Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

* Élenjáró szövetkezetek tapasztalataiból UöOOOOOOOO-OO-OOOOO-OO^KKX 000000000000-0oooo \ Egyre épül9 szépül Csehszlovákia Miből oszlanak pónzelöleget a lataházi Petőfi TSZ-ben? Jól gazdálkodó, gazdag ter­melőszövetkezet a tataházi Pe­tőfi. Az április 4-e tiszteletére folyó versenyben a járási első, a megyei második és az orszá­gos tizenhatodik helyre kerül­tek. A szövetkezeti vagyon ér­téke meghaladja a két és fél millió forintot. A termésátlagot évről-évre növelik. Búzából 7, árpából 10.20 mázsát arattak tavaly, 03 mázsa burgonyát szedtek és a 80 hold négyzetes Kukorica 31.70 mázsával fize­tett a sorosvetés 26 mázsás át­lagával szemben. Ahogyan a kö­zös gazdaság gyarapodik, úgy él a tagság is. Másfél év alatt négy tag vásárolt házat, nyolc most épít saját erőből s ugyan­csak nehéz lenne összeszámolni: hányán vásároltak ú.j bútort, motorkerékpárt, drága rádiót, egyebet a tagok közül. Bapp Pál tavaly 704 munkaegységére kapott 17 mázsa búzát, 387 kg árpát, 31 mázsa kukoricát, 7 mázsa szénát, 23 mázsa burgo­nyát, 170 kg cukrot, 16 mázsa répát és közel 4000 forintot. Csizmadia János családjával 110 mázsa terményt kapott. Burszki Jánosnak ma is 40 má­zsa eladó kukoricája van a tavalyi osztalékból. A Petőfi TSZ tagjai azonban nemcsak zárszámadáskor látnak jövedelmet. A vezetőség arra tü­lekszik, hogy havonta rendsze- 1 esen jusson készpénzelőleg. Es jut is. Ez évben kétszer osztot­tak már — munkaegységenként mintegy 6 forintot — s ezt a május elsejére történő harmadik osztáskor kiegészítik 8 forint­ra. Az eddig kiosztott összeg meghaladja a 30.000 forintot, — ennek fele forintértékbe átszá­mított tej, zöldségféle és rozsé. A pénz mellett előlegül osz­tottak nemrég 32 mázsa burgo­nyát is. A most következő osz­táshoz 500 mázsa szerződéses burgonya árából származik a pénz. Ez ugyan jóval több lesz, mint a kiosztásra szánt 30.000 forint, de a többit aratás ide­jére tartogatják »inkább ke­vesebbet, de sűrűn«-elve alap­ján. fiz előlegosztás forrásai Sok kisebb-nagyobb forrásból folyik össze erre a pénz. Növénytermelésben a szerző­déses veteményekért kapott termelési előlegből. így egy hó­nap múlva kezükben lesz a cukorrépáért és a 15 hold bur­gonyáért járó művelési hitel. Kisebb, de mégis jelentős for­rás a 6 holdas kert- és dinnye­föld. Tavaly a’ két és fél hold kert zöldségtermése nemcsak a tagokat látta el egész nyáron főzelékfélével, de a közös kony­hára is hozott vagy 25.000 forin­tot. Az igazi pénzforrás azonban az állattenyésztés. Bevételük telét adja évente. A havi tej­pénz havonta 4—5000 forint kö­rül mozog. Persze, párhuzamo­san növekszik a fejési átlaggal, ami általában 10—11 liter. A szövetkezet erősen munkálkodik az állomány minőségének javí­tásán. A 30 darab kétéves, sa­ját nevelésű, csupa ,ió anyától származó üsző egy-két év múl­va híressé teszi a szövetkezet tehenészetét. A több, mint 200 darabból álló sertésfalka jövedelmezőségét még fokozza, hogy a szövetke­zet tenyészállatokat nevel. Har­minc törzskönyvezett berkshire- anyájuk fialási, átlaga 8.1. Hu­szonöt kant szerződésre nevel­nek. (Két bikát is.) A tenyész­állatok beszámítanak a beadás­ba s magas áron veszik át. Az idei szaporulatból már ötvon tenyészsüldőt választanak ki. Ha ezeket az előírt 80—90 kilós súlyban átadják, csak a 22 fo­rintos kilónkénti alapárat szá­mítva is, 