Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-08 / 82. szám
A begyűjtés problémái líiskunmajmán Több gyakorlati segítséget Kiskunmajsán jelenleg Is 500-an hátralékosak a beadás* sál. A tavalyi helyzethez visZO- nyítva, ez a szám javulást mutat, mert az új évet 2100 hátralékossal lépték át. Mi az oka annak, hogy a községben így meglazult az állami fegyelem, milyen hibák akadályozzák jelenleg is a munkát? Erről beszélgetünk Varga uv- táirssal, a község párttitkárával Varga elvtárs jó! tájékozott a begyűjtés helyzetéről és mindjárt előveszi a legújabb jelentést. Nem lehet dicsekedni a számokkal. A tavalyi sertésbeadási tervet csak 88 százalékban, a vágómarhabeadást 80 százalékban, a tejbeadást pedig csak 78 százalékban teljesítették. Az első negyedévi tervnél, különösen a .sertés-beadásnál van nagy lemaradás. Csak 25 százalékra teljesítették a tervet. Tejből 75 százalék, baromfiból ugyanannyi, tojásból pedig 90 százalék az eddigi eredmény. Lényegében tehát a község eléggé elmaradt a beadásban. A járás 11 községe közül a legutóbbi értékelés szerint ezért a nyolcadik helyre került. — Nem elég céltudatos és alapos a begyűjtési hivatal munkája. Keveset járnak kint a termelőknél, sok esetben durvák a dolgozó parasztokhoz, nem megfelelő az adminisztráció. Varga elvtárs dióhéjban így foglalja össze a hibákat. Hozzáteszi még, ami szintén nagyon fontos, hogy a felső szervek részéről kevés gyakorlati segítséget adnak a hivatal dolgozóinak. Száváivá*! élve inkább "mulasztókkal« látják el őket, de ritkán mennek ki termelőkhöz, cgy-egy hátralékoshoz, nem kutatják ók som a gyakorlatban az elmaradás okát. A »szegény kulák« esele Sok igazság van abban, amit Varga elvtárs mond és később Haracsi Mihály elvtárs, a begyűjtési csoportvezető is hasonlóról panaszkodik. Más hiba is van a , felsőbb szervek munkájában. Anélkül, hogy a hciyi körülményeket ismernék, utasításokat adnak egy-egy dolog elintézésére, csupán bejelentett panasz alapján. Ezzel csökkentik a helyi begyűjtési szerv tekintélyét is. Erre jellemző Balogh Sándor kulák (Agasegyháza, 764. szám) esete. A kulák 182 kiló sertéssel adós, még 1953. évről. A begyűjtési hivatal, helytelenül, átütemezte 1955-re a hátralékot, abból kiindulva, hogy »a szegény kuláknak úgysincs semmiféle jószága-«. Mikor Balogh Sándor megtudta, hogy őt ilyen kedvezményben részesítették, azonnal előkerített egy hízót és vágási engedélyért jelentkezett. (1954 decemberében történt a dolog.) A begyűjtési hivatal rájött a turpisságra és megtagadta az engedély kiadását. Erre a kulák felment a megyei begyűjtési hivatalhoz és előadta panaszát. Ott kapott egy 1954 december 18-1 keltezésű, olyan tartalmú igazolást, hogy a vágási engedély kiadásának megtagadása jogtalan a helyi szervek »•észéről, tehát azonnal adják ki, Helytelen volt a megyei begyűjtési hivataltól, hogy nem kérdezte -meg a községtől, hogy mik a körülmények, de helytelen volt már a helyi begyűjtési hivataltól az is, hogy a kulák tartozását átütemezték anélkül, hogy meggyőződtek volna, hogy tudja teljesíteni, vagy sem a beadást. Több felelőséget Ez az eset is fényt derít arra, hogy a -begyűjtési csoport dolgozói sem ismerik eléggé a községet, keveset járnak ki a termelőkhöz a