Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-29 / 100. szám
r AZ MPPB/TCSKiSKUNMÍGYEI PARIBI207TSAGMAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 1G0. SZÁM Ára 50 fillér 1955 ÁPRILIS 29. PÉNTEK Dicsőség a világbéke legfőbb védelmezőjének, hazánk felszabadítójának, a nagy Szovjetuniónak! 57 vagon kukorica - kevés fáradság árán Huss budapesti ipari vállalat felhívása as ország üzemeinek dolgozóihoz! .V* éves» íerv túlteljesítéséért A bar és gyümölcs melleit a bácsalmási járás a sertéstenyésztés hazája. A régebbi statisztikát nézve ki is derül, hogy valamikor a szántóterület 30— 32 százalékán termesztettek kukoricát, a kenyérgabonának 20, az ipari növényeknek mindössze 2 százalék maradt. Ma persze tervgazdálkodásunk révén más az arány. A kötelező gabonave- tésterület és az igen népszerűvé- lett ipari növények — (a tsz-ek szántóterületük 10—12 százalékán, az egyéniek ennél is nagyobb területen termelnek szerződésre) — a kukoricát a szántók negyedlére szorították. Mi most a cél? Az, hogy ezen az egyelőre' nem növelhető vetésterületen minél több kukoricát termesszenek a járásban. Az okok, a miért-ekúgy kapcsolódnak egymásba, mint a láncszemek. Mikor beszélhetünk országunkban a gabona-probléma megoldásáról, a gabona mostani vetésterülete csökkentésének, a jobb vetésforgók beállításának lehetőségéről? Ügy, ha az átlagterméseket növeljük. Mi keli a magasabb gabonaterméshez? Elsősorban gazdag táperejű, jói munkáit föld. A táperőt a trágya adja, — ehhez sok állat, a sok állathoz bőséges takarmány szükséges. Máris eljutottunk a kukoricának, mint első takarmánynövényünknek rendkívüli fontosságához. Másrészt a dolgozók élelmiszerellátásának fokozását hús és zsír nélkül elképzelni szintén nem lehet, — ennek feltétele ismét csak a kukorica + sertés. A kukoricatermés emelésének egyik lő eszköze a négyzetes vetés. Miért? Három év átlagait nézve így fest a bácsalmási járásban a kukoricatermés: 1952-ben 10 mázsa (májusi rnorzsoltban számítva), 1953-ban 8.6 mázsa, 1954-ben 12.1 mázsa. Első pillantásra érdekes, hogy az aszályos 1952-es év termése magasabb, mint a rákövetkező, jóval kedvezőbb esztendőé. ' De kiderül, hogy 1953-ban számos helyen úgy ellepte a kukoricát a gaz, hogy be sem érett, mert a gyomokkal együtt zölden elsi- íózták. Termelőszövetkezeteink jórészében azonban nem engedi meg a munkaerő, hogy annyiszor és akkor kapáljanak, amikor a ve- temény megkívánja. Ezt a gondot veszi le az ember válláról a gépi munira, — de a gépet csak négyzetes vetésű táblán lehet alkalmazni. A tataházi Petőfi TSZ tavaly 80 holdon vetett négyzetesen. Holdanként 31.70 mázsát takarítottak be erről a tábláról a soros vetésű kukorica 26 mázsájával szemben. Más, egyéb megyebeli példák szerint is legkevesebb 5—6 mázsával nagyobb m. négyzetesen vetett kukorica hozama. S tegyünk egy feis számítást. A bácsalmási járás tsz-ei 1917 holdon termelnek kukoricát. Terveik szerint ennek 60 százalékán alkalmaznak négyzetes vetést, ami 1150 hold. Öt mázsa tennéstöbbletot számítva holdanként, ez csak a szövetkezetekben 57.5 vagon kukoricának felel meg. Tessék kiszámítani, hány sertést lehet ezzel meghízlalni?! A gépállomások idén derekas segítséget adnak a vetésben. A mélykúti például vállalta, hogy a körzetéhez tartozó tsz-ek kukoricaterületének 87 százalékát négyzetesen veti. A géppel a nagyobb tsz-eknek dolgoznak (a hét elején kezdték meg a Termő Kalász TSZ-ben 60 hold heteró- zis kukorica vetését), míg a kisebb csopoi-tokban k ultivá torra szerelt sörnyitóval segítenek a vetés előkészítésében. A Bácsalmási Gépállomáson a két négyzetbevető gép mellett ugyancsak munkába állítják a ZK. függő kultivátorokat. A Tataházán tartott bemutató után a bácsalmási Lenin TSZ, — amely növényápoláshoz még nem kérte a gépállomás segítségét — most szerződést kötött: kukoricáját négyzetesen veti és géppel művelted. (A gépállomás már jócskán be is fejezte náluk a ve-. tést.) A sok Igával rendelkező tsz-ek, mint a mélykúti Petőfi is — ügyesen oldják meg a négyzetes vetést. Lófogatú kapával a vetés mélységében meghúzzák az árkot, keresztben sorvonalzóval jelölik meg a csatlakozási pontot, ahova a mag került A példához számos egyéni gazda is csatlakozott. Abrahám ístván bácsalmási dolgozó paraszt — aki társaival egyébként termelőszövetkezet