkúbb meghonosítani a juhtenyésztést. A legelőterületek feljavítására, már igen helyesen, intézkedést tett a termelési bizottság. Az idén csaknem 100 hóid legelőt vetnek be fűmaggal, ami majd lehetővé teszi, hogy fejlődjön a szarvasmarha- állomány. Ezt a lehetőséget kell felismerniük, mert figyelmük most még nem terjed túl a Jegelők feljavításán. Az eddigi példák talán már elegendők is ahhoz, hogy a ti- szaújfalusiakhoz hasonlóan, pezs- dülöbb életre kapjanak termelési' bizottságaink. Persze, a közvetlen célok mellett, mint már említettük is, helyes ha távolabbi, nagyobb célok elérésére is törekednek. hon vezetősége. Most fáradoznak a fúvószenekar megalakításán, eddig már húszon felül van a jelentkezők száma. A munkás színjátszó stúdiónak állandó helyet biztosít a kultúrotthon vezetősége, biztos nagyon örülnek majd neki a stúdió tagjai. Olyan terve is van, hogy rendszeres klubnapokat rendez az UB-elnökök számára, meg, hogy találkozókat rendez a sztahanovisták részére. . , Április végén újító kiállítást nyitnak. A/, újító kör is rövidesen munkához lát, melynek az lesz a célja, hogy támogassa az újítók elgondolásait és elősegítse gyakorlatban is az érvényre jutást. Az SZMT kultúrotthon tervei A gépállomás az egyéni gazdáknak is nagy segítségére van NÉGY KÖZSÉG: Borota, Jánoshalma, Rém és Kéleshalom határában, 26.000 holdas körzetben működik a Borotai Gépállomás. Ebből a területből csupán 4400 hold a termelőszövetkezeteké. A gépállomás 38 erőgépének tehát csak kis hányadát kötik le a termelőszövetkezetek. A fennmaradó »szabad kapacitást« közel 22.000 hold egyéni területen hasznosíthatják. Április 1-ig 444 normálhold szántásra kötött szerződést egyénileg dolgozó parasztokkal a gépállomás. Ebből 333-at végeztek el. A műit évelétől eltérően sikerült teliét elérni, hogy a szerződésben megállapított határidőre igyekeznek befejezni a munkát. Ez a gépek jó elosztásán, a traktoros, a mezőgazdász, a brigádvezető együttműködésén múlik. A SZERZŐDÉSKÖTÉSBEN és a munkában is legjobb a rémi Kossuth-brtgád. Tavaszi tervét 43 százalékra teljesítette, 485 normálhold talajmunklít végzett. Kezdettől fogva egyénieknek dolgozik Kozma Ferenc, aki tíz nap alatt 13.81 műszaknormát végzett, azaz tíz napi müszak- norma-tervét 153 százalékra teljesítette. Ez 50.62 nonnálholdnyi talajmunkának felel meg. Munkaelszámolási lapjáról kitűnik, hogy tíz nap alatt kilenc egyéni gazdának dolgozott. Zeller Istvánnál 9 holdat kender alá szántott 26—30 cm-es mélységben, Kasziba Istvánnál 3 hold kukoricaföldet munkált meg, stb. Nagy segítséget adott a gépállomás a tavaszi vetésben is. lő kitűnő vetógépük áll az egyéni gazdák rendelkezésére napi 3 5 forintért. A gépek állandóan forgalomban vannak tna is, a zabföldeken. MÉG NAGYOBB AZ ÉRDEKLŐDÉS az egyéniek részéről is a szállítóeszközök iránt. A vontatók éjjel-nappal munkában vannak s csupán márciusban 4420 tonnakilométer fuvart végeztek. Mellettük a Zetorok 500 munkaórát teljesítettek trágya- hordásban. A faluban elégedetten beszélnek arról, hogy sokat változott a gépi munka minősége. Ez pedig fontos, mert a traktoros a gépen ülve agitál elsősorban. A szépen, gondosan megszántett föld önmaga beszél a gépi munka mellett. Ez azonban nem elég. Hogy a 22.000 holdból mindössze 4—500 normálholdnyi egyéni területen kerül csak munka a traktorok számára, — azt mutatja, hogy megsem elég tervszerű, erőteljes a gépi munka népszerűsítése. a gépállomás vezetősége a szerződéskötések serkentésére jutalmat tűzött ki. Az a traktoros, aki területén szerződést kot, minden lekötött hold után 50 fillér jutalmat kap. De vajon érvekkel is felruházza-e á gépállomás vezetősége, pártszervezete a traktorosokat? Beszélnek-e eleget a gépi munka olcsóságáról, arról, hogy a gépek nyomán a ki.sparcellán is nagyobb lesz a termés? Ez lenne ugyanis a legfontosabb ahhoz, hogy a Borotán is élénken feltámadó igauzsoaút letörjék. Általános panaszuk a traktorosoknak, hogy a 2—3—5 holdas gazdák nagyrésze nem szántat géppel. Arra hivatkozik, hogy nincs pénze, viszont a jó szomszéd napszámos munkáért megszántja igával s ráér apránként ledolgozni a szántás diját. Kiszámítják»» egy-egy ilyen dolgozó parasztnak a traktorosok, hogy milyen drága ez a szánlás? Nézzünk egy példát. Dobos Benedek jánoshalmi gazda 5 holdját 20 cin. mélyen traktorral szán- tatta, ezért fizetett 489 forintot. Ha igával dolgoztat, 150—200 forintot is elkérnek holdanként, vagy 4—5 napi napszámot számítanak. Munkacsúcsok idején, amikor a napszámérték eléri az 50—60 forintot is, ugyancsak rosszul jár az igával szántaiéi kisparaszti Annál jobban jár azonban a kulák, vagy haszonlesi fuvaros. Mert olyan példák is vannak, hogy az ilyen egyének saját földjüket géppel szán- tatják, maguk 5—6 kisparaszt- nak igával dolgoznak és jóformán egész nyárra olcsó napszámos erőhöz jutnak. Azt sem nehéz bebizonyítani, hogy nincs a világon olyan erős iga, mely a szántás mélységét illetően a géppel felvehetné a versenyt. De az sem akadály, ha a gazdának pillanatnyilag nincs pénze a gépi szántásra. Ifj. Kisa János egy hold megmunkálása után 56 búzakilogramm értékű kukoricát fizet, majd az őszi termésből. NEMCSAK A GÉPÁLLOMÁS vezetőségének, de minden traktorosnak érdéke, hogy a kitöltött szerződéskötési nyomtatványok megszaporodjanak. Terület nélkül a vezetőség nem tud tervet teljesíteni, terület hiányában leáll a gép és a traktoros sem tud keresni. Ez a veszély pedig hamarosan fenyeget. Végczelül, de nem utolsósorban: a gépi szántás, ezen keresztül az olcsóbb, guzdaguob mezőgazdasági termelés ügye nemcsak a gépállomás feladata Borotán sem. A községi párt- szervezeteknek, tanácsoknak, népnevelőknek, tanácstagoknak is többet kell hallatni szavukat az olcsó, gyors gépi munka eredményessége mellett. Jleneitfiëiitk írják: Községünkben mindössze csak cgy ártézi kút volt, idejártak a dolgozók 3—4 kilométeres körzetből ivóvízért, öreg nénikék, fiúk, lányok kerékpáron bekötött üvegekkel »zarándokoltak« ide csak azért, hogy jó ártézi vizet .ihassanak. Tanácstagjaink a falu lakosainak kérelmét teljesítve, egy 600 méteres vízvezetékhálózat építését kezdeményeztek. A falu dolgozó parasztjainak segítségére támaszkodva, rövidesen megkezdődött a mtrnka. — 1500 köbméter földet mozgattak meg és a társadalmi munka eredményéképpen 7—8000 forint megtakarítást értek el. A munkában élenjártak a tanácstagok, Fodor József, Novák Ferenc, Bartus András elvtársak. — Ugyanakkor derekasan dolgoztak a falu lakói közül még G ál fi Imre, Grudics Péter és Kovács János dolgozó parasztok. Nagy segítségünkre volt a Kiskunfélegyházi Gépgyár is anyaggal és jó szakim unka sókkal. Falunk dolgozói látták ebből is, a munkás-paraszt szövetség gyakorlati megvalósulását. Ma már nem kell 2—3 kilométert-e menni ártézi vízért, mert most mar négy helyen meríthetnék vizet a kutakból. Mogyorósi László, Tiszaújfalu. Gépállomásunk 79 darab »Makai«-féle függesztett kultivátorí gyért a megye gépállomásai részére a .növényápolás minőségének megjavítása érdekében, ezenkívül Makai Kálmán műszaki ellenőr most egy négyzetes vetőgép újításán dolgoz:-.. Gépállomásunk dolgozóinak lelkes munkája máris megmutatkozik. Időben elvetették nálunk a tavaszi búzát, árpát, zabot és több helyen már a napraforgót is. Traktorosaink pedig 20—39 százalékban teljesítették tavaszi tervüket az első tíz nap alatt. Bura Dezső, Kerckcgyházi Gépállomás. Egész negyedéves tervünket 130 százalékra teljesítettük. Mindez szép számadatnak látszik, sajnos azonban, ha kicsit a számok mögé nézünk, hibákat is találunk. A tervszerűségünk nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. A tervfeladatban megjelölt Ezerjó II. permetezőt csak 90 százalékra tudtuk legyártani. A baj abból adódott, hogy a tervfeladatok megvoltak, csak éppen a műszaki feltételek hiányoztak. Azonban külön meg kell dicsérnünk az egyik legfontosabb üzemrészünket: az alkatrészgyártást, ahol az egész havi tervet 360 százalékra teljesítették. Elősegítette munkánkat, hogy az üzembiztonságot megjavítottuk és ebben a negyedévben