Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-06 / 80. szám

I II szocialista labor országainak népei mélységesen bíznak saját erejükben, kimerilbeletlen erülorrásaikban fi. J. Vorosilov elvtárs beszéde Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és kormánya, és az egész szov­jet nép nevében forró üdvözle­temet és jókívánságaimat adom át önöknek és az önök szemé­lyén keresztül az egész magyar- népnek, nemzeti ünnepük, Ma­gyarországnak a hitleri megszál­lás alól való felszabadulása és a népi hatalomnak országuk­ban való megalakulása tízéves évfordulója alkalmából. Tíz évvel ezelőtt a hős szovjet hadsereg a fasiszta hordák üldö­zése során a szolgaságba dön­tött Magyarország területére lépett és 1945. április 4-én befe­jezte a hitleri hadsereg szétzú­zását, és Magyarországnak a né­met. fasiszta megszállók uralma alól való felszabadítását. Ez az esemény fordulópont volt a magyar nép. életében. Sok évszázad folyamán a sza­badságszerető magyar nép rendkívüli hősiességgel és bátor­sággal harcolt nemzeti füg­getlenségéért és szabadságáért a török, osztrák—német és más idegen hódítók ellen. Mégis, a magyar nagybirtokosok és tőké­sek bűnös politikája következ­tében — akik nem egyszer el­árulták az ország nemzeti ér­dekeit — a nép törekvései nem valósulhattak meg. Még az első világháború után is, ami­kor Magyarország formailag önálló állammá vált, a való­ságban megmaradt hűbéri függő­ségben a nagy imperialista ha­talmaktól. A magyar nép egész törté­nelme során először csak akkor kapott tényleges lehetőséget valóban független, önálló álla­mának megalakítására, amikor a szovjet hadsereg kiűzte Magyarországról a fasiszta meg­szállókat. A szovjet hadsereg, amely mint felszabadító hadsereg lépett Magyarország terüle­tére, a magyar népnek tel­jes szabadságot nyújtott, hogy úgy rendezze be életét, ahogy akarja, olyan társa­dalmi és politikai rendszert létesítsen, amelyet legmeg­felelőbbnek tart a maga számára. A magyar nép mindörökre leszámolt a tőkések és nagybir­tokosok politikai és gazdasági uralmával, saját kezébe vette az államhatalmat, és népi demo­kratikus rendszert hozott létre. A népi demokratikus magyar állam megteremtése ily mó­don nemcsak a magyar nép nemzeti függetlenségéért vívott évszázados harcának győzelmes befejezése volt, hanem a magyar történelem új korszakának, a népi demokrácia és a szocia­lizmus alapjai építése korszaká­nak kezdetét is jelentette. A szovjet emberek, mint a világ valamennyi szabadszágsze- rető népe, őszinte örömmel és mély megelégedéssel üdvözölték a dicső magyar nép ezen törté­nelmi jelentőségű győzelmét. (Nagy taps.) Elvtársak! Több mint tíz ev­vel ezelőtt, 1944. december kl-én, Magyarország Ideiglenes Nem­zetgyűlése az éppen akkor fel­szabadított Debrecenben tar­tott első ülésén a magyar nép­hez szóló szózatában kimon­dotta: »Tudva tudjuk: lesz magyar felemelkedés! A bizton eljöven­dő erős, boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni. Füg­getlen Magyarországot aka­runk!« A magyar népnek ebben a felhívásban kifejezett kívánsá­gai megvalósultak! Az azóta eltelt tíz esztendő az ország valódi felemelkedésének és újjá­születésének, mély gazdasági, politikai és kulturális átalaku­lásoknak, Magyarország igazi felvirágzásának tíz éve volt. Magyarország életében e történelmi évtized legfonto­sabb eredménye, hogy a po­litikai hatalmat a munkás- osztály által vezetett nép vívta ki, megszilárdult az ország igazi tüggetlensége és szuverenitása, megerősödött a népi demo­kratikus rendszer, nagy sikerek születtek a szocializmus alap­jainak építésében. A magyar nép felszabadulása első napjaitól kezdve a munkás­osztály vezetésével, élén a munkásosztály pártjával, harcot indított a népgazdaság helyreál­lításáért és az ország demok­ratizálásáért. Az új népi hatalom igen fon­tos cselekedete volt a földre­form, amely valóra váltotta a tóldnélküli és kisparasztok száz­ezreinek évszázados álmát. A földreform, amelynek megvaló­sítása . során felszámolták a feudalizmus maradványait és a nagybirtokos osztályt, óriási tör­ténelmi jelentőségű esemény volt. A földreformért vívott küz­delemben megerősödött a mun­kásosztály és a dolgozó paraszt­ság harci szövetsége, amely a népi demokratikus rendszer szilárdságának és megingathatat- ianságának alapja. Nehéz túlértékelni a magyar dolgozók önfeláldozó munkáját, amelyet népgazdaságuk helyreál­lítása érdekében végeztek. A hitleri hordák kifosztották az országot, számos várost és falut romhalmazzá változtattak. Csak a szovjet hadsereg gyors előnyomulása akadályozta meg a hitleristákat abban, hogy Magyarországot pusztasággá vál­toztassák, hogy megfosszák a magyar embereket hajlékuktól és kenyerüktől, hogy teljesen rombadöntsék az önök gyönyörű fővárosát, Budapestet. Magyarország népgazdaságá­nak helyreállítása és további fejlődése a népellenes erők ádáz ellenállása közben ment végbe. Az ellenség azt jósolta, hogy a magyár népgazdaság helyreállí­tásához sok évtizedre lesz szük­ség és csak abban az esetben valósítható meg, ha Magyaror­szág segítséget kap az ameri­kai milliomosoktól. Ezek a jósla­tok azonban nem igazolódtak be. A magyar dolgozók sikeresen legyőzték az összes nehézsége­ket és nemcsak újjáépítették népgazdaságukat, hanem szocia­lista alapon át is szervezték iparukat és közlekedésüket. A régi Magyarország, mint ismeretes, elmaradt agrárország volt gyengén fejlett iparral, melynek jelentős részét a külföl­di tőke tartotta kezében. A magyar nép rövid idő alatt felszámolta az ország ipari elma­radottságát. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy a második világháborút megelőző húsz év alatt » régi Magyarország egész gyáripari termelése csak 20 százalékkal növekedett, a népi demokratikus rendszer első évtizede alatt viszont az ipari termelés a háború előtti színvonal háromszoro­sára emelkedett, vagyis az átlagos évi növekedés nem 1 százalék volt, mint a régi Magyarországon, hanem tel­jes 30 százalék. Magyarország iparilag elma­radt agrárországból fejlett szo­cialista iparral rendelkező or­szággá vált. Sikeresen fejlődik a szocialis­ta népgazdaság alapja, a ne­hézipar és annak szíve, a gép­ipar. A szén-, olaj- és villamos- energia-termelés öt év alatt kétszeresére emelkedett. Több mint kétszeresére nőtt a gépek, az acél és hengerelt vas, az alumínium és más igen fontos I anyagok termelése. Egész sor új iparág jött létre, amelyek a háború előtt egyáltalán nem lé­teztek. Elsajátították az ország népgazdasága szempontjából igen fontos új gépek és bonyolult gépi berendezések gyártását. A magyar nép hősi munkája nyo­mán új ipari központok kelet­keztek, tucatjával épültek új ipari üzemek. Az ország iparának sikeres fejlődése megteremtette a me­zőgazdaság új, haladó, szocialis­ta alapon való gyors felemelke­désének összes előfeltételeit. Kétségtelen, hogy a Magyar Népköztársaság a népi hatalom éveiben bizonyoa sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Ugyanakkor a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusa helyesen mutatott rá a me­zőgazdaság további felemelkedé­sének szükségességére, és azt a feladatot tűzte ki, hogy a leg­közelebbi években jelentős mér­tékben emelni kell a gabona, hús, zsír és más, az ország nö­vekvő szükségletei kielégítésé­hez szükséges termékek terme­lését. Ennek az igen fontos nép- gazdasági feladatnak a sikeres megoldása Magyarország egész lakosságának elsőrendű érdeke. Ismeretes, hogy a mezőgazda- sági termelés növelésére az egyéni parasztgazdaság lehetősé­gei igen korlátozottak. A nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelésnek, amely lehetővé teszi a mo­dern gépi technika és a me- zögazdUvSági tudomány vív­mányainak teljes mértékű kihasználását, vitathatatlan előnyei vannak az egyeui parasztgazdasággal szem­ben. Ezt igazolták nemcsak a szocialista építés történel­mi tapasztalatai a Szovjet­unióban, hanem maguknak a magyarországi élenjáró mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek tapasztalatai is. A Magyar Dolgozók Pártja cs a Magyar Népköztársaság kor­mánya helyesen azt tartja, hogy a mezőgazdasági termelés igazi fellendülése és felvirágzása csak a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése alapján ér­hető el. Élenjáró magyar parasztok már nem sokkal a földreform után megalakították ai első mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket, mert úgy látták, hogy az egyetlen út — nem csupán a jómódú élet, hanem növekvő szellemi szükségleteik kielégí­tése felé is — a közös munkán keresztül vezet. A közös gazdál­kodás eszméje azóta mély gyökereket eresztett a magyar falun. A közös gazdálkodás elő­nyeinek láttán ma már a ma­gyar parasztok százezrei egyesül­tek termelőszövetkezetekbe, me­lyek az állami gazdaságokkal együtt az ország egész szántó­területének egyharmadát fog­lalják el. Saját tapasztalatuk alapján győződtek meg arról, hogy a társas gazdálkodás az egyéni gazdálkodással szemben a mezőgazdaságban a növény- termesztés terén lényegesen magasabb terméseredmények, az állattenyésztés terén maga­sabb hozamok elérését biztosít­ja­Amikor a Magyar Dolgozók Pártja és a népi kormány első­rendű jelentőséget tulajdonít a termelőszövetkezetek fejlesztésé­nek és minden szükséges intéz­kedést megtesz azok gyarapí­tására, ugyanakkor segíti a szövetkezetbe vala­mely okból még be nem lé­pett, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy emeljék mezőgazdasági termelésük színvonalát »/ egész nép érdekében. A mezőgazdaság felemelke­dése és szocialista átszervezése feladatainak megoldásában egy­re nagyobb szerepet játszanak a gépállomások, amelyek száma évről évre növekszik. Az ország mezőgazdasága sokezer traktor­ral, kombájnnal és más kor­szerű mezőgazdasági géppel rendelkezik. A szovjet nép forrón kívánja a magyar dolgozóknak, hogy sikeresen oldják meg a me­zőgazdaság sokoldalú és gyors fellendítésének nem könnyű, de Deines feladatát. (Taps.) Elvtársak! Az elmúlt évtize­det a magyar dolgozók anyagi és kulturádis színvonalának jelentős emelkedése jellemzi. A Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormány fáradhatat­lanul gondoskodik a nép jólété­nek emeléséről, és ennek ered­ményeképpen az országban megszűnt a munkanélküliség, a régi Magyarország igazi átka, eltörölték a háborús évek örök­ségét, a jegyrendszert, rendsze­resen csökkentik az élelmiszerek és közszükségleti cikkek árait, nő a munkások és alkalmazot­tak reálbére, valamint a dolgo­zó parasztok jövedelme. Egyre szélesebb méreteket ölt a lakás- építkezés. A város és a falu dolgozói jólétének emelése, növekvő anyagi és kulturális szük­ségleteik kielégítése, a népi hatalom igen fontos felada­ta. Teljes határozottsággal ki kell azonban hangsúlyoz­ni, hogy ez a feladat csak a bővített szocialista újrater­melés és a munkatermelé­kenység minden módon való emelése alapján, a további szocialista iparosítás alap­ján oldható meg sikeresen. A dolgozók életszínvonalának emelése, a mezőgazdaság fellen­dítése és a közszükségleti cikke­ket gyártó iparágak további tejlesztése elképzelhetetlen a ne­hézipar szüntelen fejlesztése nél­kül. A nagy Lenin, mint ismere­tes, arra tanított, hogy »a szo­cializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes.« Minden eltérés a ne­hézipar elsődleges fejlesztésének lenini—sztálini elvétől elke­rülhetetlenül az egész népgazda­ság aláásásához vezet. Meggyen­gíti az ország gazdasági erejét es védelmi képességét. A magyar munkásosztály leg­komolyabb feladatát a munka termelékenységének minden mó • don való emelésében látja. »A munka termelékenysége — mint nagy tanítónk, Lenin mondotta —, ez végeredményben a legfon­tosabb, a legfőbb az új tár­sadalmi rend győzelme szempont­jából.« A munka termelékeny­ségének fokozatos emelkedése nélkül a szocializmus végső győ­zelme elképzelhetetlen. A Magyar Népköztársaság nagy sikereket ért cl az új, tar­talmában szocialista, formájá­ban nemzeti kultúra fejlesztése terén. Magyarország történelmé­ben először vált a kultúra és művészet a széles néptöme­gek kincsévé. A Horthy-rend- szer és a monarchia uralmának idején a főiskolák kapui lénye­gében zárva voltak a dolgo­zók előtt. Ma az egyetemeken és az ország többi főiskoláin a munkások, parasztok és a dolgo­zó értelmiség gyermekei tanul­nak. A magyar főiskolai hallga­tók száma 1930-hoz képest meg­négyszereződött. Növekszik az új, a népből jött és vele elvá­laszthatatlanul összeforrott ér­telmiség. A szocializmus építé­sének közös munkájában elfog­lalták méltó helyüket a régi ér­telmiség képviselői is, akik min­den erejüket népük szolgálatába állítják. örvendetesek a magyar tu­dósok, írók, színészek, festők, szobrászok, zeneszerzők sikerei. A magyar kultúra kimagasló képviselőinek művei széles körben ismeretesek orszá­gunkban, és méltán örven­denek a szovjet nép körében tiszteletnek és szeretetnek. Elvtársak! A népi hatalom dicső évtizedének eredményeit összegezve, megelégedéssel kell megállapítani, hogy a szocia­lizmus győzelméért vívott harc­ban egyre erősödik a párt és a nép egysége. A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép kipróbált és harcokban edzett vezetője, a nép osztatlan bizalmát és forró szeretetét élvezi. (Taps.) A ma­gyar nép erkölcsi és politikai egy­ségének és összeforrottságának megszilárdítása, a munkásosz­tálynak pártja köré való tömörü­lése záloga a népi demokratikus rend megingathatatlanságának és a szocializmus győzelméért folytatott harc további sikerei­nek,. Ismeretes, hogy a szocialista építés számos nehézséggel és akadállyal járt és jár. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdésé­vel, a hibák és hiányosságok bátor feltárásával, határozottan elejét véve a marxizmus— leninizmustól való bármilyen el­hajlásnak, a Magyar Dolgozók Pártja biztosan vezeti az orszá­got további győzelmek felé. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nem­rég megtartott ülése, mint ismeretes, megvitatta a po­litikai helyzetet és a párt feladatait. Az ülés határoza­tai mélyrehatóan elemezték az ország gazdasági helyze­tét, nemcsak megjelölték az eredményeket, hanem feltár­ták a szocialista építésben mutatkozó hibákat és hiá­nyosságokat, és helyesen ha­tározták meg a hibák kijaví­tásához szükséges intézkedé­seket és a népi demokra­tikus rendszer további erő­sítésének és fejlesztésének feladatait. Az ülés határozatai nemcsak a párt, hanem az egész nép egyhan­gú támogatásával találkoztak, ami arról tanúskodik, hogy ezek a határozatok megfelelnek az egész ország alapvető érdekei­nek. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetősége ülésének határozataira úgy tekint, mint a testvérpárt harci programjára a jelen­legi szakaszban. (Nagy taps.) Nem lehet kételkedni abban, hogy a magyar nép, pártjának, a Magyar Dolgozók Pártjának és a part Központi Vezetőségé­nek irányításával új sikereket fog elérni az ország gazdasági életének felvirágoztatásában és a dolgozók jólétének emelésé­ben, a szocializmus magyaror­szági építésének nagy ügyében. Kedves elvtársak! A Magyar- ország felszabadulása óta eltelt évtized a magyar és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok megszilárdításának és fejleszté­sének évtizede volt. Az 1948. február 18-án aláírt szovjet—magyar barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a többi szerződés, amelyet a Szov­jetunió és a testvéri népi demo­kratikus országok között kötöt­tek, a népek szoros együttműkö­désének ügyét szolgálja, füg­getlenségük és szuverénitásuk kölcsönös tisz Leletben tartásának alapján. A béke, demokrácia és szo­cializmus táborának ország ú közötti szoros együttműkö­dés igen fontos eszköze a biztonság megszilárdításá­nak, nagy hozzájárulás az egész világ egyszerű embe­reinek közös harcához, az új háború kirobbantása ellen. Az országaink közötti baráti kapcsolatok alapja maguknak a népeknek mély érdekközössége* a nemzetközi szolidaritás. A Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság és a népi demo­kratikus országok változatlanul békepolitikát folytattak és foly­tatnak, építik kapcsolataikat minden állammal, nagy és kis államokkal egyaránt, a népek szuverénitásának és valódi nemzeti függetlenségének tisz­teletben tartása alapján, az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök, a belső ügyekbe való be nem avatkozás alapján. Mindez lehetőséget biztosít az államok békés egymás mellett élésére, függetlenül társadalmi és po­litikai berendezésüktől Az országok közötti kapcso­latok terén egyenesen ellenté­tes politikát folytatnak az im­perialista államok uralkodó kö­rei, élükön az Észak-Amerikai Egyesült Államokkal. Ezek min­den erővel arra törekszenek, hogy ne engedjék meg a nemzet­közi feszültség enyhülését és nyíltan új háborút készíte­nek elő. Fokozzák a fegyverke­zési hajszát és az atomfegyve­rek gyártását, soha nem lá­tott méretekre duzzasztják a hadiköltségvetéseket, folytatják a haditámaszpontok felállítását (Folytatás az 5. oldalon) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents