Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

I

FODOR NÉNI JELÖLÉSE

Népszerű asszonj Fodo*' néni. Izsákon annyira ismeri mindenki, hogy ajtaját örönöscn nyitják a látogatók. Mondják, Olyan asszony, aki nem tudja a hibákat elnézni, panaszokat elhallgatni. Nem csoda, hogy szeretik, s a legnépszerűbb emberek között említik nevét a községben, hiszen régi kommunista, a felszabadulás óta'népnevelő, s jelenleg az egyik legjobban dolgozó községi tanácstag is.

Fodor néni az az asszony, aki elvárja, hogy megértsék, kicsit dicsérjék, unszolják, miközben betegségére hivatkozik, de próbálják csak kihagyni a párt- munkából, próbáljanak csak elfeledkezni róla, hát nagyon megsértődik.

Itinéztcin a községi pártértekezleten is, hogy milyen komoly nyugodtsággal ült az elnökségben a maga 56 évével, barna ünnepi fejkendőjében — még csak a szavazás meg nem kezdődött a jelölőlistára való felvétel végett. Sejteni lehetett, hogy szabadkozni fog, úgy is történt, alig várta, hogy szólhasson. ..

— Elvtái'sak!... Tudják, hogy nem húzom ki magam a munkából, mindenhol ott vagyok, ahol a jég szakad. Dehát beteges asszony vagyok már, voltam operálva is. Hacsak nélkülözni tudnak, ne jelöljenek. Nagy felelősség ám ez a munka, bízzák inkább a fiatalokra. — Na, de ezt már nem hagyták annyiban a küldöttek. Elsőnek Bárdi elvtárs, a Petőfi TSZ párltltkára szólott.

— Elvtársak!... Éppen Fodor nénit hagyjuk kl a pártbizottságból, akit mindig ott találunk a nép között, akire hallgatnak az emberek, szeretik, tekintélye van. Éppen őt ne jelöljük, akihez sokan mennek panasszal, javaslattal? Amellett vagyok, nem volna pártszerű, ha kihagynánk a listából. Utána Horváth

elvtárs, a községi pártbizottság titkára szólalt fel.

— Elvtársak!... Azt javasolom Fodor néninek, hogy amije fáj, azt bízza az orvosra, de élettapasztalatát, a népnevelő munkában való jártasságát és tudását, szentelje a pártnak. — Nekünk azonban mégis segíteni kell Fodor nénin, ezért javaslom, adjuk külön pártmegbizatásként Gyenes doktor elvtársnak: úgy vigyázzon a mi Fodor néninkre, hogy még sokáig köztünk maradjon. — Ezt már Fodor néni sepr állhatta meg szó nélkül. El is mondta:

— Ami igaz, az igaz, beteges asszony vagyok. De ezzel még nincs baj — és a küldöttek vidám tapsa közben megkocogtatta homlokát.

— Szavazásra teszem fel a kérdést — hangzott az elnök hangja —, aki elfogadja' Fodor elvtársnő jelölését, nyújtsa fel a kezét. — Ahogy Fodor nénire néztem ebben a pillanatban, hát nagyon izgatottan érezte magát. Egyet igazított fejkendőjén, kicsit rendezte az asztalon lévő piros drapéria nemlétező ráncait, de nem mert felnézni. PeITJ DELHI. Uj Delhiben «z Alkotmány Klub termében szerdán délután megkezdődött aZ ázsiai országok értekezlete. A megnyitó beszédet Ramesvari Nehru asszony mondotta. Méltatta Kína és India miniszter- elnökének közös nyilatkozatai, amely a világ elé állította a békés együttélés öt alapelvét, mint »-a világfeszültség növekedés elleni gyógyszert«.

HELSINKI. A helsinki egyetem épületében ünnepi ülést tartoltak a szovjet—finn szerződét, megkötésének évfordulója alkalmából. Az ülést a Finn- Szovjet Társaság szervezte.

dig bátran megtehette volna, hiszen az eddig végzett munkájánál nehéz volna jobb ajánlást elképzelni, ami által elfogadják a községi pártbizottság tagjának. A szavazás is ezt bizonyította, 50 mosolygós szem nézett rá, 50 kar lendült egyöntetűen a levegőbe. Kell ennél jobb ajánlás?

— Ellenvélemény? Nincs. — Megállapítom.. -.

A meglepetés azonban még ezután következett. Az egyik

fiatal jelölt: Somogyi Irma elvtársnő szabódott, különböző indokokat keresett, hogy ne jelöljék. És mi történt, éppen Fodor néni volt az, aki nem állhatta meg szó nélkül, hogy egy fiatal kommunista így beszéljen. Meg is mondta neki, hogy az idősek azt tartják, a fiataloké a jövő, és ő igen helyteleníti, hogy míg az öregek nem kímélik magukat, addig vannak olyan fiatalok, akik bár tudnak dolgozni, mégis húzódoznak. Miféle magatartás ez —

Hiába na, ilyen asszony Fodor néni, — ilyen a természete.