egyetlenegy komoly baleset sem volt. Most felszabadulásunk 10. évfordulójára beindított munkaversenyt továbbié jleszitjük, a következő hónapokban is és reméljük, tervünket minden részletében tudjuk teljesíteni. Székely Gábor, Tiszakécske, Perme'ező- gépgyár. Solton az édesanyák találkozói tartottak és c baráti összejövetelen 300 asszony vett részt. Többségükben dolgozó parasztasszonyok volla.k. Elbeszélgettek a gyermeknevelés Irgfov tosabb kérdéséiről ügy, mint ahogy családi körben szoktak. Szóba került az előzékenységre és illemre való nevelés módszere is. Az értekezleten virágcso- Iwrral jutalmazták azokat az édesanyákat, ukik állampolgári kötelességük teljesítésében példa■ mutattak. Varga. Jánosáé dolgozó pa rasztasszonyt, áld à beadás teljesítésében mindig az elsők között van, a megyei értekezletre küldöttnek választották meg. Cél Gábórné, Harta Termelőszövetkezetünkben április 4-re szorgos munka folyt. Elvetettünk 20 hold tavaszi árpát., 20 hold árpát, 7 hold zabot, 3 hold vörösherét, 3 hold takarmányrépát, 13 hold burgonyát, 15 hold napraforgó*. Istállótrágyáztunk 26 holdat, műtrágyával szórtunk meg 6 holdat, 20 holdon kinyitottuk a szőlőt és 3 holdat, megmetaZeitünk. A vetések mellett 6 holdon erdőtelepítést is végez tűrik Most pedig, ha az idő engedi, hozzáfogunk egy 60 férőhelyes siildőszállás és hizlalda építéséhez, amit házilag akarunk megcsinálni. Szalontai István elnök, császártöltési Kossuth TSZ cA kúKús uaquútL áré Hófehér haj, fekete szemöldök, alatta vidáman mosolygó kék szemek, szürkülő bajusz, csontos arc, alacsony termét, fürge mozgás. így lehetne dióhéjban külsőleg jellemezni Zámbó Jánost, a kunfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet raktárosát. Igen fontos ember Zámbó bácsi a szövetkezetben. Szinte el sem lehet képzelni nélküle a napnak egyetlen óráját sem. Ö a közös vagyon őre, úgy vigyáz minden szem takarmányra, minden darab szögre, mint a saját szemafényére. így van ez rendjén! Csak úgy lehet hasznosan gazdálkodni, ha vigyázunk a közösre. A raktáros munkája már reggel korán megkezdődik. Nem is igen akad ember a szövetkezeiben, aki előbb kelne, mint ö. A reggeli út először a. ki.srak.tcr- hez vezet. Ez olyan, mint egy vegyeskereskedés. Van. itt a szögtől kezdve az ostorszijig minden. Hol ezt, hol azt keresik reggel az emberek, sok apró, csepró dolgot, ami a napi munkához szükséges. Fel nyolckor aztán jönnek a jószágpondozók. Ezek mindennap ebben az időben viszik ki 24 órára a takarmányt. Pontosan megállapított mennyiséget. Minden jószággondozónál megvan a■ szabvány, amely 10 naponként változik. A kivitt takarmány, valamint minden más dolog pontosan, rendszerezve egy nagy füzetbe kerül, amelyet a raktáros mindig a kulcsokkal együtt mit púval hord a táskájában. Zámbó János végigvezet birodalmán. Mindenütt példás rend és tisztaság van. A különböző taliarmányfélék elkülönítve sorakoziuik a nagy raktárban. Bizony sok-sok mázsa takarmányt tárol a szövetkezet a nagyszámú jószágAllománynak. Mi az, ami megragadó ebben az emberben? Az a csendes vidámság, elégedettség, amely vé- gigömlik egész lényén. Érthető is ez, hiszen Életének zömében részes arató és napszámos volt. Most pedig gazdag ember, minden az övé, ameddig a szem ellát. A zölctclő vetések, a szövetkezet gyönyörű állatállománya. Itt minden ember elégedett! Harmadmagával (a felesége és a fia dolgozik a szövetkezetben) csak gabonából 34 mázsát vitt haza a zárszámadás után. Nem tehet vele sokáig beszélgetni, most, is keresik. — Mindig így van ez — mondja. — Itt vagyok én állandóan, ünnepnap, hétköznap, de ha elmegyek valamelyik termény~ raktárhoz, biztos, hogy a. másiknál már keresnek. Sokan mondják, hogy kukacóskodok még egy szögért is, de azért belátják, hogy így a. helyes. Â szövetkezet vagyonát, a. közös vagyont vem. lehet csáki szalmájaként kezelni. Igaza va.it, Zámbó Jánosnak. Becsületes, szorgalmas munkájáért dicséretet érdemel, kívánunk neki további jó egészséget, hogy még rókáig őrizze a szöveikezt vagyonát.