90—100.000 forintot kapnak s emellett 40—45 mázsa hízottsertés- és vágómarhabe­adást írnak a szövetkezet javá­ra. Tetemes jövedelem ered a hizlalásból is Az idei beadást már teljesí­tették, emellett 10 hizbt szaba­don adtak el. 78 mázsa hízót adnak be takarmány helyett is. így igen jól jár a szövetkezet. Hiszen a hízóbeadás jórészét — nagyobb áron — törlesztik a tenyészállatok, másrészt magma­rad a takarmány, s azzal sza­badpiacra hizlalhatnak. A ta- karmányjcészlethez jócskán ad a szövetkezet darálója is. A tél folyamán 40—50 mázsa vámke­resmény gyűlt össze. S ha már a takarmány biztosításának módjairól beszélünk, — leg­egyszerűbb a példás termesztés. Csak a négyzetes vetés — tehát aprócska fáradság — segítségé­vel tavaly kereken 450 mázsa terméslöbbletet takarított be a tsz — a már említett 80 hold­ról. Ezzel cppen 90 sertést lehet meghízlalni. A felsoroltakkal kimerült yolna a jövedelemforrás? Nem. Marad még a baromfitartás — ami azonban ma még a leggyen­gébb ág a tsz-ben. Kevés is — mindössze 133 darab — és egyoldalú: tyúk, meg pulyka. A tagság tiltakozik a vezetőség ál­tal többször javasolt liba ellen, — az asszonyok főleg az őszi tömés miatt. Vélekedésük furcsa, hiszen a pulykával legalább annyi vesződség van, — sőt kis korában még löbo! — mint a libával, amely sok pénzt érő tollal, májjal, hússal, zsírral ugyancsak megfizetné a fáradságot. összegezve: a Petőfi TSZ példájára minden termelő- szövetkezetben többfajta lehető­ség van a jövedelemszerzés állandósítására. Csak meg kell keresni s azután okos, jó számí­tással, előrelátással, ügyességgel ki is használni ezeket. Előkészületek a peronoszpóra-veszély leküzdésére Az utóbbi csapadékos évek- bn a peronoszpóra elleni küz­delem igen próbára tette szőlő­termelőinket. Dolgozó paraszt­ságunk az idén sem engedheti meg, hogy egész évi fáradságos munkájának gyümölcse egy vá­ratlan, de különben meg­akadályozható veszély során karba vesszen. A peronoszpóra- fertőzés nagymérvű pusztításá­nak egyik döntő oka, hogy a szőlőtermelők nagy része elkésik az első permetezéssel, azt gon­dolván, hogy takarékoskodik a permetezőanyaggul. Ez igen helytelen, mert a hosszabb, rö- videbb ideig tartó lappang ősi idő folytán a fertőzést nem ve­szik észre rögtön, csak akkor, amikor a szőlő levelén a jelleg­zetes olajfoltok már megjelen­tek. A peronoszpóra-fertőzés e szakaszában történő permete­zés már úgyszólván semmit sem segít a bajon. A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága éppen ebben akar segítséget adni ámegye va­lamennyi szőlőtermelő községé­nek, amikora legfontosabb szőlő- területeken peronoszpóra jelző­állomásokat létesít s ahol a mű­szerek kezelését a községi szak­emberekre bízza. A jelzőállomá­son lévő műszerekből pontosan megállapítható lesz a hőmérsék­leti és nedvességi adutok alap­ján o peronoszpóra-fertőzés időpontja, valamint a permete­zés megkezdésének és befejezé­sének ideje. Az első permetezés megkezdésére legalkalmasabb időpontok, valamint a további permetezések pontos adatait a községi tanácsok május 1-től hangoshíradó cs dobszó útján adják a szőlőtermelők tudomásá­ra. A peronoszpóra-veszély ered­ményes leküzdésének elenged­hetetlen követelménye az, hogy megfelelő számú permetezőgép álljon a termelők rendelkezé­sére, mivel számolni kell azzal is, hogy csapadékos, meleg idő­járás esetén a szőlöállomány permetezését négy napon belül