Sándor.

MOSZKVA. Az Angol Tanítók Országos Szövetségének évi értekezletére Angliába utaztak a szovjet szakszervezetek képviselői.

PÁRIZS. Az április 17-i járási választások nem az egesz országban zajlanak le: 1531 járást érintenek, 1480-at az anyaországban, 43-at gyarmati területeken. Tizenhat más járásban, ahol a járási tanácsos vagy meghalt, vagy lemondott, szintén választanak. A járási választások politikai szempontból fontosak. Ezt mutatja az is, hogy nyo.c tényleges miniszter, 121 képviselő és 70 szenátor, valamint 10 volt miniszter is szerepel a je- .öltek között.

EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN

Az amerikai pénzfejedelmek

kezükbe kaparintják

Az olasz sajtó beszámolt arról, hogy hosszas kutatás után hatalmas Olajkészletekre bukkantak Szicíliában, valam.nt Közép- és Dél-Olaszországban. Az amerikai olaj monopóliumok az olasz uralkodóköröktől támogatva azonnal erélyes lépéseket tettek annak érdekében, hogy kezükbe kaparintsák az olasz nyersolaj bányászatot és olajfeldolgozó ipart. Szicíliában, ahol különösen gazdag olaj lelőhelyeket találtak, a helyi hatóaz olasz nyersolajat

ságok törvényt hoztak, amely korlátlan lehetőségeket nyújt a külföldi monopóliumoknak az olasz olajlclö- helyek kiaknázására.

Az olasz hatóságok olyan kedvező körülményeket teremtettek meg a külföldi olajtársaságok számára, hogy azok megszerezték az of áj források több, mint 60 százalékát. A külföldi társaságok közül az amerikai Gulf Oü Corporation szerezte meg a legtöbb olajforrást.

Az olasz kormány behó

Az amerikai olajtársaságok a szicíliai olajforrások megszerzése után

az olasz szárazföld egyéb olajlelűhclyelre igyekeznek rátenni kezüket.

E cél érdekében az amerikai sajtó is széleskörű kampányt indított. Az amerikai monopóliumok azt követelik az olasz kormánytól, hogy minél sürgősebben fogadja el a dél- és középolaszországi olajkutatásokról és olajbányászatról szóló törvénytervezetet. Ez a törvény ugyanolyan lehetőségeket biztosítana az amerikai monopóliumoknak, mint a hozzá hasonló szicíliai törvény. Amerikai saj- tójelentésck szerint az olasz kormány kijelentette, hogy kész

Áthidalják a io

A tények azt mutatják, hogy az amerikai monopóliumok nem várják meg, míg az olasz parlament elfogadja a közép- es délolaszországi olajkutatást es olajbányászatot szabályozó törvényt. E

törvény nélkül is módút találnak terveik megvalósítására.

Hogy a jógi akadályokat áthidalják, megegyezés jött létre a GUlf Oil Corporation és a Mon»

loi az olajmágnásoknak

eleget tenni ezeknek a követeléseknek.

Scclba olasz miniszterelnök és Martino külügyminiszter mostani washingtoni tárgyalásainak

egyik napirendi pontja éppen az olasz olajkérdes.

Az olasz állami olajtársaság — ENI — úgyszólván semmilyen támogatást nem kap a kormánytól.

Mégis, az ENI az amerikai monopóliumok egyre növekvő túlsúlya ellenére hatalmas munkát fejtett ki az olajkutatás es olajkitermelés terén. Az ENI eredményes tevékenysége rendkívül felháborítja az amerikai monopóliumokat, mert ebben veszélyeztetve látják hatalmas profitjukat. *

li akadályokat

tecatini Olasz Vegyipari Tröszt között. A megegyezés értelmében Petrosud néven közös társaságot hoztak létre. Uymódon 112.460 hektárnyi olajmezőre tették rá kezüket.

Az olasz nép, a haladó sajtó és a különböző pártok számos politikusa erélyesén tiltakozik az amerikaiak újabb gazdasági térhódítása ellen. Az olasz nép széles rétegei elszántan harcolnak azért, hogy az olasz olaj az olaszoké legyem.