megbízottak. A megyei begyűjtési hivatal már többször figyelmeztette őket ezért. Abban is igaza van Varga eiv- lársnak, hogy nem megfelelő a bánásmód a dolgozó parasztok irányában a hivatal dolgozói részéről. Ebben különösen D. Faragó Erzsébet »jár élen«, Viselkedésével elidegeníti a dolgozó parasztokat a hivataltól. Természetes, hogy a megértő emberi szó helyett gorombasággal nem lehet eredményt elérni. Emellett D. Faragó Erzsébet rosszul vezeti az adminisztrációt, előfordult például, hogy két azonos számú nyilvántartási lapot állított ki, sokszor olvashatatlan az írása. Lassan halad a tervfelbontás is. A legutóbbi értékelés szerint alig 25 százalékát végezték el a munkának. A tervfelbontás időben és jól való elvégzése, rendkívül fontos az idei begyűjtési tervek teljesítésének előkészítése szempontjából. Itt előre megbeszélik a dolgozó parasztokkal, hogy miből mennyit és mikor kell beadnia. Ez fontos feltétele annak, hogy a terveket teljesn- sék. Ügy néz ki azonban, hogy a begyűjtési hivatal dolgozói Haracsi elvtárssal az élen, nem éreznek elég felelősséget. Ahhoz, hogy időben végezzenek, 18 termelővel kell tárgyalni naponta egy-egy adminisztrátornak. Ehelyett naponta átlag 12- vel beszélnek, mivel kevés embert idéznek be. Lehetőség volna kisegítő munkaerők felvételére, de ezt nem használják ki, arra hivatkozva, hogy úgy is el tudják végezni. Bizony, ha így halad a munka, április 15 helyett még júniusban is a terv- felbontással foglalkoznak majd. Haracsi elvtárs nem elég erélyes a beosztottai iránt. Helyettük dolgozik, ahelyett, hogy úgy szervezné meg a munkát, hogy mindenki a rábízott feladatot időben elvégezze. Ű is inkább különböző kifogásokkal igyekszik megokolni a hibákat. A szabadpiac hiénái A hibák melleit feltétlenül szólni kell arról, hogy van részben javulás a hivatal munkájában. Egyik az, hogy már 81)0 termelőnél biztosították a beadásra szánt sertést. Helyes kezdeményezés volt, hógy utána néztek a kupacok tevékenységének és a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint a KISOSZ által kiadott igazolványokat visszavonatták azoktól, ukik azt spekulációs célokra, a piac drágítására használták fel. Ezek a spekulánsok magánkereskedők részére vásárollak lei tojást és baromfit, magasabb áron, mint a kialakult általános szabadpiaci ár. A tojást például rendszeresen 5—10 fillérrel drágábban vették. Ezzel nemcsak helyben verték fel a piaci árakat, hanem a fővárosban is. — Egy-egy piaci nap alkalmával 4—5 mázsa tojást és baromfit szállítottak Pestre a vasútállomásról. Amipta ezek nem uralják a piacot, azóta a B-re beadott tojás mennyisége kétszeresére emelkedett. Hasonlóképpen növekedett a baromfibeadás százaléka Is. Kurucz elvtárs, a községi tanács elnöke elpanaszkod- la, hogy ezért jegyzőkönyvezte őt a megyei tanács kereskedelmi osztálya, arra hivatkozva, hogy a tanács korlátozza a szabadpiacot. — Azt feltétlenül tisztázni kell, hogy eszünk ágában sincs korlátozni a szabadpiacot, de semmiesetre sem engedhetjük meg, hogy a könnyen élő spekulánsok a parasztok és a munkások bőrén gazdagodjanak, Kihasználva a szabadpiac adta lehetőségeket — mondja Kurucz elvtárs. Nézzük meg, hogy kik ezek, akik a minisztérium és u KISOSZ engedélyével a zsebükben tudatos kártevő tevékenységet folytatlak. Köztük van Czín- kóczj István kulák, aki három éve adót nem fizet, beadást nem teljesít. Másik Cigolya Antainé, alti ellen szintén eljárás induit feketevágás és feketézés miatt. Tovább lehetne sorolni őket. Hat ilyen feketézőtől vonatta be aa engedélyt a községi tanács, amiért jogosan kapott dicséretet a Begyűjtési Minisztériumtól. Ha a IttakunmajSai Begyűjtési Hivatal az elmondottak alapján megjavítja munkáját, emelkednek majd a begyűjtés eredményei is. Emberi szóvá!, felviiágosító munkával jussanak közelebb a dolgozó parasztokhoz, hogy közös erővel segítsék elő azt, hogy több termény, hús, zsír, síb. jusson népünk asztalára. Kereskedő Sándor A Kunszentmiklósi Gépállomás halad az élen a szerződéskötésben Gépállomásainknak fontos feladata a szerződéskötés. Megyénk gépállomásai a tavaszi idényre beütemezett talajmunka-tervükct április 5-ig 56.1 százalékban kötötték le. A szerződéskötések eredményeit értékelve, megállapíthatjuk, hogy nem halad kielégítő ütemben ez a munka. — Legjobb eredményt a Kunszentmiklósi Gépállomás dolgozói érték el, a tavaszi talajmunkák tervét 90 százalékban lekötötték. Második a Kiskunmajsai Gépállomás 84 százalékkal, harmadik a Kiskunhalasi Gépállomás 75.3 százalékkal. Nagyon gyenge az eredmény a Kalocsai Gépállomáson, ahol a tavaszi idénymunkák tervére csak 28.1 százalékban kötöttek szerződést. Nem sokkal jobb a helyzet a Csátaljai és a Borotai Gépállomáson sem. Ilz utóbbi két gépállomás nem érte cl az 50 százalékot a szerződéskötésben. Több, jobb kisgépet, kéziszerszámot adtak cl a Pálmonostorai Földművesszövetkezetben A Pálmoiiös torai Föld művésszel vetkezet, csupán egy éve fog- .alkozik kisgép-ellátással, és el lehet mondani, egyre nagyobb sikerrel. Az elmúlt évben még voltak hibák, — sokszor a dolgozó parasztok nem voltak megelégedve a szerszámok minőségével. Jóga Szabó Gáspár esete mar Valósággal közmondásossá vált, mert tavaly a szőlőforgatást 18 új ásóval sem tudta elvégezni. Amint belevágta a földbe, menten elhajlott, elgörbült. Ma már sokkal jobb a helyzet. A földmű vessző vet kezel be éppen a napokban érkezett jelentős mennyiségű nyitókapa, ásó, vasvilla, gereblye, amelyeknek nagyrésze már gazdát talált, de eddig még semmi kifogás nem érkezett a minőségre. A kisgép-ellátás terén is sokkal jobb a helyzet a tavalyinál.; Rövid pár nap alatt két kézivetőgépet, három tolókapát vittek el a földművesszövetkezeti boltból. A hiba, talán még egyedül a permetezőgépalkatrészeknél van. A szórófejhez szükséges vízvágó csak ritkán akad a boltban, és több gumicső kellene a permetezőgépekhez is. Ezért még legtöbb esetben Kiskunfélegyházára kell bemenni a pálmonostoriaknak — helyes lenne, ha a földművesszövetkezet erről is kellő mennyiségben gondoskodna. A tavaszi munkák megkezdődtek és el lehet mondani — dicséretére váljon a helyi íöldművesszövetkezetnek — a pálmonostorai gazdák szerszámokkal jól felszerelve kezdhették a munkát. Magunk érdeke, hogy befizessük a jegyzett összeget A FELSZABADULÁS óta 1949 őszén jegyzett dolgozó népünk először államkölcsönt. Az első államkölcsönt — az ötéves Tervkölcsünt — a napokban teljes egészében visszafizette államunk. Sokun még jól emlékeznek arra, hogy a felszabadulást megelőző évtizedekben nemegyszer bocsátottak ki különböző dllatnkülcsö nőket. Ezeket a ha- rtikölcsönöket, n hírhedt erdélyi nyeroménykölcsönt, amelyek népellenes, háborús célokat szolgáltak, soha nem fizették vissza. A DOLGOZOK milliói most maguk tapasztalhat ják azt a különbséget, ami a szocialista és a kapitalista államkölcsön kötött van. A szocialista államkölcsö- nökot előre megállapított törlesztési terv szerint, teljes egészében visszafizeti az állam, a jegyzett összeget pedig a nép jólétének emelésére, békés életünk fejlesztésére fordítja. Jó helyre, hasznos dologba fekteti pénzét tehát, aki békekölcsönt jegyez. Nemcsak a pénzét kapja vissza, hanem a sorsolások alkalmavai nyereményekre is esélye van á kötvénytulajdonosoknak. Grósz Mihály, kisszállási parasztember 100 forintos tervkölcsön kötvényét 50.000 forintos nyereménynyel sorsolták ki, Takács Gyula Kelebián 5000 forintot nyert tervkölcsön kötvényével, Jánoshalmán Faddi Béla I. Békekölcsön kötvényével, Kiskunhalason Keller Móric II. Békekölcsön kötvényével 5000 forintot nyert. Weibel Péter, Hartán 10 ezer forint nyereményt vett lei a III. Békekölcsön kötvényére, — és hosszú-hosszú sorban folyßotanikus kert éioltmidkeFtzn A soltvadkerti tanácsháza udvarán szerényen húzódik meg egy kis elkerített terület. Kapuján az írás: BOTANIKUS KERT. Területe mintegy 400 négyszögöl, munkásai 8—10 éves fiúk, lánykák. A kcrlccskében a növényvilág gazdag kincsestára ötlik szemünkbe. Csodálatos közösségben élnek idevaló és messzi vidékről származó növények, a sziklák és homokok, erdők és rétek, szubtrópusok és a mérsékelt öv vidékeiről, Szakács László tanító, a botanikus kert megteremtője és lelkes ápolója, szívesen és büszkén vezet végig kertjében. Először is a mohák, zuzmók világába lépünk, majd a páfrányfélék következnek. Bokrok árnyékában, dús avarban láthatók a. messzi hűvös erdők idekerült képviselői. Itt sorakoznak, megcsalt kis csemeték formájában, a természetes körülmények közölt egymással soha nem találkozó fenyő- és ciprus- félék, mint a vörösfenyő, selyemfényű, páfrány- fenyő, mocsári ciprus, stb. Ekkor egy kis Iádhoz ér az ember, amely árkon vezet keresztül, hol a vízi növények birodalma nyugszik még. A híd új fejezetbe vezet. Nagy tábla fis; almezlel: Zárvatermők altörzs. Itt is új meglepetések várják a szemlélőt. Hóvirág, póréhagyma, tavaszi tözíke, gabonafélék gazdag változata, 81 féle pázsitfű. Itt található a búza és a rozs kereszteződéséből származó rozsbúza, amelynek kalászhosszúsága, szemezánui a kétszeresét adta az anya- növények állagánál. Most még a bokrosodén állapotában vau, de már elül fejlettségével a többi gabonától. Az ágasbúza parcellája is szép, bokros, élénkzöld. Csak néhány szem az egész, de bíztatóan szép a lengyelbúza, az alakor és tönköly- búza, ezek az Elő-Azsiában, Turkesztánban, Spanyol- és Olaszországban termesztett búzafajták. A legérdekesebb a. kis melegház, ahol a legkülönbözőbb dísznövények, kaktuszok, citromfa, narancsfa, datolyapálma dlsilik még kis cserje alakjában. A legféltettebb kincsei ezek a botanikus körnek. A szubtrópusok egzotikus világa tárul elénk kicsinyben. Mindez azonban nemcsak kedvtelés, vagy öncélú tanulmány, hanem a munka, a tanulás Ó3 tanítás szolgálatában áll, KcIl-e sZemléUelőbb, jobban összeállított könyv, mint maga az élő természet, érthetőbb-e jobban a biológia, mint élj egyedek tanulmányozásával'! Es valóban ezek a felcseperedő gyermekek már kész mezőgazdászokat is meglepő szaktudással dolgoznak és beszelnek munlzájukról. Ismerik a növények tulajdonságait, cicikörülményéi, művelési módját. Milyen könnyű, maradandó, boldog tanulás ez! A botanikus kör kérésére a Kiskőrösi Gépállomás mezőgazdászai örömmel vállalták a szakmai és anyagi segítséget, a lelkes mozgalom polroná- tását. Segítő munkánkkal mi is hozzájárulunk egy szép természettudományos gyűjtemény fejlesztéséhez és sok-sok kis emberke könnyebb tanulásához. Szegő Lajos. a Kisköröst Gépállomás fömezöganlásza. láthatnánk azok neveit, akiket gazdagabbá tett egy-egy váratlan nyeremény. SOKAN NEM IS ügyeltek a sorsolásra é.s csak az Országos Takarékpénztár sorsolási tanácsadásai során értesültek a nyereményről. Kovács G. József, harkakötönyl dolgozó paraszt n így Járt. Mikor a sorsolási tanácsadáson bemutatta kötvényét, akkor derült ki, hogy 10 ezer forintot nyert, EZEK A NYEREMÉNYEK sok-sok paraszti gazdaságnak új állatok és gépek, különböző gazdasági eszközök beszerzését telték lehetővé, És nemesük a nyeremények, a jegyzett és kifizetett kölcsön is fejlődő eleiünk, szépülő községünk, erősödő mezőgazdaságunk, növekvő életszínvonalunk tényei- ben tér vissza, sokszorosan ahhoz, aki adta. Hiszen a községekben a kölcsönadott összeg 5(? százalékát vissza is tartják és * község kulturális és szociális céljaira használják fel. Apcsta- gon például ebből az Összegből tették használhatóvá a kuta:, Tataházán, Rémein, Kunbaján, Lakiteleken, Kerekegyházán az 50 százalékból hozták rendbe a ku!túrót thon,t és egészítették ki ánnak felszerelését, Tasson ebből az összegből építettek várakozóhelyiséget az autóbusz-megállóhelyen, Hartán a járdát javították és így tovább sorolhatnánk, hogy mi minden létesült a kölcsönadott összegnek a tanácsok rendelkezésére bocsátott 50 százalékából. MÉGIS, a békekölcsönre jegyzett összegek befizetését Illetően jelentős lemaradás tapasztalható megyénkben. Igaz, hogy felelős ezért az Országos Takarékpénztár is, de ha a tanácsok az uszódi, bácsbokodi, csikérial vaskúti tanácshoz hasonlóan megmagyarázzák a jegyzőknek, hogy egyéni érdekük a közös érdek mellett a jegyzett összeg kifizetésé; hat tudatják, hegy nii épült és mi létesül a 'kölcsönadott pénzből, —- amit mindezeken túl, még, mint a tervköí- csönt is, teljes egészében visszafizet az állam — és ha még arra is emlékeztetik, hogy nem a szocalizmust építő ember tulajdonsága az ígéret be nem tartása, — nem lehet más eredmény, mint az előbb említelt községeikben, ahol az V, Békekölcsönre .jegyzet összeget telje- egészében befizették. NYILVÁNVALÓ TEHÁT tanácsaink ez Irányú feladata. Magyarázzák meg mindazoknak, öltik ez,idáig elmulasztották a jegyzett összeg befizetését, hogy községük, hazájuk, a béke érdekében való, hogy amit vállallak, teljesítsék, állják a szavukat. Ebből adódik azok feladata is, akik még nem fizették be az V. Békekölcsönre jegyzett ősz- szeget: itt az ideje, hogy sürgősen rendezzék tartozásukat, mert ez becsületük és egyéni boldogulásuk érdeke.