be kell fejezni. Tehát két ka­taszteri holdanként kell egy permetezőgépet biztosítani. Er­re megvan a lehetőség, mert permetezőgép és a hozzá szüksé­ges alkatrészellátásunk a múlt évihez viszonyítva sokat javult. Gondoskodás történt ar­ról is, hogy a permetezőgépek alkatrészei már időben kapha­tók legyenek a földművesszövet­kezeti boltokban. A megyei ta­nács továbbra is szoros kapcso­latot tart fenn az illetékes szer­vekkel, hogy még a további — később jelentkező szükségletek is biztosítva legyenek. A permetezéshez szükséges rézgálic is van elegendő. Az ezideig leszállított rézgálicmeny- nyiségen felül a héten többszáz vagon rézgálic kerül a lőldmű­A KISKUNHALASI jAltAS- BAN Borotián a tanácstagok a vá­lasztókörzeteikben kisgyűléseket tartanak és háziagitáciqt végez­nek. Az elmúlt hét végéig több. mint tíz kisgyűlést tartottak és mintegy 15U házat látogattak meg. Eddig hetven dolgozó paraszt ígérte meg, hogy kötelezettségét május 1-ig rendezi. A begyűjté­si hét plső leiében 560 kg. to­jást, 190 kg. baromfit gyűjtöttek be, ami többszöröse az előző heti felvásárlásnak. A kiskunhalasi járás eredmé­nyét igen visszahúzzák az oiyan községek, mint Balotaszállás. ahol a tanács végrehajtó bizott­sága nem fordít kellő gondot a begyűjtési hétre. Gombos Ist­ván VB-elnök nem ellenőrzi a begyűjtési megbízott munkáját. vesszövetkezetek boltjaiba,, ahon­nan a szőlőtermelők a szüksé­ges rézgálicmennyiséget szaba­don felvásárolhatják. Ugyancsak van elegendő bordódé készítésé­hez szükséges növényvédő (kövér) mész is. A Megyei Tanács Mezőgazda- sági Igazgatósága a perőnoszpó- ra elleni védekezési eljárások ismertetésére 24 községben ér­tekezletet szervezett, ahol egy-- egy szőlészeti szakember tart előadást. Dolgozó parasztságunk-- nak érdeke, hogy minél nagyobb számban látogassa ezeket az előadásokat. A védekezés igen nagyjelentő­ségű, mert nagy értékről: szőlő­termésünk megvédéséről van szó, amely nemcsak szőlőter­melő parasztságunk életszínvo­nalát emeli, hanem nagyban hozzájárul egész népünk gazda­godásához, Fáth Imre. A BAJAI JÁRÁSBAN ■a tanácstagok 80 százaiéira kis- gyűléseken ismerteti a begyűj­tési hét jelentőségét. Szereimen eddig 38 kisgyűlést tartottam s a termelők közül 94-cn tettek vál­lalást. A járásban mozgalom indult, hegy ne legyen egyetlen Hátra­lékos tanácstag sem. A begyűjtött mennyiség az előző hetinek több, mint kétsze­resére emelkedett. A begyűjtési hét előtt tojásból 33 múzsát gyűjtöttek be, — ez 72-re nőtt, a baromfifelvásárlás 20.5 mázsá­val több. Emellett 143.5 mázsa vágómarhát, 86 mázsa sertést vettek, át a begyűjtő szervek. A begyűjtési hét sikerét nagy­ban segítik a pártszervezetek. Megtárgyalták a kommunisták' feladatait és mozgósították a párttagságot, \ begyűjtési hét hírei Az első csehszlovák köztársaság idején, tíz évvel az első világ­háború után érték csak el a háború előtti, az 1913. évi termelési színvonalat. A népi demokratikus Csehszlovákia három és fél év­vel a második világháború után már 10 százalékkal túlteljesítette a legmagasabb kapitalista termelési színvonalat. Pedig a második világháború összehasonlíthatatlanul jobban tönkretette az iparát, mint az első. Csehszlovákiát már 1937-ben a világ tíz legfejlettebb ipari or­szága közé sorolták. A népi demokratikus Csehszlovákia az első ötéves terven belül több, mint kétszer annyi iparcikket gyártott, mint 1937-ben, az első köztársaság ipari kapacitásának csúcsidején. A nehézipari üzemek sok gépi berendezéssel látják el az egyre több fogyasztási cikket gyártó üzemeket. A háború előtt azl mondták: Csehország a »tíata-cipök« és a »kerékpárosok országa«. A mai Csehszlovákiáról teljes joggal mondhatjuk: a »motorkerékpárosok országa.