alakításán fáradozik — négyzetesen vet. Ugyanitt Czanik László 35 mázsás kukoricatermésre törekszik az idén, — kukoricaföldjét szakszerűen műtrágyázza és négyzetesen műveli. A gépi kapálás sorsa most dől el. Olyan négyzetes vetésre kell törekedni, hogy a sorok nyílegyenesek legyenek, — ez pedig nem is annyira fáradságot, mint nagy gondot, lelkiismeretességet kíván. Ezért állanak most sorompóba a járás szakemberei, a több, mint harminc gépállomási és községi agronómus, mezőgazdasági előadó. A járási mezőgazdaság; osztály megfelelően átcsoportosította őket, munkájukat ezekben a napokban fokozottabban ellenőrzi a helyszínen és tíznaposként beszámoltatja őket területeik eredményéről. Fáradságnak alig nevezhető kis munkatöbblet ilyen egyszerűen fizetődik vissza sok-sok vagon termésben. Emellett a gép felmenti az emberi munkaerőt s egy sereg munkaegységet megtakarít a tsz-nek. Sok tsz-ben nem kell ezt már bizonygatni. Szakembereink úgy agitáljanak, gépállomásaink úgy dolgozzanak ezen a tavaszon és riyáron, hogy őszre már ne néhány, — de minden szövetkezet saját tapasztalata alapján győződjek meg a négyzetes vetés, a gépi növény-' ápolás előnyéről! Mi, húsz budapesti ipari vállalat: Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, MAVAG Mozdony- és Gépgyár, Ganz Vagon- és Gépgyár, Gheorghiu-Dcj Hajógyár, Óbudai Hajógyár, Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Vörös Csillag Traktorgyár, Kle- ment Gottwald Villamossági Gyár, Villamosgép- és Kábelgyár, Április 4 Gépgyár, Orion Rádió és Villamossági V., Lőrinci Hengermű, Goldberger Textilművek, Kispesti Textilgyár, Lőrinci Fonóipar, Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár, Vörös Október Ruhagyár, Csepeli Papírgyár, Gránit Csiszolókoroeg- és Kőedénygyár, Budapesti Konzervgyár ckúgozói, a munkások, művezetők, technikusok és mérnökök, megvitattuk vállalataink tervteljesítésének helyzetét, az 1955. évi terv teljesítésének feladatait és a következő felhívás-, sál fordulunk Budapest és az ország összes ipari üzemeinek munkásaihoz és műszála vezetőihez; Munkások! Műszaki vezetők! Elvtársak! Üzemeink dolgozói és műszaki vezetői becsülettel helytálltak a felszabadulási munkaversenyben, amely jelentős kezdeti eredményekkel zárult. Üzemeink túlteljesítettéli első negyedéves termelést tervüket. Kezdeti eredményeket értünk el a termelékenység emelése, a fegyelem, a rend, a szervezettség javítása, az anyáig-, energiatakarékosság, valamint az önköltség csökkentése terén is. Azonban e téren a szükségletek és a lehetőségek mögött még mindig nagyon elmaradtunk. Mi, budapesti dolgozik büszkék vagyunk arra, hogy a fel- szabadulási versenyben jó munkájuk elismeréseként huszonegy budapesti vállalat nyerte el a Minisztertanács és a SZOT megtisztelő serleget, a velejáró pénzjutalmat. Üzemeink dolgozói megértették pártunk szavát, a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi határozatát és teljes mértékben magukévá teszik. Helyeseljük és tettekkel támogatjuk a párt harcát a jobboldali opportunisták ellen, akiknek káros párt- és népellenes nézetei nyomán a mi üzemeinkben is elterjedt a lazaság, a liberalizmus, a fegyelmezetlenség és a szervezetlenség, aminek következtében az elmúlt évben nem emelkedett, hanem csökkent a munka termelékenysége, megnőtt a selejt és megdrágultak a termékek. A munkásosztály és egész dolgozó népünk pártunk Központi Vezetősége márciusi és áprilisi határozatában választ kapott azokra a kérdésekre, amelyek az elmúlt hónapok folyamán leginkább foglalkoztatták a népi demokrácia ügyét szívén viselő dolgozókat és most lendületes munkával megvalósítja a párt határozatában megjelölt feladatokat. Egyre jobban megértjük azt, hegy a népjólét emelését csakis terveink teljesítésével cs túlteljesítésével, a munka magasabb termelékenységével, az önköltség csökkentésével, fokozott anyag- és energia megtakarítással valósíthatjuk meg. Üzemeink munkásai, mérnökei, művezetői és technikusai a felszabadulási munkaverseny eredményei alapján meg vannak győződve arról, hogy termelésünkben még igen nagy felhasználatlan lehetőségeink vannak, amelyeket ki kell használnunk, hogy a terveket hiánytalanul teljesítsük, túlteljesítsük s a munka termelékenységét emeljük. Igen nagy lehetőségeink vannak üzemeink gépi berendezésének, a régi és új technikának jobb kihasználásában. a technológiai előírások betartásában, a jobb munkaszervezésben és a fegyelmezettebben végzett munkában. Ügy látjuk, hogy az a feladat, amelyet az ezévi terv elénk állít, nemcsak reális, hanem túl is teljesíthető, ha ezeket a lehetőségeket jól felhasználjuk, ha ütemessé tesszük a termelést, szervezetté és állandóvá a szocialista munkaversenyt, amely számos iparágban olyan szép eredményeket hozott a felszabadulási verseny folyamán. A felhívás a továbbiakban részletesen kitér az egyes üzemek vállalására, majd így folytatódik; Mi, a húsz budapesti ipari vállalat dolgozói együttesen az éves terv túlteljesítésével 251 millió forint terven felüli termelési értéket adunk a népgazdaságnak! Ezzel a termelési éltekkel a húsz vállalat együttes éves termelési tértet 3.5 százalékkal túlteljesítjük. A felajánlások teljesítésének eredményeképpen az üzemek nagyrésze december 20-án teljesíti a teljes termelés 1955. éves tervét. Exportra termelő üzemeink dolgozói vállalták az éves exporttervek határidő előtti teljesítését is. Üzemeink dolgozói — hangzik a felhívás — és műszaki vezetői biztosítják, hogy a más üzemek számára készített gyártmányokra vonatkozó kooperációs kötelezettségeiket határidőre, pontosan telje-ítik, felhívjuk a mi üzemeinkkel kooperáló üzemek dolgozóit, hogy ugyancsak a határidők pontos megtartáséval segítsék elő éves vállalásunk teljesítését. A jobb termelés érdekében minden üzem, műhely és lehetőleg minden dolgozónk konkrét felajánlást tesz a minőség javítása érdekében. Ezzel biztosítjuk, hogy nemcsak több, hanem jobb-minőségű termékeket gyártunk dolgozó népünknek és külön nagy figyelmet fordítunk az export minőségének javítására. A munka jobb szervezésével, a munkaidő, a termelési tartalékok jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal emeljük a termelékenységet, csökkentjük az önköltséget. Ezzel _ biztosítjuk nemcsak a több és jobb, hanem az olcsóbb termelést is. A szocializmus építésében a munka termelékenységének emelése a legdöntőbb. Ezért üzemeinkben az 1955. évre a tervezetten felül átlagosan 2.3 százalékkal növeljük az egy munkásra eső termelési értéket. A termelékenység növekedésén kívül az önköltség további csökkentését lógja eredményezni, hogy takarékoskodni fogunk az anyaggal és a termeléshez felhasznált álló- és forgóeszközökkel. A húsz budapesti vállalat dolgozói vállaljuk, hogy a 251 millió forintos többtermelési költségünket 41.4 millió forinttal, ezen-belül az anyagköltséget 26 millió forinttal fogjuk csökkenteni. Az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet fordítunk az új technika alkalmazásara, a meglévő technika jobb kihasználására, dolgozóink alkotó kezdeményezésének kifejlesztésére, az újítási mozgalom fellendítésére és az élenjáró új tapasztalatok elterjesztésére. A -termelési feladatok megoldásával egyidejűleg üzemeink gazdasági vezetői, valamint a párt, szakszervezet, DISZ és MNDSZ-szervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a kollektív szerződésben előírt kötelezettségek betartására, a dolgozók gazdasági és kulturális helyzetének javítására. Üzemeink párt-, szakszervezeti, DISZ- és MNDSZ-szerveze- tei jó politikai és szervezeti munkával, a termelés pártellenőrzésével segítik a dolgozókat, a gazdasági vezetőket, a fenti vállalások maradéktalan teljesítésében. Mi, húsz budapesti nagyipari vállalat dolgozói és vezetői versenyre hívjuk az ipar vala- inennyi üzemének dolgozóit és vezetőit, csatlakozzanak felajánlásunkhoz és tegyenek felajánlást az éves terv -minden részletében való túlteljesítésére. Termeljünk 1955-ben többet, jobbat és olcsóbban! Ne legyen munkás, mérnök, művezető, technikus, aki nem vesz részt a versenyben. Lépjenek a verseny élvonalába a sztahanovisták és újítók újabb százezrei! Vessük latba minden erőnket, hogy az 1955. éves terv teljesítésével és túlteljesítésével alaposan előkészítsük a második ötéves terv kedvező indulását! Tegyük ezzel még erősebbé hazánkat, amely a nagy Szovjetunió oldalán a nemzetközi béketábor élvonalában harcol. Legyen ez a verseny százez rek és milliók versenye a békéért, hazánk boldogulásáért, a szocializmusért! A felhívást az összes dolgozók nevében aláírták a 20 budapesti nagyipari vállalat vezetői és élvonalbeli munkásai,