Orm< L á * x lói l

A Bánk bán a kecskeméti Katona József Színházban

l essler Ignác Aurél, a XIX. század elejének romantikus szellemű történetírója Die Geschichte der Ungern című hatalmas munkájának ti. kötetében — mely éppen Katona drámája első kidolgozásának idején jelent meg — igy adja elő Bánk bán történetét: »Abban az időben Ottó meráni herceg és Henrik Isztriái őrgróf, mindketten a királyné öccsei, a magyar királyi udvarban tartózkodtak. Egyikük beleszeretett Bánk nádor feleségébe, Magyarország legbájosabb asszonyába, aki Gertrud királyné állandó társa és talán védelmezője is volt Bánk érzületére való befolyása révén. A tiroli vendég a magyar asszonyok nemzeti vonásait: szemérmességét és hitvesi hűségét könnyelműen lebecsülve különféle mesterkedésekkel el akarta csábítani a gyönyörű asszonyt; s mikor az megvetéssel utasította vissza, eltervezte, hogy erőszakkal rá támadva teszi magáévá. Gyalázatos tettét a királyné szobájában hajtotta Végre. Mivel ott az üldözött asszony számára semmiféle segítség és szabadulás nem volt, gyanú esett a királynéra, hogy ő is elősegítette a bűnös tettet. A már régóta elégedetlen nádor most az összeesküvők pártjára állt. Tanácsára elhatározták, hogy Gert rudat megölik. A bűnös herceg futással megmentette életét a bosszútól... Valószínűleg a nádor készített útat az összeesküvők számára a királyné szobájába, a tett elkövetéséhez szükséges biztonságos időt is o teremtette meg számukra. A gyilkosságot Péter bihari gróf és Simon bán követte el... À királyné gyermekeit, az első szülött, nyolcéves és már megkoronázott Bélát, a fiatalabb Andrást és leányát. Máriát, akiket

egyébként senki sem üldözött, nevelőjük, Salomon mester, Miska gróf fia helyezte biztonságba... Következő éjjel a királyné hozzátartozói Péter gróf és több összeesküvő meggyilkolásával bosszulták meg a királyné halálát. A súlyosan megsértett Bánkot ők is, később a király is megkímélték.«

A magyar történetírói hagyomány így őrizte meg Katona József kordig az érdekes történelmi eseményt. Nem Katona volt az első, aki meglátta benne a szépirodalmi feldolgozásra érdemes anyagot. Valkai András erdélyi énekszerző már 1574-ben históriás éneket adott ki »A nagyságos Bánk bánnak históriája« Címmel. Külföldön is többen feldolgozták ezt a történetet, köztük a nagy osztrák drámaíró, Grillparzer épp Katonával egyidőben és szintén a tragédia műfajában. A feldolgozások közül mégis csak Katonáé vált örökéletüvé, romolha- tatlan értékűvé, mert egyedül Katona volt képes az egyszeri történetből, az egyszeri összeütközésből a magyar történelem legtipikusabb konfliktusát megalkotni.

A nemesi sérelmeket felhány- torgató Petur bán, a paraszti nyomorúság miatt panaszkodó Tiborc és a felesége elcsábításával magánéletében is vérlgsér- tett, de az ország bajait is mélyen dterző Bánk állnak az egyik oldalon, — a másikon a gőgös és szívtelen idegen királyné, aljas és kéjsóvár öccse s a talpnyaló, nagyrészt idegen udvaroncok. As érdekeknek és erőknek ez a csoportosulása egész szerencsétlen történelmünkre', de különösen a felszabadulás előtt elteli, nagyreszt a Habsburgok igájában töltött négyszáz esztendőre mélységesen jellemző volt, Katona korának közönsége, a XIX. század elejének elnyomott magyarja ezért láthatta a Bánk bán konfliktusában a maga életének problémáit, ezért gyűlt lángra Tiborc panaszán, Petur és békétlen társai hazafias lelkesedésén, ezért helyeselte, ezért vállalta Bánk királyné-gyilkos tettét. S ezért hat meg és ezért lelkesít bennünket ma is ez a dráma, mert benne szinte egész múltunkat, minden fájdalmát és lelkesedését, minden nyomorúságát és nagyságát átéljük.

A kecskeméti Katona Jó- zsef Színház hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóján a műhöz is, a nagyszerű alkalomhoz is és saját mind jobban növekvő színvonalához is méltón mutatta be a Bánk bánt. A bemutató közönsége — városunk legjobb dolgozói egy másfél óráig tartó ünnepség és egy jó órás színpadrendezési szünet után is feszült és nem lankadó figyelemmel, érdeklődéssel és lelkesedéssel vettek részt az előadáson. Nemcsak nézték, nemcsak hallgatták, ami a színpadon történik, valóban résztvettek benne: az elfojtott lélegzet, az újra és újra kitörő taps, a színészek minden felvonás végén megújuló ünneplése ezt bizonyította. Nem kisebbítjük a színház érdemét, ha megállapítjuk, hogy az érdeklődés, a lelkesedés elsősorban Katonának, nagyszerű művének szólt Újra jóléső büszkeség töltött el bennünket, hogy Katona a mi városunk fia. De szólt a lelkesedés a színészeknek a rendezőnek, a díszlet és a jelmezek megalkotóinak is, akiknek ezt a szép előadást köszönhetjük. Ez az előadás azt bizonyította, hogy mind büszkébbek lehetünk színházunkra is.

4 beink bán rendezésének, díszletezésének, játszásának igen gazdag a hagyománya, ez a hagyomány azonban nemcsak segítség. hanem gál is

tud lenni. A fiatal rendező, Nagy György, nem törekedett arra, hogy mindenáron újat hozzon, mindenben újszerű legyen, sok helyen mégis jelentősen túljutott az eddigi hagyományok gátjain. Az Előversen- gést rendszerint függöny előtt, minden különösebb díszlet nélkül szokták megoldani. Û a mennyezetei ágyon fetrengő Ottóban igen jól exponálta az elpuhultsággal párosult bújasá- got. Az első felvonás mulatozó és beszélgető csoportjainak kialakításával, az orgia elfajulását jelző egyes mozzanatokkal, az élesen eltérő öltözetekkel, Petur és Myska bán kardrántásig jutó összecsapásával nagyszerűen érzékeltette a magyar és meráni urak közti feszült ellentét viharral, villámokkal terhes légkörét. A második felvonást Katona színi utasításától és az eddigi rendezői gyakorlattól eltérően nem Petur házának egyik szobájában, hanem nyílt téren, a királyi palotával szemközt a folyó másik oldalán játszatta. Főúri komplott helyett kisnemesi, kurucos jellegűvé tette így Peturék összeesküvését. A dráma már említett, történelmünket összegező sajátságát emelte ki ezzel a változtatással, hiszen hányszor találkoztak békétlen és elkeseredett magyarok erdők tisztásain, nádasok rej- tekeíben. Az alakok mozgatása is könnyebb és élénkebb lehetett így, mint tanácskozóasztal köré zárva. A harmadik felvonásban Tiborc Jelenetét dolgozták ki némileg újszerűén, eszmei ás dramaturgiai jelentőségének megfelelően. Tiborc panasza a legtöbb régebbi előadásban szinte önálló betétként halott: gyakran igen szépen, da csaknem mindig monológként mondták. A felszabadulás előtt azért is tették ézt, mert Tiborc, a jobbágy Jelentőségét kisebbíteni akarták. A rendező helyesen, Katona utasításának megfelelően, párbeszédként formálta meg a jelenetet, s azzal az ötlettel, houu Bánk Tiborc.

utolsó szavai alatt ölti magára díszruháját, köti fel kardját, nagyszerűen tudta jelezni, hogy Tiborc szavai hatására menynyit érlelődött benne a királyné elleni bosszú szándéka. A negyedik felvonás végső jelenetét, a nemesi felkelés kitörését és a király hadainak hazaérkezését rendszerint el szokták hagyni Ezt a jelenetet tényleg nehéz jól megcsinálni, ebben az előadásban sem sikerült tökéletesen. Mégis helyes, hogy a rendező nem hagyta el, mert ez a jelenet újra hangsúlyozza, hogy bár Bánk egyedül ölte meg a királynét, nem egyedül gyűlölte, nem egyedül akart leszámolni vele.

Nincs hely arra, hogy valamennyi rendezői ötletről külön írjak. De szeretném még megemlíteni az utolsó felvonás színpadképének szépségét s a felvonás vonalvezetésének eszmei tisztaságát. Újabb, marxista irodalomtörténetírásunk a Bánk bánnal kapcsolatban legtöbbet épp az ötödik felvonással, a dráma megoldásával foglalkozott. Molnár Miklós Katona Válogatott Müveihez irt Bevezetésében így magyarázza a megoldást: »A tragikus befejezés, a halott Melinda szomorú árnya, mely megakadályozza azt, hogy Bánk győztesként álljon a királyi trón előtt, valamiféle kiengesztelő »egyensúlyi helyzetet« teremt a gyászoló király és Bánk között — s ez is volt vele az író célja. Az adott témán belül nem is fejezhette volna ki másként azt, amit akart: a meráni zsarnok halóit, de a magyar király nem lehet egyetlen vesztes ebben a küzdelemben.« A rendező a Molnártól említett »egyensúlyi helyzetet« teremtette meg, s ezzel megszabadult a múlt reakciós magyarázatától, amely az ötödik felvonás Bánkjában vétségéért büntetést érdemlő bűnöst látott.

(Befejező részét lapunk hol-*

aapa számában közöljük^

t