-' Azelőtt Zlinben készítették a Bata-cipőket. Ma eziCottwaldoo város és Morvaország legnagyobb ipari központja. A munkások és munkásnak ezrei dolgoznak az államosított »Svitt« cipőgyárban. Ezek nem szívesen gondolnak vissza az embertelen kizsákmányo­lásra és bánásmódra a volt Bata-művekben. A képen: Az új Gottwaldov egyik utcája a munkaidő befe­jeztével. f Bármerre jár az ember Bratislavában, Szlovákia fővárosában, Szinte mindenütt folyik az építkezés. Vj gyárak, új lakóházak, új középületek falai emelkednek napról-napra egyre magasabban. Felépült 11 irodaház, 3 kutatóintézet, új filmgyár és egész új utcák és városnegyedek modern, egészséges lakóházakból. Már működ­nek a Béke-müvek, Bratislava új híítőházat, modern mosodát is, kapott. Megnagyobbították a Slovnafl, Kablo, Gumón; Stollwerck gyárakat. Bővítettek a város közlekedését. S az üzemek mellett megépült mindaz, ami a bratislavaiak új életéhez kellett: 4 új iskola, műszaki főiskola, két új főiskolás internátus (melyek közül az egyik égésé telep), ű óvoda, két nagy­ipari tanulóotthon, slb. S a tervek egyre merészebbek, egyre ragyogóbb távlatokat nyitnak meg Bratislava lakosai előtt. Eltűnnek az alacsony, ko­pott, egészségtelen házak közé szorított szűk utcácskák, új, modern paloták emelkednek a széles utak mentén. Elég, ha végig me­gyünk a Stajnerova utcán. Ebben a negyedben 837 új lakás, egy hatemeletes modern szálloda, új filmszínház, óvoda, bölcsőd:, garázsok és parkok épülnek. A tervek szerint 1955-ben 400U új lakás épül az ipari, gazdasági, egészségügyi, kulturális és más középületek egész sora mellett Bratislavában. Vj életre virradt Bratislava! A képen: Épül Bratislava téli stadionja. Csehszlovákiában lépten-nyomon az új élet jelei fogadják a látogatót. Az államosított ipar fejlődése nagymértékben nemcsak erősíti az ország gazdasági.és védelmi erejét, hanem a megélhetési gondolától mentes, egyre boldogabb életet is biztosít az ország la­kóinak. Ennek látható jelei, hogy munkások és más dolgozók tíz­ezrei, főként fiatalok járnak ma már saját motorkerékpárjukon és — különösen a bányászok, az értelmiség és a földművesszövet- Icezeli tagok között — egyre nő a személyautó-tulajdonosok száma ii. A háztartások tízezreiben lett mindennapi a mosógép, a por­szívó, és az elektromos jégszekrény, s hetenként néhányszor ös­szegyűlnék a városi cs falusi családok, hogy végignézzék a televí­zió műsorát. ' A csehszlovák ipar magasabb színvonalra emelte a mezőgazda­ságot is. Nagy teljesítményű gépek, pl. gabona- es répakombájnoki traktorok szabadítják meg a földműveseket az évszázados, nehéz fizikai munkától. Hasonló kép tárul elénk a népgazdaság minden területén. A cseh és szlovák országutakon ma kétszer annyi autó­busz közlekedik, mint 5 évvel ezelőtt. Ezek ma az eldugott falucskái: lakosainak is gyors és kényelmes közlekedést biztosítanak munlca- hclyükhöz. Egyre épül, szépül Csehszlovákia! Napról-napra közelebb kerül minden igyekezetének céljához: a boldog és békés szocialista jövőhöz. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents